Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak jogalkalmazói hatósági tapasztalataira, az energiaszektorban végigment változásokra és végrehajtott intézkedésekre tekintettel az energetikai tárgyú, valamint azokkal összefüggő egyes jogszabályok vonatkozásában több különböző tárgyú, de a hazai energiaszabályozás egyes eseteiben kiemelt jelentőséggel bíró módosítás vált szükségessé. Az önök előtt fekvő energetikai tárgyú törvények, valamint egyes klímapolitikai és adózási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat több lényeges módosítást tartalmaz a bányászat, a távhőszolgáltatás, a földgáz, illetve a villamos energia vonatkozásában. A bányászatról szóló 1993. évi törvény módosítása keretében a kutatási engedély adása, a bányatelep megállapítása, valamint a bányászati jog átruházása pénzügyi-gazdasági feltételei szigorításra, és a kérelmezőt terhelő fizetési kötelezettségek elmaradásából eredő jogkövetkezmények szélesítésre kerülnek, ugyanakkor a szabályozás fizetési kedvezményt biztosít olyan esetekre, amikor a bányavállalkozón kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.

A kutatási tevékenységgel kapcsolatban felmerült hatósági feladatok bővülésével és a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének növekedésével párhuzamosan a felügyeleti díjat fizetők köre a kutatási tevékenységet végző bányavállalkozókra is kiterjesztésre kerül. A törvény szerinti egy bányavállalkozóra vonatkozó 15 ezer négyzetkilométer kutatási területi korlátozás 20 ezer négyzetkilométerre megemelésre kerül, mivel az előírás több bányavállalkozó esetében akadályozza a koncesszió alapján történő versenyhelyzet kialakulását.

Tisztelt Országgyűlés! A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi törvénynek a villamos energiáról szóló törvénnyel és a földgázellátásról szóló törvénnyel párhuzamos módosítása egységes eljárásrendet biztosít az egyes energetikai engedélyes társaságokat érintő cégjogi események  befolyásszerzés, számviteli előírások, az adatszolgáltatás alóli mentességi előírások, valamint a szektor felügyeletét ellátó Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által folytatott panaszeljárások  vonatkozásában.

A vonatkozó ágazati szabályozások szerint a kőolaj és kőolajtermékek, valamint a földgáz biztonsági készletezését a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség végzi. A jogszabály erejénél fogva a MSZKSZ tagjává válik minden, a végfogyasztók kőolajtermékkel, illetve földgázzal ellátását végző társaság.

Ezenfelül a módosítások biztosítják az elosztók közötti költséghelyes elszámolást a kiegyenlítő fizetések rendszerének átalakításával. Míg a jelenlegi rendszerben ezen elszámolásoknak korlátot szab, hogy azok fajlagos díja  forint/kilowattóra  csökkentésén keresztül történhetnek, addig az új javaslat szerint a kiegyenlítő fizetések egy összegben forintban kerülnének végrehajtásra.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak van egy másik fontos újítása is, amely az állami kvótaértékesítések eddigi tapasztalatain alapul. Magyarország jelentős állami tulajdonban álló, bizonyos típusú szén-dioxid-kibocsátási egységek, azaz az ESD-egységek többletével rendelkezik, amelyeket nem vihet át a 2020 utáni időszakra. A vonatkozó parlamenti és tanácsi rendeletek előírják a tagállamok számára, hogy az ESD-egységek értékesítéséből származó bevételt kizárólag az éghajlatváltozás kezelésére használhatják fel az Unióban vagy harmadik országokban. Mindezeket alapul véve a törvényjavaslat szerint a szén-dioxid-kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználása kötött, és száz százalékban zöldítési célokra fordíthatók, jelentős mértékben támogatva ezzel a gazdasági növekedést is.

(9.30)

A változtatás további hangsúlyos indoka még, hogy a potenciális kvótavásárló országok egyértelműen jelezték, hogy csak akkor érdekeltek a magyar ESD-egységek megvásárlásában, ha azokat Magyarország száz százalékban igazolt módon kibocsátáscsökkentést eredményező beruházásokra, pályázatokra fordítja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat is tükrözi, hogy az energia területén a kormány legfontosabb célja az ellátásbiztonság és a versenyképesség elvének mint hosszú távú célnak az érvényesítése az aktuális energiapolitikai koncepció és szakterületi stratégia mentén, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-KDNP-frakcióhoz hasonlóan támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet.