Készült: 2024.09.21.00:45:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

17. ülésnap (2014.09.26.), 50. felszólalás
Felszólaló Volner János (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:31


Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor egy rövid áttekintést nyújtanék a legelején arról, hogy hogyan is jutottunk el a mai vitanapig, illetve odáig, hogy Magyarország atomerőművet épít, illetve hogy milyen politikai véleményváltozások történtek az energetika terén az elmúlt időszakban.

A mai napon nagyon sok, politikát jellemző show-eseményre került itt sor az Országgyűlésben. Schiffer Andrásék pólókat osztogattak az LMP képviselőiként a fideszes képviselők részére. Éppen L. Simon László államtitkár úr is kapott egy pólót, alapos ember lévén meg is szagolta, hogy esetleg beleizzadt-e előtte valaki (Derültség.), de aztán nemleges volt a válasz, tehát lehet, hogy még hordani is fogja. (Derültség.) Tele volt ehhez hasonló eseményekkel a mai nap. Én azt gondolom, még lesz itt valami meglepetésben részünk.

Mindenesetre érdemes megnézni azt, hogy a megbízhatóságot, az állandóságot vajon magáénak mondhatja-e akár a baloldal, akár a Fidesz a nagyon fontos energetikai kérdésekben, ugyanis az energetika egy kifejezetten hosszú távra szóló befektetést jelent, nemzetstratégiai érdeket. Érdemes megnézni egy-két kiemelt projektben a magatartások változását, mit mondott saját kormányzati nyolc éve alatt a balliberális koalíció. Azt mondta, hogy atomerőmű építésére szükség van. Erről egyébként kormányhatározatot is hoztak a saját kormányzásuk alatt. Most ellenzéki pozícióba került az MSZP, most pont az ellenkezőjét mondja: semmi szükség atomerőműre, ők már nem is értik, hogy önök mit akarnak. Hát ez az érdekes! 180 fokkal változott a baloldal véleménye az atomerőmű megítélésében (Dr. Schiffer András: Nem csak az övék!), teljes fordulat következett be ezen a területen.

Érdemes megnézni azt is, hogy a Fidesz mit mondott, mondjuk, az óriási jelentőségű Déli Áramlat-gázvezeték megépítéséről még 2009 nyarán. Vezető fideszes politikusok azt mondták, hogy a Déli Áramlat-gázvezeték egy Európa-ellenes elképzelést tartalmaz, Európa-ellenes elképzelést jelent, a Fidesz nem támogatja. És ehhez képest mit látunk most? Magyarországon a leglelkesebb támogatója a Déli Áramlat megépítésének maga a Fidesz. Ugyanez történt.

Mit lát az orosz fél? Mit lát a nemzetközi közvélemény? Mit látnak a befektetők? Azt látják, hogy Magyarországon akár a Fidesz, akár a baloldal volt kormányon, egyaránt megbízhatatlanok a politikusok, mert a pártállásuk (Sic!) attól függően változik, hogy éppen kormányon vannak vagy ellenzékben. (Dr. Schiffer András: Így van!) A Jobbik volt az egyetlen, amely mind az atomenergiát, mind ezeket a hosszú távú szerződéseket (Dr. Schiffer András: Meg mi!), például a Déli Áramlat-gázvezeték megépítését illetően is konzekvensen kitartott a szakpolitikailag megalapozott véleménye mellett.

Az áram ára rendszeresen felmerülő téma volt ebben a vitában. Mitől is drága Magyarországon az áram, és miért várható az, hogy tovább drágul? Látni kell azt, hogy a kormány bevezette az ágazati különadók rendszerét, 2010-től ezt a politikát meghirdették, ami egyébként egy támogatható dolog, megadóztatták az energiaszektort. Az energiaszektor olyan adóterheket nyög, hogy egész egyszerűen nem lehet Magyarországon versenyképes. Egyre inkább nő az importáram részaránya Magyarországon, a nyári csúcsterheléses időszakokban az ország az energiaszükségletének, az áramszükségletének a 80 százalékát is külföldi áramforrásokból szerezte be egyes időszakokban. Egész egyszerűen ki vagyunk szolgáltatva jelenleg. Új kapacitások azért nem jönnek létre, mert az állam behatol az energetikai szektorba, hatósági árszabályozást, rezsicsökkentést, nagyon sok mindent vezet be, de ő maga pénzt egy dekát nem tesz abba, hogy létrejöjjenek, hozzáteszem, az atomerőművön kívül más energetikai beruházások, erőműépítések. Van egy leromlott magyar erőműpark, ami nemzetközi szinten egyre inkább versenyképtelen, a külföldi versenytársak lenyomják gyakorlatilag a magyar energiacégeket a víz alá, nem tudnak velük ilyen körülmények között versenyt futni, az állam pedig nem definiálja azt, hogy milyen ágazatokba és pontosan milyen eszközökkel szeretne behatolni.

Most azt látjuk, hogy megépül a Paksi Atomerőmű, ez egyébként a Jobbik által üdvözölt dolog. Na de hogy is került sor a szerződéskötésre? Nem úgy, ahogy egyébként egy demokratikus elkötelezettségű ember várná, hogy van előtte egy társadalmi egyeztetés, van előtte szakmai párbeszéd, átlátható, transzparens, a szerződéskötésig vezető folyamat, hanem Orbán Viktor az egyik reggel eltűnik, még a fideszes képviselők sem értesültek arról, hogy a vezér Moszkvába fog menni, és ott megállapodást fog kötni az oroszokkal, titokban köt egy megállapodást arról, hogy atomerőművet fog Magyarország építeni. Kérdés az, hogy miért nem lehetett ezt átlátható módon, szakmailag alátámasztva, a közvéleményt kellően tájékoztatva megtenni. Erre mindmáig sajnos nem kaptunk választ.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt is érdemes megnézni, hogy ki volt, melyik párt volt az, amelynek szakmai javaslata volt, építő szakmai javaslata az atomerőmű megépítésével kapcsolatban. Kérem, a Jobbik! A Jobbik. Az egyetlen olyan párt voltunk, amelynek volt arra vonatkozó javaslata, hogyan kellene az atomerőmű finanszírozását megoldani.

(12.00)

Milyen javaslatot választott a sajátjai közül a kormány? A kormány amellett kötelezte el magát, hogy Magyarország eladósodik Oroszország felé, hitelt veszünk fel az orosz féltől, és teljes egészében ezt a hányadot külföldi forrásból finanszírozzuk. Ezzel szemben a Jobbik azt mondta, hogy a nyugati országok mintájára létre kell hozni egy olyan állami kezelésű tőkealapot, amely alkalmas arra, hogy hozamszinten a bankbetétek nulla közeli reálhozamaival versenyezve versenybe szálljon, és a lakosság jelenleg 6000-7000 milliárd forintnyi bankbetétekben fekvő megtakarításait magasabb hozamokkal átcsábítsa kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági beruházások megépítésére, például az atomerőmű megépítésére is.

Én magam meglehetősen sokat foglalkoztam még vállalkozó koromban nemzetközi értékpapír-piaci ügyletekkel, láthatóan hasonló megoldások tömkelege működik a világon. A kormány mégsem ezt az utat járja, nem kell nekünk bevonni a hazai forrásokat, nem a saját erőforrásainkra támaszkodunk egy ilyen nagy jelentőségű beruházásnál, hanem megkérjük a külföldieket, hogy adjanak nekünk jó sok pénzt hitelre. Tessék szétnézni az országban, hogy hova vezetett az államadósság, ami ebben a ciklusban tovább nőtt! Hová vezetett ez? Megszorításokhoz, a lakosság elszegényedéséhez, az ipar tönkremeneteléhez, a mezőgazdaság leépüléséhez. Ezt az utat folytatja most tovább a kormány.

Érdemes azt is megnézni, hogy mitől lesz a 40 százalékos magyar beszállítói hányad az erőmű építésénél elérhető. Az elején még ott tartott a kormány, hogy 30 százalékos magyar beszállítói hányadról beszélt, most már 40 százalék lett. Kérdezem én, hölgyeim és uraim, milyen komoly, nemzetközileg versenyképes magyar ipari cégeket ismernek, akik képesek az atomerőmű-építésben ezt a 30-40 százaléknyi magyar beszállítói hányadot produkálni. Hol van az a magyar ipar, ami erre képes? Romokban, eltűnt. A magyar ipar, mint olyan, gyakorlatilag megsemmisült a rendszerváltás óta eltelt negyed évszázadban, a szocialista kormányzás és a Fidesz kormányzása is nagyon komolyan hozzátett ehhez a folyamathoz.

A kérdés az, hogy hogyan jön akkor mégis össze ez a 40 százalékos beszállítói hányad. Ezt nem csak mi nem tudjuk; a kormány sem tudja. Én magam a Vállalkozásfejlesztési bizottság jobbikos elnökeként kezdeményezni fogom azt, hogy parlamenti színtérre emeljük ezt a kérdést, vizsgáljuk meg időben azt, hogy mitől lesz a 40 százalékos magyar beszállítói hányad elérhető. Meg fogom hívni a Vállalkozásfejlesztési bizottság ülésére mind a kormány képviselőit, mind pedig a Paksi Atomerőmű vezetőit, és ha lehet, akkor a Roszatom képviselőit is, hogy tájékoztassák a magyar közvéleményt arról, hogy a Roszatom magyar beszállítói programja magyar adaptációjának előkészületei hol tartanak, jelenleg ugyanis a kormányzat részéről erre irányuló előkészületekről még csak hallani sem lehet. Megnéztem az összes kormányzati hírportált, egyet lehetett látni: kerestek magyar beszállítókat - gyászos eredménnyel, hozzáteszem -, nagyon kevés volt az a magyar cég, aki egyáltalán felmerülhet, hogy képes beszállítani az erőműhöz.

Én magam egyébként Paksra is elmentem, a bővítésért felelős műszaki vezetőnővel tárgyaltam, egy jól képzett, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező mérnöknővel. Elmondta ő is sajnos, hogy a magyar ipari kapacitások gyakorlatilag a nullával egyenlők, jelenleg ezeket szinte a nulláról kellene fejleszteni. Mi lehet a megoldás? Technológiatranszfer orosz-magyar vegyes vállalatok alapításával, amelyek képesek arra, hogy az atomerőmű építéséhez szükséges technológiát, a megfelelő minősítéseket Magyarországra hozzák, és ilyen módon lehet kivenni a részünket az erőmű építéséből.

Erre vonatkozóan a kormány gyakorlatilag semmilyen lépést eddig nem tett, holott - és ezt ajánlom mindenkinek a figyelmébe - az atomerőmű építése egyben a magyar gazdaság legnagyobb megrendelését jelenti nagyon-nagyon hosszú ideje. És kérdés az, ha a legnagyobb megrendelésről van szó, a magyar gazdaság legnagyobb megrendeléséről, akkor miért nem tesz a magát nemzetinek mondó kormány érdemi lépéseket annak érdekében, hogy a magyar ipari kapacitások fejlődhessenek ezen a területen. Gyakorlatilag semmi nem történt.

Miért nem jön létre a Magyar Nemzeti Bank forrásaiból olyan növekedési hitelprogram, amely ezeknek a cégeknek kedvező hitellehetőséget jelentene, és segítene tőkéhez juttatni őket, felzárkóztatni őket ezen a területen? Hiszen Matolcsy György, Orbán Viktor jobbkeze ül jelenleg a Magyar Nemzeti Bank székében. Meghirdetik az első növekedési hitelprogramot, aztán röviddel később jön a második pillér is: 701 milliárd forintot osztanak ki, 701 milliárd forintot államilag támogatott hitelként különböző vállalkozások részére. Érdemes megnézni, hogy a magyar kisvállalkozásokhoz mennyi jutott: a tíz főnél kisebb létszámot foglalkoztató vállalkozások ebből a 701 milliárd forintból összesen 18 milliárd forintot kaptak meg új hitelként, a többi pénz alapvetően a kormány közeli cégeknek jutott, illetve azoknak a külföldi tulajdonú középvállalatoknak, akik itt az országban megtelepedtek.

Hölgyeim és Uraim! Egy atomerőmű építésének küszöbén álló országban nem lehetséges az, hogy a vállalkozások, amelyek ezen a területen működnek, nem jutnak hozzá kellő forrásokhoz. Ezt a világon mindenhol meg tudják oldani, de önöknek még annak ellenére sem sikerül, hogy Orbán Viktor jobbkeze lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke, még erre vonatkozóan sem jutottunk semmire. Azt szeretném kérni, hogy fontolják meg ezeket a hiánypótló javaslatokat, induljanak be a szükséges programok; azért, mert ezt kívánja a nemzeti érdek, ezt kívánja a józan ész.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  50  Következő    Ülésnap adatai