Felszólalás adatai

Tehát ezért is fontos a mai vitanap, amelyet kezdeményezett az LMP képviselőcsoportja.

(10.10)

De az a kérdés, amelyet feltettek, hogy mitől fosztja meg Magyarországot a paksi megállapodás, az én meglátásom szerint úgy válaszolható meg, hogy nem megfosztja, hanem lehetőséget biztosít az ország számára. Ha valamitől megfosztja, akkor az a bizonytalan villamosenergia-ellátás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány adattal kezdeném hozzászólásomat. A Paksi Atomerőműben 2013-ban a hazai bruttó, tehát a teljes villamosenergia-fogyasztás 36 százaléka került előállításra. A hazai energiatermelésnek, villamosenergia-termelésnek 50 százalékát biztosította a Paksi Atomerőmű. A két szám közötti különbségből világosan kitűnik, hogy a hazai energiaigény kielégítésére jelenleg import villamos energia rendelkezésre bocsátása szükségeltetik. Ennek mértéke a 2013-as esztendőben meghaladta a 28 százalékot, az idei esztendő eddig eltelt időszakában pedig már jóval meghaladta a 30 százalékot. Ha józanul gondolkodunk, akkor mindannyiunknak látni kell, hogy ez egy elviselhetetlenség felé elmozduló kitettség a villamosenergia-ellátás biztonsága vonatkozásában.

A következő húsz esztendőben Magyarországon a meglévő villamosenergia-termelő kapacitás túlnyomó többsége, mintegy 6500 megawattnyi kapacitás kivezetésre kerül, elöregednek az erőművek, pótolni kell őket. E kapacitáspótlás keretében beszélünk a Paksi Atomerőmű kapacitásmegújításáról, amely a miniszter úr által elmondottak alapján mintegy 2400 megawattnyi villamosenergia-kapacitást hoz be, hozna be ebbe az új, megújított infrastruktúra, erőművi infrastruktúra rendszerébe.

Ezen túlmenően még több mint 4000 megawattnyi új kapacitást kell kiépíteni, amely lehetőséget biztosít természetesen a megújuló energiák minél nagyobb arányban történő alkalmazására is. Tehát a 2400-on kívül még közel 4000 megawattnyi beépített kapacitásról kell gondoskodnia az energiapolitikának.

A legnagyobb energiatermelő erőművünk jelenleg Paks, amelynek az áramtermelő blokkjai 2032-37 között teljes egészében kivezetésre kerülnek. Tehát ezeket a blokkokat kell 2400 megawatt összteljesítménnyel pótolni.

Az energiaimport növekedése meglehetősen kockázatos. Éppen ezért az ország energiabiztonságának növelése a legfontosabb cél, de emellett, ahogy itt elhangzott az expozéban, a gazdasági versenyképesség is nagyon fontos tényező. Vannak szakpolitikai, szakmapolitikai előzményei is a korábbi kormányzati és országgyűlési döntésnek, hiszen nyílt társadalmi vita keretében, szakmai és társadalmi vita keretében vitattuk meg a nemzeti energiastratégiát, amelyet az Országgyűlés 2011 októberében jóváhagyott.

Az a megtiszteltetés ért abban az időszakban, hogy a szakmai műhelyt, amely a nemzeti energiastratégiát kimunkálta, én koordinálhattam, napi szinten vettem részt a munkájában. Sokan tudják azt rólam, hogy nem tartozom a feltétlen atomhívők táborába (Dr. Schiffer András: Hát ez az!), ugyanakkor a józan ésszel gondolkodók táborába igen (L. Simon László: Így van!), és annak érdekében, hogy az ország biztonságos energiaellátását lehessen garantálni, számos forgatókönyvet megvizsgáltunk. A lehetséges forgatókönyvek közül a legalkalmasabbnak az bizonyult, hogy az atomenergia jelenlegi szinten történő fenntartása mellett alapozunk a hazai előfordulású szénvagyonra is, tisztelt képviselőtársaim, illetve emellett a megújuló energiaforrásokra egyre nagyobb hányadban, mértékben.

Hármas célrendszert határoztunk meg: az ellátásbiztonságot, versenyképességet és fenntarthatóságot. A célok elérésének öt eszközét határoztuk meg, amelyben benne van az energiahatékonyság, benne van a megújuló energiaforrások alkalmazása, az atomenergia jelenlegi szinten történő fenntartása, a szén és lignit lehetőségek szerinti jelenlegi szinten történő fenntartása, és a regionális infrastruktúra-platformnak, tehát a hálózati elemeknek a kiépítése, hogy minél több helyről, több forrásból lehessen elsősorban a fűtési energiahordozóhoz hozzájutni.

Ezen eszközök megválasztását elsősorban az indokolta, hogy a hármas célt az ország adottságaihoz alkalmazkodva, az energiatermelési módok sokszínűségével tudjuk biztosítani. Ugyanis Magyarország jelenlegi határain kívül vannak azok az erőforrások, amelyeket még száz esztendővel ezelőtt az ország biztonságos energiaellátásának szolgálatába lehetett állítani, tehát nekünk figyelembe kell venni azt, hogy az országhatárokon belül milyen természeti adottságokkal rendelkezünk, és azokat milyen energetikai haszonvétre tudjuk felhasználni.

Az atomenergia az ellátásbiztonság tekintetében nélkülözhetetlen, biztonságos, olcsó üzemanyaggal rendelkezik, biztonsági tartalék halmozható fel belőle, akár két-három esztendőre lehet készletezni a szükséges primer erőforrást. Nemzetközi téren hozzáférhető, tehát Oroszország és Kazahsztán mellett Ausztrália és Kanada az a potenciális forrás, energiaforrás, amely rendelkezésre áll az atomenergiát békésen használó országok számára. Nagymértékben függetlenül tud működni a külső körülményektől, és nagyon magas a rendelkezésre állási aránya a működés során. Fenntarthatósági szempontból a karbonsemlegesség, azaz a minimális üvegházgáz-kibocsátás, ami szót érdemel, emellett az alacsony nyersanyagigény a beruházás során, valamint a kicsi területi igény, a kis mennyiségű hulladék, amelynek kezelése nemzetközi téren a lehető legszigorúbb és legátláthatóbb hulladékkezelési rendszerben történik meg.

Említette miniszter úr Oettinger biztos úr nyilatkozatát, amelyet 2013 májusában Prágában tett, amely szerint a közös célkitűzés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, teljesen mindegy, hogy melyik nemzetállam milyen technológiát alkalmaz ehhez a villamosenergia-termelés előállításánál. Tehát a fentiekből is megállapítható, hogy a fenntarthatóság alapja a karbonsemlegesség, e tekintetben az atomenergia használata versenyképes, tehát ezt nem lehet eltagadni azoknak sem, akik csak környezetvédelmi szempontokat vesznek figyelembe a döntéseik meghozatala során.

Az egyes energiatermelési módok jelentősen eltérnek a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében is. Ha teljes életciklusra, tehát üzemeltetés mellett az építés és leszerelés idejét is figyelembe véve tekintjük ezeket a kibocsátási paramétereket, akkor az egyik legalacsonyabb élettartamra vetített kibocsátási értékkel az atomerőművek rendelkeznek. Magasabb ehhez képest a fotovoltaikus, tehát a napelem és a geotermikus technológia élethosszra vetített szén-dioxid-kibocsátása, amely a rövidebb életciklusból, az egységenkénti alacsonyabb teljesítményből és a gyártási technológia eltéréséből ered. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a technológiai berendezések előállításához szükséges nyersanyagszükségletre is. Tehát egységnyi villamosenergia-termelésre vetítve a nukleáris energiatermelés nyersanyag-intenzitása versenyképes, és számos esetben jobb, mint az egyéb energiatermelési módok értékei. E kedvező értékek annak köszönhetők, hogy az atomerőművek élettartamuk alatt jóval több villamos energiát termelnek, mint az egyéb erőműtípusok.

Amikor a nemzeti éghajlatvédelmi stratégiát állítottuk össze, a második stratégiát egy évvel ezelőtt, amelynek ugyancsak nyílt társadalmi és szakmai vitája volt két hónapon keresztül, akkor megnéztük azt is, hogy nyersanyagszükséglet vonatkozásában hogyan is állunk egy egységnyi villamos energia előállítása esetében. Szélerőműnél ugyanazon egységnyi villamos energia előállításához 3768 kilogramm vasra van szükség, fotovoltaikus erőműnél 4960 kilogramm vasra, atomerőműnél 457 kiló vasra. Szélerőmű esetében rézből 63 kiló, fotovoltaikus erőműnél 281 kiló, atomerőműnél 6 kiló.

(10.20)

Bauxit esetében szélerőműnél 43 kilogramm, fotovoltaikusnál 2180 kilogramm, atomerőmű esetében 27 kilogramm. Mind-mind mögött bányászati tevékenység áll, illetve kohászati tevékenység áll, kibocsátás áll, tehát tisztelettel kérem LMP-s képviselőtársaimat, hogy amikor fenntarthatóságról beszélünk, akkor a fenntarthatóságot teljes körben értelmezzük, és úgy tegyük egymás mellé a különböző technológiákat. (Dr. Schiffer András a laptopját mutatva közbeszól.) Ezért is mondtuk azt a nemzeti energiastratégiánál is, hogy figyelembe kell venni azt, hogy egységes, jól kezelhető energiamix álljon össze megújuló energia, atomenergia és a hazai előfordulású szénenergia felhasználásával.

A versenyképesség szempontjára szeretnék még kitérni. Az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatósága az európai klíma alapot kérte fel az elmúlt esztendőben, hogy a különböző energiamixek termelési költségeit vizsgálják meg. Az energiaügyi főigazgatóság által készíttetett tanulmány részletesen elemzi a különböző összetételű energiamixek 2050-re várható termelési költségét. A jelenlegi energiapolitika megtartásával, magas megújuló részaránnyal, diverzifikált energiamixszel - ami hasonlatos a magyar nemzeti energiastratégiához - a megvizsgált forgatókönyvek alapján ez utóbbit találták a legkedvezőbbnek; megújuló nukleáris és fosszilis alapú termelést hasonló mértékben tartalmazó energiamixről van szó az európai klíma alap megállapítása szerint, amely a legkedvezőbb termelési költséggel lesz futtatható európai szinten a következő évtizedekben.

Oettinger úr azt mondta Berlinben 2013 novemberében, hogy nem lesz olyan zóna Európában, amelynek árammixében ne lenne majd atomáram, vagyis az atomenergia-mentes áramellátás nem kivitelezhető. (Dr. Schiffer András: A német kormány is...) Tehát ne legyünk álságosak, ne legyünk álságosak, fogadjuk el a lehetőségeket és az adottságokat, és a nemzeti érdekek figyelembevételével alakítsuk ki az ország fenntartható, megfizethető és a biztonságunkat szolgáló villamosenergia-mixét. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Nagyon fontos az is, hogy az egyes termelési technológiák nem önmagukban működnek, hanem egymással kölcsönhatásban, és éppen ezért a megújulóenergia-termelést szolgáló technológiák beillesztése többletköltséggel jár. Nem véletlen, hogy Paks jelenleg 13 forint körül állítja elő a villamos energiát kilowattonként, míg a megújulóenergia-átvétel 30 forint környékén van. (Dr. Schiffer András: De miért?) Ezzel együtt nem ellensége a kormányzat és a frakciószövetségünk sem a megújuló energiának. A következő hat esztendőben 2000 milliárd forintot fogunk fordítani energiahatékonysági, megújulóenergia-termelési kapacitásfejlesztésre és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. Tehát 2000 milliárd forintról van szó, amit kifejezetten megújulóenergia-hatékonysági beruházásoknál kíván a kormány felhasználni.

Tehát tisztelettel javaslom a képviselőtársaimnak, hogy úgy fogadjuk ezt a politikai vitát és a mögöttes tartalmat a paksi kapacitásmegújítással kapcsolatosan, mint egy lehetőséget az ország számára ellátásbiztonság, fenntarthatóság (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), versenyképesség és foglalkoztatási szempontból is.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)