Felszólalás adatai

E tekintetben külön öröm számomra, hogy Aszódi Attila, akinek a szakmai működését - ha úgy tetszik - gyermekkorától van szerencsém ismerni, és nagyra becsülöm a szakmai eredményeit, itt van körünkben, és tanúja lehet ennek; tehát részben okulhat belőle, hogy mit kell figyelembe venni, és abból is, hogy mit nem.

Az a megközelítés a helyes az MSZP véleménye szerint is, hogy egy energiamixben kell gondolkodni. Ennek az energiapalettának természetesen nemcsak matematikai értelemben van egy optimumkeresési része, hanem regionális értelemben is. Tehát amikor egy ilyen léptékű kapacitásbővülésről, -bővítésről beszélünk, akkor valószínűleg az a helyes, ha kilépünk az ország határain túlra is, és régióban gondolkodunk, ugyanis egy 1000-1200 megawatt egységteljesítményű blokk azt is magával hozza, hogy ha ez kiesik, akkor a tartalékkapacitásnak ilyen léptékűnek kell lennie. Ha ezt önmagában Magyarországnak kell teljesíteni, az egy igen nehezen és költségesen járható út, tehát mindenképpen egy regionális gondolkodásnak is helyet kell kapnia a szakmai megközelítésben.

A másik az ütemezés. Az az eredeti előterjesztés címe is, hogy "A Paksi Atomerőmű kapacitásának szinten tartása". Ez azt sugallja minden józan olvasó számára, hogy szinten tartja a jelenleg 2000 megawatt kapacitást, tehát akkor lépnek be az új blokkok, amikor ezeknek az üzemideje lejár. Itt van az egyik értelmezendő probléma: a jelen ütemezés szerint lesz tíz év, amikor a jelenleginek több mint kétszerese lesz a nukleáris kapacitás, és hogy ezt a hazai rendszer hogyan bírja el, az összefüggésben van azzal is, amiről már beszéltem; nem bírja el, regionális szinten kell megközelíteni, gondolkodni róla. Tehát amikor azt mondjuk, hogy jó lenne ismerni az előkészítő tanulmányokat, a hatástanulmányokat, akkor az nemcsak a költségoldalról felvetett kérdés, hanem a szabályozás oldaláról is, hogy hogyan fog ez működni.

A költségrészéről szintén jótékony hatású lenne, ha a kormánybiztos úr, illetve az általa kialakítandó csapat hitelt érdemlő tanulmányt tenne le, ugyanis teljesen világos, hogy van egy költségszámítás, ami a működéssel függ össze. A jelenlegi paksi négy blokk nagyon biztonságosan és nagyon olcsón termeli az áramot, mert már egy amortizálódott létesítményről van szó. Az új blokkoknál az a nagy kérdés, hogy a beruházás költségét ki, hogyan, hova számolja. A kormány adott egy olyan megközelítést, hogy a hitel nem fog beleszámítani az áram árába, merthogy az egy államközi hitelnek a része, tehát a költségvetés fizeti. Ez viszont azt jelenti, hogy akkor mi, adófizetők fizetjük, ha meg nem így van, mert előbb-utóbb azért valakinek ki kell fizetni, akkor kellene egy olyan költségszámítás - hitelt érdemlő, nemcsak becsléseken alapuló, hanem a meglévő szerződések figyelembevételével -, hogy mire lehet számítani.

Tehát úgy gondolom, az a helyes számítás, ami a teljes futamidőre vetítve 30-32 forintban jelöli meg, de ez a futamidő nagyon hosszú. Lehet, hogy 30 év múlva ez az ár ugyanolyan kedvező lesz, mint ma a 11-12 forint, de ezt egy időhorizonton hitelt érdemlően be kellene mutatni.

Amire még szeretnék kitérni, az az, hogy egy ilyen léptékű energetikai beruházás, különösen az európai támogatási rendszer környezetében, nem szabad, hogy elvigye a figyelmet a megújulóenergia-termelés fejlesztéséről. Sajnos, az elmúlt négy-öt évben ennek lehettünk a tanúi, hogy nem éltünk azokkal az uniós lehetőségekkel, amelyekkel fejleszthető a megújulóenergia-bázis.

A hazai adottság egyértelműen a geotermiára a legkedvezőbb. A geotermiánál nincsenek olyan problémák, mint a szélnél, hogy csak időszakosan fúj, vagy mint a napenergiánál, hogy az is csak bizonyos időszakokban áll rendelkezésre. A hőbányászattal termelt villamos energia gyakorlatilag ugyanolyan folyamatosan rendelkezésre áll, mint bármelyik más erőműben, és azt is tudni kell, hogy egy egység geotermiával termelt villamos energia mellé öt egység hőenergiát kapunk, tehát például Budapest teljes távfűtése egy 400-500 megawattos villamos teljesítményű geotermikus erőművel megoldható lenne. Ez szintén százmilliárdokat, ezermilliárdokat igényel, de ha el sem indulunk ebbe az irányba, akkor nem tudjuk, hogy melyek azok a korszerű technológiák, amelyek rendelkezésünkre állnak ezen a területen.

(A jegyzői székben Mirkóczki Ádámot
Hiszékeny Dezső váltja fel.)

Úgyhogy szeretném árnyalni az MSZP véleményét annyiban, hogy az MSZP nem atomellenes, nem oroszellenes. Az MSZP amellett áll, hogy az országnak egy optimumra törekvő energiaspektruma legyen, olyan energiamixet alakítsunk ki, amely hosszú távon biztonsággal, az európai környezetben előremutató módon és korszerű technológiákkal biztosítja az ország energiaellátását. Ha a paksi beruházás mellett minderre még jut majd energia, pénz, paripa, fegyver, akkor természetesen jó az irány. Ha csak ebben a kicsit hirtelen előkapott szerződésben, építésben gondolkodunk, az nem lesz az energiaszektor hasznára egyértelműen. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)