Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája.

A kormány-előterjesztés T/11232. számon és az ahhoz érkezett bizottsági nem önálló irományok a parlamenti informatikai hálózaton elérhetők. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor 15 perces időkeretben. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Törvényalkotási bizottság október 6-án megtárgyalta a T/11232. számon benyújtott, az európai uniós és nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 23 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül összegző módosító javaslatot és jelentést nyújtott be.

Az összegző módosító javaslat tartalmazza egyrészt az Igazságügyi bizottság indítványát annak három pontja kivételével, valamint a Törvényalkotási bizottság saját módosító indítványát, amely részben ezt a három, az Igazságügyi bizottság által írt módosító indítványt írja felül. Az összegző módosító javaslat elsősorban nyelvhelyességi, technikai pontosításokat tartalmaz, valamint a jogalkotó, összhangban az európai uniós joggal, megteremti annak lehetőségét, hogy a nyomozó hatóság által kibocsátott belföldi elfogatóparancs is európai elfogatóparancs alapjául szolgálhasson.

A bizottsági ülésen elsősorban a Jobbik részéről érte kritika a javaslat gyűlöletbeszéd tényállásának, pontosabban a gyűlöletre uszítás bűncselekményének módosítását. A módosítással azonban a törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a nemzetközi elvárásokkal harmonizáló, egyszersmind a magyar büntetőjogi hagyományokkal összeegyeztethető rendelkezések kerüljenek a Btk.-ba, miközben lehetővé válik, hogy a joggyakorlat pontosabb, újabb szemléletű értelmezési irányvonalat nyisson meg.

Mindezek mellett a módosítás azon korábbi jogalkotói szándék további erősítését is szolgálja, amelyet Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása a IX. cikk kiegészítése révén már megkezdett, biztosítva ezzel a gyűlöletbeszéddel szembeni hatékonyabb, komplexebb fellépést.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, hétperces időkeretben. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Vas Imrét végighallgattam, aki elmondta a bizottságban kialakult véleményeket, de nem pontosan értette azt, ami ott történt, azt kell mondjam, ezért nagyon jó, hogy a kisebb­ségi vélemény körében ezt elmondhatom. Egyéb­ként kicsit más, sőt nagyon más álláspont hang­zott el a Szocialista Párt és a Jobbik részéről. Mivel most én egyedüli kisebbségi véleményt fogalmazok meg, ezért mindkettőt ismertetnem kell röviden.

Egyrészről a Szocialista Párt részéről Bárándy Gergely azt mondta el az ülésen, ők azt szeretnék, ha a gyűlöletbeszéd tényállása is bekerülne a Btk.-ba, és úgy gondolta, hogy az, amit a kormány a Btk.-ban módosítani próbál, csak a gyűlöletre uszítás tényállásának egy bizonyos módosítása, és ő úgy gondolta egyébként, hogy az Alaptörvény alapján is erre lehetőség lenne, mármint a módosítás bevezetésére.

(19.30)

Ez volt, amit, egyébként nem újdonságként, a Szocialista Párt már többször elmondott. Mi volt az, amit mi mondtunk, a Jobbik mondott? Vas Imre képviselőtársam, nem csupán azt kritizáltuk, és nem is érdemben azt kritizáltuk, hogy önök hozzányúlnak a Btk. gyűlöletre uszítás tényállásához. Szíve joga a kormánynak, hogy a Btk.-t módosítsa, főleg azért, mivel sima feles döntéssel ezt meg lehet tenni. Még az ellenzéknek sem kell semmiféle jóváhagyása, nem kétharmados törvényről van szó.

Ami a nagyobb probléma, és ez felmerült itt az általános vitában is, és a bizottsági vita erről szólt, hogy önök az Unió mögé bújnak, és az uniós jogra hivatkoznak, amikor ezeket a módosításokat megteszik. Miről van szó? Megnéztük, a magyar törvény szó szerint megfelel annak, amit az Unió elvár. Tehát a harmonizációs kötelezettségünk véget ér ott, hogy egy olyan törvényt kell Magyarországnak elfogadnia vagy fenntartani, ami az uniós kötelezettségeknek megfelel. Ez így is van. Ha szóról szóra megnézik, akkor tartalmában megfelel a magyar törvény annak, amit az Unió elvár.

Az egy másik kérdés, hogy a bírói gyakorlat Magyarországon, és itt kormányokon átívelő bírói és alkotmánybírói gyakorlatról beszélünk, kialakított egy értelmezést ehhez a tényálláshoz. Kialakított egy értelmezést, ami az Uniónak nem tetszik. Mit lehet tenni ebben az esetben? Nyilvánvalóan fel lehet szólítani a magyar kormányt, hogy változtassa meg a tényállást. Ezt a kormány saját jogán megteheti, de ne arra hivatkozással tegyék meg, hogy harmonizálni kell ezeket a jogszabályokat, mert ezek a jogszabályok jelenleg is harmonizáltak. Tehát a vita nem arról szól, hogy mit és hogyan változtatnak meg, hanem arról, hogy lehet-e joggyakorlatot, bírói gyakorlatot, alkotmánybírósági gyakorlatot harmonizálni, vagy elvárhatja-e az Unió, hogy ezeket harmonizálja Magyarország.

És itt kezdődik az a pont, hogy nem tudtak olyan jogszabályi hivatkozást mondani, ami ezt elvárná, mert nincs olyan kötelezettségünk az Unió felé, hogy a jogszabályok szó szerinti szövegén mint elváráson túl bírói gyakorlatot harmonizáljunk; mert erről beszélünk. Sőt, én felvetettem akkor a bizottsági ülésen, hogy ez tulajdonképpen az egyik hatalmi ág döntésébe és értelmezési szabadságába is ütközik. Hiszen a Magyar Országgyűlés annyit tud megtenni, és az Unió annyit tud megtenni, hogy szó szerint ezeket a jogszabályokat számon kéri Magyarországon.

Na most, ebben a helyzetben önök egy olyan precedenst fognak teremteni, és egyébként Répássy Róbert még az általános vitában, és talán a bizottságban is elhangzott ez a részéről, annak örvendett, azért volt boldog, hogy akkor most az Unió segítségével majd lenyomhatunk egy több mint 20 éve az Alkotmánybíróságon is kikristályosodott gyakorlatot. Úgy gondolom, hogy ennek nem örülni kellene, inkább szomorúnak kellene lennünk, mert a magyar kormány gyakorlatilag egy bírósági gyakorlat leigázásához az Uniót hívta segítségül; mert erről van szó.

Ha a jövőben más bírói gyakorlat önöknek vagy az Uniónak nem felel meg, és itt főleg az Unió az, ami egy kritikusabb pont, akkor ugyanúgy be fognak avatkozni. Erre indokot persze lehet találni, de azt sem láthatjuk kristálytisztán, hogy mi volt az az elvárás, ami az Unióból érkezett. Hiszen, és ezt elmondtam a bizottsági ülésen is, és ez újdonság volt egyébként itt az általános vitához képest, kértem, hogy a piloteljárás anyagát vagy legalábbis azt a levelet, amit a Bizottság elküldött a magyar kormánynak, bocsássák rendelkezésre, hogy mi az alapja annak, hogy ezt elvárják. Na most, ennek tartalmát leírták, megküldték számomra, viszont az eredeti anyagot nem, arra hivatkozással, hogy ez nem nyilvános.

Akkor viszont jogalkotóként hogy várják azt, hogy ehhez a szavazatunkat adjuk, amikor nem látjuk azt, hogy valójában mi az, ami Brüsszelből elvárásként érkezett? Hogy önök azt betartják, nem tartják be, tágan értelmezik, szűken értelmezik? Higgyék el, hogy ez azért fontos, mert olyan esetekben, amikor az ellenőrizhető volt, amikor egy irányelvet kellett átültetni, nem is kevésszer kerül erre sor, akkor arra hivatkozással hozták be a jogszabályokat, hogy ez uniós elvárás, benne van az irányelvben. De amikor megnéztük ezeket az irányelveket, akkor azokban általában egy tól-ig tartományban fogalmazzák meg az elvárást, és azt nyilván lehet szigorúan, kevésbé szigorúan beültetni, átültetni a magyar jogba. És önök, a kormány sok esetben, vagy azt kell mondjam, a legtöbb esetben nem a magyar nemzet számára a legjobb megoldást választották, vagy a hivatkozások hamisak voltak, tehát nem pont azt és nem pont úgy várta el az Európai Unió, ahogy önök az Országgyűlésbe behozták.

Úgyhogy ezért szkeptikusak vagyunk, és egyébként a NAIH elnökéhez is fordultam, hogy ilyen ügyekben valóban kvázi titkosíthatóak-e vagy titkosakként kezelhetőek-e ezek az anyagok. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat, hogy kíván-e most felszólalni, vagy a napirend tárgyalása során a későbbiekben. (Jelzésre:) Igen, államtitkár úr jelzi, hogy a későbbiekben kíván felszólalni.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek. Tájékoztatom önöket, hogy a napirend tárgyalása időkeretben zajlik. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Csak nagyon röviden, nem hiszem, hogy túl nagy vita fog itt kialakulni, bár kellene egyébként, mert olyan kérdésekről beszélünk, amelyek alapvető fundamentumát érintik az Uniónak, az uniós jognak és annak Magyarországon való alkalmazásának. Annyit viszont el szeretnék mondani itt, a normál hozzászólások között is, hogy egyébként a javaslat, a salátajavaslat, ami előttünk van, nagyon sok támogatható rendelkezést is tartalmaz. Tehát ez csak egy pontja, amit elmondtam a gyűlöletre uszítás tényállásával kapcsolatosan, de azt is el kell mondjam, hogy nagyon nehéz ezekben az esetekben normális szavazatot leadni.

Hiszen amikor egy csomagot hoznak az Országgyűlés elé, amikor számtalan, egyébként sok esetben pozitív módosítási javaslatot hoznak az Országgyűlés elé, akkor ezekre a jó pontokra nyugodtan lehetne igent mondanunk. De sajnos van egy-kettő benne, mint ez is, amelyek miatt legfeljebb tartózkodni tudunk. Hiszen ha belekerülnének ezek a szórásba, és ezekre is igent mondanánk, akkor tulajdonképpen Magyarország szuverenitásának lehet, hogy aprónak tűnő, de mindenképpen elvi jelentőséggel bíró pontját adnánk fel. És higgyék el, hogy ez precedenst teremthet. Brüsszel étvágya nagy, azt is kell mondjam, hogy határtalan. És ha ők azt látják, hogy egy piloteljárásban, amikor ráadásul a magyar jogszabályok már ebben az esetben harmonizáltak, a kormány ilyen gyorsan visszavonulót fúj, akkor ezt meg fogják tenni egyéb ügyekben is.

Szerintem jó lett volna, ha még az alkudozás folyik, és a jogi érvek elhangzanak Brüsszel felé. Nem tudjuk, hogy hol tart, mert hát ezek titkosított levélváltások ezek szerint, de jó lett volna, ha ezek az érvek továbbmennek. És ha nem sikerül meggyőzni a Bizottságot, és adott esetben egy kötelezettségszegési eljárást indítanak, még akkor is lehetőség lett volna arra, hogy ezeket a törvényeket vagy ezt a törvényhelyet módosítsák. Úgyhogy azt kell mondjam, nem tudjuk másként értékelni azt, ami történik, mint amit egyébként Répássy Róbert is mondott, hogy önök örülnek annak, hogy Brüsszelből jött ez a megkeresés, és örülnek annak, hogy most már a bírói gyakorlatot, alkotmánybírói gyakorlatot is abba a körbe sorolhatják, ahol a harmonizációs kötelezettséget fennállónak tekinthetik.

Mi ennek nem örülünk, még egyszer elmondom, és azt szeretnénk, ha ez nem teremtene precedenst. Higgyék el, ez az inga még önökre is visszalendülhet egy későbbi pontjában a történetnek. Úgyhogy azt kell mondjam, ezt nem sikerült elegánsan intézni, ezért csak tartózkodni fogunk tudni az egész javaslatnál az itt kifejtettek miatt. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki az adott napirend keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. A vitát lezárom.

Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak mint előterjesztőnek, hogy válaszoljon a vitában elhangzottakra.

(19.40)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm egyrészt, hogy a javaslat nagy részével egyetért a Jobbik frakciója, és szakmailag elfogadhatónak tartja.

A Btk.-módosítás kapcsán szeretnék néhány gondolatot elmondani; tehát hogy maga kerethatározat ugyan - az átültetés, a korábbi - tartalmilag valóban lefedi a kerethatározat tartalmát, de az észrevételek alapján például csoportra vonatkozó a megfogalmazás, most pedig maga a kerethatározat „vagy valamely tagja ellen” kifejezést is használja.

Tehát ennyivel fognak bővülni a törvényi tényálláson belüli kifejezések, és maga a folyamatban levő kötelezettségszegési eljárás, miután nem szó szerint felel meg a magyar szabályozás az elfogadott kerethatározatnak, ezért került sor e módosításra részben, de ez nem jelenti azt, hogy bárki provokálta volna Brüsszelt, hogy egy kötelezettségszegési eljárást indítson egy ilyen ügyben, vagy bármilyen gyakorlatot meg kívánt volna változtatni a magyar kormányzat.

Ezzel szerettem volna kiegészíteni az elhangzottakat, és köszönöm szépen a vitában való részvételt mindenkinek. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   259-278   279-286   287-292      Ülésnap adatai