Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó reggelt kívánok!

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, s köszön­töm mindazokat, akik a mai ülésnapunkat Házon belülről vagy Házon kívülről figyelemmel kísérik.

Az Országgyűlés második nyári rendkívüli ülését megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső jegyző urak lesznek a segítségemre.

Most napirend előtti felszólalások következnek. „Magyar és magyar között ne legyen különbség” címmel napirend előtti felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsoportjából Szél Bernadett képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony!

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt üres kormánypárti sorok! Mindannyian tisztában vagyunk a mai nap jelentőségével. A különbség az ellenzék és a kormánypártok között csupán annyi, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői pont azért nem jöttek el ide, mert tudják, hogy mekkora a tét. A tét az, hogy a Magyar Országgyűlés véget vet-e annak, hogy a választási rendszer gyakorlatilag kettéosztja a nemzet politikai közösségét. És az a tény, hogy a kormánypártok ma nem jöttek el, azt bizonyítja, hogy a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP különbséget akar tenni magyar és magyar ember között.

Az LMP álláspontja teljesen világos: magyar és magyar között ne legyen különbség. A Fidesz azonban kidolgozott és láthatóan életben tart egy olyan választási rendszert, amely ezzel az elvvel teljes mértékben szembemegy. S amikor fölhívjuk rá a figyelmet, és elmondjuk, hogy mindez elfogadhatatlan, és a demokratikus jogosítványainkat arra kívánjuk fölhasználni, hogy ez a helyzetet felszámoljuk, önök, tisztelt kormánypártok, megakadályozzák, hogy a Magyar Országgyűlés elvégezhesse a munkáját.

Hangsúlyozom: az a tény, hogy a kormánypártok bojkottálják a mai parlamenti ülést, azt jelenti, hogy a fideszes és a KDNP-s képviselők nem tesznek eleget annak a megbízatásuknak, amit a választópolgároktól kaptak, mert önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, gyakorlatilag nem látják el a külföldre ment magyar emberek érdekének a képviseletét - azt mi látjuk el. Akkor önök hogy mertek anno azzal kampányolni, hogy önök 15 millió magyar embert fognak képviselni?! Ez az ígéretük sok másikhoz hasonlóan szintén hazugság volt.

Látni kell, ez a majdnem kétharmadnyi, szinte üres patkó azt bizonyítja, hogy a Fidesz úgy döntött, hogy különbséget tesz magyar és magyar között, semmibe véve mindazt, amiről hosszú évek óta beszél, és amire hivatkozva sok-sok ember támogatását megszerezte Magyarország határain belül és kívül.

A kormánypártok mai bojkottjából három dolgot mindenképpen megtudhatunk. Egyrészt azt, hogy a Fidesz és a KDNP nem hajlandó ellátni a külföldre ment magyar állampolgárok képviseletét; másrészt azt, hogy a kormány nem hajlandó a szavazati jogot egyenlővé tenni; harmadrészt pedig azt, hogy a kormánypártok pontosan ezzel a mai boj­kott­akciójukkal bizonyították be, hogy a népszavazás számukra egy hatalomtechnikai trükk. Szó sincs tehát arról, hogy a kormányoldalt valóban érdekelné az emberek véleménye arról a kérdésről, amit önök tettek le a papírra. Ezt a népszavazást önök kezdeményezték. Akkor miért nem érdekli önöket sok százezer magyar ember véleménye arról a kérdésről? Ha önök komolyan gondolnák a népszavazást, akkor lehetővé tennék, hogy minden magyar ember szavazati joga egyenlő legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Aki szavazni akar, az jöjjön haza - ez volt a Fidesz frakcióvezetőjének a mondanivalója arra, hogy a választási szabályok ma nem mérik egyenlő mércével a magyar állampolgársággal rendelkező embereket. Aki elmegy ebből az országból, külföldön él, tanul, dolgozik, az a Fidesz szerint annyit is ér. Hogy pontosan mennyit? Állampolgári jogai szempontjából nagyjából semmit. A Fidesznek ez a véleménye. Látni kell, a Fidesz meg a KDNP nettó hatalomtechnikai megfontolásai miatt gyakorlatilag sikerült bevezetni a kettős mércét Magyarországon a szavazati jog tekintetében.

De itt egyébként nem csak a szavazati jogról van szó. Nem csupán arról volt szó, hogy a Fidesz fogta magát és teljesen önkényesen kettéosztotta a nemzet politikai közösségét. Ami itt a háttérben meghúzódik, gyakorlatilag annak a több százezer magyar honfitársunknak a sorsa, akik ma már, többnyire kényszerből nem élnek Magyarország területén. Ők azok a tanulók, diákok és tanáraik, akik elmenekültek a központosított és rommá vert oktatási rendszer elől. Ők azok az orvosok és ápolók, akiket a romokban heverő magyar egészségügy hátráltatott hivatásuk ellátásában, és akiket önök, tisztelt Fidesz és KDNP, nélkülözővé tettek a saját hazájukban. Ők azért mentek el, mert gyógyítani akarnak, és megélhetést szeretnének biztosítani a családjuknak. Mérnökökről beszélek, informatikusokról, szakképzett gyári munkásokról, szakemberekről, akik a szakmájuk mesterei, de akiket ez a kormány soha nem becsült meg, most kezdtek el csak róluk beszélni, hogy belátták nagyjából, nélkülük összeomlik a gazdaság; vállalkozók, akik nem offshore adóparadicsomokban keresgéltek, mint a kormány körül lebzselő kegyencek, hanem csak azt keresték, hogy hol tudják a tehetségüket kamatoztatni.

Ezeknek az embereknek a többsége azért került ebbe a helyzetbe, mert a kormány nem végezte megfelelően a dolgát.

Az LMP elkötelezett abban, hogy olyan országot építsünk, ahonnan senkinek nem kell kényszerből elmennie. A kormány ebben csődöt mondott. A mai napi bojkott után pedig sajnos sokan érezhetik úgy, hogy megint csalódtak a Fideszben.

Egy biztos: az LMP kitart az elvei mellett, és tenni fogunk azért, hogy senkinek ne kelljen kényszerből elmenni Magyarországról, és magyar és magyar ember között ne lehessen különbség. (Taps az LMP, az MSZP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Bojkottal kezdte megszólalását. Én úgy látom, hogy az LMP 60 százaléka is bojkottálja a mai ülést (Dr. Szél Bernadett: És a Fidesznél ez hány százalék?), úgyhogy a szavakkal egy kicsit óvatosan bánjunk, és talán foglalkozzunk azokkal a technikai kérdésekkel, amelyekre valóban irányult maga a feltett kérdés. (Dr. Szél Bernadett: Megvan a határozatképesség?)

Magáról a szabályozásról mint alapkérdésről beszélve: a magyar szabályozás például a finn mintát követi az Unión belül. (Dr. Szél Bernadett közbeszól.) Én is meghallgattam, képviselő asszony. (Dr. Szél Bernadett: Csak én nem hazudoztam. - Közbeszólás a Jobbik soraiban: És nem dugta a zsebébe a kezét!) Tehát a finn mintát követi. Hogy Finnország ne lenne demokrácia és ne lenne megfelelő náluk a választójog, ilyen támadásokkal sem a sajtóban, sem szakmai berkekben eddig nem találkoztunk.

Maga a szabályozás egyébként nem a Fidesz szabályozása, hanem a korábbi szabályozással megegyező. Tehát ha olyan nagy antidemokratikus deficit (sic!) lenne ebben a dologban, akkor azt hiszem, hogy ezt korábban is szóvá tehették volna, és nem itt a nyár közepén politikai performance keretében kellene ezt kezdeményezniük, mint a legutóbbi esetben is, amikor még az előterjesztő személye sem volt jelen a teremben az ellenzék részéről - úgy nagyon nehéz a napirendet tárgyalni. Most hál’ istennek, ezzel a problémával nem kell küszködnünk.

A jelenlegi szabályozás egy tiszta, átlátható rendszert teremt, tehát nem teszi lehetővé, hogy egyesek esetleg hamis tartalmú nyilatkozatokkal visszaéljenek a választás idején. Emlékszünk a magyar történelem bizonyos korszakaiból - bár lehet, hogy némely párt az ellenzék soraiból nosztalgiával -, amikor úgynevezett kékcédulás választásokkal vagy akár a holtak mozgósításával próbálták - és sikeresen is - machinálni a választási eredményeket. Ez a szabályozás ezt kizárja. (Dr. Szakács László: Vedd ki a zsebedből a kezed, Pali!)

A Magyar Alkotmánybíróság ez év áprilisában a 3086/2016. Ab-határozatában foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította azt, hogy az önök által kifogásolt szabályozás nem korlátozza az aktív választójogot. Ez egy technikai eljárási szabály, amelynek - mint említettem - komoly átláthatósági okai vannak azzal, hogy a külképviseleten gyakorolhatja a szavazati jogát, vagy hazatérhet. Utalnék arra, hogy vannak olyan példák is Európában, ahol nemcsak hazatérhet, hanem haza is kell térnie a választópolgárnak, mert esetleg megbírságolják, ha aznap nem szavaz. Ehhez képest szerintem egy sokkal humánusabb szabályozás van Magyarországon, és egy objektív szemponton, a lakóhelyen nyugszik, amelyet az érintett személy maga is egy nyilatkozattal, amit a járási hivatalban vagy akár a külképviseleten tesz, meg tud változtatni, és onnantól kezdve kérheti a levélben szavazók listájára történő felvételét. Tehát ez a technikai lehetőség most is adott.

Az Alkotmánybíróság a döntésében arra is kitért, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Vámos és társa kontra Magyarország ügyben meghozott döntése sem találta megengedhetőnek azt a kérelmet, amelyben az Emberi Jogok Európai Egyezménye sérelmét állította a levélben szavazás lehetősége tekintetében. Tehát egy strasbourgi döntés is alátámasztja, hogy a magyar szabályozás semmilyen alapjogot nem sért.

Ugyancsak ki kell emelni azt, hogy amikor maga a szabályozás született, akkor az Európai Tanács alkotmányossági kérdésekkel foglalkozó tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy ez egy olyan pont, ami az állam diszkrecionális jogkörébe tartozik. Ez 2011-ben történt, tehát nem annyira régen.

(9.10)

A Velencei Bizottság arra jutott, hogy nem választási alapelvről, nem egy általános választási alapelvről van szó, amikor egy ilyen technikai kérdést szabályoznak, hanem egy tagállami hatáskörbe tartozó kérdésről. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.)

Mint említettem, ha valaki személy szerint mégis ragaszkodik ehhez a jogához, akkor ezzel a címváltozási lehetőséggel ez megnyílik neki. Engedjük meg az állampolgároknak, hogy elsősorban ők dönthessék el, hogy ezt a jogot milyen formában akarják gyakorolni. Megállapítható tehát az, hogy ez egy olyan szervezési kérdés, amelynek a szabályozása nem aránytalan annak érdekében, hogy a választás egészének tisztasága megőrizhető legyen.

Utalnék arra, hogy ez valóban egy kétharmados kérdés. Az elmúlt években többször fel lehetett volna vetni ötpárti egyeztetéseken, vagy akár parlamenti bizottságokban szóba lehetett volna ezt a kérdéskört hozni, és nem ad hoc jelleggel, strandról berohanva kellene ezt a kérdést önöknek felvetniük. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.)

A másik pedig, hogy az ellenzék részéről ugyancsak egy olyan kérdésről beszélhetünk, amelynek a felvetését azért is indokolatlannak tartjuk, mert ilyen súlyú módosítást ilyen hirtelen véghez vinni, ez szerintünk (Dr. Harangozó Tamás: Sajnos lejárt az idő. Nagyon szívesen hallgatnánk… - Az elnök csenget.) nem átlátható. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai