Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására ma 16 óráig volt lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: „A Jobbik 12 programpontja a politikusbűnözés visszaszorításáért” címmel. Parancsoljon, képviselő úr!

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a cigánybűnözés szó sem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző, úgy a politikusbűnözés szó sem azt jelenti, hogy minden politikus bűnöző volna. De vannak olyan tipikus bűnelkövetési formák, amelyek a politikusokra jellemzők, hiszen egy politikus jellemzően, mondjuk, nem színesfémet lop, hanem például doktori disszertációt, hogy gondoljunk csak az önök által az Országgyűlés első emberévé választott Schmitt Pál álamfőre, szigorúan egy „l”-lel, ugye, így írta a nevét.

Nos, ezek a speciális bűnelkövetési formák a politikus esetén is speciális kezelési módokat igényelnek, ezért állított össze a Jobbik egy 12 pontos programcsomagot. Erre szeretném most felhívni az önök figyelmét, hiszen a politikai korrupcióval, a kormányzati korrupcióval, azt gondolom, hogy tele a hócipő, és ez kormányzatoktól sajnos független. Éppen ezért most már nem konkrét botrányokról kellene beszélni, mert lehet ezzel dobálózni, mi viszont személyeskedésektől függetlenül végre érdemi programról szeretnénk beszélni; azokról az érdemi javaslatokról, melyek garanciáját adják egyébként annak is, hogy a Jobbik kormányra kerülve majd más lesz, mint az eddigi pártok.

Hiszen mi választási programunkban már törvényi garanciát adunk arra, hogy hogyan tudjunk véget vetni például a politikusbűnözés legelterjedtebb és törvényesített formájának, a politikusi álláshalmozásnak, melyben a Jobbik már tudott komoly sikereket elérni. Hiszen a mi jó példával való élenjárásunk után sikerült elérni, hogy a legáltalánosabb formájának, annak, hogy egy országgyűlési képviselő például egyben polgármester is vagy megyei közgyűlési képviselő, vagy akár elnök is, ennek sikerült véget vetni.

Persze vannak még kiskapuk, ezeket mind-mind be kellene zárni, ez az első pontja a programpontunknak, hiszen gondoljunk csak akár a Honvédelmi Minisztérium államtitkárára, akinek négy további állása volt, állami cég igazgatósági elnöke négy különböző cégben. Tehát azt gondolom, hogy ha valakinek még ötödállása is van, azt nyugodtan hívhatjuk olyan álláshalmozásnak, a politikusbűnözés törvényesített formájának, aminek véget kell vetni.

Mivel azonban csak öt percem van a javaslataink ismertetésére, csak címszavakban említeném a többit. A mentelmi jog eltörlése, hiszen ebben is jó példával jár elöl a Jobbik, mi soha nem bújunk a mentelmi jogunk mögé, éppen ezért bízom benne, hogy hamarosan a mentelmi jog eltörlésére is sor kerülhet Magyarországon.

Szeretnénk a közérdekkel ellentétes titkosításokat is megszüntetni, hiszen a mutyikat sokszor ezzel leplezik és egyszerűen a szőnyeg alá söprik.

Negyedikként említeném a hozzátartozók vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatalát, amelyet persze, akár hívhatnánk egy egyszerű titkosításnak is, miután az Országgyűlés széfjében őrzik ezeket lezárt borítékban, a nyilvánosság elől elzárva, nem tudhatjuk, hogy például az egykori MSZP-pénz­tár­nok, Boldvai László feleségének nevén valóban feltüntetésre kerültek-e azok az offshore érdekeltségek, melyek a világ legnagyobb offshore lelepleződésében kiderültek. Sajnos, ezeket a titkosításokat egyelőre hiába követeljük, hogy oldják föl, de jó példával járunk elöl, és a Jobbik képviselői a velünk egy háztartásban élő közeli hozzátartozók, akár gyermekeink vagyonnyilatkozatát a Jobbik honlapján nyilvánosságra hozzuk, szemben azokkal a politikusokkal, akikről persze néha kiderül, hogy kiskorú gyermeküknek a nevére írattak akár egy több tíz millió forintos ingatlant.

Szükség volna rendszeres vagyonosodási vizsgálatra is négyévente, hogy kiderüljön, hogy a tiszteletdíj fedezi-e azt a vagyongyarapodást, amit sokszor a vak is látja, hogy nem.

Említeném hatodik pontként az esetleges más állampolgárság nyilvánosságra hozatalát, hogyha nyelvismeret, iskolai végzettség feltüntetésre kerül az Országgyűlés honlapján, akkor, azt gondolom, az is feltüntetésre kell hogy kerüljön, és jó lett volna, ha már tudjuk korábban, hogy Simon Gábor például egy afrikai banánköztársaságban épített ki magának menekülő útvonalat, onnan szerzett útlevelet. Azt gondolom, hogy ez már önmagában gyanú lehetett volna arra, hogy itt bizony egy komoly törvénytelenség, politikusbűnözés van a háttérben.

Említenünk kell az ügynöklisták kérdését is, hiszen zsarolhatóak azok az akár a kormányban, akár állami cégek élén lévő egykori ügynökök, akiknek az állambiztonsági múltja még nem nyilvános, de gazdasági lobbikörök, nemzetközi titkosszolgálatok rendelkezhetnek olyan információkkal, ami által zsarolni, befolyásolni tudják ezeket a döntéshozókat.

Említhetném még a kommunista vezetők elszámoltatását és közéletből való kitiltását, természetesen ennek is vannak korrupciós vonatkozásai. Gondoljunk csak arra, hogy Gyurcsány Ferenc pont a kommunista vezetők közéletből való kitiltásának hiányában lehetett például a rendszerváltás után is ilyen meghatározó személy.

Említeném még a politikusbűnözők által elkövetett gazdasági bűncselekmények elévülésének tilalmát, amire szükség volna, a politikusbűnözők dupla büntetését, hogy a mindenkor hatályos büntetési tétel kétszeresét kapják, illetve a teljes vagyonelkobzás intézményét, hogy egy ilyen Simon Gábor ne távozhasson szabadon 100 millió forinttal, miután személyi jövedelemadót meg esetleg valami késedelmi pótlékot, egészségügyi járulékot vonnak csak a talált pénzből, aminek a forrását a mai napig nem tudjuk.

Zárásként, 12. pontként említeném a visszahívhatóság intézményét, hiszen a Gyurcsány-féle őszödi beszéd mutatta meg a legjobban, hogy szükség van (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egy nép általi elszámoltathatóságra is rendkívüli, vis maior esetben. Köszönöm figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elhangzottakra Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak néhány gondolat az elhangzottakkal kapcsolatban. Képviselő úr felszólalásával egy alapvető probléma van, hogy minden demokratikus jogrendszernek az az alapja, hogy az ártatlanság vélelméből indul ki. Ön ezt meg akarja fordítani, és a bűnösség vélelméből indulna ki a politikusok tekintetében. És mikor folytatódik majd ez a kör, és meddig fog elérni? Tehát nyilvánvaló, hogy nem egy jogállami megoldás az, amit elénk tárt.

Például a dupla büntetés: hogyha törvény előtti jogegyenlőség létezik, akkor hogyan lehetne duplán büntetni valakit ugyanazért? Nyilván hogyha jogi egyetemet végzett volna, képviselő úr (Novák Előd: Minősített eset!), akkor talán nem kellett volna ezekre a dolgokra kitérnem, de gyakorlatilag az első évet nem élné túl ilyen nézetekkel, sajnos azt kell hogy mondjam, a vizsgáztatás során természetesen.

Az álláshalmozás kérdésköre szóba jött. Azért szeretném azt leszögezni, hogy az, hogy ma nem ülhetnek polgármesterek a magyar parlamentben ‑ eltérően több nyugat-európai államtól ‑, egy olyanfajta önkorlátozás, ami itt megvalósult, az a kormánytöbbségnek köszönhető. Tehát sem a Jobbik szavazatai, sem egyetlen ellenzéki párt szavazatai ezt a helyzetet nem tudták volna elérni. Ez pusztán a kormánypártok elszántságának köszönhető, és ők szavazták meg. (Novák Előd: Meghátrálás!)

Az álláshalmozásról még annyit, hogy épp a közelmúltban volt az éppen alelnökségre törő Janiczak Dávid polgármester úr esetében, ami a par­la­mentben elhangzott, hogy öt helyről vett fel fizetést. Tehát gyakorlatilag önök vizet prédikálnak és bort isznak. Ha a saját házuk táján nem tudnak kicsiben rendet teremteni, akkor miből gondolják, hogy kormányon nagyobb fegyelmet tudna elnök uruk tartani ezekben a tekintetekben?

Tehát lehet, hogy egy kicsit több alázat és szerénység kellene ezekben a dolgokban, függetlenül attól, hogy abban egyetértünk, hogy a bűnözés visszaszorítása és a korrupcióellenes harc gyakorlatilag mindig a kormányzat homlokterében kell hogy legyen. Évről évre megtartják a legfőbb ügyész, a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter az ezzel kapcsolatos konferenciákat, tájékoztatást adnak a tényekről, az esetekről, az esetek számáról. Tehát ebben a tekintetben szerintem nem érheti a kormányt vád.

Nem akarnék minden pontra külön-külön reagálni, de összességében csak azt szerettem volna bemutatni, hogy a jogalkotás, amit tud, ezen a területen elkövet. Amit a kormánypártok, mint politikai tényező tudnak tenni, azt hiszem, azt az elmúlt ciklusban is bebizonyították, hogy megtették, hiszen most a parlamentbe már egy olyan ‑ hogy mondjam ‑ szigorú szabályok alapján kerülnek be a képviselők, amelyek a tőlünk nyugatra lévő államokban, melyekre mindig mintaként tekintünk, sem valósulnak meg.

Én azt hiszem, hogy képviselő úr felvetései gyakorlatilag fontos témákról szólnak, de kellően súllyal kezeli őket a kormányzat, szeretném megnyugtatni. Köszönöm.

Felszólalások:   149-158   159-162   163-164      Ülésnap adatai