A felszólalás szövege:

ELNÖK: Államtitkár úr, egy pillanatra. (Dr. Szanyi Tiborhoz:) Képviselő úr, nagyon szépen kérem, hogy ettől a fajta magatartástól tartózkodni szíveskedjék. (Nagy felzúdulás, közbekiáltások az MSZP soraiból: Ő tartózkodjon! - Dr. Szanyi Tibor: Én? Ő!) Képviselő úr, ha problémája van, nagyon szívesen a segítségére leszek, de nagyon szépen kérem, hogy az indulatait próbálja megfékezni, és mindenkit helyre fogok rakni (Derültség a kormánypártok soraiban. - Felzúdulás az MSZP soraiban.), amennyiben úgy ítélem, de most önön a sor. (Közbekiáltások az MSZP soraiból. - Dr. Szanyi Tibor felállva Soltész Miklósra mutogat.) Képviselő úr, figyelmeztetésben részesítem. (Dr. Szanyi Tibor felállva meghajol.)

Államtitkár úr, folytassa!

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. A szocialistáknak tegnap lett volna ekkora nagy hangjuk, amikor Török Zsolt szóvivőjük ott volt azon a nemtelen, galád tetten, amit egyébként a szövetségeseik követtek el. (Dr. Vadai Ágnes: Beszélj a nyugdíjpénztárról!) Azóta sem hallottam egyébként, hogy fölbontották volna azt a szövetséget, amit kötöttek egymással. (Közbekiáltások az MSZP soraiból.)

Tisztelt Képviselő Asszony! Amit megtettünk ebben az időszakban: először is megígértük az idős embereknek, és meg is tartottuk, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrizzük. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Nem igaz.) Sőt, ebben az évben emelkedett a nyugdíjak reálértéke, vásárlóértéke. 2009-ben - érdemes tudni azért ezt az adatot -, amikor a szocialisták a baloldal élén kormányon voltak, közel 7 százalékkal csökkentették a nyugdíjak vásárlóértékét. Hozzáteszem, hogy megígértük azoknak az asszonyoknak, azoknak a hölgyeknek, akik gyermekeket nevelnek, akik emellett pedig korán kezdtek el dolgozni, hogy bevezetjük az úgynevezett "nők 40" nyugdíjat. Ennek eredményeképpen már több mint 95 ezren részesültek ebben a lehetőségben. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Azt gondolom, ez óriási nagy lépés volt. És ugyanilyen volt, amit ön is említett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), igenis, a kötelező magánnyugdíjpénztárakat, amit ráerőltettek az emberekre, erre az egész országra (Göndör István közbeszól.), megszüntettük, és visszavezettük a nyugdíjrendszer teljes rendszerébe.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Képviselő asszony, úgy látom, a baloldali szocialista társaság továbbra sem tud lenyugodni. Nem csodálom, hiszen a múltban az ő szavazóbázisuk volt az idősek, nagy tömegével inkább az idősek szavaztak rájuk. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) És most az idősek elfordultak tőlük, nem véletlen. Nem véletlen, hiszen átverték őket, becsapták őket, azt mondták, a 13. havi nyugdíjat bevezetik, hetente bevezették, majd mire bevezették, akkor gyorsan megszüntették. (Zaj az MSZP soraiban.) A nyugdíjemeléseket, amikor volt egyáltalán, mind hitelből és adósság bevezetésével finanszírozták.

Tisztelt Képviselő Asszony! Nemcsak ön, hanem általában azok a képviselők, azok az országgyűlési képviselők, illetve polgármesterek, akik itt vannak, nagyon sokat tehetnek, hogy ez a kép változzon, hogy változzon az idősek irányába a tisztelet, ne az legyen, mint a múltban. Változzon a támogatás, finanszírozás, megtörtént az elmúlt három évben, és ezt a munkát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) folytatni fogjuk az idősek tisztelete érdekében.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Örülök, hogy kis technikai szünethez juttathattam.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarországon közel 8500 szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatot ellátó szolgáltató és intézmény működik. Az intézmények tevékenysége az emberi élet teljes ciklusát lefedi: ezek az intézmények óvják meg a veszélyeztetett gyermekeket, végzik a fogyatékossággal élők fejlesztését, segítik a munkájukat vagy hajlékukat elvesztett emberek újbóli beilleszkedését, végzik a rászoruló idősek ápolását.

Közös érdekünk, hogy e felelősségteljes munka végzését elősegítendő megfelelő kereteket alkossunk, ezért az intézmények fenntartói és a működésüket engedélyező hatóságok számára az engedélyezéssel és a működés ellenőrzésével kapcsolatos feladatok egyszerűsítése érdekében a kormány szándéka, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok jelenlegi, hagyományos papír alapú ügyintézését korszerű elektronikus ügyintézéssel váltsa fel.

A működési engedélyezés átalakítása érdekében kerül most a tisztelt Ház elé az a törvényjavaslat, amely a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításait tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények működési engedélyezése jelenleg hagyományos módon, az elektronikus ügyintézés feltételei híján papír alapú határozattal történik. A működési engedélyezés rendszerének a javaslatban szereplő átalakításával a papír alapú működési engedélyezést és az engedélyek adattartalmát rögzítő úgynevezett regisztert egy új, elektronikus nyilvántartásba-vételi rendszer váltja fel. Ebben a szolgáltatók, intézmények működésének engedélyezése nem papír alapú határozat kiadásával, hanem egy elektronikusan vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel történik. Ez nagyban elő fogja segíteni az adatok hatóságok közötti áramlását, gyorsítja és egyszerűsíti az ügyintézést mind a hatóságok, mind a szolgáltató intézmények fenntartói számára, továbbá biztosítja ezek adatainak nyilvánosságát a szakmai és az ellátotti oldalról érdeklődők számára is.

A nyilvántartásba-vételi eljárásokban továbbra is a kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő szociális és gyámhivatalok járnak el első fokon, a másodfokú hatóság és a nyilvántartást vezető szerv a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal marad. Az új rendszerre való átállás és az adattartalom felöltése fokozatosan történik majd annak érdekében, hogy a működést engedélyező szerveknek és a szolgáltatást nyújtó fenntartóknak megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre a rendszer teljes körű alkalmazására.

Az elhangzottak megvalósítása érdekében a javaslat tartalmazza az új szolgáltatói nyilvántartás közhiteles jellegét, és rögzíti a feltüntetésre kerülő személyes adatokat. A javaslat szerint az adatok fő szabályként nyilvánosak, törvényi szinten kerülnek meghatározásra a nyilvánosság alóli kivételek, úgymint a helyettes szülők, nevelőszülők adatai, valamint a fenntartó kérelmére a családok átmeneti otthonának és a gyermekek átmeneti otthonának címe. A gyermekvédelmi törvény módosítása meghatározza azt is, hogy a nem nyilvános adatokhoz kik és milyen célból férhetnek hozzá.

A javaslat szerint az új rendelkezések 2013. december 1-jén lépnek hatályba. Ettől az időponttól kezdődően új engedély már csak nyilvántartásba-vétellel adható ki. A már működő szolgáltatókat - a hatóságok és a fenntartók kellő felkészülési idejének biztosítása érdekében - 2014. június 30-ig kell a nyilvántartásba bejegyezni. A bejegyzésig a meglévő működési engedélyük jelenti a jogszerű működés alapját.

A javaslat ezenfelül az új közhiteles nyilvántartási rendszer továbbfejlesztéseként 2014. július 1-jétől bevezeti az elektronikus úton való eljárás kötelezettségét, ezen időponttól a fenntartó az iratokat kizárólagosan elektronikus úton küldheti meg a hatóságnak, amely a döntéseit szintén elektronikus úton közli. A működési engedélyezési eljárások továbbra is illetékmentesek maradnak, ennek érdekében a javaslat tartalmazza az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítását.

A javaslat felhatalmazást ad a kormány számára, hogy megállapítsa a szolgáltatói nyilvántartás vezetésének és az erre vonatkozó hatósági eljárások részletes szabályait. A kormányrendeletben egységesítésre kerülnek majd a szociális és a gyermekjóléti, gyermekvédelmi terület eddig elkülönülő engedélyezési szabályai.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat elfogadása esetén az intézmények hagyományos működési engedélyét egy központi, interneten elérhető nyilvántartás váltja fel. Mindez gyorsítja és egyszerűsíti az intézmények működési engedélyezését, és csökkenti az intézményfenntartók, valamint a működésüket engedélyező hatóságok ügyintézési terhét. Fontos eredmény, hogy ezzel nyilvánossá tesszük az intézmények adatait mind a szakmai, mind az ellátotti oldalról érdeklődők számára.

A fentiek alapján kérem a tisztelt Ház támogatását, a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Ha egyszer nem szólalna meg Nyakó úr, annyira jó lenne tényleg, amikor ilyen szép és tisztességes témáról van szó. (Nyakó István: Ma még nem szóltam egy szót sem. - Dr. Józsa István: Én voltam.) Bocsánat, nem Nyakó úr, elnézést Nyakó úrtól, de ha a szocialistáktól Józsa úr egyszer nem szólna bele, annyira szép lenne, ha az időseket úgy tudnánk köszönteni, hogy oda tudnánk figyelni rájuk, és nem csak a különböző bekiabálásokra kellene reagálni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon köszönöm a fölszólalását, már csak azért is, mert ahogy ön kezdte és befejezte, annak azt az üzenetét szeretném kiemelni, hogy igaz az, hogy nagyon fontos az idősek támogatásának anyagi része, igaz az, hogy nem mindegy, hogy ha egy kormány vállal valamit, azt teljesíti-e, és ez a teljesítés valóban szolgálja az idős emberek életét. Így nem véletlen, hogy azt az egyezséget, amit megkötöttünk 2009-ben az idősügyi szervezetekkel, azt a vállalást teljesítettük; sőt mondhatnám azt, hogy ebben az évben még túl is teljesítettük.

És miben áll ez? Ezt mindenképpen szeretném néhány mondatban összefoglalni önnek. Egyrészt az alapfeladatokat, szolgáltatásokat, ami a házi segítségnyújtástól egészen az idősek bentlakásos intézményeinek fenntartásáig tart, nemhogy megőriztük, hanem különböző pályázatokon keresztül, és itt kiemelném az Új Széchenyi-terv pályázatait, sok milliárd forinttal tudjuk ezeknek az otthonoknak a megújítását támogatni. És elindul egy olyan beruházási program, amilyen nem volt az elmúlt években, évtizedekben. De ugyanilyen fontos volt az ön által említett nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése. Azt a negatív lépést, amit elkövetett az előző kormány, miszerint 7 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke 2009-ben, mi nem tettük meg, ezt a gyakorlatot nem folytattuk, sőt azt kell mondani, hogy az idei 5,2 százalékos nyugdíjemelés vásárlóértékben közel 4 százalékos emelkedést is jelentett.

Hozzáteszem, még egy olyan lépés volt, amit én mindenképp kiemelnék, hiszen a mostani féléves adatok alapján már 95 ezren vették igénybe az úgynevezett nők nyugdíja 40-es rendszerét, és amit eddig is hangoztattunk, ez a munkában korán kezdett életpályát, illetve az édesanyai szerepet egyaránt díjazza, és köszöni meg azoknak az asszonyoknak, akik sokat tettek az életükben. Így a 40 év szolgálati időbe ez a két dolog számít bele.

Mindemellett pedig akár életmódjukban, akár lelki oldalról is nagyon fontos az idősek támogatása és segítése. Én nem egy otthonban járok, nem egy idősotthont látogatok végig, egy héten akár többet is. Mindenképpen nagyon fontos, hogy az a segítség, amit megkapnak az ápolókon, gondozókon keresztül, eljusson minden egyes emberhez, minden egyes időshöz, hiszen sokszor a leépülésnek tulajdonképpen az az egyik legszomorúbb és leglátványosabb része, amikor az idősekkel nem törődik sem a környezete, sem a rokonsága, sem azok, akik gondozzák őket. Éppen ezért mindenféle olyan rendezvény, találkozó, ami azt szolgálja, azt erősíti, hogy az idősekkel foglalkozzunk, mindenképpen az ő segítésüket is szolgálja.

(9.10)

Nem véletlen, hogy múlt héten az Idősbarát önkormányzat-díj kiosztásával szerettük volna megköszönni a legkisebb falvak önkormányzataitól a legnagyobb települések önkormányzataiig bezárólag, hogy külön is, a költségvetésen felül is törődnek az önkormányzatok az idősekkel.

Ugyanígy fontosnak tartottuk tavaly megjelent irodalmi pályázatunk folytatását, és elmondhatom, hogy több mint négyezren írtak ebben a két évben élettörténetükről, kapcsolatukról, háborúról, az '50-es évek nyomoráról és nehézségeiről vagy akár arról is, hogy ebben a küzdelemben hogy tudták megőrizni emberségüket, hogy tudták megőrizni házasságukat és családjukat.

Ugyanilyen fontos volt az is, hogy tegnap a Művészetek Palotájában köszöntöttük őket, több mint ezer embert; hiába gondolta valaki a baloldalon, hogy nem köszöntjük ezen a napon őket. Köszöntöttük őket, és óriási nagy sikere volt annak a kitüntetésnek is, amit egyébként többek között Iván László professzor úr is kapott pontosan azért, mert idős ember létére még most is küzd azokért az emberekért, akikről most beszélünk. Most is mindent megtesz a tudomány oldaláról, hogy az ő életüket segítse.

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps. - Nyakó István: Vivát!)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm képviselő úrnak és Lanczendorfer Erzsébetnek is, hogy ezen a napon az Országgyűlésben mindketten felszólaltak, és már az is öröm, hogy nincs itt Józsa István, aki belekiabáljon azokba a dolgokba, azokba a témákba, amik, azt hiszem, mindannyiunk közös ügyei.

Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, amit ön fölsorolt. Néhány dolgot kiemelnék még azokból a dolgokból, amit az előző 5 percbe nem sikerült képviselő asszonynak a válaszomban kiemelni.

Az egyik egy érdekes történet volt: még tavaly és tavalyelőtt történt igazából, hogy kiálltak a szocialista és a baloldali politikusok, és elkezdtek kiabálni, hogy majd mi, Fidesz-KDNP parlamenti többség megadóztatjuk a nyugdíjakat. (Babák Mihály: Ők akarták!) Nem tudom, hogy emlékeznek-e erre, tisztelt képviselőtársaim. Ők voltak azok egyébként, akik még a korábbi kormányzásuk idején bevezették, vagyis azt akarták bevezetni, hogy 2013-tól a nyugdíjak adózzanak. Mi ezt eltöröltük. Ez megint csak egy olyan lépés volt, olyan szükséges lépés volt, amely a nyugdíjak biztonságát, a nyugdíjak kifizetésének a biztonságát, de hozzáteszem, ami a legfontosabb, a mértékét sem változtatta, és én ezt köszönöm mindenkinek, már csak azért is, mert tudom, hogy a terepen sok-sok képviselőtársunkat próbálták ezzel szembesíteni, hogy mi miért akarunk ilyen lépést tenni. Még egyszer hangsúlyozom, a Fidesz-KDNP-kormány eltörölte a nyugdíjak adóztathatóságának a lehetőségét.

Hozzáteszem azt is, amit külön köszönök, és gratulálok minden egyes polgármester úrnak, most éppen Bácskai Jánost látom itt a parlamenti patkóban, aki IX. kerületi, ferencvárosi polgármesterként az idősekért sokat tett. Ezúton is gratulálok önnek is és a képviselő-testületnek meg mindazon munkatársainak, akik megtették azt a külön feladatot, amely az idősek irányába szükséges, hiszen sok-sok idős él azokban a budapesti kerületekben, amelyeknek az egyik legnagyobb feladata talán, mondhatom azt is, kötelessége és gondja, hogy ezeken az időseken segítsen, akik ott élnek, és a mindennapjaikban valamilyen pluszt is nyújtsanak a családi segítség mellett.

(9.40)

Mindemellett hozzáteszem azt is, hogy nem elég az valóban, ahogy ön is mondta, képviselő úr, hogy csak az anyagiakra figyeljünk, bár nagyon fontos. Nagyon fontos, hogy a nyugdíjak megőrizzék értékállóságukat, adott esetben pedig, ha van gazdasági lehetőség, akkor ne eladósodásból, mint ahogy a baloldal tette, ne újabb hitelfelvételből, ahogy a baloldal tette, lehetőség szerint emeljük a nyugdíjakat, és adott esetben a vásárlóértékét is emeljük. Ez megtörtént ebben az évben egyébként, tavaly is nagyon minimálisan így zártuk a 2012. évet. De mindemellett pedig most kezdődik vagy már el is kezdődött itt Budapesten egy olyan nemzetközi konferencia, amelynek a védnöke, levezető, tiszteletbeli elnöke Iván László professzor úr. Iván László professzor úr, aki mindig azt bizonyítja és azért küzd, hogy mindazok az emberek, akik már elérték a nyugdíjaskort, az időskort, aktív időskort élhessenek mindaddig, amíg fizikai, szellemi képességük ezt megengedi.

Bármilyen területen is vannak az életben, legyen az a mezőgazdaság, az ipar vagy pedig bárhol az oktatás területén, ezek az emberek a teljesítőképességük határárig mindig is tegyék meg azt, amit lehet, hiszen az idősödésnek talán az egyik legnagyobb problémája az a leépülés, amit sajnos az indít el, amikor az ember már nem érzi magát fontosnak, nem érzi magát szükségesnek a társadalomban. Ez a konferencia, ami ma Magyarországon zajlik nyolc külföldi, tengerentúli és európai professzorok, illetve szakértők részvételével, azt bizonyítja, hogy Magyarországon ebbe az irányba is próbálunk nyitni, hogy az időskor, a leépülés ne azonnal csak a nyugdíj várását jelentse, ami persze fontos, a nyugdíjvárás és a megkapása is, de mindemellett pedig meglegyen az a tudományos háttér is, az a tudományos segítség is, amely az időskor különböző problémáit keresi, kutatja és azokra megoldásokat is talál remélhetőleg.

Éppen ezért köszönöm mindannyiuknak a mai, a tegnapi felszólalásokat. Azt legkevésbé köszönöm, amit tegnap a baloldal művelt itt az idősek világnapi köszöntése során, amikor mindenféle módon obszcén dolgokat ordibáltak be, obszcén módon kiabáltak be, és folytatták tulajdonképpen azt a gyakorlatot, amit az elmúlt évtizedekben is csináltak: az egyik oldalról próbálnak szavazatokat szerezni az időseknél, a másik oldalról pedig nem törődnek és nem foglalkoznak velük.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Szolidaritásról valóban csak akkor beszélhetünk, hogyha összefog az állam, összefognak a tehetős emberek, de hozzáteszem a másik oldalt is: ha azok, akiken segíteni kell, szükséges, és támogatni kell őket, szintén hozzájárulnak, amennyire lehet, életük munkájával ehhez a segítséghez. Azt hiszem, itt van a legnagyobb társadalmi, szemléletbeli különbség a baloldal és a mostani kormány között, akik csak úgy osztogatnak, maximum szavazatot várnak el, de cserébe a támogatásért, semmi mást nem várnak el. Éppen ezért volt az, hogy akármilyen segélyezési program indult a múltban, az mind-mind odavezetett, hogy embereknek, társadalmi csoportoknak egy jó része vagy az iskolából maradt ki, vagy a munkahelyet nem tartotta fontosnak, vagy pedig bármilyen más tevékenységben csak a segélyre rendezkedett be.

Érdekes volt az előbb hallgatni egyébként Tóbiás frakcióvezető-helyettes úrnak azt a gondolatmenetét, amelyben ócsárolta a Start-munkát. Érdekes volt hallgatni, amiből az jött ki, hogy lenézi azokat az egyszerű embereket, a szocialisták lenézik azokat az embereket (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ekkora hülyeséget!), akik a legegyszerűbb munkával, de mégiscsak így szeretnének jövedelmet szerezni a családjuknak, maguknak, és fönntartani az életüket. Óriási nagy különbség az, amikor a szolidaritás úgy működik, hogy az egyik oldalról az állam támogat is, de megteremti a kiemelkedés és a felemelkedés lehetőségét is, vagy pedig csak odaszórja a támogatást, odaadja a pénzt, és semmiféle elvárást nem támaszt e tekintetben.

Azt gondolom, hogy mindazok a lépések, tisztelt frakcióvezető úr, amiket ön fölsorolt, az elmúlt három, három és fél év kormányzati lépései mind-mind ezt támasztják alá, hogy igenis van támogatás, a másik oldalról pedig elvárás is van. Ez a politika, ami az elmúlt időszakban történt, igenis meghozta az eredményét, hiszen meghozta a Start-munkában az eredményét, meghozta abban, hogy mindazok a gyermekek, akiknek kötelező iskolába járni, de eddig lógtak, ha ezek után sokat lógnak, akkor nem kapják meg a támogatást, kevesebb támogatáshoz jutnak. Ez is meghozta az eredményét. Meghozta az a törekvés is az eredményét, hogy akár a gimnáziumba jutáshoz, szakmához jutáshoz, egyetemre való bekerüléshez igenis a legalacsonyabb társadalmi rétegeknek is megadjuk a lehetőséget, forintban is, támogatásban is, de ha nem teljesít, nem kapja meg ugyanezt a támogatást.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Még egy dolgot hadd mondjak el, ami nagyon fontos: a rezsicsökkentést megint csak támadta a baloldal, sőt azt mondja, hogy hazugság, azt mondják, hogy nem igaz, hogy ennek nincs sem értelme, sem eredménye. A legfrissebb adatok, a legfrissebb számok azt mutatják, hogy a késedelembe esett fogyasztók esetében óriási nagy most már az a változás, amellyel végre csökken a késedelmes fizetők száma. Ha csak azt nézzük, hogy az 1-30. nap közötti késedelembe esők száma közel 40 százalékkal csökkent egy év alatt, akkor ha valaki azt hazudja a baloldalon, hogy ennek nem volt értelme, akkor az vagy nem normális, vagy pedig úgy próbálja elferdíteni az adatokat, hogy az egyszerűen már kétségbe ejtő. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.)

Ugyanez igaz persze azokra a számokra is, amik a további késedelembe esőknél is tapasztalhatók. Igenis ez a szolidaritás jellemzi azt, hogy egy kormány, amikor az egyik oldalról kemény - és keménynek kell lenni a támogatási rendszerek megtartásában, már csak azért is, mert sok-sok ember adója, sok-sok ember járuléka az, ami lehetővé teszi azt, hogy ezt a szolidaritást fenntartsuk -, de a másik oldalról, még egyszer, ott is keménynek kell lenni. És meg is tartjuk ezt továbbra is, hogy elvárásokat támasztunk, és ha valaki az elvárásoknak nem akar megfelelni, a társadalom közös gondolatának nem akar megfelelni, akkor igenis annak nehezebb lesz az élete. De mind a minimálbér-emelés, mind a Start-munka bevezetése, mind a rezsicsökkentés, és sok más ilyen intézkedés, amit ön is elmondott, azt mutatja, hogy a társdalom szolidáris, és szolidáris is marad a jövőben.

Köszönöm szépen az észrevételét és a gondolatmenetét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. A legegyszerűbb válasz az lenne, hogy nem, és ezzel le is ülhetnék, de azért kifejtem mindkét programnak a lényegét.

Tisztelt Képviselő Asszony! 2013. augusztus 21-én indult a "Segítő kezek az idősek otthoni biztonságáért értékteremtő közfoglalkoztatással, közösségi szolgálattal és önkéntes tevékenységgel" elnevezésű országos kiterjesztésű mintaprogram. Ez 32 település bevonását jelenti, melyek közül tíz tanyasi térség. Felhívom tisztelt képviselő asszony, illetve képviselőtársa figyelmét is, hogy a program a belvárosban indult, ahol a helyi képviselő-testület az LMP képviselőinek szavazatával egyhangúlag támogatta ezt a programot. Mint arról ezek után önök is tájékozódhattak volna, a program célja, hogy a Magyarország lakosságának közel 5 százalékát elérő nyolcvan év felettiek, közel 475 ezer ember két problémáján, a magány enyhítésén segítsen, valamint megakadályozza, hogy könnyen bűncselekmény áldozatává váljanak ezek az idős emberek.

A program része a Belügyminisztérium áldozatvédelmi programja is, melynek során az időseket felkészítik arra, hogy ne váljanak az ellenük négy leggyakrabban elkövetett bűncselekmény, a zsarolás, a trükkös lopások, az alkalmi lopások és a lakásmaffia áldozataivá. A programban például részt vesz egy olyan idős hölgy is, aki nyolc kilométerre lakik a község központjától egy tanyán. Ő magát el tudja látni, a tanyagondnoki szolgálatba be van kapcsolva, de a magány enyhítésében és a bűncselekmények megelőzésében egy közfoglalkoztatott nyújt neki segítséget. Hangsúlyozom, tisztelt képviselő asszony, a program nem a házi segítségnyújtás, nem a tanyagondnoki szolgálat feladatait kívánja kiváltani, hanem arra épülve kiegészítő szolgáltatást nyújt. A költségvetésben pedig ugyanúgy terveztük, de nemcsak terveztük, hanem meg is fogják kapni a szolgálatok a házi segítségnyújtás lehetőségét jövőre is.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Érdekes volt hallgatni egy-két szocialista bekiabálót, amikor ön például említette a "nők 40" nyugdíj lehetőségét, amelyet egyébként több mint 95 ezer asszony, illetve hölgy kapott most már meg. Nekik nem jutott eszükbe, nem csinálták meg, most pedig tagadják ennek a fontosságát, szükségességét. De ugyanúgy tagadják annak a tényét, miszerint amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, akkor 360 milliárd forint hiányzott a nyugdíjkasszából. Ez teljes mértékben veszélyeztette egyébként a nyugdíjak kifizetését, és ha ők maradtak volna kormányon, akkor újabb adósságfelvétellel tudták volna csak megoldani ezt a kérdést, más lehetőségük nem lett volna, eszükbe sem jutott volna más megoldás, mint amit egyébként ez a kormány megtett.

(16.50)

Tehát én négy pontban emelném ki egyébként sok-sok lépés mellett talán a legfontosabbakat. (Szűcs Erika közbeszól.) Egy, hogy 2010-ben elkerültük a teljes csődjét a nyugdíjbiztosítónak. (Szűcs Erika közbeszól.) Most is kiabálnak egyébként azok a képviselők, akik éjszakánként járnak ide a parlamentbe, nem szavazni, nem vitatkozni, csak aluszikálni, és közben dolgozni meg nem dolgoznak. (Szűcs Erika: Dolgoztunk, nem aludtunk!) Most is óbégatnak, de nem számít. (Közbeszólás a függetlenek soraiból: Milyen hang ez? - Varju László közbeszól.)

Tehát megmentettük a nyugdíjkasszát (Szűcs Erika közbeszól.), második lépésként pedig eltöröltük a nyugdíj adóztatásának a lehetőségét, amit egyébként ugyanazok a kiabáló, óbégató szocialista képviselők vezettek be, és akartak bevezetni 2013-tól.

Harmadik lépésként mindenképpen fontosnak tartom a nyugdíjak értékének a megőrzését. Ha azt vesszük, hogy ezt is támadták annak idején, hogy ezt nem lehet megvalósítani, akkor megint csak nekünk volt igazunk, sőt ebben az évben az értéke növekedett is a nyugdíjaknak.

A negyedik pedig, amit ön is említett, a nők nyugdíjazásának a lehetősége negyvenéves munka-, illetve édesanyai viszony után.

Köszönöm szépen a felvetését, és azt is köszönöm, hogy lehetőséget kaptam, hogy ezt elmondhassam (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és lehetőséget kaptak a baloldaliak, hogy újra belekiabáljanak abba a dologba (Az elnök ismét csenget.), ami tény.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Göndör István képviselő úr, én nem tudom, ön miről beszél, ön itt volt 12 éve most már, ha jól tudom, a parlamentben, és ha jól emlékszem, 2002-t követően önök voltak azok, akik a családi adókedvezmény akkori rendszerét teljes mértékben szétverték. Ezek után olyat számon kérni rajtunk, hogy mi a kormányzásunknak úgymond csak harmadik éve után fogjuk bevezetni teljes mértékben a családi adókedvezményt, hogy mindenkire kiterjedjen, ez egyszerűen elképesztő. És pontosan ezért kell törvényben, sőt más módon is, minden lehetséges módon megvédeni a rezsicsökkentést, mert önök mindenre képesek. (Dr. Józsa István nevet.) Önök mindenre képesek, ezt bizonyította az elmúlt nyolc év, bizonyította egyébként a '90 előtti időszak is. Önök képesek arra, hogy kimennek az Európai Unióba, és az Európai Unióban egy gyalázatos jelentést, amit gyalázatos módon Magyarország ellen készítenek, önök támogatnak. Sőt, nemhogy támogatják, önök az élharcosai, élmunkásai, mondhatnám úgy is, hagyományos szóhasználattal, amit ők talán élveznének is még, hogyha az lenne. (Dr. Józsa István: Ezt a folyosón hallottad?)

Legyen szíves, Göndör István képviselő úr, képviselőtársaival, a többiekkel is egyszer végre felfogni azt, hogy önök, amit csináltak itt az elmúlt évtizedben, hozzáteszem, évtizedekben, az csak az embereknek a tönkretétele. És éppen ezért kell egy ilyen döntést meghozni közösen, éppen ezért kell, igen, a két és fél millió magyar ember mellé kiállni. Egyébként én nem csodálkozom, hogy nem reagálnak itt a kérdésekre, nincsenek itt a barátaik a hátsó sorban, akik itt szoktak csövezni időnként a parlamentben, nincsenek itt az LMP-s képviselők, nincsenek itt azok, akik Bajnai mellett kiálltak, innen is látszik, hogy önök, ha hatalomra kerülnének, mindent visszavennének, akár a rezsicsökkentés területén, de ön elárulta magát: a családi adókedvezmény és járulékkedvezmény területén is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Először is Józsa úrnak szeretném mondani, hogy ha nem jó az, hogy üljön le, akkor álljon fel, ha bántja az üléshelyzet. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Úgy van! - Dr. Józsa István: Én nem szóltam rá!)

A másik. Tisztelt Szocialista Képviselők! Önöknek van néhány olyan párttársa, Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Herczog Edit, önök delegálták őket az Európai Unióba, és önök voltak azok, akik ezeket a képviselőket, akik hazaárulóként viselkedtek az Európai Unióban (Moraj az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István: Tiltakozom!), végig támogatták, és most sem kértek bocsánatot (Dr. Józsa István: Tiltakozom!) Magyarországtól. Három éven keresztül olyan vitákat generáltak önök az Európai Unió parlamentjében, amely mindig Magyarország ellenében ment. És nem véletlen egyébként az, hogy most is próbálják a vita fő vonalát, az egész témát elvinni a lényegről, mert mellébeszélnek. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Göndör István: Pont a lényegről beszélünk!) Önök azok, akik már most magyarázni akarják a bizonyítványt, hogy miért nem fogadják el ezt a javaslatot. Mert már készítik elő a barátaikon keresztül, szocialista, ottani zöldek, méregzöldek, kommunisták, akik a legjobb haverjaik, azokon keresztül készítik elő az újabb támadást az ország ellen. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Így van!) És önök lekicsinylik azt a döntéssorozatot, amelyre egyébként pont ön, Józsa István úr, pont az önök szövetségese, Bajnai Gordon és mindenki más, aki a haverjuk, azt mondta, hogy végrehajthatatlan. Önök voltak azok, akik év elején mondták, hogy tönkre fognak menni a szolgáltatók (Dr. Józsa István: Én soha nem mondtam. Én azt mondtam, hogy kevés.), akik egyébként az önök haverjai, és akiknek önök is a zsebében vannak. (Dr. Józsa István: Végig azt mondtam, hogy kevés!) Nem lehet mást mondani arra, az ősbűnt önök elkövették '95-ben és '96-ban (Dr. Varga László: Hazudsz! Aljas módon hazudsz! - Dr. Józsa István: Hazugság!), 2002 és 2010 között háromszorosára emelték a gáz árát. (Dr. Józsa István: Hazugság!) És ezek után várnak el még nagyobb csökkentést? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Önök? Vagy támogatják, vagy pedig, ha nem (Az elnök ismét csenget.), egyértelmű az az önök döntése, hogy továbbra is a szocialista kinti frakciót akarják támogatni. (Dr. Józsa István: Hazugság! - Dr. Varga László: Több szót nem érdemel! Hazudsz!)

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvénymódosítási javaslat annak a menetrendnek a folytatása, amelyet előzetesen önökkel is egyeztetve valósítottunk meg. 2013. január 1-jétől állami, azon belül ágazati irányítás alá került a fogyatékos, a pszichiátriai és a szenvedélybetegek, személyek szakosított szociális, valamint a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmények működtetése. Az erről szóló törvény benyújtásakor jeleztük, hogy ellátásbiztonsági okokból azokban az intézményekben, ahol nem lehet szigorúan szétválasztani a feladatok ellátását, ellátási szerződéssel biztosítjuk a folyamatosságot.

Azóta eltelt közel egy év. Általában az önkormányzatok és az állam között kellett a megosztást elvégezni. Az átvett intézményekkel kapcsolatos fenntartói feladatok ellátására a kormány a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot jelölte ki. Jelen törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a vegyes profilú integrált intézmények esetében is végbemenjen ez a folyamat, ezzel a mellékletben felsorolt intézmények helyzete véglegesen rendeződik. A törvény hatálybalépése óta a fenntartók többsége átszervezéssel, fenntartói feladatok szerint elkülönítette az intézményeket, így sor kerülhet az állami irányítás körébe vonásra, az elhelyezésükre szolgáló ingatlanokkal, tárgyi eszközökkel és az intézmények személyi állományával együtt.

A törvényjavaslat ezért rendelkezik azon intézmények átvételéről, amelyek állami feladatot látnak el. Így az új költségvetési évben, 2014. január 1-jétől az állam által átvett intézmények már nem integrált intézményként, hanem önálló intézményi formában látják el feladatukat. Ezzel a módosítással az eddig szerződéses úton finanszírozott 18 szociális intézmény közül 11, a 8 gyermekvédelmi intézmény közül 7 kerül át állami fenntartásba. A fennmaradó 7 szociális és 1 gyermekvédelmi intézmény a jövőben is ellátási szerződéssel biztosítja a szolgáltatást. Az ellátás biztonsága ezeknél az intézményeknél megköveteli, hogy az állam és az önkormányzat az ellátást a jövőben is együtt valósítsa meg.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, csak röviden. Tisztelt Országgyűlés! Először is, amit Babák képviselő úr elmondott, szeretném megismételni, hogy nem államosítás; aki államosításra gondol, az rosszra gondol, illetve egy régi történelmi múltat hoz vissza. Valóban, az államosítás az magánvagyonok elkobzása fizetés nélkül, jogtalanul, az az államosítás. Itt messze nem erről van szó, már csak azért is, mert ha úgy vesszük, azért az önkormányzat is valamilyen szinten az állam része. Tehát ha valaki így gondolkodik, akkor rosszul gondolkodik.

A másik, azt önöknek is talán - Pál Tibornak mondanám -, önöknek is kell tudniuk, hogy a megyei önkormányzatok az intézményi fenntartások területén a legszegényebb és legrosszabb helyzetekben voltak, ezt ön is tudja. És ön, miután a Belügyminisztériumban volt államtitkár, nyilván tapasztalta azt, hogy mennyi küzdelem volt a megyei önkormányzatok finanszírozásánál. Ezt mi rendeztük, kifizettük azt az adósságot, amit az önök időszakában kellett felvenniük az önkormányzatoknak, pontosan azért, mert magukra hagyták, legyen az akármilyen intézményhálózat-rendszer, legyen az egészségügyi, legyen az oktatási, és hozzáteszem, legyen az szociális és gyermekvédelmi. És mindenképpen azért érdemes arra is odafigyelni, hogy amikor arról beszélnek, hogy egyenlőtlenségek léphetnek föl most így a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kezelésébe került intézményeknél, akkor azt kell mondanom, hogy nem ismerték a rendszert vagy nem ismerik a rendszert. Márpedig az egyenlőtlenség most van. Aki járt idősotthonokban, fogyatékosotthonokban, és főleg megyei fenntartásúakban, az tudja, hogy milyen állapotban voltak ezek az intézmények, és igenis elkezdődött egy egységes felújítási rendszer, bekerültek európai uniós pályázatok körébe, egyre többet tudunk felújítani, és ha ennek meglesz az eredménye, igenis egységessé válhat az a nagyon rosszul kialakult rendszer, ami volt az országban.

Tehát én arra kérném önöket, hogy azokat a rossz beidegződéseket, amelyeket az önök politikája akár az elmúlt évtizedekből, akár az elmúlt nyolc évből előhoz, azt felejtsék el, és próbálják egy teljesen más szemüvegen keresztül nézni ezt a helyzetet. Köszönöm szépen a figyelmüket, köszönöm szépen a vitában fölszólalók véleményét.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony tipikus Szél Bernadettes, csúsztatásos, mondhatnám azt is, hogy hazugságokkal teli, félinformációkkal teletűzdelt beszédét hallottuk megint. Hozzáteszem, lassan, a ciklus végére talán hozzászokik ahhoz is képviselő asszony, hogy kicsit lassabban beszéljen. Amikor a jelnyelvi tolmácsok itt vannak, most ugyan éppen nem voltak jelen, de legalább amikor ilyen témában beszél, szólal meg, lassabban beszél, hogy tudják fordítani az ön beszédét.

Mindamellett pedig, amilyen témákat ön fölhozott, kezdve a látássérültek elemi rehabilitációs támogatásával, az önök pártelődje (Mile Lajos: Nincs olyan.) a szocialistákkal volt közösségben, és létrehozták néhány helyen ezt a szolgáltatást. Csak azt felejtették el, hogy ezt a szolgáltatást fönn is kell tartani. Ők voltak azok egyébként, akik azt mondták ezeknek a civil szervezeteknek, hogy megnyerik az uniós pályázatot, alá is írták a pályázati támogatást, amiben vállalták, hogy 5 éven keresztül fönntartják ezeket az elemi rehabilitációs központokat, majd amikor nem tudták betartani ezt az írásban tett ígéretüket, vállalásukat, ami egyébként a pályázat alapja volt, akkor a kormány állt melléjük. És minden évben - még egyszer hangsúlyozom, minden évben - újabb és újabb összegekkel, idén is 120 millió forinttal támogatjuk az elemi rehabilitáció ezen civil szervezeteit.

Azt meg, ne haragudjon már, a látássérültek, a vakok érdekében kellett megtennünk, hogy a Vakok Állami Rehabilitációs Intézetét föléjük helyezzük szakmai irányítónak. Hát olyan nincs a világon, hogy van egy ilyen fontos döntés, van egy ilyen fontos szerep, sok-sok súlyos helyzetben lévő ember életén szeretnénk segíteni, és nincs fölöttük szakmai kontroll. Ön ezt kívánja? Ne haragudjon, képviselő asszony, ön ezt várja el? Mi ezt a szakmai kontrollt föléjük helyeztük a Vakok Állami Intézetének vezetésével. És ennek eredményeképpen, bármennyire is csóválja a fejét, kedves képviselő asszony, 1,2 milliárd forintos Új Széchenyi-terves támogatás került be a rendszerbe. Ennek eredményeképpen egyébként nemcsak hét rehabilitációs központ alakult ki az országban, mint ahogy ön mondja, hogy még meg is szűnnek, hanem szerte az országban minden megyében ki fog alakulni. Ennek eredményeképpen sokkal közelebb kerül az ellátás.

Hozzáteszem, tisztelt képviselő asszony, a foglalkoztatásról is beszélt ön. Ne haragudjon már, lehet, hogy annyira rosszul alakítottuk át a rendszert, és ön jobban megoldaná, de az biztos, hogy 2010 óta több mint 10 ezer emberrel foglalkoztatunk többet, fogyatékos és megváltozott munkaképességű embert. És hozzáteszem azt is, hogy amit ön említett támogatási rendszert, az pontosan a teljesen kiszámíthatatlan és teljesen követhetetlen támogatási rendszer fenntartása lett volna. Plusz még nemcsak ez lett volna fenntarthatatlan, hanem az is, hogy mindezek az emberek, akik bekerülnek a védett szervezetekbe, sose kerülhettek volna ki adott esetben a nyílt munkaerőpiacra, ami az egyik legfontosabb törekvés, és amit egyébként jogosan vár el sok-sok olyan ország, ahol előttünk járnak ebben a témában, ezen a területen.

És, képviselő asszony, ne haragudjon már, azt nem elismerni, hogy túl az 1,2 milliárd forintos támogatáson, amit az előbb mondtam, 1 milliárd forintért újítjuk fel a Vakok Állami Intézetét, ami 50 éve nem történt meg?!

(9.10)

1,3 milliárd forintért egy olyan új centrumot hozunk létre Tatán, amelynek a lényege pontosan az, hogy a látását elvesztő, felnőttkorban elvesztő emberek és az őhozzájuk tartozók, a családtagok, megtanulják azt az új életformát, amibe belekerültek, és ami igenis egy súlyos élethelyzet, és aminek következtében nekik egészen máshogy kell megtanulniuk az életet akár a munkahelyen, akár otthon, akár a közösségben. Ez a rehabilitációs központ ezt is szolgálni fogja.

És hozzáteszem még azt is önnek, képviselő asszony, hogy a mozgássérülteket szolgáló gépjárműszerzési támogatás, ami eddig megvolt, igenis ezentúl a vakokat és súlyosan látássérülteket is szolgálja: a hozzátartozóik vásárolhatnak állami támogatással, nagy kedvezménnyel gépjárművet, pontosan azért, hogy akár munkahelyi, akár iskolai vagy bármilyen közösségbe el tudjanak jutni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt gondoltam, hogy ezen a napon legalább észreveszi azokat a törekvéseket és nemcsak törekvéseket, hanem valós tényeket is, amelyeket ez a kormány megtett. Ez a kormány volt az, amelyik nagymértékben felemelte egyébként a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a támogatását. Ez a kormány volt az, amely a siketvakok szervezetének 19 millió forinttal elindított támogatást, ami eddig nem volt. Ez a kormány az, amely a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött megállapodás alapján a siketvakokat tovább támogatja. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Kedves képviselő asszony, néha jobb lenne, ha pontos tények közé csomagolná a mondanivalóját, és nem csak félhazugságok közé. (Az elnök ismét csenget.)

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Én is megpróbálom elmondani önnek, ha ezek szerint sokadszor kérdezi, kedves képviselő úr, hol a pénz. Először is ezt önöknek kéne megmondani, hol a pénz, hová tették, hová tüntették el ebből az országból. (Dr. Vadai Ágnes: Hagyjuk már ezt az elmúltnyolcévezést!) Mondjuk, az biztos, hogy ha a nokiás dobozokat visszahoznák, jobban járna az ország, az biztos, hogy az emberek (Dr. Vadai Ágnes: Állítson valami normálisat!) nem akarnak hamis videofelvételekre... Baj van, Vadai Ágnes asszony? Baj van? Ha nem kap levegőt, akkor egy picit lassítson, és könnyebb lesz. Hamis videofelvételekre nem költ az ország, és nem költ más, csak önök költenek, de ezek után mégiscsak felolvasom önnek: a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, 2011-ben 78 ezer forint volt, 2012-ben 93 ezer és 2013-ban 98 ezer forint. A garantált minimálbér 2010-ben 89 500 forint volt, 2011-ben 94 ezer forint, 2012-ben 108 ezer forint, 2013-ban 114 ezer forint. Én úgy emlékszem, ezeket az összeget mindig a költségvetésben szavazta meg az Országgyűlés, önök nemhogy nem támogatták, hiszen nem szavazták meg a mindenkori költségvetést, tehát ellene voltak ezeknek az emeléseknek. Mint ahogy ellene voltak egyébként és mindenhol támadták, hogy Magyarország nem fog tudni 3 százalék adósságállomány..., nem fog tudni 3 százalék GDP-arányos (Gúr Nándor: Segítek, hiány!) hiány alá menni - köszönöm szépen (Derültség az MSZP padsoraiban.), hiány alá menni -, mint ahogy nem tudták önök ezt a költségvetést tartani a múltban. Ezek után önök ne kérjék tőlünk számon azokat az összegeket, amelyeket egyébként, amit lehetett, ez a kormány odaadott a legalacsonyabb jövedelmű embereknek is. (Dr. Vadai Ágnes: Tényleg? Köszönjük szépen.) Mint ahogy jövőre is oda fogja adni mind a minimálbér-emeléssel, mind pedig a családi adókedvezmény további kibővítésével.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Elég nehéz önnek elmagyarázni, hogy egyrészt egy emelkedő minimálbérösszeg mindenképp fontos.

Másik oldalról: ugyanolyan fontos az, hogy mindenki...(Derültség az MSZP és a függetlenek padsoraiban.) Önök ezt nem szavazták meg! Szűcs Erika, képviselő asszony, ne kiabáljon be, legyen szíves a válaszomba! Önök nem szavazták meg. (Szűcs Erika: Juj! Juj! Juj!) Önök voltak azok egyébként, amikor 2001-ben is minimálbér-emelés volt, és föllázították a szakszervezeteket ez ellen az emelés ellen. (Lukács Zoltán: Törióra!) Önöktől elég nevetséges, ha önök kérik ezt számon tőlünk. (Lukács Zoltán: Te sem vagy nagyon komolyan vehető!)

Másik oldalról pedig. A családi adókedvezmény, tisztelt képviselő úr, a családi adókedvezmény több mint 1 millió adózó jövedelmét egészítette ki, amit önök teljes mértékben eltüntettek. Önök most azt kérik számom, hogy nem azonnal vezettük be 100 százalékosan a családi adókedvezményt. Most azt is támadják, egyébként, hogy annál a 260-270 ezer családnál jövő évben több mint 53 milliárd forint adókedvezményt hagyunk. Önnek ez sem tetszik, kedves képviselő úr. (Göndör István: Három évig éheztettétek a gyerekeket! - Zaj az MSZP és a függetlenek padsoraiban.) Ezek után önnek kár bármilyen kérdést is föltenni és bármilyen választ adni (Az elnök kétszer csenget.), úgysem érti meg a választ.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Zaj. - Taps a kormánypártok padsoraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Megértjük, hogy az évtizedek óta rendezetlen bérek miatt a szociális szférában dolgozók elégedetlenek helyzetükkel. Ezért keressük a lehetőséget az ágazat bérrendezésére. Ám az ország gazdasági erejét meghaladó kiadásokat nem lehet vállalni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a szociális ágazat finanszírozása összességét tekintve, a nemzetközi nyomás ellenére és hozzáteszem, az önök nemzetközi politikai párttársainak támadásai ellenére a kormány elmúlt három évében nem csökkent, hanem még növekedett is. Úgy gondoljuk, remélem, ön is, hogy nem jöhet elő ismét az a helyzet, ami 2002-ben volt, amikor a szocialisták egy 50 százalékos közigazgatási béremeléssel kampányoltak, hogy aztán rohamosan elinflálják a fizetéseket és azt követően mindenki csalódott legyen, ezen felül pedig mindez adósság terhére történt. Mi csak felelősségteljes béremelés mellett tudjuk elkötelezni magunkat, és bízom benne, hogy a közeljövőben erre is lehetőség lesz majd.

Minden nehézség ellenére több intézkedést hoztunk, amelyekkel enyhítettük az ágazat dolgozóinak a helyzetét. 2014. január 1-jétől valamennyi nevelőszülő, mintegy 5500 fő foglalkoztatási jogviszony keretében látja majd el feladatait. Így a nevelőszülők döntő többségének díjazása emelkedni fog. Speciális otthoni pótlékra, különleges otthoni pótlékra, gyermekvédelmi pótlékra jogosultak 2013. január 1-jétől az ott dolgozók. A szociális szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 2013 júliusában 104 900 forint volt, így őket is pozitívan érinti az egyébként az egész társadalomra kiható két intézkedés: a családi adókedvezmény kiterjesztése és a rezsicsökkentés.

Köszönöm a felvetését, kérdését, képviselő asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az idei évben csaknem 8 milliárd forintot fordítunk a hajléktalanellátás normatív finanszírozására, de több mint 100 millió forinttal támogatjuk az egyébként korábban már elindult programokat.

2011 és 2013 között példaértékű fejlesztések valósultak meg, amit ön is említett egyébként, és ezek közé sorolom azt, hogy a "Vissza az utcáról" program több mint 100 millió forintért, a Lélek-program 300 millió forintért, a "Fűtött utca" program pedig közel félmilliárd forintért valósult meg. 2011 és 2013 között az Új Széchenyi-terv keretében pályázati rendszeren keresztül mind Budapest és környékén, mind pedig az ország több városában meghirdettünk egy pályázatot, ami több mint 1,7 milliárd forintot jelentett, és ez mind az utcán élők társadalmi berendezkedését, beilleszkedését segíti, a visszalépésüket, visszakerülésüket abba az életbe, ahonnan kikerültek.

Idén a Hajléktalanokért Közalapítvány mint lebonyolító részére adtunk megbízást 373 millió forint keretösszeggel, ezt a pályázatot a napokban kihirdettük, és a pályázókkal a szerződéskötés előtt állunk. Ezekből a pályázatokból 367 támogatott programmal lehetővé válik, hogy a téli időszakban naponta csaknem 4100 adag ételt osszanak ki, több ezren kapjanak rendszeres egészségügyi ellátást, gyógyszertámogatást, kötszerellátást, fertőtlenítő fürdetést, takarót és téli ruházatot. Szintén ebből a keretből támogatjuk a megyei hatáskörű krízisautó-szolgálatok működését, a közterületen élő hajléktalan emberek ellátásához kapcsolódóan kis értékű eszközök beszerzését, valamint a szállásnyújtó ellátások kapacitásbővítését a téli krízisidőszakban. A támogatások hatására közel 50 településen jelentősen javul a hajléktalanok ellátása. Mindezeken túl támogatjuk a regionális diszpécserszolgálatok hálózatát is, a szolgálatok feladata a régió hajléktalanellátásának megszervezésében való közreműködés, diszpécseriroda és 24 órás telefonszolgálat működtetése. A diszpécserszolgálatok a lakosság számára is ismertek, így bárki fordulhat hozzájuk kéréssel, hívhat segítséget közterületen található személyek érdekében, ami a téli időszakban kiemelten fontos. A fent említett pályázatok lezárultak, jelenleg a nyertes pályázókkal most történik a szerződéskötés.

Tisztelt Képviselő Úr! A fagyásos sérülések megelőzése és a kihűlések elkerülése érdekében a kormány még augusztusban 9 új autót biztosított a hajléktalanok utcai ellátását segítő szervezetek számára, a gépkocsik beszerzésére 30 millió forint állt rendelkezésre, és ezt a pályázatot meg fogjuk ismételni további 30 millió forinttal, tehát újabb 9 autó kerülhet ki az ellátók közé.

Tisztelt Képviselő Úr! Az utcai szociális munka működési támogatása több mint félmilliárd, erről is érdemes szót ejteni. A 2013. augusztusi adataink szerint elmondható, hogy összesen 7381 férőhely áll rendelkezésre nappali melegedőkben, éjjeli menedékhelyeken 5399, hajléktalanok átmeneti szállásán pedig 5459 férőhely áll rendelkezésre, ami mindenképp elég kell hogy legyen ahhoz, hogy a telet lehetőség szerint ismét úgy vészeljék át a hajléktalanok, hogy ne legyenek fagyásos sérülések vagy pláne fagyhalál. Ebben köszönöm mindenkinek az együttműködését, hiszen az elmúlt két év során hatalmas nagy összefogással, akár a rendőrség, akár a tűzoltók, akár a polgárőrök és mindenki más összefogásával sikerült megelőzni a nagyon nagy bajt, és reméljük, hogy ez ezen a télen is így lesz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) De a hajléktalanellátásban is érvényes az, hogy a támogatások és az ellátások egyértelműen az elvárásokkal és a kötelezettségekkel együtt kell hogy járjanak.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.20)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a felvetését, képviselő úr, és engedje meg, hogy néhány mondatban általánosságban is válaszoljak.

Ennek a kormánynak elhatározott és eltökélt szándéka volt az, hogy a sportot minden területen támogassa: egyrészt az élsportot, a versenysportot, másrészt pedig az utánpótlásnál is nagy segítséget adjon. Aki sportolt valaha életében, vagy tudja, hogy mit jelent a sport egy nemzet életében, az tudja, hogy egy-egy ilyen támogatás az önkormányzatoknak, az egyesületek számára mit jelent.

És ami talán legalább ilyen fontos ezen az elhatározáson túl, az az, hogy kiszámíthatóvá tettük a támogatási rendszert, mert túl azon, hogy nagyon fontosak a stadionfejlesztési programok, túl azon, hogy nagyon fontosak az uszoda-, a tornaterem-, tornacsarnok-fejlesztési programok, meg kellett azt az alapot is ágyaznunk és azt az alapot is le kellett tennünk, amely tisztává tette a finanszírozását a sportnak, tisztává tette és kiszámíthatóvá az utánpótlás-neveléshez; ezért vezettük be a társasági adó rendszerén keresztül a támogatást.

Bárki bármit mond ezen a területen negatívat, az egyszerűen elképesztő; már csak azért is, mert egyrészt a baloldal ilyennel nemhogy nem foglalkozott, eszükbe se jutott, és hagyták a sárban azt a feketepénzeken keresztül való támogatást, aminek nemhogy nem volt értelme, hanem egyébként tönkre is tette a gondolkodást, tönkretette a sporton belüli erkölcsöt is.

Ilyen szempontból nagyon fontos akár Újpest szempontjából is, a jövő szempontjából is, hogy megmarad a társaságiadó-kedvezménnyel való támogatás. Így három sportágat hadd emeljek ki önöknél: a jégkorong sportágban az elmúlt két évben 450 millió forint, a labdarúgásnál több mint 840 millió forint, a vízilabdánál pedig több mint 350 millió forint összegben utánpótlásra és edzők képzésére, valamint fejlesztésekre is lehetőség nyílott.

(16.50)

Ezenfelül pedig ki kell emelnem, hogy a Labdarúgó Szövetség pályaépítési programjának keretében folytatódik a pályaépítés, több mint 266 millió forintból, három műfüves pályával gazdagodik Újpest. Gratulálok egyrészt az ottani sportolóknak, de az ottani önkormányzatnak is (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ebben segítséget adott.

Köszönöm szépen a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdésének a második részére válaszolva és felvetésének második részére válaszolva, tisztelt képviselő úr, ki kell jelenteni: az átalakítások eredményeképpen több mint tízezerrel több megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő ember dolgozik ma Magyarországon, mint 2010-ben. Ez már egy óriási nagy segítség, és nagyon fontos.

Nemcsak a támogatást növeltük azzal, hogy a rehabilitációs kártya intézményét bevezettük, hanem a piacra jutást is, a termékeik piacra jutását is. Mindemellett pedig fontos hangsúlyozni, hogy a nagy átalakítás, ami megtörtént az elmúlt évek során, külön támogatást kapott az Új Széchenyi-terven keresztül több mint 21 milliárd forinttal, amelynek eredményei még csak most jönnek, és amelynek eredményeképpen a foglalkoztatás tovább fog bővülni. Ezáltal még többen fognak jövedelemből, munkajövedelemből családot fenntartani, mintsem támogatás, segély vagy bármilyen más segítség révén.

Mindemellett pedig oda kell figyelnünk azokra az emberekre is, akik hozzátartozói általában nagyon súlyos fogyatékossággal élnek, és otthoni ápolásra szorulnak, hogy őket is segítsük. Ezen a területen már eddig is történt változás, hiszen korábban beemeltük az emelt összegű ápolási díjat, és annak a mértékét emeltük, de most a jövő évtől az úgynevezett kiemelt ápolási díjnak a bevezetését nemcsak tervezi, hanem meg fogja valósítani a kormány, amelynek összege a mostani ápolási díj alapösszegének a 180 százaléka lesz, ami bruttó 53 100 forint, ebből 10 százaléknyi nyugdíjjárulékot levonva 47 800 forintot fognak mindazok kapni, akik legsúlyosabb állapotú hozzátartozóikat ápolják. Mindemellett pedig emelni fogjuk az úgynevezett emelt összegű ápolási díjat is, a jelenlegi alapösszeg 130 százalék helyett 150 százalékra emelkedik. Ez nettó összegben 15 százalék emelést jelent mindazoknak, akik az emelt összegű ápolási díjat kapják most ebben az évben.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon jelenleg 21 500 gyermek és fiatal felnőtt él a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében. Közülük 13 ezer gyermekről, illetve a nevelésbevétel ideje alatt nagykorúvá lett, utógondozásban részesülő fiatal felnőttről 5500 nevelőszülő gondoskodik saját családjában.

(Hegedűs Lorántné elfoglalja jegyzői székét.)

A kormány elkötelezett amellett, hogy a nevelésbe vett gyermekek a számukra megfelelő ellátásban részesülhessenek, figyelembe véve a gyermekvédelem legkorszerűbb szakmai elveit. Eszerint a gyermek felnőtt életében boldogulásának alapja a családi kötődés, a szeretetteljes családi légkör, a pozitív családi minta és motiváció, vagyis a gyermekek számára a legoptimálisabb fejlődési körülményeket a családban történő nevelkedés biztosítja. Ágazati jogszabályaink és az ENSZ gyermekjogi egyezménye szintén kimondják, hogy minden gyermeknek alapvető joga van ahhoz, hogy családban éljen.

Ennek érdekében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvényt már módosította az Országgyűlés azokkal a rendelkezésekkel, amelyek biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől valamennyi nevelésbe vett tizenkét éven aluli gyermeket, amennyiben egészségi állapota és személyisége ezt lehetővé teszi, illetve más kizáró körülmény nem merül fel, nevelőszülőnél kell elhelyezni. E pozitív intézkedés folytatása lesz, hogy lehetőség szerint 2014-ben a 3. életévet be nem töltött, 2015 folyamán a 6. életévet be nem töltött, 2016 folyamán pedig a 12. életévet be nem töltött, jelenleg gyermekotthonban élő, nevelésbe vett gyermek nevelőszülői családba kerül.

A kormány idén mintegy 600 új nevelőszülőt von be az ország egész területéről ebbe a programba, akiknek a képzéséről is gondoskodik, a 2017. év végéig pedig évente további nevelőszülőket készítünk fel a nevelőszülői hivatás ellátására. Annak érdekében, hogy a nevelőszülői kör bővítése ne csak mennyiségi, de minőségi értelemben is javulást eredményezzen, megújítottuk a nevelőszülők kötelező képzési rendszerét: új, a korábbinál jóval elmélyültebb elméleti és gyakorlati tudást közvetítő, az Országos Képzési Jegyzékben is akkreditált nevelőszülői tanfolyamot vezettünk be, amelyet valamennyi újonnan jelentkező nevelőszülőnek el kell végeznie. Az első csoportok képzése októberben elkezdődött. Jelenleg mintegy 1800 fő képzése zajlik, a résztvevők számára ingyenesen.

Tapasztalatunk ugyanakkor, hogy a nevelőszülői hivatás a mai kor körülményei között csak akkor kínál megfelelő, minden rátermett számára vonzó életpályát, ha ezt az igen nehéz és felelősségteljes feladatot vállaló személyeket, családokat megfelelő elismerésben részesítjük.

A közalkalmazottakéhoz hasonló nagyságrendű bérezésben jelenleg csak mintegy 300 hivatásos nevelőszülő részesül. A nevelőszülők többsége, csaknem 5200 fő, jelenleg 15 ezer forintos díjazásban részesül valamennyi nála elhelyezett gyermek után, és ez a díjazás nem teremt jogviszonyt nyugellátásra, táppénzre, betegszabadságra. Ebből az 5200 nevelőszülőből mintegy 3200-nak más munkavégzésből származó jogviszonya nincs. Ez a helyzet egyértelműen sérti a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek érdekeit, jogaik érvényesülését, hátráltatja a nevelőszülői ellátás bővítésére irányuló célkitűzéseink elérését.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy vélem, abban mindannyian egyetértünk, közös érdekünk, hogy a felelősségteljes munka végzését elősegítendő megfelelő kereteket alkossunk, ezért a nevelőszülői ellátás megerősítése, a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek jogainak védelme, életkörülményeinek biztosítása érdekében a kormány szándéka, hogy a nevelőszülők számára új, egységes, a jelenleginél méltányosabb díjazást és jogosultságokat biztosító foglalkoztatási jogviszonyt vezessen be. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetése, valamint a gyermekjóléti szolgáltatások és gyermekvédelmi szakellátások rendszerének egyes kisebb terjedelmű változásának érvényesítése érdekében került most az Országgyűlés elé a törvényjavaslat.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezet a gyermekvédelmi törvény módosításával meghatározza a nevelőszülővé válás feltételeit, ezek a következők: 24. életévet betöltött; cselekvőképes, büntetlen előéletű, egészségi és személyiségi állapota, valamint az életkörülményei alapján alkalmas; az Országos Képzési Jegyzékben akkreditált nevelőszülői képzést elvégezte; a nevelőszülő és a gyermek között legfeljebb ötven év korkülönbség lehet. A javaslat bevezeti a különleges, illetve a speciális szükségletű gyermekek nevelését ellátó különleges, illetve speciális nevelőszülő fogalmát, és meghatározza, hogy az egyes nevelőszülőknél hány gyermek helyezhető el; e szerint saját gyermekkel együtt összesen hat gyermek lehet egy nevelőszülőnél. Ez a szám a speciális, illetve különleges szükségletű gyermekek száma alapján csökkenthető, bizonyos esetekben, nagyon ritkán növelhető.

A javaslat értelmében nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony a nevelőszülői hálózatot működtető és a nevelőszülők között jön létre azért, hogy a nevelőszülő az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermekeknek otthont nyújtó ellátást biztosítson. Természetesen, mint minden foglalkoztatási jogviszony, ez is írásbeli megállapodás alapján jön létre, ám tudni kell azt is, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony speciális jogviszony, éppen ezért a tervezet pontosan rögzíti, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvének mely rendelkezéseit kell alkalmazni. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett akkor folytatható más keresőtevékenység, ha az a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek ellátását nem veszélyezteti. A gyermek érdekeit figyelembe véve szabályozza azt is, hogy gyermekszámtól függően legfeljebb hány órában végezhet egyéb keresőtevékenységet a nevelőszülő.

Tisztelt Országgyűlés! A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és a többletdíjból áll. A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt - függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket - alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30 százaléka illeti meg. A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek vagy fiatal felnőtt után kiegészítődíjként havonta legalább a minimálbér 20 százaléka illeti meg. A nevelőszülő az alap- és kiegészítődíjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős ellátási szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5 százalékára jogosult. A nevelőszülő foglalkoztatási jogviszonya alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra, nyugellátásra, táppénzre, szabadságra és betegszabadságra, végkielégítésre, gyermekgondozó alkalmazására, valamint saját gyermekei után terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre és gyermeknevelési támogatásra.

Nagyon fontos, hogy a nevelőszülő díjazásának egészére a nevelt gyermekek figyelembevételével érvényesíthető a családi adó- és járulékkedvezmény, amelyet jövőre vezetünk be.

A tervezet átmeneti rendelkezései értelmében a jelenleg fennálló nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői jogviszony 2014. január 1-jével a törvény erejénél fogva nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyá alakul át. Az átmeneti rendelkezések garantálják, hogy a jelenlegi hivatásos nevelőszülők jogviszonyuk átalakulásával ne járjanak rosszabbul.

(21.40)

Családjukban élő gyermekek átmeneti gondozását végző helyettes szülők jogviszonya nem alakul át foglalkoztatási jogviszonnyá. A rájuk vonatkozó rendelkezéseket azért kell pontosítani a gyermekvédelmi törvényben, mert azok számos ponton hivatkoznak a nevelőszülői jogviszonyra.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésével kapcsolatos nagy terjedelmű módosítások mellett a most benyújtásra kerülő törvényjavaslat többek között a következő módosításokat is tartalmazza. Megalkotja a kettős, különleges és speciális ellátási szükséglet fogalmát, és ennek megfelelően a gyermek szükségletéhez igazodó, a gyermek fejlődését elősegítő ellátás törvényi kereteit. Lehetővé teszi a speciális szükségletű gyermek nevelőszülőnél, illetve gyermekotthonban történő integrált elhelyezését, valamint a speciális gyermekotthonban, lakásotthonban történő, jelenleg két év időtartamú elhelyezés egy évvel, illetve a speciális szükséglet fennállásának időtartamáig történő meghosszabbítását. Az ön- és közveszélyes magatartást tanúsító, speciális otthonban elhelyezett gyermek személyes szabadságának rövid időtartamú korlátozását különválasztja a nevelési felügyelet elrendelésétől.

A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatainak maradéktalan ellátása érdekében 2014. július 1-jétől leválasztja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatról az otthont nyújtó ellátás biztosítását, továbbá az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyek működtetését. Lehetővé teszi, hogy a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló fiatal felnőtt nemcsak a 22. hanem a 24. életévének betöltéséig részesülhet utógondozói ellátásban.

Bevezeti az új egységes elektronikus örökbefogadási nyilvántartási rendszert, ez lehetővé teszi, hogy az adatokat csak ott rögzítsék, ahol keletkeznek, ám mindazon szervezetek hozzáférjenek, amelyeknek a gyermek örökbefogadásának előkészítéséhez szükségesek.

A gyermekvédelmi törvény térítési díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit kiterjeszti a gyermekétkeztetésre is, továbbá egyértelművé teszi, hogy mely fenntartó mely esetekben és hány alkalommal köteles az étkeztetést biztosítani a gyermekek és a tanulók számára.

Lehetőséget teremt az általános iskolában a 16 óra előtt megszervezett egyéb foglalkozások alól felmentett gyermek családi napköziben történő ellátására. Rendelkezik arról is, hogy ha az egyházi, nem állami fenntartású gyermekvédelmi szakellátási feladat visszakerült állami fenntartóhoz, akkor a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók, azaz a nevelőszülők munkaviszonya a feladat visszavételének napján közalkalmazotti jogviszonnyá alakul.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által 2013-ban átmeneti jelleggel megállapítható intézményi térítési díjra vonatkozó szabályokat a 2014. évre vonatkozóan azonos tartalommal rögzíti. A gyermekek védelméről, a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarotéban 2007. október 25-én kelt egyezmény ratifikációja érdekében a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének szabályozásánál rögzíti, hogy a gyermek bántalmazását jelző személy adatait a gyámhatóság zártan kezeli. Előírja továbbá, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek a gyermekbántalmazási ügyekben és a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések esetén egységes elvek és módszertan alapján járnak el.

Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva, a javaslat elfogadása esetén a nevelőszülők egységes foglalkoztatási jogviszony keretében láthatják el feladataikat, amely magasabb összegű díjazást, valamint nyugellátásra, táppénzre, betegszabadságra való jogosultságot biztosít számukra. Mindezzel már rövid távon növekszik a nevelőszülői hivatás társadalmi presztízse, a nevelőszülői ellátás nyújtása igazi hivatássá válik, jelentősen javulnak a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek életkörülményei, jogaik érvényesülésének lehetőségei.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nagyon köszönöm, hogy ezt a témát nemcsak most, hanem az elmúlt három és fél évben, de a korábbi politika időszakában is idehozta a parlament elé, hiszen ha visszagondolunk arra a nyolc évre, amit egy szocialista-vadliberális társaság rombolt, tönkretett a családok tekintetében ebben az országban, ezt a rombolást nagyon nehéz helyrehozni.

(13.30)

És nagyon nehéz egyébként a fejekben is rendet tenni, és nagyon nehéz anyagilag is megváltoztatni azt a támogatási rendszert, ami szétrombolta az elmúlt időszakban mind a családok adókedvezményét, mind az otthonteremtést, és a gyes intézményéből is levont. Éppen ezért, amit ön fölsorolt, tisztelt frakcióvezető úr, mind a családi adókedvezmény újrabevezetése az egy- és kétgyermekes családoknál, illetve emelése a háromgyermekeseknél, mind a gyes három évre való visszaemelése, ami egyébként most a gyed extra szempontjából is jelentőséggel fog bírni, mind pedig az, amit ön is említett, és ez legalább ilyen fontos, de nem hangsúlyozzuk eléggé, a devizahitelesek megmentése, és hozzáteszem, a rezsiköltségek 2013. évi csökkentése mind-mind a családokat, mind-mind a gyermeket nevelőket segíti, pontosan azért, mert mindig is az volt a véleményünk, hogy a gyermeknevelés, a gyermekvállalás nem lehet szegénységi kockázat alapja.

És valóban, a jövő évben is olyan intézkedéseket tesz a kormány, aminek fedezetét már jelezte, az Országgyűlés előtt van a költségvetési törvényben. Az egyik a családi adókedvezmény kibővítése a járulékkedvezmény irányába, ami 260-270 ezer család életét segíti tovább, több mint 50 milliárd forint támogatással. Itt valóban azokat céloztuk meg, akik a legalacsonyabb jövedelmű családok, de munkából szerzik a jövedelmüket. És nagyon fontos, hogy ez irányba mozduljon el a társadalom, és ez irányba el is mozdult az elmúlt három és fél év során.

Itt jött az az előterjesztés, amit a kormány elfogadott a múlt héten, ez pedig a gyed extra intézménye. Mindenképpen nagyon fontos az a négy pont, ami a gyed extra területére vonatkozik, mert egyrészt segíti a már gyermekeket nevelőket, gondozókat, és segíti azokat a fiatalokat, akik családalapítás előtt állnak. Az egyik pont szerint a gyed és a gyes folyósítása mellett a gyermek egyéves korát követően korlátlanul mehet el dolgozni az édesanya, és továbbra is megkapja teljes ellátását. Ha nem állítottuk volna vissza, mondjuk, a gyest két évről három évre, akkor nyilván kevesebb lenne ez a támogatás, amit így a családok megkaptak volna.

A második nagyon fontos döntés, hogy újabb testvér születése esetén a korábbi ellátás folyósítása megmarad mindaddig, amíg jogosult a korábbi kisgyermek után az édesanya erre a támogatásra. Ez nagyon fontos, hiszen akár gyed, akár gyes, akár adott esetben még tgyás és gyed is folyósítható együtt, vagy pedig két gyes is folyósítható együtt. Ez mindenképpen a gyermekek neveléséhez ad segítséget.

A harmadik terület mindenképpen fontos a fiatalok számára, a diplomás-gyed. Ezen belül azt kell hangoztatni, és azt kell a támogatásban látni, hogy mindazoknak a fiataloknak, akik családot szeretnének alapítani akár az egyetem alatt, akár közvetlenül azt követően, nagyon fontos, hogy valamilyen biztosítási jogviszonyuk legyen. És attól függően, hogy milyen képzésben vesznek részt a fiatalok, a diplomás-gyed keretében kétféle támogatási összegben is részesülhetnek. Az egyik a minimálbérhez kapcsolódik, a másik pedig a garantált bérminimumhoz azzal, hogy emelkedik jövőre a minimálbér, nyilván ez a jogviszony is ilyen szempontból magasabb összeget fog biztosítani.

És a negyedik terület pedig a többgyermekes édesanyákat segíti. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében eddig is támogattuk azokat az édesanyákat, akik visszajöttek a gyesről vagy a gyedről, munkába álltak, és a munkáltatóknak nem kellett megfizetni utánuk a szociális hozzájárulási adót két évig, egy évig pedig csak a felét. Most három- és többgyermekesek esetében három évre kibővítjük a teljes mentességet, a 4-5. évre pedig kibővítjük, hogy csak a felét kelljen befizetni a cégeknek.

Itt szeretnék egyébként köszönetet mondani képviselőtársaimnak is, kiemelve Révész Máriuszt és Rónaszékiné Keresztes Monikát, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőit és azokat a civil szervezeteket, akik mind-mind mellé álltak ennek a javaslatnak.

Köszönöm szépen a észrevételt. (Taps a kormánypárti oldalon.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Örülök, hogy visszatért az Országgyűlésbe, tisztelt elnök úr, hosszas belviszály, külviszály és minden kapcsán, de egy biztos, és ezt én megköszönöm önnek, legalábbis az utolsó mondatait mindenképp, mert ezzel elárulta azt, hogy minek a folytatására készülnek a következő hónapokban is: a hazaárulásra, tisztelt képviselő úr, tisztelt frakcióvezető úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ugyanis amit önök műveltek itt az elmúlt három és fél év során, akár volt uniós vagy még jelenleg is uniós képviselőik segítségével, akár a pártcsaládjaikhoz tartozó képviselőik segítségével, az felér a hazaárulással, tisztelt frakcióvezető úr.

Önök nem tettek mást az elmúlt három évben, mint minden területen, ahol lehetett, Magyarországot támadták, és egyszerűen nem igaz az, amit ön elmondott. Amit ön az E.ON-nal kapcsolatban mondott, az egyszerűen hazugság, nyílt hazugság. Itt vannak a pontos számok: az E.ON-t a magyar állam 260 plusz 20 milliárd forintért vásárolta vissza, utána pedig egy független vagyonértékelés 400 milliárd forintra értékelte. (Derültség és közbeszólások az MSZP soraiból, többek között: Ki látta?) Önöknek az fáj... Ne nevessenek, képviselő úr! Önöknek az fáj, hogy ez a kormány megtett egy olyan lépést, amelyre önök nem voltak hajlandóak. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!) Ez a kormány 20 százalékkal csökkentette a rezsit, és önök erre nem voltak képesek az elmúlt nyolc évben, hanem pontosan az ellenkező irányba léptek.

Önnek, tisztelt frakcióvezető úr, elnök úr, most van egy gyámja - van egy gyámja, akit most megkapott a nyakára. Kérdezze meg a gyámját, hogy mit ígért annak idején: nem lesz gázáremelés. És kérdezze meg, hogy mit tettek ebben az időszakban.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön is ott volt abban az időszakban a szocialista képviselők között, amikor háromszorosára emelték a gáznak az árát és kétszeresére a villanynak az árát. Ezért fáj önöknek a rezsicsökkentés, és ezért mondják azt önök, hogy ezek után az Európai Unióhoz fordulnak, mert nem tudnak már mást tenni a politizálásuk során, csak a balhé, csak a probléma (Mesterházy Attila közbeszólása.) és a hazaárulás. (Dr. Józsa István közbeszólása.) Semmi mást nem tudnak tenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Ha ön komolyan gondolja azt, hogy mi történt itt az elmúlt évek során, miért nem gondol arra vissza, hogy például amikor önök eladták a repülőteret, biztos emlékszik rá, néhány hónap múlva érdekes módon az első tulajdonos 70 milliárd forinttal még drágábban tudta továbbadni? Akkor hol volt az önök arányérzéke, és hol volt az az érzéke, amivel foglalkozni kellett volna abban az irányban? És hol van az a pénz egyébként, amit akkor beszedtek? Mert önök minden egyes szociális segélyt, minden egyes nyugdíjemelést, ha volt egyáltalán egy ideig, minden egyes támogatási rendszert nagyrészt nem abból fizettek, amit az állam megtermelt, amit az emberek adófizetőként vagy járulékfizetőként befizettek, hanem önök eladósodásból fizették ezeket. Önök olyan nagyszerűen gazdálkodtak ebben az országban, hogy kétszeresére emelkedett az eladósodása ennek az országnak nyolc év alatt. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Most már újra!) Önök az önkormányzatokat is eladósították, önök az egyes embereket is eladósították, mert az volt a családpolitikájuk.

Ezek után, tisztelt frakcióvezető úr, tisztelt képviselő úr, de hozzáteszem, tisztelt pártelnök úr, beszélgessen Bajnai úrral, beszélgessen Gyurcsány úrral, azt hiszem, van mit egymás között megbeszélni, mert az egyik azt mondja, hogy nem kell rezsicsökkentés, önök azt mondják, hogy most már ez érdekes, a harmadik azt mondja, hogy lehülyézi önöket; ezek az önök belső problémái, foglalkozzanak ezzel továbbra is. Én azt gondolom, hogy az ország nagy része azt a rezsicsökkentési politikát támogatja, amit bevezettünk (Mesterházy Attila: Meglátjuk!), azt a családtámogatási politikát támogatja, amit bevezettünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán: Ezért kár volt!)

(Z. Kárpát Dániel elfoglalja jegyzői helyét.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a kérdését, tisztelt képviselő asszony. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, az egyik legnehezebb élethelyzet az, amikor egy szülő, egy hozzátartozó a súlyos fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő gyermekét, hozzátartozóját neveli, ápolja és gondozza. S való igaz az is, hogy az állam, az önkormányzatok, az egyházak és a civil szervezetek nagymértékben átvállalnak ebből a feladatból. Nagyon nagy az a társadalmi összefogás, ami megjelenik akár a nappali ellátásokban, akár pedig a bentlakásos intézményi ellátásban, és mindenképp nagyon fontos az a munka, amit az ott dolgozó szociális ápolók, gondozók végeznek. Nekik mindenképpen köszönetet kell mondani ezekben a napokban, de az év minden napján is, hogy elvégzik ezt a feladatot.

Mindemellett pedig az egy hatalmas nagy feladat és nagy szükséglet, hogy mindazoknak, akik szülőként, hozzátartozóként nevelik és gondozzák a fogyatékos hozzátartozóikat, segítsünk, és minél több segítséget megadjunk. Az elmúlt évek során mi annyit tudtunk megtenni, ahogy ön is mondta, hogy néhány ellátáson belül, ezen belül is az ápolási díj rendszerében körülbelül ezer forinttal - van, amelyiknél nagyobb, másnál kisebb összegben - tudtuk emelni az ápolási díjat. Hozzáteszem, hogy 2010 előtt évek óta nem történt emelés ezen a területen.

Mi abban gondolkozunk, hogy amennyire lehet és amennyire megoldható, az, aki fogyatékossággal élő, súlyos beteg hozzátartozóját ápolja és gondozza, az minél több segítséget kapjon meg, és ha lehetséges, ha tudja, akkor otthoni körülmények között ápolja a hozzátartozóját. Éppen ezért a kérdésére azt tudom válaszolni, tisztelt képviselő asszony, hogy az elkövetkező időszakban, azaz 2014-től tervezzük az ápolási díj emelését, illetve egy új ápolási díjkategória bevezetését. A tervezet most készül el, éppen ezért pontos számokat még hadd ne mondjak önnek. De az fontos, hogy a költségvetési törvény tervezetében is benne van az a szám, amely közel 2 milliárd forinttal növelné ennek a területnek a támogatását. Ezen belül mindenképp lesz egy kiemelt ápolási díj, amely a legsúlyosabb hozzátartozó ápolását fogja szolgálni és célozni, és ebben az esetben jóval magasabb lesz a jelenlegi emelt szintű ápolási díjnál a támogatás. Ez a kiemelt ápolási díj nagyságrendileg 3-4 ezer családot fog érintetni. A másik területet pedig, az emelt összegű ápolási díjat, ami jelenleg is van, szintén emelni tervezzük és fogjuk is a jövőben. Itt közel 14 ezer családról beszélünk.

Tehát összességében elmondható, hogy az emelések révén 20 ezer családnak könnyítjük egy picit a nagyon kemény munkáját, életét, fizikailag és lelkileg is nagyon nehéz élethelyzetét, amiben ők benne vannak. S ezúton is köszönöm önnek is és mindenkinek, akik ezen a területen dolgoznak, mert tudom, hogy mekkora áldozatvállalással jár ez. És természetesen köszönöm a családoknak is az ebben való tevékenységüket és kitartásukat.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Halljuk!) Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Hallani fogja, képviselő úr, ön is. Hallani fogja azt is, hogy önök voltak azok, akik 2008-ban a 13. havi bért elvették, nemcsak a szociális szféra dolgozóitól, hanem a gyermekvédelmi dolgozóktól és sok más területről is. Egyébként, csak azért, hogy hallják és figyeljenek arra, amit mondok, 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, nem az volt a kérdés, tisztelt képviselő úr, hogy a szociális szférában mikor fogunk tudni nagymértékben bért emelni. Az volt a kérdés Magyarországon, hogy egyáltalán a szociális támogatási rendszer, legyen az az alapellátás, legyen az a szakellátás, legyen az a segélyezési rendszer bármely területe, megmarad-e, vagy pedig melyikből kell visszavenni.

Ez sajnos amiatt volt, mert önök úgy kormányoztak 8 éven keresztül, hogy annak következtében az ország teljes mértékben eladósodott. Hozzáteszem azt is, tisztelt képviselő úr, kérdésére válaszolni fogok közben, de ön is gondolja meg azt a felvetést, amit most frakcióvezető úr, Mesterházy Attila képviselőtársunk mondott, miszerint az Európai Unióhoz fog fordulni újabb ügyben. Mesterházy Attila és önök egyébként sok minden másban is az IMF-hez, az Európai Unióhoz fordultak, azokhoz a szervezetekhez, amelyek 2011-2012-ben tőlünk, a magyar kormánytól azt követelték, hogy a szociális szféra minden területén megszorításokat hajtsunk végre. És, tisztelt képviselő úr, önök voltak azok, akik ezeket a szervezeteket ilyen tekintetben támogatták. Tehát ilyen szempontból, úgy gondolom, nehéz számon kérni tőlünk ezeket a döntéseket, amiket meghoztunk.

Ennek ellenére, ne haragudjon, egy területen kijavítom, hiszen ön 78 ezer forintról beszél nettó összegben, ez feltételezhetően tartalmazza a közfoglalkoztatottak adatait is. Pontosan nem tudjuk, hogy ez az adat a KSH-adatokon belül honnan származik, mely időszakra vonatkozik.

Tisztelt Képviselő Úr! A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bére 142 900 forint, ez január-augusztusra vetítve nettó átlagbérben 93 602 forint. Senki nem tartja ezt magasnak, senki nem tartja ezt soknak. Éppen ezért nyilván megtettünk olyan lépéseket, amelyekre szükség volt, és olyan lépésekkel próbáltuk segíteni, és tesszük is a dolgunkat ezen a területen, amelyek mégiscsak ott hagynak több pénzt, több lehetőséget ezeknél az embereknél, akik valóban, ahogy ön is mondta, és jól mondta, felelősségteljes munkát végeznek a szociális terület minden részén. Így azt gondolom, mindenképp fontos a nevelőszülők díjazása, amire talán önök is igennel fognak szavazni. Örülnék, ha megszavazták volna a speciális otthoni pótlékot, a különleges otthoni pótlékot vagy pedig a gyermekvédelmi pótlékot.

Tisztelt Képviselő Úr! Miután a bruttó átlagbér a szociális szférában 142 900 forint, amint említettem, éppen ezért a jövő évben, 2014-ben bevezetendő családi adókedvezmény kiterjesztése a járulékkedvezménnyel sajnos, azt kell mondanom, az alacsony jövedelműeknek segít. Tehát ezen a területen is segíteni fog. Itt a sajnost nem azért mondom, mert sajnáljuk tőlük, hanem jó lenne, ha még magasabb lehetne a jövedelmük.

Tisztelt Képviselő Úr! Az a sok beruházás, ami közel 25 milliárd forinttal valósult, illetve valósul meg a szociális területen, mind ezt szolgálja. Az, hogy a bölcsődei normatíva a jövő évben nagyságrendileg 30 százalékkal emelkedik egy főre vetítve, lehetőséget ad a fenntartóknak, hogy emeljék a béreket a bölcsődében dolgozóknak. Az, hogy az ápolási díj, amit az előbb említettem, növekedni fog, mindenképpen segíteni fog az otthon lévő szülőknek. És, tisztelt képviselő úr, nem szoktam, de egy kérdést hadd tegyek föl: "E program végrehajtása fájni fog, sokaktól követel majd áldozatot, lemondást. Érinteni fog minden magyar családot, érinteni fog minden magyar embert." Meg fogja kérdezni most Bajnai úrtól is, hogy mire gondol, fog-e emelni vagy csökkenteni fog ezen a területen?

Köszönöm az észrevételét. ((Szórványos taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Negatív hírként Miskolcról én utoljára akkor hallottam nagyon szörnyű összefüggésben, amikor az önök egyik partnere, Gyurcsány Ferenc ámokfutást tartott az Avason. Amikor én Miskolcon jártam az utóbbi időkben, autistaotthon támogatásáról hallottam és tárgyaltunk, segítő vásárlás megrendezéséről hallottam, három bölcsőde újjáépítéséről, felújításáról hallottam.

Ennek ellenére az ön konkrét kérdésére a következőt szeretném mondani: a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 3. § e) pontja határozza meg a nemzeti sírkert, nemzeti panteon fogalmát.

(15.50)

Eszerint nemzeti sírkertnek minősül a nemzeti kegyeleti bizottság által annak minősített temető, hősi temető, hősi temetési hely, továbbá temetkezési emlékhely, kegyeleti emlékhely, temetési helyek összessége. A nemzeti sírkerthez tartozó temetőket, hősi temetőket, hősi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket, temetési helyeket a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság határozza meg. A nemzeti sírkertbe való besorolás célja a kiemelkedő személyiségek nyughelyének védelme, fenntartása és ápolása. A védettség alapján a sírhely feletti rendelkezési jogot a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság gyakorolja. A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

Herman Ottó és Vásárhelyi István sírját a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság 2009-ben nyilvánította a nemzeti sírkert részévé, amelyet a Hivatalos Értesítő 48. számában tett közzé. A bizottság határozatáról hivatalosan tájékoztatta Miskolc megyei jogú város vezetését is, az ügyben illetékes városgazdasági cég visszajelzése alapján a védetté nyilvánításról tudomást szereztek, és értesítették a temetőüzemeltetőket.

A többi részt a viszonválaszomban fogom fölolvasni. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! A temető üzemeltetőjének feladata, hogy a temetési helyekről nyilvántartókönyvet, sírboltkönyvet vezessen. Ezek a nyilvántartások tartalmazzák a temetési hely felett rendelkezni jogosultat és a síremlékre vonatkozó bejegyzéseket. A temetőben történő munkavégzést a temető üzemeltetője részére a munkavégzés megkezdését megelőzően a temetőszabályzatban meghatározott módon be kell jelenteni; síremlék, sírjel állítása vagy felújítása esetén a terveket a temető üzemeltetőjének be kell mutatni.

A hatályos szabályozás szerint tehát a temető üzemeltetőjének feladata lett volna, hogy a rendelkezési jog változását a temető-nyilvántartásokban átvezesse, és ez alapján tájékoztatást adjon arról, hogy a sírjel állítására, felújítására kizárólag a Nemzeti Emlékhely- és Kegyeleti Bizottság jogosult.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, viszonválaszom elég világos volt abban a tekintetben, amit ön kérdezett. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Megtaláltátok a temetőőrt. Bravó!)

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hat pontban tudom összefoglalni önnek röviden azokat a lépéseket, amelyeket megtettünk azért, hogy egyébként most már számítások alapján több mint tízezerrel több megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatunk az országban.

Az első: 2012-ben átalakítottuk a minősítési rendszert. Ennek az a lényege, hogy komplex módon vizsgáljuk most már a rászorultakat: egészségügyi, szociális és munkaügyi helyzetben is nézzük. Nem mindegy, hogy valaki adott esetben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vagy Győr-Moson-Sopron megyében él, egészen mások ott a foglalkoztatási, munkaügyi viszonyok.

A második pont a rehabilitációs kártya bevezetése, amely a nyílt munkaerőpiacon ad lehetőséget a szociális hozzájárulási adó elengedésével. Örömmel mondhatom, hogy a szeptemberi adat alapján most már több mint 20 ezer embert foglalkoztatunk így 5263 cégben. Ez azt jelenti, hogy a nyílt munkaerőpiac egyre inkább fogadja az itt dolgozó embereket.

A harmadik: átláthatóvá és hatékonyabbá tettük azoknak a cégeknek a lehetőségeit, amelyek megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak úgymond védett munkakörök között. Akkreditálniuk kellett magukat, és most már itt is mondhatom azt, hogy nagy előrelépés történt, hiszen egységesen kapják a támogatást, több mint 300 cég kapja a támogatást, jövőre körülbelül 350 fogja ezt megkapni, és több mint 30 ezer embert tudnak így foglalkoztatni.

Nagyon fontos az is, hogy amikor marad valamennyi pénzünk, lehetőségünk, újabb pályázatokat írtunk ki pontosan az elmúlt hetekben. Az egyik eredményeképpen közel 1000, a másik eredményeképpen közel 500 dolgozó fölvételét biztosíthatja, és ami mindenképp segíti az itteni munkát, az pedig a termékek piacra jutása a segítő vásárláson keresztül, amelynek az a lényege, hogy mindenki, aki ilyen védjeggyel ellátott terméket vásárol (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az segíti ezt a foglalkoztatást.

Köszönöm szépen a kérdését. (Dr. Józsa István: Ez öt volt! Hol a hatodik?)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Annyira jólesik, hogy Józsa képviselő úr figyeli a válaszomat, és ezáltal figyelmeztetett is. Miután az idő már letelt, ezért a hatodikat nem mondtam el, ezért hadd mondjam. Képviselő úr, 21,5 milliárd forinttal, az Új Széchenyi-terven keresztül pedig képzést és további munkahelyteremtést is támogattunk, ami mindenképp nagyon fontos, hiszen nagyon sok olyan megváltozott munkaképességű ember van, aki nem tud visszamenni munkahelyekre azért, mert egyszerűen hiányában van bármiféle tudásnak, éppen ezért ez is segítheti az ő megmaradásukat.

Ennek eredménye - még egyszer hangsúlyozom - az a több mint 10 ezer ember, akit most foglalkoztatunk, és örömmel mondhatom, hogy bővül a foglalkoztatás, ami mindenképp segíti ezeknek az embereknek az életét, hiszen nem segélyből, támogatásból kell megélniük, hanem most már munkajövedelmük is van.

Köszönöm szépen a felvetését.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Összességében én köszönöm az ön hozzászólását, nagyrészt korrekt volt, még az a levél is, amit idézett, az is, amit ön elmondott akár a bérhelyzetről. Azt azért visszautasítom, hogy nem foglalkozik a szociális ágazatban... És hozzáteszem, ha már erről a területről beszél, akkor hadd tegyem hozzá, hogy gyermekvédelmi ágazatról is szó van itt, ott is dolgoznak szociális területen. Csak azért, hogy ha a Jobbik ennyire érzékeny ezért a területért, akkor szeretném, hogyha ön is a gyermekvédelmet is idesorolná a jövőben.

De mindezek mellett én nem akarom megkerülni a kérdését, már azért sem, mert valóban egy nagyon komoly helyzetről és kérdésről van szó.

Szeretném jelezni önnek, hogy 2010-ben az első feladatunk az volt, hogy általában a segélyezési, támogatási rendszert átalakítsuk, egyszerűen nemcsak azért, mert nagyon fontos volt, hogy a munkával szerzett jövedelem magasabb legyen, mint a segélyből, támogatásokból szerezhető jövedelem, hanem azért, mert fenntarthatatlan lett volna és volt már akkor a szociális rendszer. Az addigi időszak támogatási rendszerének nagy részét nem másból, mint hitelből, eladósodásból finanszírozta az ország.

Hozzáteszem azt is egyébként, hogy azok a törekvések, amelyek 2010-11-12-ben jellemezték az Európai Unió egyes tisztségviselőinek, illetve az IMF tisztségviselőinek a törekvéseit, teljes mértékben azt irányozták elő és azt célozták, hogy a szociális, gyermekvédelmi területen minél nagyobb területen kurtítsunk, minél nagyobb területen vonjunk meg támogatásokat vagy szüntessünk meg teljes mértékben támogatásokat. Ehhez képest én azt gondolom, hogy igenis az a küzdelem, amit ez az ország megtett, és itt nem a kormányról van szó, nemcsak a képviselőkről, akik a parlamentben támogatták az eddigi törekvéseinket, hanem mindazokról, akik a területen dolgoznak, és mindazokról, akik adó- és járulékbefizetőként egyébként a szociális, gyermekvédelmi területet fönntartják, hiszen nélkülük az egészre a támogatás nem lenne meg.

Hozzáteszem azt is, tisztelt képviselő úr, hogy részfeladatokat vagy részcélokat elértünk, ami nagyon fontos ennek a területnek a szolgálata érdekében, hiszen ha csak azt megnézzük, hogy közel 50 milliárd forintot fordítunk és fordítottunk ennek a területnek az infrastrukturális fejlesztésére, itt a bölcsődefejlesztéstől egészen a pszichiátriaisérült-otthonok, gyermekvédelmi otthonok, idősotthonok felújítására, illetve újak építésére szorítkozott és ezt szolgálta, én azt gondolom, hogy ez óriási nagy dolog. Nem volt az elmúlt évtizedekben ilyen felújítási program és nem volt ilyen kivitelezési program.

Tehát én azért ezt nem becsülném le, és ha korrekt a felszólalása valakinek vagy ismerete ezen a területen, ezt is érdemes azért hozzátenni.

Ugyanilyen fontos és részeredményt értünk el abban a tekintetben - nevelőszülői jogviszonyról önök is szavazhatnak a jövő héten, támogathatják -, hogy több mint ötezer, végül is szociális és gyermekvédelmi területen dolgozó nevelőszülő jobban fog járni, magasabb jövedelemmel fog rendelkezni, és biztosabb lesz a helyük.

Ugyanígy igaz ez a gyermekvédelem területén pedagógusként dolgozók szakmai elismertségét tekintve, hiszen ők is részesültek a pedagógusbér-emelésben.

Ugyanez igaz a jövő évi bölcsődei normatívaemelésre is. Az önkormányzatoknak lehetősége lesz, föl is kérem önt, hogy ott, ahol jobbikos polgármesterek vannak, biztassák őket, hogy ha bölcsődéket fönntartanak, akkor legyenek szívesek a béremelést végrehajtani ezen a területen. Nagyon örülnék, hogyha ön is vissza tudna jelezni, és meg is köszönném az ebben való közbenjárását.

Ugyanígy az ápolási díj jövő évben meg fog emelkedni, kiemelt ápolási díj lesz, ami nagyon fontos.

(9.30)

Azt gondolom, hogy minden szociális területen dolgozót, azért, mert sajnos valóban alacsonyabb a jövedelmük, érinteni fog és segíteni fogja őket a családi adókedvezménynek a kiterjesztése a járulékkedvezményre, mindenképp segíteni fogja ezt a területet.

Abban önnek teljesen igaza van, hogy a teljes ágazatot lefedő béremelés nem történt; dolgozunk rajta, de nem kampányszerűen. Azt is hozzáteszem, hogy azt nem fogjuk megtenni, hogy mindezt az ország eladósodása árán, azt nem fogjuk megtenni, hogy beígérnek egy 13. havi díjat vagy bért, és majd azt jóval később visszaveszik, aminek a következménye súlyos gondot okozott ebben az ágazatban.

Mindemellett pedig én is köszönöm a felszólalásának azt a részét, amelyben megtiszteli az ezen a területen dolgozóknak a munkáját. Én magam azt gondolom, hogy kellőképpen ismerem, elég sok intézményben járok, talán hetente 3-4 intézményben is, tehát tudom, hogy milyen nehéz az a munka, amit ezen a területen végeznek gondozók, ápolók, vezetők és igazgatók, és ezúton, az ön hozzászólásának segítségével én is köszönöm az ő munkájukat.

Köszönöm szépen a kérdését, felvetését. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön azt a liberális felfogást kérte számon rajtunk, amit mi nem fogunk továbbfolytatni és nem is folytatunk. Ön azt szeretné, hogy továbbra is a segélyek, a támogatások rendszere folytatódjék, és mindenki, aki erre rendezkedik be, ugyanakkora jövedelemmel rendelkezzék, mint akik adott esetben alacsony jövedelemmel, de mégis munkával szerzik a keresetüket és a jövedelmüket abból egészítik ki. Önök továbbra is azt szeretnék, ha jól értem a szavait, hogy mindazok, akik nem akarnak elmenni dolgozni, ugyanolyan jövedelemmel rendelkezzenek. Ez nem megy; ez rombolt a múltban, ön is tudja, hogy mekkora nagy rombolást végzett az elmúlt időszakban, és ennek milyen súlyos következményei voltak a társadalomra. Súlyos következményei voltak egyébként a segélyezettek számára is, hiszen nem érte meg dolgozni, és súlyos következményei voltak azok számára is, akik alacsony munkajövedelemmel rendelkezték.

A kitűzött célok pedig, azt kell mondani, hogy igenis teljesülnek. Igenis azt kell mondanom, tisztelt képviselő asszony, hogy 2010 óta, a kormányváltás óta 235 ezerrel nőtt a foglalkoztatásban állók száma, amihez egyértelműen hozzájárultak azok a kormányzati intézkedések, amelyek a munkaerőpiac kínálati oldalán a munkavállalási hajlandóságot erősítették. A szociális törvényben előírt 30 nap időtartamú tevékenységi kötelezettség fontos eszköz a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek nyílt munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítése érdekében.

Képviselő asszony, felhívnám a figyelmét arra, hogy a közfoglalkoztatás mellett más keresőtevékenységgel, egyszerűsített foglalkoztatásban való részvétellel, háztartási munkával, munkaerő-piaci programban, képzésben való részvétellel és közérdekű önkéntes tevékenységgel is teljesíthető ez a 30 napos követelmény. Ne haragudjon, képviselő asszony, ha ez nem megfelelő önnek, illetve azoknak, akik úgy gondolják, hogy ez kevés a támogatási rendszerben, akkor önök mivel szoktatnának vissza tíz- és tízezreket a munkára, mivel segítenék őket vissza a munkára?

Az ombudsman jelentésével - amit ön is idézett - és az általa tett javaslattal összhangban a Belügyminisztérium 2012 októberében valamennyi települési önkormányzat polgármestere számára tájékoztató levelet küldött a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának feltételeiről. Ebben a dokumentumban részletezték azokat a tevékenységeket, közte a közérdekű önkéntes foglalkoztatást, melyek végzése esetén fennáll a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság. A tárcánk által végzett, egyébként nem reprezentatív, de mégis fontos felmérés alapján 2012-ben 5 százalék esetében fordult az elő, hogy a 30 napos tevékenységet még így sem tudták teljesíteni.

Tisztelt Képviselő Asszony! A kormányzat szándéka egyébként a foglalkoztatás további bővítése. 2013-ban legalább 300 ezer személynek kell értéket teremtő munkalehetőséget adni a közfoglalkoztatáson keresztül - ezt meg is adtuk -, és önöktől azt kérem, hogy ezt ne becsüljék le, hiszen sok-sok olyan ember van, akik évekig vagy évtizedekig nem tudtak dolgozni, és ezeknek az embereknek a közfoglalkoztatás segít abban, hogy visszatérjenek majd a nyílt munkaerőpiacra. És azt se becsülje le, tisztelt képviselő asszony, hogy a kormány újabb programot indít ezen a télen is és újabb munkahely-lehetőségeket jelentett be akár Miskolcon, akár a Bosch fejlesztésein, vagy - ahol én is ott voltam - a Nestlének egy ifjúságot segítő program keretében.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! De, úgy gondoljuk, hogy a szociális ágazatnak kell következnie az elkövetkező időszakban a béremelés tekintetében, és ezen dolgozik a kormány. Ahogy az oktatás területén megtettük, ahogy az egészségügy területén megtettük ezt az emelést, igenis ez lesz a következő terület. Valóban, ami problémákat ön elmondott, óriási nagy problémák, és óriási felelősség van ezeken az embereken, akik ezen a területen dolgoznak. De azért szeretném itt is megismételni - mint ahogy néhány nappal ezelőtt önnek is, képviselőtársainak is és más területen is elmondtam -, hogy két évvel ezelőtt nem az volt a kérdés, hogy egyáltalán bért tudunk-e emelni ezen a területen. Az volt a kérdés, fönnmarad-e ebben az ágazatban a sokféle ellátás, legyen az alapellátás, legyen az szakellátás; az volt a kérdés, hogy az IMF nyomására, amit a balliberális pártok támogattak, egyáltalán megmaradnak-e ezek a szociális ellátások, avagy meg kell szüntetni azokat, vagy a béreket csökkenteni, mint ahogyan sok más országban ezt megtették.

Ennek ellenére önnek teljesen igaza van abban, hogy erre az ágazatra oda kell figyelni, és oda is figyeltünk, apró lépésekben meg is tettük azokat a támogatásokat, amelyekről tudom, és mindannyian tudjuk, hogy ez még nem a végleges segítség ennek az ágazatnak. Mindenképp nagyon fontos lépés véleményem szerint az a gyermekvédelmi törvényi változtatás, amit remélem, önök is megszavaznak, hiszen itt legalább 5 ezer embernek fogunk olyan plusz bérlehetőséget és plusz jövőbeni kilátást adni, ami eddig nem volt meg, senki nem tette meg eddig a korábbi kormányok részéről. Ugyanilyen fontosak azok a pótlékok, a speciális, különleges otthoni pótlékok, gyermekvédelmi pótlékok, amiket megléptünk és megadtuk az elmúlt években. Ugyanilyen fontos volt azokról a beruházásokról való döntés, ami a szociális terület infrastrukturális ellátását segíti, ez is egy szükséges lépés volt. Ugyanúgy az Erzsébet-táborok, ahol több ezren, sőt mondhatom, több tízezren nyaralhattak, és tudom, hogy ez csak egy része, ez csak egy csepp abban a tengerben, ami szükséges ezen a területen, hogy odaadjunk.

Ugyanilyen fontos dolog volt, azt kell mondanom, a rezsicsökkentés, mert ez mindenkire vonatkozik. Ugyanilyen fontos 2014. január 1-jétől a családi adókedvezmény kiterjesztése a járulékkedvezményre, hiszen itt valóban az alacsonyabb jövedelmű munkatársak is részesülhetnek abban a teljes mértékű adókedvezményben, amit a magasabb jövedelműek már megkaphattak. Ugyanilyen fontos döntés az is - abban az esetben, ha ön is megszavazza a költségvetést majd körülbelül egy hónap múlva -, hogy a bölcsődei dolgozóknál a támogatás 20-30 százalékkal fog emelkedni, legalábbis az egy főre eső támogatás a bölcsődékben. Itt az önkormányzatoknak, a fenntartóknak, egyházaknak, civileknek lesz a felelőssége, hogy ebből megadják-e a bölcsődei béremelést. Én abban bízom, hogy fognak emelni, és ebből a lehetőséget biztosítani fogják.

Tisztelt Képviselő Úr! Az ön felvetésével, amit elmondott, nyitott ajtókat döngetett, nyitott ajtókon kopogtatott, előbb-utóbb sorra kerül ez az ágazat is. Köszönöm szépen a véleményét. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is a törvényjavaslat előkészítésében részt vett képviselőtársaimnak, illetve a civil szervezeti vezetőknek, munkatársaknak, és hozzáteszem, mindazoknak a kutatóknak is szeretném megköszönni a munkáját, akik ennek a jelentős törvénymódosításnak, a családtámogatási rendszer jelentős átalakításának részesei, szereplői voltak. Így kiemelném Révész Máriusz képviselőtársamat, Rónaszékiné Keresztes Monika képviselő asszonyt. Mindenképp fontosnak tartom a Népesedési Tanácsadó Testületnek a munkáját. Köszönöm a Népesedési Kerekasztal nevében részt vett Benkő Ágota asszonynak, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársainak, Spéder Zsolt, Pongrácz Tiborné és Kapitány Balázsnak a munkáját, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének eddigi tevékenységét, jelen esetben elnök asszonynak, Székely Hajnalkának, illetve mindenképp szeretném kiemelni a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomnak azt a tevékenységét, amely a sajnos köztünk már itt nem lévő Kopp Mária vezetésével indult el, és amelyet folytattak mind gyermekei, mind munkatársai.

Tisztelt Országgyűlés! A 2010-es kormányváltást követő évek valódi fordulatot hoztak a magyar családok életében. A rendszerváltás óta eltelt több mint húsz év legmarkánsabb változásait sikerült ugyanis végigvinni egy olyan kormányzati politikának köszönhetően, amelynek fókuszában mindvégig társadalmunk legfontosabb építőkövei, a családok álltak. A gyermeket nevelő és gyermekeket tervező családok életében az új életek vállalása melletti döntést segítette, a jövőbe vetett hitet erősítette mindaz az intézkedéssorozat, amit az elmúlt években bevezettünk. Hogy csak a fontosabbakat említsem, ezekről néhány gondolatot hadd mondjak el önöknek.

A családi adókedvezmény, amely 1 millió 105 ezer gyermekes szülő számára jelentett 2012-ben 184 milliárd forint többletjövedelmet, majd annak jövő évi kiszélesítése, amelyet a minap fogadott el az Országgyűlés, további 53 milliárd forinttal fogja támogatni a gyermekes háztartásokat.

A családok helyzetét hosszú távon is támogató törvényi szabályozások, mint a családok védelméről szóló törvény vagy talán a legjelentősebb, az alaptörvény, idesorolnám a családi élet és a munka összehangolását segítő intézkedések és kedvezmények sorát, mint például a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatása után járó adókedvezmény, ezeket ugyancsak kibővítettük jövőre a három- és többgyermekesek érdekében.

A gyermekek napközbeni ellátását végző intézmények fejlesztése, amelynek köszönhetően több mint 8 ezer új bölcsőde- és családinapközi-férőhely jött létre, illetve jön még létre a jövő évben, ez is jelentősen segíti a társadalmat, a családokat.

A mindennapi életet nagyban befolyásoló rezsiköltségek markáns, 20 százalékos csökkentése is segíti a családokat. Vagy épp a devizahitel csapdájában lévők megsegítése, aminek köszönhetően közel 380 ezer devizahitellel rendelkezőnek nyújtottunk segítséget.

Megannyi újonnan bevezetésre került eszköz ez, amellyel a kormányzat a magyar családok és a közös jövőnk gyarapodásán munkálkodott. Mindezek az intézkedések egyetlen célt szolgáltak: a más és más élethelyzetekben lévő egyének és más és más kihívásokkal küzdő családok döntési szabadságát szélesítették. Egy társadalom akkor működik ugyanis jól, ha személyes életcélok jórészt megvalósulhatnak, és ennek nem szabnak gátat olyan szabályozások, amelyek kényszerpályára terelik a sorsukat. Ha valaki három évig szeretne kisgyermeke mellett lenni, tehesse azt meg nyugodt szívvel, és ne az állam mondja meg számára, hogy erre csak két évig van lehetősége, ahogy történt az az előző kormány szabályozása miatt.

Aki gyermeket szeretne vállalni, hozhassa meg a felelős döntését az eddiginél jóval stabilabb, kiszámíthatóbb, anyagilag komoly támogatást nyújtó rendszer mellett. Azok a családok, ahol a második, a harmadik vagy a többedik gyermek vállalása a kérdéses, azt segítse a támogató rendszer, hogy a körülmények szorítása miatt ne kelljen lemondaniuk magánéleti vágyaik beteljesedéséről. Akik pedig gyermekek vállalása mellett hivatásukban is szeretnének kiteljesedni, ne okozzon hátrányt számukra a munkából való időleges kiesés.

Sokfélék vagyunk, sokféleképpen teljesedhet ki a személyes életünk. Ezt segíteni, ebben a választás lehetőségét megadni pedig az egyik legfontosabb feladata kell hogy legyen minden felelős kormányzatnak.

A most ismertetésre kerülő gyed extra intézménycsomag ezt a döntési szabadságot hivatott tovább szélesíteni. Az egyéni élethelyzetek sokszínűségének elismerésével ugyanis a családok kezébe adja a lehetőséget, hogy életük felett, a gyermek születését követő vagy azt megelőző szép időszakban és egyben nagy változásokat hozó életszakaszban szabadon dönthessenek. Meggyőződésem, hogy mindez egyként szolgálja a családok, a fiatalok és a nemzet felemelkedését.

A most beterjesztett gyed extra intézkedéscsomag négy elemből áll. Az első pont arról szól, hogy lehetővé tesszük a gyed és a gyes melletti munkavállalást a szülők számára a gyermek egyéves korának betöltése után, akár teljes munkaidőben is. Emlékeztetőül: eddig a gyed alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, a gyes alatt pedig csak legfeljebb heti 30 órában. Az új szabályozás rugalmasan igazodik a szülők élethelyzetéhez és igényeihez. Aki akar, már a szülés után egy évvel is visszamehet dolgozni anélkül, hogy az ellátását elveszítené. Eddig ez egy kényelmetlen választási kényszer volt a szülőknek, hiszen vagy az ellátásról, vagy pedig a munkába állásról, így a fizetésről is le kellett mondaniuk. A mostani módosítással ez a döntési kényszer megszűnik, és a szülő mindkét járandóságot egyszerre megkaphatja. Fontos, hogy a változás azokra is vonatkozik, akik már korábban munkában álltak, tehát ebben az évben, és emiatt megszüntették számukra a gyes vagy a gyed folyósítását, azonban 2014-ben még nem járt le az ellátásra való jogosultságuk. Ők tehát újra igényelhetik a juttatás megállapítását a hátralévő időszakra.

(11.50)

A második elem lényege, hogy azok a szülők, akik gyermekük után családtámogatási ellátásban részesülnek, és 2014. január 1-je után újabb gyermekük születik, nem veszítik el az idősebb gyermekük után járó ellátást, az nem szűnik meg, hanem tovább lehet folyósítani a jogosultsági idő végéig, miközben az újabb gyermek után megállapított járandóságot is párhuzamosan megkaphatják. A közös háztartásban élő gyermek jogán a gyermekgondozási ellátásokat a szülők választása szerint bármelyik szülő igénybe veheti azzal az egy korlátozással, hogy egyidejűleg az egyik szülő vehet igénybe gyermekgondozási ellátásokat, és a gyes tekintetében legfeljebb egyszerre két ellátás nyújtható, kivéve az ikrek esetén.

Az eddigi rendszer jelentősen korlátozta azokat az édesanyákat, akik gyermekük világra jötte után rögtön szerettek volna újra szülni, és inkább arra ösztönzött, hogy csak a gyed vagy gyes lejárta, azaz 2-3 év eltelte után vállalják a következő gyermeket, máskülönben több százezres, vagy akár milliós összegű ellátástól eshettek el.

A harmadik lépéssel a felsőoktatásban tanuló vagy ott frissen végzett fiataloknak kívánunk segítséget nyújtani a gyermekvállaláshoz. Jelenleg épp ezeket a leginkább termékeny életkorban lévő fiatalokat sújtja az, hogy kellő munkatapasztalat, szolgálati idő híján nem juthatnak hozzá magasabb összegű, biztosítási jogviszonyhoz kötött családtámogatási ellátásokhoz, csak az alacsonyabb összegű, alanyi jogon járó juttatásokat, mint a gyes vagy a családi pótlék, vehetik igénybe. Így a legtöbben csak évekkel később, 30-35 éves korukban alapítanak családot. Ezért 2014-től lehetővé tesszük, hogy a felsőoktatási hallgatók vagy a diplomás pályakezdők legalább egy év hallgatói jogviszonyban töltött idő után, munkaviszony hiányában is jogosulttá váljanak a gyermekük születése esetén egyévi gyedre. Ennek összege felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és szakirányú továbbképzésben részt vett hallgatók esetén a minimálbér 70 százaléka, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vettek esetén pedig a garantált bérminimum 70 százaléka lesz. Azon szülők tehát, akik a szülést megelőző két éven belül felsőfokú képzés nappali tagozatán legalább két aktív félévet lezártak vagy a hallgatói jogviszony szüneteltetését, illetve megszűnését követő egy éven belül születik a gyermekük, jogosultak lesznek a diplomásgyedre.

A negyedik intézkedés a három vagy a több gyermeket nevelő szülők elhelyezkedéséhez kíván további segítséget nyújtani, hiszen az ő esetükben még nehezebb a sokévi gyermekgondozással töltött időszak után visszatérni a munkaerőpiacra. A munkahely-védelmi akcióterv keretében 2013 óta a gyermekgondozási ellátás lejárta után munkába álló kisgyermekes szülőt foglalkoztató munkáltatóknak az első két évben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük, a harmadik évben pedig ennek 50 százalékát kell csak megfizetniük. Az új intézkedésnek köszönhetően a nagycsaládos szülők esetében bővül a kedvezmény egy-egy évvel, azaz a munkáltató összesen öt éven át foglalkoztathatja a három vagy több gyermeket nevelő szülőt kedvezményesen, így három éven át szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni, majd még két éven át 14,5 százalékos adó megfizetése mellett.

Ez a lépés a nagycsaládos szülőknek, édesanyáknak a munkába állását könnyítheti meg, miközben megmaradnak az egy- és kétgyermekesek számára a 2013-ban bevezetett kedvezmények azzal a pluszlehetőséggel, hogy már nemcsak a gyermekgondozási ellátás lejárta után, hanem a gyed, gyes melletti munkavállalás esetében igénybe vehetők ezek a kedvezmények.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A gyed extra intézménye a költségvetés számára tervezetten 18-20 milliárd forint előre látható kiadást jelent, de ez a kiadás megtérül, és több mint 65 ezer emberen segít. Éppen ezért kívánom, hogy a családok éljenek majd az új szabályozás nyújtotta döntési lehetőségekkel, szolgálja mindez személyes boldogulásukat és nemzetünk gyarapodását.

Még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek, akik ebben a munkában részt vettek, köszönöm önöknek, hogy három és fél éven keresztül azokat a lépéseket, amelyeket felsoroltam, támogatták, kezdeményezték és segítették. Bízom benne, hogy mind a kutatók, mind a civil szervezetek és így az egész ország ezáltal, ezekkel a lépésekkel nemcsak hogy elégedett lesz, hanem mindenképpen gyarapodni is fog.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból. - Pál Béla tapsol.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Szocialista Képviselő Úr! Nagyon sajnálom, hogy egyrészt az önök vezérszónoka elől veszi el nem az időt, hanem azt a lehetőséget, hogy kifejtsék azt, hogy ami az elmúlt évtizedekben szocialista családpolitika volt, azt kicsit átformálják, átfogalmazzák. Most se figyel igazából ide, de biztos, hogy azok, akik a tévé előtt nézik vagy hallgatják ezt a vitát, azok előtt azért érdemes megemlíteni, hogy minimálbér esetén egygyermekeseknél ahhoz képest, hogy 2010-ben hogyan vettük át a kormányzást, közel 700 ezer forinttal, kétgyermekeseknél több mint 1 millió 700 ezer forinttal, háromgyermekeseknél több mint 2 millió 200 ezer forinttal nő a jövedelem egy év alatt. Ha ön a minimálbéreseket és az ahhoz közel keresőket dúsgazdagoknak nevezi, ám legyen, de sajnálom. Innen látszik az, hogy az önök politikája, mind szociális politikája, mind pedig gazdaságpolitikája, és hozzáteszem, leginkább a családpolitikájuk egyszerűen katasztrofális, és nem véletlenül vezetett oda, ahova vezetett.

A garantált bérminimumon élők esetében ugyanez a szám a következőképp néz ki: az egygyermekeseknél közel 700 ezer évente, a kétgyermekesek esetén 1 millió 928 ezer, a háromgyermekesek esetén 2,5 millió forinttal több jövedelemhez jutnak a családok jövő év január 1-jétől, mint ahogy átvettük a kormányzást önöktől. Ehhez képest az ön javaslata az, hogy ezektől a családoktól is vegyük el a családi adókedvezményt, illetve hogy azokat a törvényjavaslatokat ne vezessük be, amelyekről tegnapelőtt döntött az Országgyűlés, és amiről most vitatkozunk.

Köszönöm szépen az észrevételeit.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm mindazok hozzászólását, akik bármelyik oldalról ehhez a törvényhez pozitív és negatív észrevételeket tettek, hiszen nyilván a negatív észrevételek is fontosak, és adott esetben lépésről lépésre beépülhetnek egy-egy kormány gondolkodásába, beépülhetnek azokba a további döntésekbe, amiket meg kell hoznunk. És persze köszönöm a támogató észrevételeket, amiket ellenzéki részről is tapasztalhattunk. De mindenképp fontos és köszönöm Révész Máriusznak és a kormánypárti képviselőknek azokat a hozzászólásait, amelyekkel erősítették ennek a törvényjavaslatnak a megvalósulását, a jövőben való kiterjesztését.

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

Tisztelt Országgyűlés! Néhány ellenzéki felvetésre azért hadd reagáljak. Érdekes volt hallgatni a szocialistákat, hiszen Gúr Nándor egy sajátos szabadságharcot folytatott, miközben Pál Béla képviselőtársunk teljesen más szempontból közelítette meg ezt a kérdést, még akkor is, ha negatívumokat is megemlített. (Dr. Lamperth Mónika: Mire céloz, államtitkár úr?) Mindjárt mondom, képviselő asszony, várja meg, hogy hova fogok kilyukadni. Amikor önök egyik oldalról támogatják ezt a javaslatot, aminek örülök, mert mégiscsak része annak a gondolkodásnak, amit a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom elindított, miszerint jó lenne az, ha hosszú távúak lennének azok a döntések, amelyek a családpolitikában segítik a családokat, segítik a kiszámíthatóságot, segítik a családtervezést és a gyermekvállalást, és jó lenne, ha az a szemlélet, amiről Révész Máriusz is konkrétumokat mondott, akár Németországból, akár Franciaországból, hogy a baloldali pártok visszalépéseket ebben nem tesznek, ha hatalomra, ha kormányra kerülnek, mert ők is tudják, hogy mennyire fontos a családpolitika kiszámíthatósága.

Éppen ezért, tisztelt képviselő úr - de inkább Gúr Nándornak és a többieknek célzom, nem is annyira Pál Béla képviselő úrnak a következőket -, a családi adókedvezmény eltörlése, amit önök vittek végbe, főleg az egy- és kétgyerekeseknél óriási nagy rombolást hajtott végre. Az otthonteremtés eltörlése, megszüntetése óriási nagy rombolást hajtott végre a fiatalok körében, és még nagyobbat az, hozzáteszem, hogy belehajszolta őket, beleűzte a családok nagy részét a devizahitelekbe. Azt már ne rajtunk kérje számon a szocialista frakció egyetlenegy tagja sem, hogy ezt azonnal nem lehetett megoldani, mert a probléma gyökere onnan származik, amit önök végrehajtottak a kormányzásuk során, miszerint 2002 és 2010 között teljes mértékben szétverték a családtámogatási rendszert és ezen belül az otthonteremtési támogatást. Ha az önök gyesjavaslata, amit két évre lecsökkentettek, most is érvényben lenne, akkor itt sok-sok százezer családnak, egyébként hozzáteszem, Szabó Timeának szeretném jelezni, pont a legszegényebb családoknak a lehetősége nem bővülhetne most, hiszen pont az a javaslat, hogy akár egyszerre két gyest is kaphat egy édesanya, az általában a legszegényebb családokat érinti. Ilyen értelemben pontosan az önök politikai partnere, tervezett, megálmodott politikai, illetve koalíciós partnere az, aki megszüntette a gyest két és három év között. Ők azok ezek szerint, akik, hozzáteszem, a legszegényebbeket ilyen szempontból is támadják és nehéz helyzetbe hozzák.

Mindemellett pedig azt kell mondanom - ahogy Pál Béla képviselőtársunk is -, hogy a népesedéspolitikát összetett feladatnak tartjuk. Én nagyon bízom benne, hogy önök között lesznek olyan józan politikusok, olyan képviselői ennek a területnek, akik hosszú távon is ezt a gondolkodást fogják fenntartani, és adott esetben, ha valamikor, ne adj' isten, kormányra kerülnek, akkor tovább tudják vinni ezeket a gondolatokat a nemzet érdekében.

De azért még egy dolgot hadd tegyek hozzá: önök ellenzéki oldalról, leginkább bal oldalról a sportpálya- és stadionépítésekkel jönnek. Most arra hadd ne térjek ki, mert túl hosszú lenne, hogy a sport, a mozgás mennyire fontos a családok életében, és mondjuk, az előző kormány mennyire nem foglalkozott ezzel a területtel. De azért engedjenek meg néhány gondolatot, hiszen a kormány megfogalmaz egy olyan átfogó létesítményfejlesztési koncepciót, ami a magyar sportlétesítmények helyzetén kíván hosszú távon és szisztematikus lépésekkel változtatni. Nem tudom, hogy önöknek ezzel kapcsolatban van-e gondjuk. Az első az olimpiai központok fejlesztése, a második pillér pedig a stadionrekonstrukciós programok befejezése és további stadionkorszerűsítési program elindítása, hiszen Magyarországon jelenleg nincs jó stadion, három-négy-ötöt kell építeni. Tisztelt szocialista képviselőtársaim, ezt az önök pártelnöke, Mesterházy Attila mondta 2007-ben. Önöknek a családok ilyen irányú akár szabadidős, akár sportlehetősége csak addig volt fontos, amíg mindezt PPP-programban akarták megvalósítani, amíg a haverokat, amíg a holdudvarhoz tartozó cégeket ki akarták szolgálni, majd utána a sokszorosát fizettették volna vissza a családokkal, a társadalommal. Nagyon kérem önöket, amikor mindig ezzel a problémával jönnek - úgy látom, ez fáj a legjobban önöknek -, akkor próbáljanak egy kicsit visszagondolni azokra a javaslatokra is, amiket önök tettek az elmúlt időszakban. S még egyszer mondom, azon is el kellene gondolkodniuk, hogy mik voltak azok a lépések, amelyek az elmúlt nyolc év során teljes mértékben tönkretettek egy elinduló új családtámogatási rendszert.

Szeretném a Jobbik képviselőinek a felvetéseit részben helyre tenni, részben pedig volt olyan, amivel azonosulni tudok, amit támogatni tudok. Ez sokszor persze anyagi kérdés is, és sok más döntés meghozatalát is feltételezi, hogy ezeket meg tudjuk valósítani. Szeretném, amikor Sneider képviselőtársunk, elnök úr a születésszámokat mondja, akkor azt is hozzátenné és azt is megnézné, hogy amikor az 1956-os időszakot követően, tehát a Ratkó-korszak után mikor születtek a következő gyerekek. Teljesen logikus az, amit egyébként ön kiugró időszaknak mondott, az 1974-79 közötti időszakot, nos azok a Ratkó-korszakban születettek gyermekeinek a kiugró időszaka. És ha tovább számolunk még úgy is, hogy későbbre csúsztatjuk akár az édesanyák, akár az édesapák gyermekvállalási időszakát, sajnos azt kell mondanunk, hogy az volt az elfecsérelt, elvesztegetett időszak, ami 2002 és 2010 között történt. Mert azt azért ön is ismerje el, hogy ha megnézzük a 2010-es születésszámot a 2009-eshez képest, ott már egy nagy ugrás volt, 6 ezerrel kevesebb. No de azért gondolom, ön is tud számolni, ön is tudja azt, hogy a gyermek vállalása, majd azt követően a döntés, majd a megszületés után hónapok telnek el, vagy inkább egy év.

(14.10)

Tehát a 2010-es már nagy ugrás, ami levitte 90 ezer közelire a gyermekszületési számot, az egyenesen annak a következménye, hogy a Ratkó-korszakban születettek - idézőjelben mondom - unokáinak kellett volna már megszületni az előző időszakban.

És ehhez képest, amit miniszterelnök úr mondott, hogy 2012-ben volt egy kicsi növekedés '11-hez képest, azért azt is hozzátette, tehát érdemes folytatni a mondatot is, a gondolatmenetet is. És ha engem visszaidéz, itt a parlamentben én nagyon sokszor válaszoltam önöknek a tavalyi év során, amikor demográfiai kérdéseket kérdeztek, hogy örülök annak a kicsi emelkedésnek, de nem vagyok benne biztos, hogy ez végleges, nem vagyok biztos abban, hogy ez hosszú távon fenntartható. És sajnos önöknek is, mindenkinek be kell látnia azt a demográfiai helyzetet, hogy a szülőkorban lévő édesanyák száma folyamatosan csökkent, amit egyébként Dúró Dóra képviselő asszony nagyon pontosan és helyesen is elmondott.

Tehát azok a lépések, amelyek most megtörténtek, a három és fél év során - és különösebben engem nem izgat, hogy a baloldal pártjai mit mondanak erről, és azt mondják, hogy családellenesek, mert egyszerűen nem igazak -, és ami most megtörténik itt a gyed extra keretében, és ennek az eredménye hogy fog látszódni, az majd kiderül néhány hónapon, inkább néhány éven belül. Az biztos, hogy a népességfogyás lelassult, és ezek a mostani statisztikai adatok is ezt támasztják alá.

Ilyen értelemben én azt kérem önöktől, hogy az elmúlt három és fél év intézkedéseit ne rajtunk kérjék ilyen értelemben számon, mert minden demográfus, minden statisztikus és minden kutató azt mondja, hogy a rombolás azonnal hat, az építkezés meg sajnos több szempontból is nagyon nehéz, mert egyrészt a fejekben kell eldőlnie - ahogy egyébként Dúró Dóra képviselő asszony is mondta -, és egyébként pedig sok-sok olyan döntés kell hogy megelőzze a fiataloknál, illetve a családoknál, amelyek a gyermekvállalást segíthetik.

Azt tudom még önöknek mondani, hogy van még lehetőségük kicsit javítani a támogatásukon, hiszen ha megszavazzák a gyed extrát, ez is egy pluszlehetőség a családoknak. Sajnálom, hogy sem a Jobbik, sem az ellenzéki pártok nem szavazták meg az egyébként az alacsonyabb jövedelműeket támogató családi adókedvezmény kiterjesztését járulékkedvezményre, hiszen ha tényleg annyira aggódnak - és itt persze Szabó Timeának, a szocialistáknak célzom leginkább ezeket a szavakat -, és szeretnének tenni a legalacsonyabb jövedelmű családokért, akkor szavazzák meg azokat a törvényjavaslatokat, módosításokat, amelyekért valóban teszünk, és több százezer családot elérnek.

Ha megengedik, akkor itt most áttérnék Szabó Timea felvetésére, hiszen én nagyon nehezen tudom öntől értelmezni, és nem öntől személy szerint, de mégiscsak ön megtett egy olyan lépést az elmúlt hónapokban, hogy átlépett egy olyan pártba, amelynek az elnöke, vezetője és minden szempontból szimbolikus alakja egy bankár, és azt mondta néhány nappal ezelőtt, hogy fájni fog. Akkor legyen szíves, valljanak színt (Szabó Timea: Ne beszéljünk félre! - Az elnök csenget.), hogy ez mit jelent a családok tekintetében! Valljanak színt, hogy ez a jövőben abban az esetben, ha kormányra kerülnének a szocialistákkal közösen, ez mit jelentene, mit vonnának el a családoktól! Visszavennék azt a 184 milliárdos pluszjövedelem-lehetőséget, amit a családi adókedvezmény jelentett? (Szabó Timea: Világosan elmondtam!) Visszavennék azt az 53 milliárd forintos lehetőséget, amiről hétfőn szavaztunk, ami szintén a családoknak segítene, adott esetben az alacsonyabb jövedelmű családoknak? (Szabó Timea: Nem, nem ezt mondtam!) Visszavonnák most, amit a gyed extrában meg fogunk szavazni talán december elején vagy közepén, azt a 18 milliárd forintot, ami egyébként a családokat támogatná? Valljanak színt! (Szabó Timea: Már elmondtam! Színt vallottam! - Az elnök csenget.)

És amikor ön a bölcsődei férőhelyszámokat kéri tőlem számon, miért nem kéri számon attól a partnerétől, aki egyébként miniszterelnök is volt, a fejlesztésekért felelős miniszter is volt az előző kormány és kormányok során, miszerint miért nem építettek akkor megfelelő számú bölcsődei férőhelyet. Tisztelt Képviselő Asszony! 28 milliárd forintot fordítottunk és fordítunk 2010 és '14 között bölcsődei férőhelyek fejlesztésére, és ez 50 ezer férőhelyet jelent a családi napközikkel együtt. Nem volt ilyen fejlesztés az elmúlt évek során. A szocialisták voltak azok, akik Salgótarjánban bezárták a bölcsődét. Most épül egy új bölcsőde, mert nem volt a múltban. Ne rajtunk kérjen számon olyan elmaradásokat (Szabó Timea: De, de!), amelyeket - még egyszer mondom - az ön politikai partnerei rombolásként az elmúlt években megtettek. És bármennyire is folytatja meg mondja papagáj módjára azt a szöveget, amit szeretnének mondani a többiek, nincs értelme. Beszélje meg ezt a volt miniszterelnökökkel, Gyurcsány Ferenccel, Bajnai Gordonnal, hogy ők mit tettek a családokért, mit tettek a bölcsődésekért. (Szabó Timea: Államtitkár úr, nem mond igazat!)

Egyébként, hogyha a bölcsődei dolgozókért szeretne ön tenni, akkor kérem szépen, hogy szavazza majd meg a költségvetést, mert a költségvetésben benne van a jövő évben a bölcsődei normatívának a 20-30 százalékos emelése, amiből egyébként a bölcsődei dolgozók részesülhetnek, a fenntartók döntése alapján béremelésben részesülnek. Ha ön nem szavazza azt meg, akkor ezek után tőlem és rajtunk ne kérje számon ezeket a dolgokat.

Azokkal a számokkal, tisztelt képviselő asszony, tisztelt baloldali képviselő urak - itt leginkább egyébként Gúr Nándornak címezném ezt a gondolatot -, nem lehet ellenvéleményük, miszerint egy minimálbér esetén, ha valaki egy gyermeket nevel, 2010-hez képest 684 ezer forinttal több lesz a jövedelme a családnak jövő év elejétől, kétgyermekeseknél ez 1 millió 775 ezer és háromgyermekeseknél 2 millió 237 ezer. Tisztelt Képviselő Asszony! Ezektől a családoktól óvja, félti a családi adókedvezményt, annak kiterjesztését és a gyed extrát? Ezektől a családoktól vonná vissza, és tenné meg azt a lépést, amit egyébként Bajnai Gordon mondott, azaz, hogy fájni fog? (Szabó Timea: Nem mond igazat, államtitkár úr, nem mond igazat!)

(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét Göndör István váltja fel.)

Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim, még egyszer szeretném összefoglalni az előterjesztés lényegét. Négy elemből áll, a négy elem mindenképpen segítheti a gyermekgondozási díj, tehát a gyes és a gyed mellett a korlátlan munkavállalás lehetőségét, úgy, hogy a jövedelem mellett megkaphatják a gyedet és a gyest is. A második, mindenképp nagyon fontos dolog: újabb gyermek születése esetén megmarad a korábbi kisgyermek után is az ellátás. A harmadik a diplomásgyed, amely mindenképpen az egyetemistákat és a fiatalokat segítheti. A negyedik pedig azokat a három- és többgyermekes édesanyákat segíti, akik visszamennek dolgozni, és őket foglalkoztatóknak mindenképpen adókedvezménnyel bővíti azt a lehetőségét, hogy ilyen édesanyákat, ilyen szülőket foglalkoztassanak.

Köszönöm szépen a hozzászólásokat, köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselőtársaim által benyújtott törvényjavaslat a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényt módosítja. A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének átalakítása 2012. január 1-jétől kezdődött el, és célja az egészségkárosodáson alapuló ellátások egységes, átlátható rendszerének létrehozása volt. Célul tűztük ki a foglalkoztathatósági szempontok markánsabb érvényesülését, és hangsúlyos szerepet kap a foglalkozási rehabilitáció.

A kitűzött célok megvalósítása érdekében az alábbi lépéseket tettük meg eddig. 2012. január 1-jével rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék helyett a komplex minősítés eredményétől függően rehabilitációs, majd rokkantsági ellátás állapítható meg. A 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülők az ellátásukat egészségi állapotuktól és életkoruktól függően rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásként kapják. Az ellátások megállapításának alapját az átalakult orvosi, foglalkozási és szociális szempontokra épülő úgynevezett komplex minősítési rendszer képezi. A minősítés során hangsúlyos szerepet kaptak a foglalkozási rehabilitációs szempontok. 2012. július 1-jétől a megyei kormányhivatalokon belül önálló rehabilitációs szakigazgatási szervek jöttek létre. Ezzel az ellátások megállapítása, a komplex minősítés és a foglalkozási rehabilitáció egy szerv keretében valósul meg. Működésük egyszerűsíti az ügyintézést, és lerövidíti a munkához jutás időtartamát.

Az ellátórendszer működésének egyéves tapasztalataira alapozva módosult a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység szabályozása. Itt 2013. január 1-jétől az ellátás folyósítása csak a heti 20 órát meghaladó munkaidőben végzett keresőtevékenység esetén szünetel. Korábban a keresőtevékenység időtartamára tekintet nélkül szünetelt az ellátás folyósítása. 2013. január 1-jétől a nyugdíjakkal azonos, ebben az évben 5,2 százalékos mértékben emelkedett a már megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátások összege. A korábbi rendszeres szociális járadékosok és átmeneti járadékosok ellátása 2009 óta így most először, ebben az évben emelkedett. Az ellátások 2014. évi nyugdíjemeléssel azonos mértékű emelése is biztosított. 2012-ben bevezettük a rehabilitációs kártyát, amellyel a munkáltató a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának teljes időtartamára a szociális hozzájárulási adó alóli kedvezményt veheti igénybe. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2013 szeptemberében így 20 297 dolgozó után több mint 5273 munkaadó vette igénybe ezt a lehetőséget.

Átalakítottuk a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási támogatását is, melynek eredményeképpen a 2009 óta zárt rendszerbe így új foglalkoztatottak is bekerülhettek, 2013. január 1-jétől 324 munkáltató nyert 30 410 fő foglalkoztatására támogatást, ezek közül a tranzitfoglalkoztatásban 2410-en vettek részt.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr és Képviselő Urak! A kormány támogatja az önök előtt lévő módosítást, hiszen ez a korábban meghozott intézkedéseinket javítja, finomítja, a napi gyakorlathoz igazítja, a kormány álláspontját így röviden szeretném összefoglalni. Az ellátások megállapításához szükséges előzetes biztosítási idő újraszabályozása azok számára is lehetővé teszi a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás megállapítását, akik 5 éven belül 1095 nap előzetes biztosítási idővel nem rendelkeznek. Tapasztalataink szerint ugyanis előfordul, hogy éppen a hosszú, esetenként több évtizedes biztosítási előzménnyel rendelkező személyek egészségi állapotuk miatt az elmúlt 5 évben nem tudtak munkát vállalni, így nem rendelkeznek 1095 nap előzetes biztosítási idővel. Ez a probléma a legnagyobb arányban a 45-60 év közötti személyek esetében jelentkezik, illetve jelentkezett.

A módosítás szerint 10, illetve 15 évre visszamenőleg vizsgálható az előzetes biztosítási idő megléte. A rokkantsági ellátásban részesülő keresőtevékenységre vonatkozó szabályozása módosításával az egyszeri, a tényleges havi jövedelmet nem módosító juttatások esetén sem szűnik majd meg az ellátás folyósítása. A javaslat értelmében csak akkor szűnik meg az ellátás folyósítása, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem 3 hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, tehát egy egyszeri többletjuttatás nem eredményezheti a rendszeres havi pénzellátás megszüntetését.

A rokkantsági rehabilitációs ellátással kapcsolatos felelősségi szabályok pontosítása eredményeképpen egyértelműen meghatározásra kerülnek az egészségbiztosítási törvénytől való eltérések, a jogalkalmazás pontossá, egyértelművé válik e tekintetben is. A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére és a támogatott foglalkoztatásban részt vevők körének pontosítására vonatkozó javaslatok szintén egyértelműsítik, segítik a jogalkalmazást.

(14.40)

A hatályos szabályozás átmeneti jelleggel 2013. december 31-ig lehetővé tette azon, korábban is foglalkoztatott személyek támogatott foglalkoztatását, akik nem részesültek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban vagy az átalakítás előtt folyósított ellátásokban. A javaslat biztosítja azt, hogy a szabályozás 2014. január 1-jei módosítását követően a rehabilitációs járadékosok, illetve azok a fogyatékossági támogatásban részesülők, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem szereztek jogosultságot, továbbra is részt vehessenek a támogatott foglalkoztatásban.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Egyrészt köszönöm az előterjesztőknek a javaslatot, és a kormány támogatja ezt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Képviselő úr, mielőtt rossz számokat jegyezne meg, először is szeretném jelezni, hogy vannak olyanok, akik már elérik a nyugdíjkorhatárt, tehát nem az egészségügyi pénztártól fogják kapni a támogatást, hanem nyugdíjasként fognak tovább élni, és így kapják meg a támogatásukat. Tehát, amikor ilyen számokat néz, akkor legyen szíves emögé is odanézni. Amikor arról beszél, hogy a támogatás adott esetben kevesebb, az nem kevesebb, az ugyanannyi, mint az idei évben. Sőt azzal, hogy egyre többen veszik igénybe a rehabilitációs kártya intézményét, így az adóelengedés jóvoltából egyre nagyobb lesz a támogatás.

És van egy harmadik lépés is. Nem tudom, figyelt-e vagy itt volt-e, amikor elmondtam, hogy milyen törekvések voltak. Van egy hatalmas nagy igény arra, teljesen jogosan, hogy az eddig védett, zárt munkahelyek, amelyek eddig voltak, azok részben, mindazoknál, akiknél lehet, úgynevezett tranzitfoglalkoztatásként végezzék munkájukat. A tranzitfoglalkoztatás eredménye az kell legyen, hogy az ott foglalkoztatottak bizonyos százaléka nyílt munkaerőpiacra kerüljön ki, és ők is ott fognak megjelenni a foglalkoztatottak között. Tehát az az eredmény, amit elértünk, és egyébként már több mint 10 ezerrel több 2010 óta, a kormányváltás óta a foglalkoztatottak száma, legyen szíves ezeket a számokat ennek fényében és tükrében nézni.

Köszönöm szépen.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Ön, ha jól emlékszem, és elnézést kérek, ha rossz a memóriám, ön nem volt képviselő az előző időszakban, éppen ezért hadd utaljak vissza arra az időszakra, miszerint a rehabilitációs járadékot pontosan az önök kormánya vezette be. Pontosan önök voltak azok egyébként, akik azt mondták rokkantsági nyugdíjban vagy más rokkantsági nyugdíjszerű ellátásban lévőknek, hogy menjenek át rehabilitációs járadékra, ott magasabb jövedelmet fognak kapni három éven keresztül, és ez alatt az időszak alatt megtörténik a rehabilitációjuk.

Kedves Képviselő Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Legyen szíves, erre kicsit odafigyelni, mert önök vezették be ezt az intézményt, önök voltak azok, akik azzal hitegették ezeket az embereket, hogy majd addigra rehabilitálódnak, és ezek után pedig a nyílt munkaerőpiacon majd el fognak helyezkedni. Mi pontosan azért vezettük be azt a támogatási rendszert, amelyet átalakítva igenis sokkal átláthatóbb a támogatási rendszer, sokkal inkább kiszámíthatóbb a cégeknek, több mint tízezer emberrel többet foglalkoztatnak a cégek, és hozzáteszem egyébként, ami legalább ilyen fontos, hogy nemcsak anyagi támogatásról van szó, hanem, amivel önök nem törődtek egyáltalán vagy az önök pártcsoportjai, nem törődtek azzal, hogy piacra is jussanak azok a termékek akár az államigazgatás területén, akár az önkormányzatok területén, akár a nyílt piacra kijussanak azok a termékek, amiket gyártanak. Ez az igazi támogatás, nemcsak önmagában az, hogy odatoljuk a pénzt, odadobjuk a pénzt, aztán lesz belőle valami.

Az ön által említett szombathelyi cég egyébként piacképes termékeket gyárt, és az a cég vezetésének a döntése, hogy mindezt hogy kéri számon az ott dolgozóktól, mert nyilván azért kapják a támogatást, hogy a versenyhátrányt csökkentsék a fogyatékossággal élőket foglalkoztatottak tekintetében, de másik oldalról a termékeknek (Az elnök csenget.) versenyképeseknek kell lenniük, és ezt ön sem vitathatja, képviselő úr.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is, Isten éltesse a képviselő asszonyt Katalin-napon!

Megpróbálok tárgyszerű választ adni teljesen, abban a hangnemben, amiben ön is feltette a kérdését.

Az Új Széchenyi-tervben a regionális operatív program kereteiben az elmúlt három évben, 2010 és '13 között megvalósult új bölcsődei férőhelyek száma 3112, az új átadott intézmények száma 109, 2269 férőhely megújult, korszerűsödött. Mindez összesen 260 új bölcsődei csoportot jelent, és 520 kisgyermeknevelő számára jelentett új munkahelyet.

2014. december 31-éig várhatóan több mint háromezer új férőhely átadására kerülhet sor 112 új intézményben, amely 263 új bölcsődei csoportot jelent, és 526 kisgyermeknevelő számára jelenthet új munkahelyet. A felújítással érintett férőhelyek száma valamivel több mint 2400 lesz.

Összességében tehát elmondható, hogy az ország régióiban 214 szervezet több mint 28 milliárd forint támogatásban részesül, illetve részesült, melynek eredményeképpen 221 új bölcsődeintézmény jön létre, mintegy 6300 új férőhellyel, és közel 4700 meglévő férőhely is korszerűsödhet.

A 214 támogatott szervezet közül 201 önkormányzat, 5 egyház és 8 civil szervezet alapítványi, illetve egyesületi formában kapja a támogatást.

Családi napközi összességében 2010 és '14 között a négy régióban, dél-alföldi, dél-dunántúli, közép-magyarországi, nyugat-dunántúli, 11 szervezet közel 450 millió forint támogatásban részesül, illetve részesült. Ennek eredményeképpen 33 új szolgáltatás jön létre, 230 új férőhellyel, 66 új munkahelyet teremt ez a pályázat.

Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön által említett szigetmonostori beruházás állásával kapcsolatban, bár nem a kormány feladata, hogy ott már a végrehajtást és a kivitelezést ellenőrizze, de mégis szeretném jelezni, a pályázó települési önkormányzat és a lebonyolító szervezet 2013 áprilisában támogatási szerződést kötött. Ezt követően azonban az engedélyes tervekre módosítást nyújtott be az önkormányzat, ezért az új építési tervet ismét be kellett nyújtani a hatóságoknak. Jelenleg a pályázó, Szigetmonostor önkormányzata az építési engedélyre vár. Ezt követően kerülhet csak sor a kiviteli munka megkezdésére.

Megnyugtatom, a fejlesztésre szánt 149 millió forint rendelkezésre áll, melyből 28 új férőhely fog megvalósulni. Az intézményben lesz egy főzőkonyha is, így a gyerekek mindennap helyben készített ételt kapnak.

A másik, ön által említett üggyel kapcsolatban pedig a következőt tudom elmondani. A közép-dunántúli régióban a regionális operatív programon belül pályázók a rendelkezésre álló összeget már felhasználták, a tartaléklistára került pályázatok támogatására így már nem lesz lehetőség ebben a ciklusban.

2012 áprilisában egyébként megjelent a gazdasági minisztériumnak egy külön pályázata, és itt 10,4 milliárd forintos, gyermekek nappali ellátása pályázataira lehetett pályázni.

Ön viszont csúsztat, képviselő asszony, akkor, amikor azt mondja, hogy az állami normatívákat elvesszük azoktól, amelyek önerőből jöttek létre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és valósítottak meg pályázatot.

Képviselő asszony, nagyon szívesen várom további kérdéseit is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: (Közbeszólás az MSZP soraiból: Miki!) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Úgy látom, Szanyi úrnak egy pohár vizet is kellene még küldeni, már nem bírja az ülést.

Frakcióvezető úr, én azt gondolom, ön az elmúlt időszakban, miután propagandát idézett, valóban azzal volt elfoglalva, hogy egyrészt videókat gyártsanak és forgalmazzanak a baloldalon, és emellett nem vették észre, hogy mi történik ebben az országban.

Amivel kezdte a mondanivalóját, azért arra is hadd térjek ki: ön Mesterházy Attila néven támogatott egy olyan stadionépítési programot, amit saját nevén jegyzett, és ugyanazt különben, ami most megvalósul, ön 8-10 évvel ezelőtt támogatta. A nagy különbség az egyébként, tisztelt frakcióvezető úr, hogy önök minden egyes beruházást Magyarországon vagy az eladósodásból finanszíroztak - nem véletlen az, hogy Magyarország adósságállománya 52 százalékról fölment nyolcvan-egynéhány százalékra -, vagy pedig PPP-beruházásokból, amiből megint csak kiket gazdagítottak: a haverjaikat, a bankjaikat és az önök beruházóit, akikkel egyébként nyilván megegyeztek valamilyen módon, mert így tudták feltuningolni még jobban az árakat, hiszen majd úgyis 5-10-15 év múlva visszafizetik azok az emberek, akik itt élnek az országban.

Ne haragudjon, ön, képviselő úr, három és fél év alatt nem vette észre, hogy milyen változás történik akár Budapesten. Nem vette azt ön észre, hogy azok a beruházások, amelyek húsz éve elmaradtak a szocialista-liberális városvezetés miatt Budapesten, végre vagy befejeződnek, vagy elkezdődnek, és végre Budapest úgy néz ki, ahogy a fénykorában kinézett annak idején. Ön erről elfelejt beszélni. Ön elfelejt beszélni a családi adókedvezményről, amit most járulékkedvezményen keresztül is kiterjesztünk (Közbeszólás az MSZP soraiból: Három évig lehalásztátok magatoknak!), a gyed extráról, amit most bevezetünk, és remélem, hogy önök is megszavazzák, kíváncsi leszek erre. Olyan családtámogatási politikát indítottunk el, amelyre önök nemhogy képtelenek voltak, hanem csak romboltak. Sőt, mondhatnám azt is, hogy a saját családjaik, környezetük, Gyurcsány Ferenc és barátaiknak a családja fejlődött, ők jól érezték magukat, gazdagodtak, ezzel szemben pedig az összes kereső, küzdelemmel teli családtól elvették az adókedvezményt, elvették a támogatásnak minden részét.

Érdekes, hogy ön nem volt annyira érzékeny erre a területre, amikor szocialista képviselőként nem akarta megszavazni a BKV-nál azt a juttatási plafont, ami egyszerűen siralmas volt, ilyen nem is volt még az országban, de önök voltak - szocialista és liberális képviselők - azok, akik ezt teljesen természetesnek tartották, és azt mondták, hogy igen, ez jár annak a néhány vezetőnek, akik egyébként a Budapesti Közlekedési Vállalatot tönkretették.

Ne haragudjon, tisztelt frakcióvezető úr, önök juttatták 2008 és 2010 között a magyar gazdaságot olyan helyzetbe, amiről először azt mondták, hogy minket nem is érint a válság, majd pedig olyan katasztrofális helyzetbe jutott az ország, hogy Görögország szintjére (Dr. Józsa István közbeszól.) süllyedtünk volna, ha nincs kormányváltás. Ön is nagyon jól tudja azt, hogy azok az eredmények, amelyeket most, három és fél év alatt elért ez a kormány az emberek segítségével, az emberek küzdelmén keresztül, az ő munkájukon keresztül, igenis egy óriási nagy lépés, és nem tudom, hogy a videogyártás közben azért figyeli-e azokat a híreket, amelyeket ezzel a kormánnyal egyáltalán nem szimpatizáló gazdasági elemzők mégiscsak elmondanak és elismernek Magyarországról. (Lukács Zoltán: Ki szimpatizál ezzel a kormánnyal egyáltalán?)

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Nem tudom, hogy nem tűnt-e fel önnek, hogy például a fogyatékosügy területén mekkora változások történtek ebben az országban (Közbeszólás az MSZP soraiból: Az biztos!), milyen támogatási rendszer indult be, milyen támogatásokat kapnak a jövőben is azok, akik fogyatékos embereket foglalkoztatnak vagy akik fogyatékossággal élnek. Ön erről mind elfeledkezik. Olyannal jön, amit ön is meg akart valósítani, csak nem tudott.

Mondta a Sport XXI. programnak az öt pillérét. Ne haragudjon, semmi nem lett belőle. Katasztrofális, siralmas lett az egész. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Így van!) Az egy más kérdés, hogy miért nem oldotta ő meg az akkori párttársával, miniszterével, majd később miniszterelnökével, mert akkor sem tudták. Ezek után ön számon kér rajtunk bármit is - én azt gondolom, hogy ez siralmas. Én csak azt tudom elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc barátjának a javaslatára felült a gázrezsóra a hétvégén, és most egy nagyon kemény beszédet mondott.

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban. - Mesterházy Attila, tapsolva: Köszönöm, államtitkár úr, szép volt! Húszmilliós jutalom rendben van-e? - Közbeszólás az MSZP soraiból: Remélem, kiadjátok DVD-n! Megvesszük!)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! A Kopp Mária által kezdeményezett Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom megcélozta azt néhány évvel ezelőtt, hogy az Országgyűlésben lévő parlamenti pártok néhány dologban, a családpolitika, a családtámogatási rendszer területén közösen gondolkodjanak. Öt parlamenti párt aláírta ezt a közös gondolkodást, illetve az azt célzó néhány mondatot.

Sajnálom egyébként, hogy pont a felszólalása alatt Lukács Zoltán képviselő úr, amikor ön azt mondta, hogy az édesanyákat szeretnénk a gyed extra, a családi adókedvezmény és más területen támogatni, akkor azt mondta, hogy "megszüljük a gyerekeket", mármint ők, szocialista férfi képviselők. (Moraj az MSZP soraiban. - Lukács Zoltán: Megszüljük a gyerekeket? Ilyet mondtam?) Tehát ennyire veszik komolyan egyrészt azt az aláírást, amivel egyébként frakcióvezetői szinten ellátták névjegyüket, illetve odatették névjegyüket, másik oldalról meg ennyire veszik komolyan azt a tényleg nagyon nehéz és nagyon fontos kérdést, amelyet ön fölvetett.

Ha megengedi, számokkal is kicsit alátámasztanám azt a helyzetet, amit ön elmondott. A Ratkó-korszak idején, hat-hét éven keresztül megszületett nagyságrendileg közel 200 ezer gyermek. Ezeknek az akkor megszületett gyermekeknek a gyermekei a hetvenes években, '73-79-ig nagyságrendileg egy nagy korosztályt adtak ki, 167 ezer és 186 ezer közötti gyermeklétszámban. Majd ezt követően az ő gyermekeiknek a 2000-es és a 2010-es évben kellett volna megszületni nagy létszámban. A 2000-es évek elején el is indult, először lelassult a népességfogyás, kicsit növekedett, majd utána szépen fokozatosan, lassan csökkenni kezdett. Magyarán: azt a természetes lehetőséget, hogy több szülő édesanya van, a rossz családpolitika elhalasztotta.

És amiről kevesen beszélnek, és érdemes róla tudni, hogy 2008 és 2010 között másfél év alatt 9 ezerrel csökkent a gyermekek száma. Kilencezerrel! Abban az időszakban ért le a gyermekszámcsökkenés 89 ezres nagyságrendre. És amikor tőlünk számon kéri a baloldal, tőlünk számon kéri az ellenzék, hogy azok a változások, amelyeket családpolitika területén bevezettünk, most miért nem hozzák meg azonnal az eredményeket, az ezeknek a következménye.

És éppen ezért nagyon fontos döntés az, amit a kormány megtett rögtön 2010 közepén, illetve azt követően is a családtámogatási rendszeren belül, akár a gyes három évre való visszaállítása - amit a szocialisták két évre levittek -, akár a családi adókedvezmény újra visszaállítása - amelyet a szocialisták az egy- és kétgyermekesektől teljes mértékben elvettek, a három- és többgyermekeseknél pedig csökkentettek. De véleményem szerint ugyanilyen fontos volt akár a devizahitelesek segítése, hiszen ha azt megnéztük, hogy hány tízezer vagy százezer család került nagyon nehéz helyzetbe, és ha ők mind utcára kerültek volna, akkor megoldhatatlan szociális probléma elé került volna az ország. És sajnos ez is egy rossz korábbi kormányzás következménye egyébként.

A gyed extra pedig egy olyan lehetőség, amelyet társadalomtudománnyal foglalkozó kutatók, demográfusok vázoltak fel és számoltak ki, hogy kik azok a célcsoportok, akiket meg kell célozni. Ilyenek voltak a dolgozni szerető édesanyák, ilyenek voltak a fiatalok, akik akár egyetemisták, akár egyetem után vannak, és ilyenek azok az édesanyák, akiket azért szeretnénk támogatni, mert ha a következő gyermeket is vállalják, akkor megmarad a támogatás a gyed extrán belül, akár a gyes, akár pedig a gyed.

Éppen ezért én mindenkinek köszönöm, akik ebben a munkában részt vettek, mind olyanok is, akik minisztériumokban, mind itt, a frakcióban, Révész Máriusz vezetésével dolgoztak, és mindazok, akik pedig támogatták ennek a törvényjavaslatnak a parlamenti végszavazáshoz való eljutását. Bízom abban, amit ön is mondott, tisztelt frakcióvezető-helyettes úr, hogy ennek a fontosságát, szerepét sokkal többen fogják felismerni a jövőben, és támogatni is fogják.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Tényleg csak azt tudom mondani önöknek, hogy picit próbáljanak már magukba nézni, és hogyha megengedik, akkor most kicsit nyolcévezünk, jó? Amikor önök vezették ezt az országot, akkor ígértek a nyugdíjasoknak 18 ezer forintot. Megvették a szavazataikat, egyszer odaadták nekik, bevezették lépésről lépésre, nagy nehezen a 13. havi nyugdíjat, majd úgy, ahogy volt, egyik napról a másikra eltörölték. 2008-ban és 2009-ben az önök kormányázása alatt 5 és 7 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. (Tóbiás József: 2013-ban, államtitkár úr.)

Amikor átvettük a kormányzást, tisztelt képviselő úr, 360 milliárd forint hiányzott a nyugdíjkasszából. (Tóbiás József: Most meg háromezer.) Majdnem másfél havi nyugdíj hiányzott. Ez azt jelenti, hogy nem lehetett volna kifizetni a nyugdíjat akkor, ha önök maradnak kormányon. Azok az idős emberek is, akik itt vannak, nem kapták volna meg a nyugdíjat, ha önök kormányoznak tovább. Mert mit csináltak? Átadták azoknak az embereknek, a haverjaiknak, biztosítótársaságoknak, bankoknak a kötelező magánnyugdíjrendszeren keresztül, vigyék ki az országból. (Dr. Józsa István: Ti meg elvettétek!) Nem volt biztosítéka annak, hogy ezt az összeget majd húsz év múlva, harminc év múlva mindazok, akiket ebbe a rendszerbe belekényszerítettek, visszakapják ezt a nyugdíjat - egy. Befejezem a múltat.

(9.40)

Jön a jelen. Tisztelt Képviselő Úr! A jelenben megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, sőt nagyon kis mértékben 2012-ben emelkedett, 2013-ban minimum 3 százalékkal növekedni fog a nyugdíjak vásárlóértéke. (Tóbiás József: Nem tudnak megélni, államtitkár úr!) Öt év óta nem volt ilyen mértékű emelkedés. Tehát ön ne beszéljen nekem, és a szocialisták ne beszéljenek nekünk arról, hogy a nyugdíjasokért mit tettek és mit akartak tenni. Mindenki ismeri az önök politikáját. Ne próbálják elmagyarázni azt a katasztrofális bizonyítványt, amit megtettek. (Tóbiás József: Önöket minősíti a saját bizonyítványuk!) Bevezettük a "nők 40" nyugdíjrendszert, a napokban fogjuk átadni a százezredik asszonynak azt a nyugdíjat, amit egyébként jogosan megérdemel, 40 évig dolgozott, 40 évig édesanyai szerepet vállalt, és ezért megkapja azt a jogos lehetőséget, ami szükséges. Az önök nyugdíjrendszere fenntarthatatlan volt. Idézetek sorait mondtam az elmúlt három és fél évben, hogy mit mondott az önök pártelnöke (Dr. Józsa István: Eddig megéltek belőle, most meg nem!), mit mondott az önök cimborája, akivel most hol kokettálnak, hol nem, és hogy ígérték meg egyébként az embereknek, hogy át fogják alakítani a nyugdíjrendszert, mert nem fenntartható, képtelenség fenntartani. Ehhez képest persze nem mertek hozzányúlni.

És akkor engedje meg, tisztelt képviselő úr, egy kicsit beszéljünk a jövőről! Ne haragudjon, önök olyanokkal kötnek szövetséget, olyanokkal próbálnak együttműködni, mondjuk Scheiring Gáborral, akinek a legnagyobb teljesítménye itt a parlamentben az volt három és fél évig, hogy egy molinót kifeszített itt elénk. Ő az önök partnere, ő az önök partnerének a gazdasági (Zaj. - Az elnök csenget.) szakértője. Nem gondolja komolyan, hogy ilyen emberekre, akik egyszer átverték a múltban az országot, másrészt pedig nem tudnak semmit teljesíteni, majd ezekre lehet rábízni az országot és annak a sok-sok idős embernek az életét, amit önök elrontottak, és mondom, semmi másra nem képesek, csak performanszokra meg nevetséges produkciókra. Vagy pedig valljanak színt, tisztelt szocialista képviselőtársaim!

Akkor, amikor Gyurcsány Ferenc bemondta a következőt, miszerint a kötelező nyugdíjkorhatárt el fogják törölni, önök a legszegényebb embereket hajszolnák bele abba a helyzetbe, hogy soha az életben nem lenne nyugdíjuk, hiszen ha eltörlik a kötelező nyugdíjkorhatárt (Tóbiás József: 2007-en a KDNP ugyanezt nyújtotta be, a svéd modellt!), a legszegényebb embereknek nem lenne nyugdíjuk, mert mikor érnék el azt az összeget, amivel megkaphatnák azt a társadalombiztosítástól jogosan várható támogatást, amit a jelenlegi nyugdíjrendszer biztosít számukra. Nyilatkozzanak erről: kokettálnak még együtt Gyurcsány Ferencékkel, együtt fognak indulni? (Novák Előd: Igen!) Együtt fognak közösen gondolkodni a jövőben? Úgy látom, hogy egyre inkább közelednek. Akkor ezek után hogy gondolja ön komolyan, amit itt elmondott a parlamentben, tisztelt képviselő úr? (Dr. Józsa István: Szegényednek a nyugdíjasok, ez a bűnötök!) Azt kell mondanom, hogy az idős embereknek, mindazoknak, akik a nyugdíjat jogosan várják és nyugdíj előtt vannak, az a nyugdíjrendszer, amit most felállítottunk, amellyel nagyon nagy mértékben átalakítottunk sok-sok mindent, igenis egyrészt biztosítja a nyugdíjak kifizethetőségét, és az is garantált, hogy 20-30 év múlva is a mostani fiatal korosztálynak meglesz a nyugdíja.

Köszönöm a felvetését, képviselő úr, mert mindig el tudom mondani azokat a dolgokat, amiket önök műveltek, amit önök tönkretettek (Tóbiás József: A múltban élsz! - Dr. Józsa István: Tönkretettétek a nyugdíjasokat!), illetve amit tudtunk mi tenni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A szociális, és hozzáteszem, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, a szociálison belül persze hozzáteszem, a bölcsődei dolgozók megbecsülése is nagyon fontos, de ehhez egy sor olyan lépésen keresztül kellett eljutni, amelyet az elmúlt három és fél évben meg kellett tenni. Ilyen volt, mondjuk, az európai uniós pénzeknek erre a területre való irányítása új épületek, illetve felújítások érdekében, amely a fenntarthatóságot segíti. Ilyen volt az, ami nagyon fontos volt, hogy jól elkülöníthető most már a fenntartók rendszere, nincs párhuzamos ellátás, nincsenek felesleges kifizetések. Ilyen volt az a lépés is, amellyel az elektronikus nyilvántartó rendszer megvalósítását is végrehajtottuk, létrehoztuk, ami kizárja azt, hogy bármelyik fenntartó adott esetben visszaélhessen azzal, hogy többszörösen is lejelent olyan gondozottat, ápoltat, aki nincs is ott, és mégis megkérik utána a normatívát. S ugyanilyen döntés volt egyébként az elmúlt évek során, hogy a 2007 óta folyamatosan csökkenő normatívák ütemét megállítottuk, sőt ebben az évben már emelkedés is volt a legtöbb támogatási területen.

Éppen ezért köszönöm szépen a kérdését, és örömmel mondhatom, hogy a kormány múlt heti döntése alapján az a több mint 90 ezer ember, aki itt dolgozik ezen a területen, 5,4-11,3 százalékos szociális ágazati pótlékban részesül. Ennek az összege 6 ezer és 17 200 forint között van, attól függően, hogy ki mennyit dolgozott már ezen a területen, illetve kinek milyen a végzettsége. Azt gondolom, ez az első olyan nagy lépés, amelyet az ő érdekükben most még meg tudtunk tenni. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.10)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Mielőtt megadnám a viszonválaszra a gondolataimat, azért annyit hadd mondjak, hogy sajnálom, hogy az ellenzék részéről többen is ezt a hatalmas nagy lépést olyan szavakkal illették, ami elképesztő; legyen a szocialisták, legyen a Jobbik részéről. (Dr. Józsa István: Kevés! Kevés ez a szó!)

Tehát kérném szépen, hogy amikor az emberekhez elmennek ezeken a területeken, jegyezzék meg ezt is, hogy azok, akik nem tettek semmit ezért a területért az elmúlt évtizedben, azok most pont az ellenkezőjét kezdik el mondani (Dr. Józsa István: Miki, ne hazudj! - Az elnök csenget.), és támadják ezt a lépést is. (Dr. Józsa István: Miki, ne hazudj! - Budai Gyula: Vezessék ki! - Dr. Józsa István: Utasítsa rendre! - Az elnök csenget.)

Amit ön mondott, képviselő úr, ahhoz szeretném még hozzátenni, hogy a szociális életpálya munkacsoportnak pontosan az lesz a feladata, hogy az elkövetkezendő éveknek is meghatározza azokat a lépéseit, amelyekkel tovább erősíthetjük mind adott esetben anyagilag is, mind pedig más szempontból is az itt dolgozók életét, hiszen aki ismeri ezt a területet, aki látta már ezt a területet közelről, az tudja, hogy milyen megfeszített és hatalmas nagy munkát végeznek lélekkel-szívvel, és ehhez szükséges az anyagi megbecsülés is.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István: Ez aljas volt, Miklós!)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a kérdését. Nem határolódom el, mert nincs is mitől részemről és a kormánynak se, nem használjuk a gyermekbűnözést, vagy pláne nem lehet olyat mondani, hogy a gyermekek általánosságban bűnözők. Tehát ilyen értelemben nem tudom, hogy kinek szánta ezt a kérdését, ezt a felvetését. Szerintem a Hetek című hetilapnak írjon.

Köszönöm szépen a kérdést. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, Mesterházy Attila néhány nappal ezelőtt a következőről vizionált: 500 ezer gyerek napi szinten éhezik, és ezt azzal indokolta, hogy ez a kormány gyilkos társadalompolitikájának a következménye, azért történik ez. Mondta ezt egyébként egy olyan miniszterelnök-jelölt - ha egyáltalán lehet annak nevezni Gyurcsány Ferenc árnyékában -, aki egyébként, amikor kormányon voltak a szocialisták, részese volt azoknak a rossz döntéseknek, amelyeknek következtében valóban a társadalom nagy része lecsúszott. Az ő döntésük volt annak idején, amikor például a karitatív szervezetek által szétosztott élelmiszer-adományokat áfával terhelték. Az ő döntésük volt annak idején, amikor a segélyezési politikát teljesen összekeverték általában a család- és a támogatási politikával, amelynek következtében családok tízezrei szoktak le a munkáról, és az ő politikájuk következménye volt, hogy szétverték azt a családtámogatási rendszert, amely az előbbi azonnali kérdésben is fölvetett kérdést is fölvetette, előhozta, azaz belehergelte és belevitte az embereket a devizahitelekbe.

Ezzel szemben, ha Mesterházy Attila tájékozódott volna, akkor talán találkozott volna azokkal az adatokkal, miszerint ez a kormány háromszori étkezést vezetett be, egyszeri meleg-, kétszeri hidegétkeztetést. Ez a kormány 83 százalékkal emelte az erre fordítható összegeket több mint 24 milliárd forintról, számszerűsítve: 28,7 milliárd forintról indultunk, és most már az idei költségvetésben 52,6 milliárd forintot fordítunk gyermekétkeztetésre. Ez nem a kormány dicsérete, hanem az egész országnak, aki kiállt a szegény emberek mellett, de azt kell mondani, amit a szocialisták ígérnek és mondanak, az mind hazugság, és úgyis az ellenkezőjét tennék.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Előző kérdésére még válaszként hadd mondjam el önnek, hogy 360 ezer gyermek kap ma Magyarországon teljes támogatottsággal étkeztetést, 202 ezer gyermek pedig 50 százalékban. Tehát amikor 500 ezer éhező gyermekről vizionálnak a szocialisták, ez már eleve csalás és hazugság, de hozzáteszem, hogy az igazi szocialista főnök, Gyurcsány Ferenc néhány nappal ezelőtt azt mondta, bárki nyer, feltehetően szükség lesz megszorításokra. Ők erre készülnek.

A megszorítások egyébként mindig azt jelentik, hogy az adóbevételek, a járulékbevételek csökkennek, annak meg egyenes következménye az, hogy sokkal kevesebbet lehet fordítani a rászorulók támogatására. Tehát ez vár azokra az emberekre, ha véletlenül, ne adja Isten, a szocialisták és a baloldal kormányra kerülnének.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném ideidézni az alaptörvény ezen fontos passzusát, miszerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

Én azt gondolom, hogy ez a kormány, a kormánypártok az elmúlt évek során ehhez szorosan kapcsolódva tettek meg minden egyes lépést ezen a területen, legyenek akár azok a lépések, amelyek adott esetben az ön által említett ideológiai kérdések, vagy pedig ideológiák mögé bújt támadások a családok ellen, vagy akár a családtámogatási rendszer bármilyen anyagi támogatási rendszerének az átalakítása.

Valóban, ahogy ön is elmondta, a baloldali vadliberális kormányok általában mindig a családok ellen tettek, mindig a család értékének a rombolását okozták, és ennek súlyos következményei is voltak és vannak most is Európában, és vannak a mi országainkban is, Közép-Kelet-Európában. Éppen ezért azok az esetek, amelyeket ön felsorolt, akár a francia, akár a spanyol esetek, valóban egy olyan, úgynevezett ideológiának a részei, amelyeket nehezen tudunk értelmezni és értékelni. Nehéz értékelni és értelmezni azt, amikor meg akarják szüntetni a nemi identitást lány és fiú között, és csak az 1-es és a 2-es számot kaphatják, és ez már valóság, mindennapi valóság sok országban, és ha a szocialisták maradtak volna egyébként kormányon, az óvodákban már be is vezették volna 2010-től, hiszen minisztériumi rendeleti szinten ez benne volt a gondolkodásukban. Ugyanúgy értelmezhetetlen az alaptörvényünk és a gondolkodásunk alapján az egyneműek házassága vagy hogy örökbe fogadhassanak gyermeket, miközben azt senki nem tiltja és nem is tilthatja be, hogy ki milyen szexuális identitással rendelkezik.

A másik, amit mindenképpen nagyon fontos szerintem elmondani, az, hogy valóban - amit ön is elmondott -, annak köszönhetően, hogy változott a közgondolkodás Magyarországon, felerősödött az a felfogás, amely, azt gondolom, mindenkinek egyébként a vérében szinte benne van, ennek eredményeképpen minden évben felgyorsult az abortuszok számának a csökkenése. Mondhatom azt is, hogy 2010 előtt volt olyan időszak, amikor stagnált az abortuszok száma, és valóban a kormányváltáskori több mint 40 500 abortusz helyett most 35 ezer körül tartunk, ami minden évben több mint 6 vagy 4-5 százalékos csökkenést jelentett. Ez mindenképpen nagyon fontos azoknak a gyermekeknek az érdekében, akik megmenekültek így az abortuszok elől. De hozzáteszem, hogy nyilván ez a változás sok támogatásbeli kérdést is felvetett, és a támogatásoknak a rendszere, amelyeket 2002 és 2010 között a balliberális kormányok, a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok teljes mértékben szétvertek, ezeknek a felépítése nagyon nehéz, nagyon lassú, és a társadalmi változásoknak az eredményei még lassabban követik ezeket a döntéseket. De mégis szükséges volt az a sok-sok döntés, amit meghoztunk, így hadd emeljem ki a családi adókedvezményt.

A családi adókedvezmény, miután a Gyurcsány-kormány teljesen eltörölte az egy- és kétgyermekesek számára, most már lehetőség több mint 800 ezer olyan család számára, akik egy- és kétgyermekesek, és természetesen a három- és többgyermekesek esetén pedig jóval magasabb támogatás jut a családoknak. Így a tavalyi évben, csak 2013-ban 182 milliárd forint maradt a családoknál az adókedvezmény eredményeképpen. És pontosan az a döntés is, amit közösen meghoztunk a járulékkedvezmény kibővítésével, újabb családoknak ad nagyobb lehetőséget, több mint 50 milliárd forinttal emelkedik így a tavalyihoz képest a családoknál maradó összeg, és hozzáteszem: a legszegényebb, de dolgozni akaró és tudó családoknál.

(9.20)

Ugyanilyen fontos döntés volt véleményem szerint a gyes visszaállítása három évre, amit a szocialisták két évre csökkentettek; ugyanúgy, a gyed maximált összege 40 százalékkal növekedett az elmúlt évek során; a gyed extra intézménye, amit állítólag ők találtak ki 2006-ban, de úgy, hogy szétvertek mindent, és most ezt akarják a maguk dicséretére felhozni. Nem igaz, mert pontosan a gyed extra az, amely a családok minden területén, még a fiatalok területén is segít. És amit idesorolnék, az mindenképp fontos: a rezsicsökkentés.

Így ezzel összeállva, azt gondolom, ha megnézzük azokat a döntéseket, amelyeket ez a kormány és az Országgyűlés hozott a családok érdekében, hatalmas lépések voltak (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és ezt veszélyeztetik azok az emberkék, akik az összefogás nevében egyébként lopnak, csalnak, hazudnak, és a családokat csak tönkreteszik.

Köszönöm szépen a felvetést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm kérdését, képviselő úr. Összeadva a már folyamatban lévő és induló projekteket, 300 milliárd forintos fejlesztés zajlik az egészségügyi rendszerben, amely az elmúlt 60 év legnagyobb egészségügyi infrastruktúra-fejlesztését teszi lehetővé a kórházi szektorban. Ezen belül a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház fejlesztésének összköltsége 3,7 milliárd forint, amely két telephelyen, Veszprémben és Farkasgyepűn valósul meg. A farkasgyepűi munka 2011 októberében indult el, az eddig elért főbb eredmények között említhető, hogy itt a kivitelezés megtörtént, néhány hónapon belül lezárható. És ugyancsak fontos esemény, hogy Veszprémben a projektnél a napokban aláírták a sugárterápiás eszközbeszerzés szerződését.

Farkasgyepűről még annyit hadd mondjak el önnek, hogy a tüdőgyógyintézetben a meglévő épületekhez kapcsolódva az onkopulmonológiai ellátást segítő 490 négyzetméteres diagnosztikai szárny épült fel, új berendezéssel, műszerezettséggel. A fejlesztés eredményeképpen Veszprémben egy 4271 négyzetméter alapterületű, komplex onkológiai ellátást biztosító központ épül. A központ pincéjében a sugárterápiás kezelésnek, a földszinten a járóbeteg-ellátásnak, illetve egy 12 ágyas speciális kezelő és megfigyelő egységnek, az emeleten 62 ágyas onkológiai és onkoradiológiai fekvőbeteg osztálynak ad helyet. Az épület tetőszintjén mentőhelikopter-leszállóhelyet alakítunk ki. A korszerű és hatékony onkológiai ellátás érdekében a daganatszövet célzott, nagy dózisú besugárzását biztosító orvosi gép-műszerek beszerzése, illetve a citosztatikus labor telepítése is a pályázat segítségével történik meg.

Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm minden veszprémi, illetve Veszprém környéki képviselőnek, így önnek is, hogy a rákbetegek érdekében ennek a munkának az előkészítésében és remélem, befejezésében is nagy szerepet vállaltak. Így Navracsics képviselő úrnak, Kontrát képviselő úrnak és önnek is.

Köszönöm szépen a kérdését. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Asszony! Ha megengedi, felsorolnék néhány nevet a mai napról. Dorosz Dávid, Szilágyi Péter a Bajnai-pártból; Szűcs Erika, Vadai Ágnes a Gyurcsány-pártból, illetve Baracskai József is; dr. Veres János a szocialistáktól; Karácsony Gergely a Bajnai-pártból. Ők voltak azok a képviselők a mai napon, akik vagy nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak a harmadik rezsicsökkentés szavazásánál. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiból. - Az elnök csenget.) Ők voltak azok a képviselők, akik egyébként így összefogva, a Gyurcsány-Mesterházy-Bajnai-koalícióból közösen úgy döntöttek, hogy nem támogatják azt a sok-sok százezer családot, akik egyébként már részesültek egy nagyon nagy rezsicsökkentésből, és akik elismerték a Fidesz-KDNP-kormány tavalyi teljesítményét, amire sokan nem is számítottak, először hitetlenkedve fogadták, majd pedig köszönettel fogadták a rezsicsökkentést.

Ezek a képviselő asszonyok, illetve urak voltak, még egyszer hangsúlyozom, a Gyurcsány-, Mesterházy- és Bajnai-pártból, akik a gáz 6,5 százalékos csökkentését, a villanyáram 5,7 százalékos csökkentését, a távfűtés 3,3 százalékos csökkentését nem szavazták meg, nem támogatták. Ezek után bármiféle dolgot mondanak családpolitikáról, támogatási rendszerről, szegény emberek támogatásáról, semmit nem lehet elhinni nekik, mert ez a szavazás mindent elárult.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)