Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A nyugat-nílusi vírus 1969 óta van jelen Magyarországon, azóta ismertek ilyen megbetegedések Magyarországon. Ahogy ön is mondta, elsősorban azoknál veszélyes, akiknek amúgy is legyengült a szervezete. Az esetek 80 százalékában mindenfajta tünet nélkül zajlik le a fertőzés, de valóban van egy 1 százalék, amikor valakinek már nagyon gyenge az immunrendszere, és abban az esetben könnyebben súlyosabb következményekkel is járhat. Európában valóban  ahogy ön is utalt rá  nagyon nagy mértékű az esetszámok emelkedése. Szerencsére Magyarország nincs benne a legnagyobb esetszám-emelkedésekben. A három legmagasabb emelkedést 2017-2018 között Bulgáriában 15-szörös, Franciaországban 13,5-szeres és Olaszországban közel 11-szeres emelkedéssel mérték. Tehát első látásra is jól látható, hogy Magyarországon szerencsére a védekezés jobban sikerült, hiszen nem a legfertőzöttebb országok közé tartozunk.

A WHO, az Egészségügyi Világszervezet is kiadott egy nemzetközi álláspontot, pontosan azért, mert sok európai országban és máshol is felbukkant több helyen ez a megbetegedés. Csak röviden idéznék ebből, amikor a megbetegedés átviteléről beszélnek, hogy az átvitelt megelőző erőfeszítéseknek elsősorban a szúnyogcsípésekkel szembeni személyes és közösségi védelemre kell összpontosítaniuk: szúnyoghálók, személyes rovarriasztók használatával, világos színű ruhák, hosszú ingek és nadrágok viselésével, ezenkívül a közösségi programoknak ösztönözniük kell a közösségeket arra, hogy elpusztítsák a szúnyogtenyészeti területeken ezeket a lárva-lakóterületeket, amire ön is utalt. Tehát hasonló védekezést javasolt a WHO is, mint amit Magyarország is az elmúlt években tesz.

Hogy beszámoljak önnek a tavalyi eredményekről, engedje meg, hogy pár adatot elmondjak, bár a katasztrófavédelem honlapján ezek mind megtalálhatók, hiszen egy előre meghatározott ütemterv szerint, szakértői javaslatok alapján végzi a katasztrófavédelem a szúnyoggyérítést is. Erre közel másfél milliárd forintot fordítunk összességében évente. Az előző évben 19 héten keresztül zajlott ez, és 728 749 hektár volt érintett ezekkel a kezelésekkel. Idén április 29-én kezdődött meg a program. Jelenleg a hetedik heti program végrehajtásánál tartunk. Az első három hétben biológiai lárvagyérítés zajlott  ez az, amit ön is javasolt, képviselő úr, tehát ez megvalósult az első három hétben, amit ön is a leghatékonyabbnak tart , majd a negyedik hétben megkezdődtek a kémiai imágógyérítések is. De ahogy mondtam, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján ön is ezekről tájékozódhat.

Nagyon sok esetben magánterületeken vannak azok a vízgyűjtők, amelyekben tenyésznek ezek a lárvák, éppen ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ plakátokat is készített, és tájékoztató anyagot is eljuttatott. Nemcsak a honlapján érhetők el a Népegészségügyi Központnak, a korábbi tisztiorvosnak, hanem a járási és fővárosi kormányhivatalok bevonásával ezeket az ingatlantulajdonosok felé is igyekeztek továbbítani, ezt a tájékoztatást megadni.

Fontos, hogy légi úton is történik szúnyoggyérítés, egyrészről szúnyogirtó szerekkel, másrészt szúnyoglárvairtó szerekkel, és vannak földi járműről történő irtások, gyérítések is, ezeket a kormányhivatalok koordinálásával valósítjuk meg, egyrészről melegködképzéssel, másrészről hidegködképzéssel, vagy pedig ULV-eljárással szintén igyekszünk fellépni. Ugyan ön nem említette, de fontos része a védekezésnek a vérkészítmények szezonális szűrővizsgálata is. Ennek a többletfinanszírozásához is biztosítottuk a kellő forrásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)