Készült: 2019.10.15.02:39:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

14. ülésnap (2018.06.28.), 118. felszólalás
Felszólaló Gelencsér Attila (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:25


Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Vállalkozásfejlesztési bizottság tagjaként kívántam, kívánok felszólalni, értelemszerűen a vállalkozásokat érintő ügyekben a 2019-es költségvetéssel kapcsolatban. De nem tudom megállni, hogy néhány apróságra ne reagáljak az előttem szólókhoz. Az első: a legnagyobb udvariassággal mondom Varga-Damm Andreának, hogy a Házban nagy különbséggel, nagy fölénnyel megválasztott országgyűlési képviselő államtitkárok is vannak, így aztán nincsenek többen, mint mi ebben a pillanatban, nem beszélve ebben a pillanatban a házelnök úrról, aki szintén kormánypárti. Tehát amikor azt tetszett mondani, hogy hányan vagyunk, akkor ott némi tévedésben tetszett lenni.

De sokkal izgalmasabb számomra  mert ez csak játék, nyilván nem komoly -, amit Ander Balázs mondott néhány felszólalással korábban, tekintettel arra, hogy régóta ismerem őt egyébként, egy megyéből jöttünk, és azt látom, hogy mindig ugyanazt csinálja, aztán mindig más eredményt vár tőle. Eddig kétszer kapott ki Szászfalvi képviselőtársamtól, de az a helyzet, hogy ha így folytatja, akkor meglesz a harmadik is. Tudniillik olyan állításai vannak, amik a valóságismeret teljes hiányáról árulkodnak (Derültség a Jobbik soraiban.), hogy mondjak egyet mindjárt itt a legelején, ön azt mondta, képviselő úr, hogy mi azt állítjuk, hogy a létező világok legjobbika jött el Magyarországon. (Ander Balázs: Be is kiabálták, hogy így van!)

Na már most, a létező világok legjobbikáról mi soha nem beszélünk, soha. Egyről beszélünk: Magyarország fejlődő pályán áll, vélhetően április 8-án is ezt mondták az emberek. Most ehhez képest önök meg a létező legrosszabb világot látják Magyarországon, ezért nehéz a dialógus kettőnk között. És hogyha valaki abban az országban, ahol minden gazdasági elemzés szerint  számos számot lehetne itt most felsorolni  javuló tendenciákat mutat a kiskereskedelmi forgalomtól a befektetési rátáig, a munkanélküliségi rátától egyébként az államadósság GDP-arányos csökkenéséig, ebben az országban a létező világok legrosszabbikát látja, akkor lehetséges, hogy az ő készülékében van a hiba.

Most már az az érzésem, amikor Ander Balázs felszólal, akit néhány éve ismerek, és valamikor, amikor a megyei közgyűlésben ült, akkor én úgy vettem ki a szavaiból, hogy a létező világok legrosszabbika az a Gyurcsány-Bajnai-kormány időszaka volt (Ander Balázs: Van benne igazság!), ma jelentős változást érzek az ő hangjában, mert közben az egyébként fejlődő pályára állt Magyarország, a 2018-as Magyarország már rosszabb az ő szemében, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok időszaka. (Ander Balázs: Miért nincs börtönben?)

Ez az a közeledés, ami az elmúlt egy évben érzékelhető volt a Jobbik politikájában, és vélhetően ezt jutalmazták meg az ön esetében is a somogyi választók.

De térjünk vissza a vállalkozásokra, amelyek tekintetében, most túl azon, hogy ennek a bizottságnak vagyok a tagja, a kaposvári vállalkozók véleményét próbáltam mindig itt a jogalkotásban, illetve a frakcióban is beépíteni a munkámba, tekintettel arra, hogy az előző ciklus elején vállalkozókkal közösen alapítottunk Kaposváron egy vállalkozói klubot, amelyik időről időre összeül, így aztán biztosítja számomra az interaktivitást és az ő véleményük ismeretét. Ezenkívül törekedtem arra az egész ciklus során, hogy heti rendszerességgel látogatást is tegyek náluk, és kikérjem újra és újra a véleményüket.

Szóval, tisztelt képviselőtársaim, hazánk jövő évi költségvetési tervezetének elemzését sokféle szempontból hallhattuk már itt ebben az elmúlt két napban. Engedjék meg, hogy a magam részéről a vállalkozásokat érintő adópolitika vonatkozásában tegyem meg ezt. Egy ország gazdaságát ugyanis a vállalkozások éltetik. A kis- és közepes méretű vállalkozások különösen fontos szerepet töltenek be a GDP-termelésben, a foglalkoztatásban, az innovációban, így a gazdasági versenyképesség erősítése elképzelhetetlen nagyszámú, stabil hátterű, növekedésorientált és innovatív kkv nélkül. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban kiemelten kezelik a vállalkozói készségek és képességek fejlesztését, a vállalkozói szellem és az önfoglalkoztatás iránti nyitottság megerősítését, a kkv-k közvetett segítését  mint például vonzó üzleti környezet megteremtése, kiszámítható szabályozási környezet biztosítása, a bürokrácia csökkentése  és közvetlen segítését a vissza nem térítendő támogatások vagy éppen kedvezményes hitelek révén.

Egy vállalkozás stabil, hosszú távú működésének alapfeltétele az előre tervezhetőség. Éppen ezért egy vállalkozás életében és működését tekintve mindig meghatározó jelentőséggel bír a következő évi költségvetés, pontosabban annak stabilitása és kiszámíthatósága, a költségvetés egyensúlyának a megteremtése. Tudniillik ezek azok a dolgok, amelyek összességében nagyobb teljesítményre sarkallják őket.

Örvendetes, hogy a magyar kormány mindezen elvek mentén ismét egy olyan költségvetési tervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek a jövő évre vonatkozóan, amely tovább növeli a vállalkozói kedvet. Mindez pedig olyan intézkedések révén valósítható meg, mint a vállalkozókkal 2016-ban megkötött, többéves bérmegállapodás, amely alapján jövőre tovább csökkennek a munkát terhelő adók, így újabb lépéseket teszünk a teljes foglalkoztatottság irányába. Jelzem, Kaposváron most már inkább a 3-as szám felé közelít a munkanélküliségi ráta, közelebb van a 3-ashoz, mint a 4-eshez, így ott is újabb lépéseket teszünk a teljes foglalkoztatottság felé.

Itt érdemes megjegyezni, hogy 2010-hez képest ma 750 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, Kaposváron is több ezerrel. Nem úgy, mint a szocialista kormányok idején, amikor is megemelték a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot, a munkaerő-piaci járulékot, sőt közterheket róttak ki még a nyugdíjas munkavállalókra is.

2. Az adórendszer egyszerűsítése és átláthatósága jegyében a szociális hozzájárulási adó mértéke jövőre a reálkereset alakulásának függvényében várhatóan további 2 százalékponttal, 17,5 százalékra csökken.

(19.10)

Fontos, hogy az új szabályozás lefedi a korábban egészségügyi hozzájárulást viselő jövedelmeket is, így ez az adónem megszűnik. Éles ellentétben a 2010 előtti kormányok adópolitikájával, amikor Magyarországon szinte mindennapos jelenség volt, hogy 12-24 hónapon belül változtak az alapvető adókulcsok, és az adónemek nem megszűntek, hanem mindig újabbak tűntek fel.

3. A kisvállalati adó, a kiva. Átalakításával az adórendszer már 2017-ben megteremtette a még kedvezőbb adózási környezetet a kkv-k számára. Az adónem vonzerejének további növelését szolgálja, hogy 2019-ben már egymilliárd forint bevételig, illetve mérlegfőösszegig választható. De példaként hozhatnám a 2013 januárjával bevezetett kisadózó vállalkozók tételes adóját, vagyis a katát is. Elvitathatatlan előnye, hogy az ezt választó vállalkozók egyszerűsített rendszer szerint adózhatnak. Ez nemcsak előre pontosan tervezhető, havi fix összegű adót jelent, hanem az adminisztráció egyszerűsítését is.

4. Nem mehetünk el szó nélkül a gyorsuló forráslehívás mellett sem. A rendelkezésre álló 12 000 milliárd forint uniós forrás ütemezett gyors lehívása mellett ebben a periódusban az elsődleges cél az, hogy versenyképes gazdasági szerkezet jöjjön létre. Ennek érdekében a vállalkozások általános, illetve energetikai, infokommunikációs fejlesztéseit, kutatás-fejlesztést és innovációt, a kiemelt turisztikai fejlesztéseket és a foglalkoztatás növelését 2019-ben továbbra is jelentős összeg szolgálja.

5. A feketegazdaság visszaszorítása érdekében tett intézkedések hatására javult az adóbeszedés hatékonysága, és növekedtek a fogyasztási forgalmi adóból származó bevételek. Ezek szintén olyan körülmények, amelyek komoly jelentőséggel bírnak a költségvetés tervezése, megalapozottsága szempontjából.

Tisztelt Ház! A kkv-k gazdasági szerepe napjainkra felértékelődött, hiszen a Magyarországon működő vállalkozások döntő része a kis- és közepes vállalkozások csoportjába tartozik. A kkv-szektor gazdasági szempontból jelentős szerepet tölt be az ország jövedelemtermelésében, a külföldi tőke működtetésében, a beruházásokban, valamint a társadalmi aspektusból a munkahelyteremtésben, foglalkoztatásban. Éppen ezért minden olyan költségvetési tervezet, amely ösztönzőleg hat a fejlődésükre, kétségkívül támogatandó. A kormány jövő évi költségvetési tervezete pontosan ilyen.

Éppen ezért a magam és a frakcióm részéről ez a költségvetés támogatandó. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  118  Következő    Ülésnap adatai