A felszólalás szövege:

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. november 8án tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról szóló T/2922. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. Az Európai Unió döntéshozó szervei, az Európai Tanács és az Európai Parlament az idei év február 28. napján a fogyasztói jogok tágabb védelme és a belső piac adta szélesebb körű potenciális lehetőségek kihasználása érdekében elfogadta azt a rendeletet, mely generális jelleggel határozottan megtiltja a kereskedők számára, hogy a fogyasztókat áruvásárlás, valamint szolgáltatás igénybevétele során megkülönböztetésben részesítse azok állampolgárságára, lakóhelyére, illetve letelepedési helyére tekintettel.

(21.00)

A rendelet alkalmazandó mind a hagyományos, mind az online áruvásárlás, illetőleg szolgáltatás igénybevétele során.

Tisztelt Ház! Mindannyian ismerjük a hétköznapi életből származó azon negatív példákat, amikor a kereskedők különböző okokra hivatkozva eltérő hozzáférési feltételeket biztosítanak egyes fogyasztók részére, legyen az akár területi differenciálás vagy éppen eltérő árak alkalmazása. Magyarország Kormánya elkötelezett a fogyasztói jogok széles körű biztosítása, továbbá a fogyasztóvédelmi szabályozás erősebbé tétele mellett. Emlékezhetünk például egyes légitársaságokkal szembeni határozott fellépésre azok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt.

Hangsúlyozandó, hogy az uniós rendelet nem kényszeríti a kereskedőket arra, hogy áruikat, illetve szolgáltatásaikat az egységes piac valamennyi szereplője számára értékesítsék, azaz szükségtelenné teszi számukra saját üzleti modelljük megváltoztatását. Mivel a rendelet teljes egészében és közvetlenül alkalmazandó, így nem szükséges részletekbe menő hazai szabályozás megalkotása. Mindössze a Ház előtt fekvő törvényjavaslatban hivatkozott két törvény módosítása igényel elfogadást annak érdekében, hogy a hazai szabályozás is a hatékony jogérvényesülést szolgálhassa. A rendelet végrehajtásáért felelős szervként a kormány részéről a jelenleg is fogyasztóvédelmi hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal került kijelölésre.

A szabályozás elfogadása mindenképpen támogatandó, hiszen ennek eredményeként a jövőben a magyar fogyasztók ugyanolyan feltételek mellett vásárolhatnak, valamint vehetnek igénybe szolgáltatást külföldről, akár online, akár hagyományosan, mint más tagállam állampolgárai. A belső piaci jogok biztosítása és további erősítése érdekében kérem a tisztelt Házat az elhangzottak alapos megfontolására és a javaslat támogatására. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napjaink rohamosan fejlődő világában a társadalomban végbemenő folyamatok, valamint az ezzel párhuzamosan zajló változások egyre gyorsabban és egyre intenzívebben történnek. Magyarország és a világ változásának megértéséhez szükséges, hogy megbízható, időszerű és részletes adatokra támaszkodó kutatások, elemzések álljanak rendelkezésünkre.Ezt a célt is szem előtt tartva, közel másfél évszázados gyakorlatot követve 2021-ben népszámlálásra kerül sor hazánkban, amellyel az állam célja, hogy komplex, átfogó és pontos mutatókra alapozott képet kapjon a magyar társadalom aktuális helyzetéről. A kutatás eredményeként kapott statisztikák nélkülözhetetlenek a kormányzati döntések előkészítése során, továbbá az államigazgatás mellett a gazdasági szereplők, a tudományos és oktatási műhelyek számára is kiemelt jelentőséggel bírnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország lakosainak összeírását célzó népszámlálást először II. József király rendelt el, amelyet 1784 és 1787 között hajtottak végre. Ezt követően csaknem száz esztendőt kellett várni arra, hogy a magyar állam vezetői felismerjék a népszámlálás intézményének fontosságát. Magyarországon az első hivatalos statisztikai szolgálatot 1867ben alapította meg az akkori kormány a Földmívelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium keretében kialakított statisztikai szakosztály létrehozásával, amelynek  talán itt is érdemes megemlítenünk  első vezetője Keleti Károly volt. Az új szervezet az önállósuló magyar államnak a népesség és a lakásállomány összetételére vonatkozó adatigénye miatt jött és jöhetett létre. Egyik első feladata éppen az 1869. évi III. törvénycikk alapján az első népszámlálás, azaz egy, az ország egész területére kiterjedő, teljes körű összeírás megszervezése volt, amely  mint azóta minden magyarországi népszámlálás  magában foglalta a lakások számbavételét is.

Az azóta eltelt, közel 150 évben tízévenként újra és újra megalkotásra került az aktuális népszámlálást elrendelő törvény. A második, 1880-ban végrehajtott összeírást már az 1871-ben létrehozott önálló Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal szervezte.

150 évvel tehát az imént hivatkozott népszámlálást követően, 2021-ben lesz esedékes a következő, immáron 16. népszámlálás. Ekkor új, friss, egyedülálló adatforrás áll majd rendelkezésre, amely részletes képet nyújt a hazai népesség nagyságáról, annak nemzetiségi és vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottsági szintjéről, foglalkoztatottságáról és családi körülményeiről.

Hangsúlyozandó  ahogy államtitkár úr is elmondta, és ahogy már én is korábban utaltam rá , hogy a népszámlálás nem kizárólag a Magyarországon életvitelszerűen élő személyekre terjed majd ki, hanem az ország lakásállományának kivétel nélküli összeírására is, azaz a lakások jellemzőiről is részletes információval fogunk rendelkezni.

Szeretnék röviden beszélni arról, hogy a népszámlálások eredményei miért is fontosak. A Központi Statisztikai Hivatalnál kezelendő adatbázis az állami irányítás számára nélkülözhetetlen, hiszen ezen adatok segítségével tud a kormányzat reális keretek között terveket készíteni és programokat kidolgozni. A gazdaságpolitikai, család- és népesedéspolitikai célkitűzések kitűnően alapozhatóak a népszámlálásból megismert demográfiai mutatókra. A szociálpolitikai elképzelések a foglalkoztatottsági, iskolázottsági, egészségügyi, valamint a lakáshelyzetre vonatkozó adatok ismerete nélkül megtervezhetetlenek, sőt végrehajthatatlanok lennének. Az országos, regionális vagy éppen kisebb helyi szintű társadalmak rétegződését vizsgáló, tudományos kutatások és reprezentatív felmérések a Központi Statisztikai Hivatal adatainak hiányában nem vagy csak nagy nehézségek árán lennének kivitelezhetőek. A nemzetiségi és egyházpolitika sem lehetne észszerű keretek között kialakítható ezen statisztikai mutatók ismerete nélkül, hiszen a népszámlálás az egyetlen olyan adatforrás, amelyből lehetőség nyílik megismerni a hazai vallási viszonyokat, és összehasonlító módon követni az egyes felekezethez kötődők számának, társadalmi, területi jellemzőinek változásait.

A teljes körű népszámlálás az egyetlen adatforrás, amely egyszerre biztosítja az adatok teljes lefedettségét és területi részletességét, illetve a társadalom és a gazdaság legkisebb egységeire vonatkozó információk számos kombinációs lehetőségével minden szempontból megfelel a hazai és nemzetközi kutatási igényeknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletében foglalt követelményeknek maximálisan megfelel. Fontos kiemelni, hogy mivel a népszámlálás során természetes személyek olyan adatai kerülnek rögzítésre, amelyek személyiségük lényeges vonásának minősülnek, ezért alapvető feltétel, hogy ezen adatok meghatározott keretek között, anonimizált módon kerüljenek felhasználására, illetve hogy csak a törvényben meghatározott időtartamig legyenek megőrizhetőek. A törvényjavaslat részletesen meghatározza az adatfelvétel menetét, az adatok  beleértve a személyes azonosítók  kezelését, megfelelő védelmet nyújtva a teljes adatkezelési folyamat során.

Jelen törvényjavaslat az Európai Unió joganyagára alapozva, ahhoz igazodva szabályozni kívánja az összegyűjtött adatok kezelésének és felhasználásának menetét, mégpedig oly módon, hogy azok személyazonosításra alkalmatlanok legyenek. A népszámlálás végrehajtása ugyanis nem csupán hazai, hanem európai uniós kötelezettség is, és azt gondolom, hogy ezeknek a kötelezettségeknek a törvényjavaslat megfelel, példaként említhetjük röviden, hogy többek között a lakóhelyre, a családi állapotra, a gazdasági aktivitásra vonatkozó adatok gyűjtése az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete alapján kerül megszervezésre.

Valószínűleg a vitában majd halljuk, hogy a kormányzat és a Központi Statisztikai Hivatal hogy fog élni az adatokkal, és biztos, hogy jó-e, amiről államtitkár úr már beszélt. Én nem akarom újra elmondani, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a nyár folyamán egy közvélemény-kutatást végzett, de azt gondolom, hogy az a szám, amit államtitkár úr mondott, még egyszer ismétlést kíván, vagy megéri, hogy még egyszer elmondjuk: 83 százalék úgy nyilatkozott, hogy nem zavarja, ha a teljes nevét meg kell adni a kutatás folyamán.

A népszámlálás végrehajtása és az adatok kezelése során garantálni kell egyébként az adatkezelés biztonságát és az adatok kizárólag statisztikai célra történő felhasználását. Ennek érdekében a törvény garanciákat ír elő és garanciákat vállal a felvett azonosító adatok leválasztásával és elkülönített kezelésével kapcsolatban.

Ahogy államtitkár úr is mondta, a kérdőív véglegesítésekor, az adatrögzítés pillanatában az adatgyűjtő alkalmazás azonnal, automatikus módon elvégzi majd az adatok anonimizálását. Azt gondolom, hogy erre a Központi Statisztikai Hivatal szakmai múltja és a gyakorlata garanciát kell jelentsen mindannyiunk számára.

Az adatkezelés átláthatóságát emellett külön segíti a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint a KSH a népszámlálás előkészítésének, végrehajtásának folyamatában a különböző érdekcsoportok képviselőit bevonva és velük folyamatosan egyeztetve fog dolgozni. A feldolgozás lezárásakor létrejött adatállomány személyazonosításra már nem lesz alkalmas, ugyanakkor abból adatközlések végezhetőek, adatelemzések lesznek készíthetőek, amelyek összefüggéseiben vizsgálhatják a népszámlálás során felvett adatokat, így részletes és széles körű információt szolgáltatnak a felhasználók részére, míg ezzel egyidejűleg biztosítják a különleges adatok biztonságos kezelését is.

A törvény garantálja, hogy a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak, amely biztosítja, hogy az adatszolgáltatók egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra, továbbá más célra nem kerülhetnek felhasználásra.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a törvényjavaslat egy modern, XXI. századi népszámlálást vázol elénk a 2021. évre, amely mind az adatszolgáltatók, mind az adatfelhasználók érdekeit költséghatékony és biztonságos módon garantálja.

A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a benyújtott javaslat elfogadását, és arra kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy tegyenek majd önök is így. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HÉJJ DÁVID ÁDÁM (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nacsa képviselőtársamhoz csatlakoznék, és Arató jegyző úr, ha egy pillanatra megteszi, arra szeretném kérni, hogy értem, hogy a vita hevében ön minket akart megsérteni, és azt gondolom, ez a mi szakmánkba belefér. De a KSH jelen lévő elnök asszonyát és rajta keresztül az összes munkatársát sikerült megbántania a népszámlálási csalás kijelentésével. Arra szeretném kérni, hogy ezért kérjen bocsánatot. Én úgy ismertem meg önt, hogy ez csak a vita hevében merült föl, nagyon szépen megkérem, hogy ezt tegye meg a kedvünkért, meg a KSH szempontjából is.Értem, hogy ön minket akart bántani, minket akart gyalázni, azt gondolom, ez rendben is van, ezt nekünk el kell fogadni, de azt gondolom, a KSH jelen lévő elnök asszonyának és munkatársainak, akik valószínűleg a tévében ezt a vitát most követik, nem (Z. Kárpát Dániel: Milyen tévében?) Azt gondolom, ez alááshatja az egész munkájukat. Bocsánat, az alkalmazáson keresztül. Bocsánat, képviselő úr, elnézést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2018. december 6-án tartott ülésén megtárgyalta a 2021. évi népszámlálásról szóló T/3609. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 24 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 8. §-ának (2) bekezdés d) pontja, igazodva a magyar hagyományokhoz, a Központi Statisztikai Hivatal kötelező feladatai között sorolta fel a népszámlálás végrehajtását. A teljes körű népszámlálás az egyetlen olyan adatforrás, amely egyszerre biztosítja az adatok teljes lefedettségét és területi részletességét, illetve a társadalom és a gazdaság legkisebb egységére vonatkozó információk számos kombinációs lehetőségével minden szempontból megfelel a hazai és nemzetközi kutatási igényeknek.

Jelen törvényjavaslat az Európai Unió joganyagára alapozva, ahhoz igazodva szabályozni kívánja az összegyűjtött adatok kezelésének és felhasználásának menetét, mégpedig oly módon, hogy azok személy azonosítására alkalmatlanok legyenek, a népszámlálás végrehajtása ugyanis nem csupán hazai, hanem európai uniós kötelezettség is. Ezeknek a kötelezettségeknek a törvényjavaslat megfelel. Példaként említhető többek között, hogy a lakóhelyre, a családi állapotra, a gazdasági aktivitásra vonatkozó adatok gyűjtése az Európai Parlament és a Tanács 763/2008/EK rendelete alapján kerül megszervezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat garantálja, a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra legyenek használhatóak, ami biztosítja, hogy az adatszolgáltatók egyedi adatai visszaazonosítható módon nem kerülhetnek nyilvánosságra, továbbá más célra nem kerülhetnek felhasználásra. Az adatok statisztikai célú felhasználását mind a törvényjavaslat, mind a hivatalos statisztikára vonatkozó törvény és az európai statisztikákra vonatkozó európai uniós jogszabályok is garantálják.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ház plenáris ülésén, valamint a bizottsági ülésen megtárgyalt részletek ismeretében a törvényjavaslat mindenképpen támogatást érdemel. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 14-én tartott ülésén megtárgyalta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló T/4479. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. 2016-ban az Európai Tanács és az Európai Parlament  mint társjogalkotók  a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46-os EK-irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásáról döntöttek. Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazására és a végrehajtáshoz szükséges magyar jogszabályi rendelkezések hatályba léptetésére 2018 májusától kötelezi hazánkat az uniós jog, amelynek végrehajtására elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az infotörvény két körben történő módosításával került sor. Az infotörvény ugyanakkor kizárólag keretjelleggel horizontális szinten szabályozza az adatkezelési jogviszonyokat, ezért szükségessé vált az egyes ágazati törvényekben szereplő adatkezelési szabályok felülvizsgálata is.

A jelenleg a tisztelt Ház előtt fekvő T/4479. számú törvényjavaslat összesen 86 darab ágazati törvény módosítását végzi el a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében. A javaslat számos, a jogalkalmazók által üdvözölt újítást tartalmaz, például az egészségügyi adatok kezelésére vagy a kezelés alatt állók tájékoztatására vonatkozóan. Ki kell emelni az úgynevezett nyitott klauzulák alkalmazását is, amelyek lényege, hogy az általános adatvédelmi rendelet lehetőséget teremt a tagállamok számára a rendelettől eltérő vagy pontosító szabályok alkalmazására. Ennek indoka, hogy bizonyos jogviszonyokban a fennálló tagállami szabályok annyira eltérőek lehetnek egymástól, hogy mindenképpen célszerűnek mutatkozik szabályozási mozgástér biztosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbbiekben elhangzottakra figyelemmel megállapíthatjuk, hogy számos pozitív változást magában foglaló törvényjavaslat-csomagról beszélhetünk, ezért kérem támogatásukat a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2019. március 14. napján tartott ülésén megtárgyalta az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról szóló T/4821. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő javaslat koncepciója, hogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése szerinti megállapodás nélküli kilépése esetére egyes törvények hatályos rendelkezéseihez képest a szükséges jogszabályi változásokat megvalósítsa. Az aktuálpolitikai eseményeket ismerve jelentősen megnőtt a rendezetlen kilépés valószínűsége azzal, hogy a brit parlament alsóháza a múlt héten immáron másodízben utasította el az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételeit tartalmazó megállapodás tervezetét.

A megfelelő megállapodás és a határidő meghosszabbítása hiányában az Egyesült Királyság a kilépési szándék bejelentésétől számított második évet követően, tehát 2019. március 29. napján éjfélkor kilép az Európai Unióból, és jogi státusza a harmadik országokkal válik azonossá. Mindezek következtében 2019. március 30. napján brüsszeli idő szerint 0 órától kezdődően nem alkalmazandóak többé az uniós szerződések, valamint az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés az Egyesült Királyság tekintetében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány döntésének megfelelően az egyes szaktárcák által előkészített törvénymódosítási javaslatok koordinációját az Igazságügyi Minisztérium folytatta le, és készítette el az ágazati törvénymódosítási javaslatokat tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt javaslatot, amely a tárcák javaslatainak megfelelően a következő törvények módosítását tartalmazza: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, a családok támogatásáról szóló törvény, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló törvény.

Tisztelt Ház! Úgy vélem, az eddig hatályban lévő, az állampolgárok szociális biztonságát erősítő jogosultságok jövőben történő további biztosítása észszerű és rendkívül pragmatikus célkitűzés a magyar jogalkotó részéről. Így a törvényjavaslat mindenképpen támogatandó. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)