Felszólalás adatai

Felszólalások:   129-146   147-162   163-176      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vi­tá­ja a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/18316. szá­mon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint önök előtt is ismert, az új büntetőeljárásról szóló törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény jelentős mértékben alakítja át a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény intézmény- és fogalomrendszerét. Ahhoz, hogy az új eljárási törvény szervesen beépülhessen a jogrendszerbe, elengedhetetlenül szükséges a bün­tetőeljárással összefüggő ágazati, szervezeti, illet­ve státustörvények módosítása. Számos törvény hivatkozik ugyanis a büntetőeljárási intézményekre vagy a hatályos büntetőeljárásról szóló törvény konk­rét rendelkezéseire, használja a büntetőeljárásban szereplő terminológiát és állapít meg büntetőeljárási cselekményekhez ágazati jogkövetkezményeket.

Tisztelt Ház! A javaslat legterjedelmesebb része az új büntetőeljárásról szóló törvény fogalomrendszerének átalakításával összefüggő technikai jellegű szabályozás. Ehhez képest kisebb terjedelmű, de tartalmi módosításokat eszközöl a javaslat egyes büntető tárgyú jogszabályokban. Végül a módosítások harmadik része a kodifikáció lezárását követően felmerülő szempontok, illetve észrevételek alapján pontosítja az új büntetőeljárásról szóló törvényt.

A módosítások számát tekintve jelentős terminológiai újítás, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény a hatályoshoz képest másként szabályozza az egyes határozati formákhoz kapcsolódó jogerő kérdését. Ennek lényege, hogy a jogerő fogalma alatt kizárólag az anyagi jogerőt érti, anyagi jogerőre pedig csak a bíróság ügydöntő határozata emelkedhet. A terminológiai váltás átvezetése a jogrendszerben azért is kiemelt jelentőségű, mert a folyamatban lévő büntetőeljárás ténye, annak befejezése, az eljárás során hozott határozat jellege kihatással van a büntetőeljáráshoz kapcsolódó következményeket szabályozó törvényi rendelkezésekre.

A bírósági határozatokra vonatkozó rendszerhez hasonlóan más büntetőeljárási fogalmak áttekintése alapján is kimutatható volt egyébként az ágazati szabályok esetenként indokolatlanul eltérő, nem feltétlenül koherens szabályozása, amelyek kiküszöbölésére, egységesítésére irányulnak a javaslatban foglalt módosítások.

A terminológiai frissítés mellett elengedhetetlenül szükséges volt egyes büntető tárgyú törvények átfogó felülvizsgálata és rendszerszintű hozzáigazítása az új büntetőeljárásról szóló törvényhez. A javaslat a büntető törvénykönyvet érintően, részben az új eljárásjogi intézményekhez mérten, az anyagi jog tartalmi módosítását hajtja végre.

A tárgyalásról lemondás az új büntetőeljárásról szóló törvény nyomozási szakában az általános eljárás részévé válik, s az egyezség a bűnösség beismeréséről intézménye révén bármilyen ügyben formális egyezség megkötésére kerülhet sor. Ha az egyezség törvényességéhez nem fűzhető kétely, a bíróság kizárólag az egyezségben szereplő szankciót alkalmazhatja majd.

Az új típusú egyezségkötés alkalmazásának a gyakorlattá válását olyan új anyagi jogi rendelkezések segíthetik elő, amelyek a sokféle ügyre figyelemmel rugalmas büntetéskiszabási kereteket jelölnek ki. Az egyezségkötés tehát akkor lehet hatékony intézmény, ha az egyezségben szereplő szankció a résztvevők érdekei és az elkövetett bűntett súlyosságához, egyedi körülményeihez igazodóan, kellően rugalmasan határozható meg.

Ezen keretek mellett a javaslat továbbra is fokozatosságra épülő anyagi jogi kedvezményekkel kívánja törvényi szinten is elérni, hogy a beismerésen felül megvalósuló terhelti együttműködés eseteiben, tehát amikor a terhelt más, jelentős bűncselekmények feltárásához, bizonyításához is aktívan hozzájárul, az egyszerű beismeréshez képest is értékelni lehessen a terhelt szerepét.

A javaslat másik, a büntető törvénykönyvet érintő módosítása a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedések beszámításának szabályozása. Az új büntetőeljárásról szóló törvényben ugyanis átalakul a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések rendszere, és egységes bűnügyi felügyelet lép a jelenlegi házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom és jelentkezési kötelezettség helyébe Az új rendszerre tekintettel szükséges a büntető törvénykönyv beszámítási szabályainak formai újraszabályozása. Hangsúlyozandó, hogy az új szabályozás az új büntetőeljárásról szóló törvényben kialakított kényszerintézkedések megváltozott rendszeréhez igazodik, a beszámítás szabályainak kizárólag erre tekintettel történő kiigazítását tartalmazza, azok keretein, alapjain nem változtat.

(16.10)

A javaslat továbbra is megtartja azon rendezőelvet, hogy be kell számítani minden olyan kényszerintézkedéssel töltött napot, amely során a terhelt a számára kijelölt lakást, egyéb helyiséget, intézményt vagy az ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhatja el.

A büntetés-végrehajtásról szóló törvényt érintő módosítások közül kiemelendő azoknak a különleges eljárásoknak a szabályozása, amelyeket az új büntetőeljárásról szóló törvény azért nem tartalmaz, mert azokat a büntetés-végrehajtásról szóló törvényben célszerű szabályozni. A büntetés-végrehajtásról szóló törvénybe kerülő különleges eljárások közös jellemzője, hogy nem érintik az ügydöntő határozat rendelkezéseinek a jogorvoslati jellegű vagy új tény felmerülése alapján szükséges korrekcióját, hanem tárgyuk a büntetés-végrehajtás szakára tartozó döntés.

A javaslat átalakítja továbbá a büntetés-végrehajtási ügyekben a kirendelt védő, valamint a költségmentesség hatályos szabályozását is az új büntetőeljárásról szóló törvényhez igazodva. A javaslat tartalmilag módosítja a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényt is. A javaslat így például az új büntetőeljárásról szóló törvényhez igazodva rendezi a jogi személy képviseletének szabályait, és felhatalmazza a törvényes képviselőt, hogy meghatalmazott útján járjon el. A javaslat lehetővé teszi, hogy a jogi személy képviselője már a nyomozás folyamán is értesüljön a jogi személyt érintő eljárásról, illetve annak lényeges eseményeiről, ezáltal a képviselő hatékonyabban gyakorolhatja majd az eljárási jogait.

Lényeges újítás, hogy a javaslat lehetőséget biztosít egyes egyszerűsítő eljárások igénybevételére akkor is, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának feltételei fennállnak. Ennek alapján a jogi személlyel szemben intézkedés meghozatalára tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés keretei között is sor kerülhet.

A javaslat a jogsegélyt szabályozó törvényekre vonatkozóan is az új büntetőeljárásról szóló törvénnyel koherenciát megteremtő módosításokat hajt végre. Így például a javaslat az új büntetőeljárásról szóló törvény telekommunikációs eszközzel történő meghallgatásának rendszerét átülteti a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvénybe és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvénybe.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény fogalom- és intézményrendszerének átalakítása lehetőséget teremtett a büntetőeljárásban érintett személyek védelmi programját szabályozó törvény szabályrendszerének felülvizsgálatára, illetve korszerűsítésére is. E körben az elmúlt több mint egy évtizedes jogalkalmazói szakmai tapasztalatoknak megfelelően a javaslat átalakítja, modernizálja a védelmi program szabályozását, ezzel megfelelő összhangot és alkalmazhatóságot biztosít mind magával a büntetőeljárással, az abban részt vevő szervekkel, mind a védelmi programot érintő társszervekkel folytatott nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat a felsorolt főbb szabályozási pontok mellett számos olyan kisebb léptékű, de tartalmi módosítást hajt végre, amelyek elősegítik a hatékony és igazságos büntetőeljárás lefolytatását. E körben mindenképpen kiemelést érdemel az illetékekről szóló törvény módosítása, amely átalakítását elsősorban az ügyirat megismerésével kapcsolatos új büntetőeljárási rendszer, másrészt az elektronikus iratok továbbításával kapcsolatos új technikai megoldások indokolták. A javaslat erre tekintettel például bevezeti az elektronikus formában rendelkezésre álló ügyirat másolatának kiadása esetén fizetendő illeték szabályozását.

A javaslat emellett igazságosabb illetékfizetési szabályokat alakít ki a magánvádas eljárások körében. A magánvádas eljárás egyik kiemelt törekvése, hogy a sértett és a terhelt közötti konfliktust feloldja, és az eljárás a sértett megbocsátásával, büntetés nélkül záruljon le. A javaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy a sértett akkor is illetékmentességben részesüljön, ha az eljárás megszüntetését megalapozó megbocsátás a magánvádas eljárás későbbi szakaszában történik. De emellett nem kell a sértettnek illetéket fizetnie akkor sem, ha a magánvádas eljárásban a bíróság megállapítja a terhelt felelősségét.

A javaslatnak a bírósági végrehajtásról szóló törvényt érintő módosítása világos törvényi szabályokkal rendezi a büntetőeljárásban zár alá vett ingatlanok büntetőeljáráson kívüli harmadik fél követelése érdekében történő értékesítésének eddig szabályozatlan kérdését. Az új büntetőeljárásról szóló törvénynek a büntetőeljárásban engedélyezhető költségkedvezményekre vonatkozó szabályozása alapján a kedvezményt valamennyi személy vonatkozásában a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. Erre tekintettel módosítja a javaslat a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt.

A sértettek mellett e törvényben lesznek megtalálhatók a terhelt részére engedélyezhető költségkedvezmény szabályai is. A javaslat a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvény módosításával igazságosabb költségviselési szabályokat teremt. Ennek megfelelően a költségek viselése szempontjából a sértett a közvetítői eljárásban sem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a büntetőeljárásban.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény alapján az ülnökök az általános eljárásban nem, csupán két külön eljárásban, a katonai büntetőeljárásban és a fiatalkorú elleni büntetőeljárásban vesznek részt az ítélkezésben A javaslat a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben érvényesíti az ebből következően az ülnökök választása terén szükséges változtatásokat.

A javaslat tartalmazza az új büntetőeljárásról szóló törvény módosítását is. Szeretném hangsúlyozni, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvény módosításai zömében technikai, kodifikációs, illetve koherencia-szempontú módosítások, azok nem változtatnak az új kódex lényeges tartalmi kérdésein.

A legnagyobb terjedelmű módosítás az elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés szabályozását érinti. E szabályok nagy részét az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény vezeti be a jogrendszerbe, méghozzá 2018. január 1-jével. A hatálybalépéshez szükséges módosításokat ezen időponttal a hatályos büntetőeljárási törvényben is át kellett vezetni, amelyet az Országgyűlés által nemrég elfogadott novella végez el. Az ennek során szerzett tapasztalatok, illetve a szabályok finomítása miatt és az említett novella közötti összhang megteremtése érdekében a javaslat módosításai érintik az új büntetőeljárásról szóló törvényt is.

Az új büntetőeljárásról szóló törvény, illetve az új polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazására való jogalkalmazói felkészülés eredményeképpen felszínre került tapasztalatok szükségessé tették az új büntetőeljárásról szóló törvény polgári jogi igényre vonatkozó szabályozásának módosítását is. Ezek nagy része azt célozza, hogy a büntetőeljárásban a polgári jogi igény érvényesítése gördülékenyebben történjen. A polgári jogi igény visszavonásához a javaslat alapján nem lesz szükséges a terhelt hozzájárulása.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat 14 törvény egyes sarkalatos rendelkezéseit is érinti. Hangsúlyoznám azonban, hogy a módosítások nem az ezen törvényekben szabályozott kiemelkedő fontosságú szabályozási kérdések átalakítását, hanem az új büntetőeljárásról szóló törvény terminológiájának átvezetését és egyes új intézmények megfelelő beépítését jelentik. A módosítások tehát kivétel nélkül az új büntetőeljárásról szóló törvény megváltozott fogalmainak átvezetésével összefüggő, illetve technikai módosítások, azok nem változtatnak az érintett törvények tartalmi kérdésein. Így például a rendőrségről szóló törvény módosítására az új büntetőeljárásról szóló törvény szerinti új elnevezések, a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények sarkalatos rendelkezéseinek módosítására a megváltozott „jogerő” fogalom, a kényszerintézkedések változó rendszere és a pótmagánvádas eljárás mint önálló eljárás kialakítása miatt volt szükség.

(16.20)

Az ügyészségről szóló törvény, valamint az ügyészségi jogállási törvény módosítását ezen okok mellett a nyomozás megváltozott szerkezete is szükségessé tette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is láthatják, hogy a javaslat átfogó és terjedelmes anyag. A javaslat elfogadása azonban mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az új büntetőeljárási szabályok az ágazati törvényekben is érvényesülhessenek. A jogrendszer koherenciájának megteremtése, illetve a büntetőeljárások hatékony működése érdekében elengedhetetlen e változások átvezetése az érintett törvényekben.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy miként az új büntetőeljárásról szóló törvény esetében is megtették, jelen törvényjavaslat kapcsán is támogassák közös céljainknak megfelelően a büntetőeljárási reformot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy az igazságügyi miniszter által benyújtott törvénycsomag jórészt technikai módosításokon keresztül garantálja az új büntetőeljárási törvény bevezetését, annak átvezetését a jogrendszeren, ezáltal az egységes és következetes jogalkalmazási gyakorlat megteremtését.

Az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt, amely több új jogintézményt is bevezet vagy tartalmilag más módon szabályoz, mint a jelenlegi büntetőeljárási törvény. Ez számos törvény módosítását teszi szükségessé, egészen konkrétan 173 törvény egyes rendelkezéseit, amelyek elsődlegesen ugyan büntető tárgyú jogszabályok, de nagy számban vannak egyéb tárgykört szabályozó törvények is, amelyek tartalmaznak büntető eljárásjogi rendelkezésekre való utalást, így ezeket szintén módosítani szükséges. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az új büntetőeljárási törvény komplexitására tekintettel egységes módon rendezi valamennyi törvény esetében ezeket a módosításokat. A javaslatban szereplő terminológiai, technikai jellegű pontosítások közül a továbbiakban a következőket emelném ki az új büntetőeljárási törvény logikája szerint haladva.

Az új büntetőeljárási törvény egyik kiemelkedő újítása, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés ágazati szabályait a büntetőeljárásba integrálja, és „leplezett eszközök” néven egységes körülményeket, garanciákat érvényesít. A javaslat e változások alapján a leplezett eszközök fogalmát átvezeti az ágazati törvényekben.

A javaslat átvezeti a jogrendszeren az ügyész és nyomozó hatóság, valamint a terhelt státuszát érintő változásokat is. A terhelti státuszt érintően a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban a javaslat a terhelti minőséget a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény fogalomhasználatával egyezően, a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek köréhez köti. A magyar szervezeti megoldás szerint minden ügyész az ügyészség nevében jár el, ezért az új büntetőeljárási törvény az „ügyész” helyett az „ügyészség” kifejezést használja. Ezzel egyidejűleg, ahol értelmezhető a nyomozó hatóság mellett az ügyészség vagy a bíróság eljárása, ott a javaslat ennek megfelelően egészíti ki a normaanyagot.

Fontos kiemelni, hogy az új büntetőeljárási törvény büntetőeljárásban részt vevő személyként nevesíti a vagyoni érdekeltek körét, akik az egyéb érdekeltekhez képest többletjogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A javaslat ehhez mérten az érintett törvényekben is bevezeti a vagyoni érdekelt fogalmát mindazon helyzetekben, ahol ez értelmezhető.

Az új büntetőeljárási törvény az ügyiratok megismerésével kapcsolatosan szakít azzal a megelőző rendszerrel, ami az ügyiratok megismerését alapvetően a másolat kiadásán alapuló módon rendezi, ehelyett a másolat kiadását az ügyirat megismerése egyik módjának tekinti. A megkeresés korábbi jogintézményét felváltja az adatkérés, és az új büntetőeljárási törvény az adatszerző tevékenység átfogó kategóriáján belül szabályozza újra ezt az eljárási cselekményt. Az új büntetőeljárási törvény az adatszerző tevékenység keretei között új jogintézményt is bevezet: a feltételes adatkérést. Az új büntetőeljárási törvény a költségkedvezményekkel kapcsolatos eljárást egységesíti, és a terhelt esetében is elkülöníti a bíróság és az ügyészség büntetőeljárási feladataitól, ennek alapján a költségkedvezmény engedélyezése a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat hatáskörébe kerül. Az új büntetőeljárási törvény által a postai kézbesítés kapcsán a polgári perrendtartás új szabályaival párhuzamosan új szabályokat állít fel, amelyek szintén átvezetésre kerülnek.

Az új büntetőeljárási törvény a kényszerintézkedéseket érintően bizonyos körben rendszerszintű átalakítást végzett, más körben dogmatikai pontosítást hajtott végre. Jelentősebb tartalmi változást jelent, hogy a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom az új büntetőeljárási törvény által bevezetett bűnügyi felügyelet intézményének keretei között alapjaiban is új, jóval rugalmasabb és célravezetőbb rendszerben jelenik meg annak érdekében, hogy a kényszerintézkedés tényleges tartalma ne a törvényben formalizált kategóriák szerint, hanem minden ügyben a terhelt személyéhez igazított magatartási szabályokkal, rugalmasan legyen kijelölhető.

Az új büntetőeljárási törvény speciális, a nyomozást megelőző eljárási szakként létrehozza az előkészítő eljárást. A javaslat egyes törvények esetében módosítja a büntetőeljárás kezdeteként értelmezhető eljárási szakaszokat, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv korlátozott jogosítványainak megfelelően megteremti az ágazati törvények új büntetőeljárási törvénnyel való összhangját, és minden olyan esetben, ahol az előkészítő eljárást folytató szerv eljárása lehetséges, kiegészíti a módosítással érintett törvényeket.

A javaslat alapján minden érintett törvényi rendelkezésben átvezetésre kerül az új büntetőeljárási törvény által felállított elv, hogy a nyomozás bűncselekmény gyanújához, a gyanúsítotti kihallgatás pedig a megalapozott gyanúhoz kötött. A vádemelés feltételes ügyészi felfüggesztés bevezetésével kapcsolatosan a terminológiai váltás is átvezetésre kerül.

Fontos, hogy a korábbiakhoz képest átgondoltabb rendszerben szabályozza az új büntetőeljárási törvény a bíróság határozatának különféle formáit és ehhez képest a jogerő fogalmát. Például a bíróság az eljárása során ügydöntő határozattal, nem ügydöntő végzéssel vagy határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel dönt. Az új büntetőeljárási törvény kialakítja a terhelti együttműködés komplex rendszerét, amely a büntetőeljárás egyszerűsítését szolgálja.

Az új büntetőeljárási törvény átstrukturálja és logikusabb felépítésűvé teszi a magánvádas eljárás rendelkezéseit is, egyúttal a pótmagánvádas eljárás néven új különeljárásban rendezi a vonatkozó normaanyagot. A két különeljárás megjelölését az új büntetőeljárási törvény következetesen magánvádas és pótmagánvádas eljárásként említi, ezért a javaslat az érintett törvényekben ennek megfelelő fogalmi pontosításokat hajt végre.

Összegezve tehát: az előttünk fekvő javaslat az új büntetőeljárási kódex által bevezetett új, átnevezett vagy tartalmilag más módon szabályozott jogintézményekkel összefüggő módosításokat tartalmazza, amelyeket, ahogy mondtam, képviselőcsoportunk támogat. A büntetőeljárási kódex-törvényjavaslat elfogadását hosszas szakmai egyeztetés és kellő idejű pártok közötti konzultáció előzte meg, a hatálybalépéséhez kellő időt biztosítva. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelő új büntetőeljárási kódex gyakorlati alkalmazását lehetővé tevő és a jogrendszer koherenciáját biztosító törvényjavaslatot szavazataikkal támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Erről a törvényről, úgy ítélem meg, a jelen pozíciómban hosszan, részletesen beszélni nem érdemes.

Nem érdemes két okból. Egyrészt, mert a tartalmi elemeit államtitkár úr az expozéjában, illetve Répássy képviselőtársam a vezérszónoki felszólalásában ismertette. Nyilván erre még egyszer kár lenne sort keríteni. A másik, ami ennél, hogy úgy mondjam, súlyosabb érv, hogy elvi problémáink vannak ezzel a javaslattal.

(16.30)

Répássy képviselőtársam helyesen mondta azt, hogy a büntetőeljárási törvény kodifikációs folyamata egyébként a Fidesz kodifikációs folyamataitól eltérően egy pártolható és elfogadható eseménysor volt. Egyetértek vele. Sőt mi több, még azt is szeretném kiemelni a korrektség kedvéért, hogy több olyan javaslatot a kormány beépített az új Be.-be, amit az ellenzék javasolt.

Hajlottunk is volna a kódex elfogadására, bár voltak kritikai észrevételeink és volt több olyan javaslatunk is, amelyeket nem tettek a kódex részévé, azonban azt láttuk, hogy a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok, amik a Be.-vel együtt kerültek tárgyalásra és szavazásra, gyakorlatilag agyoncsapták az új Be. ez irányú pozitív változásait.

Azért mondom ezt, mert hiába épített be a korábbinál lényegesen jobb és pontosabb garanciarendszert az új büntető eljárásjogi törvénybe a jogalkotó, ez mit sem ért, mert az új titkos információgyűjtésről szóló törvénycsomag gyakorlatilag ezt lerontotta. Éppen ezért azt a törvénycsomagot mi, úgy, ahogy van, nem tudtuk támogatni, tehát erre effektíve nemmel szavaztunk, és ezen okból kifolyólag az új büntető eljárásjogi törvény zárószavazásánál pedig tartózkodtunk.

Ez az elvi probléma végigvonul a mostani törvényjavaslaton is, hiszen azokat a jogszabályokat is módosítja, illetve azokat a rendelkezéseket is hozzáigazítja a mintegy 172 megnyitott törvényhelyhez, amely a titkos információgyűjtésről szóló sarkalatos jogszabályban szerepel. Éppen ezért azt gondolom, hogy már ez elég indoka lehet annak, hogy a teljes javaslatot támogatni nem tudjuk.

Egyébként nem beszélhetünk a jogalkotás elveit sértő rossz értelemben vett salátatörvényről, hiszen bár valóban közel 200 jogszabályt módosít az előttünk fekvő javaslat, azok alapvetően az új büntető eljárásjogi törvény hatálybalépésével kapcsolatos technikai módosítások. De, még egyszer mondom, a titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok…

És hogy ne legyek ennyire általános, csak egy, talán a legfontosabb problémát föl szeretném vetni ebben a vitában is, természetesen mellőzve a problémakör teljes kifejtését és a többi probléma kifejtését is, de a legfőbb gondunk ezzel az volt, hogy a bűncselekmények megelőzése és a bűncselekmények felderítése különvált az új törvényben. A mi meglátásunk szerint a bűncselekmények megelőzése körében folytatható titkos információgyűjtésre gyakorlatilag nem vonatkoznak a Be.-ben megfogalmazott garanciarendszer egyes elemei. Ezért gyakorlatilag mindaz, ami a Be.-ben szerepel, ezzel kijátszható. Ezt az álláspontunkat most is tartjuk. Nyilván nem tudunk egy olyan törvénycsomagot támogatni, ami ezeket a rendelkezéseket vezeti át másik, közel 200 törvényen.

Ami másik elvi problémánk a javaslattal kapcsolatban, és én azt gondolom, hogy ezt pedig például nem tartozik még az új Be. hatálybalépéséhez sem, hanem ez egy tartalmi ‑ mondjuk úgy ‑ újí­tás, ami a bírósági titkárok hatáskörének az ismételt kibővítésére vonatkozik.

Államtitkár úr nyilvánvalóan ismeri az érveimet erről, mert már többször elmondtam, hogy úgy ítélem meg, és azt gondolom, ez tényként közölhető, hogy a titkárok nem rendelkeznek azzal a függetlenséggel értelemszerűen, mint a bírák. Ők a státuszukban például kiszolgáltatottak, ha úgy tetszik, a bírósági igazgatási rendszernek. Tehát ugyan a döntési függetlenségük megvan ezekben az ügyekben, de a státuszbeli függetlenségük egyáltalán nincs meg. Éppen ezért nem értek egyet azzal, hogy a bírói jogköröknek most már kifejezetten érdemi részeit delegálják titkárokhoz.

Azt is elmondtam többször, hogy az lenne a helyes megoldás e tekintetben, hogyha a megnövekedett ügyteherre tekintettel nem a jogköröket csoportosítanák át a bíráktól a titkárokhoz, hanem a titkárokat neveznék ki bírónak, megemelve a bírói létszámot, és akkor már a függetlenségük értelemszerűen a többi kollégájukhoz hasonlóan biztosított lesz, és elbírálhatják ezeket az ügyeket.

Ma egyébként azért nem értem ennek a jelentőségét, és hogy miért ragaszkodnak ehhez, mert az önök által egyébként bevezetett bírósági javadalmazási rendszer szinte lehetővé teszi azt, sőt azt gondolom, hogy van is nem egy példa arra, hogy bizonyos titkárok többet keresnek, mint a bírók. Tehát még csak költségvetési hatása sem lenne feltétlenül komoly annak, hogy több bírót neveznek ki.

Én ezzel nagyon nem értek egyet. Ennek tudjuk a hátterét, a miniszterelnök nem hajlandó engedélyezni a bírák jövedelmének a megemelését, és ezért aztán önök mindenféle kerülőutakkal próbálkoznak, ami rendkívüli bérfeszültségeket kelt a bírósági szervezetrendszeren belül. Mondhatnám, mi ezt előre megmondtuk, hogy így lesz, így is lett. De most, hogy ez így van, igazán nem értem, hogy miért nem lehet egyébként több bírót kinevezni. Magyarán, még egyszer mondom, költségvetési hátránya ennek nagyon csekély lenne vagy egyáltalán nem lenne.

A másik, amit ezzel kapcsolatban szeretnék mondani, hogy alapvetően ezeknek az ügyeknek az elhúzódása nem is feltétlenül a bírák leterheltsége miatt történik, hanem azért, mert a bíráknak nem áll rendelkezésre megfelelő asszisztencia. Ha még kedvezőbb költségvetési hatásokkal bíró megoldást szeretnénk, akkor azt gondolom, hogy meg lehetne próbálkozni azzal, hogy esetleg ezt az asszisztenciát, ennek a mértékét, a volumenét megnövelni. Ezek az emberek lényegesen kevesebbet keresnek egyébként, mint a titkárok. Az ügyeket egyébként előkészíthetik, mert ezeknek a java része nem bonyolult megítélésű ügy, de a függetlenséget egyébként igényli, és a döntés lenne csak az, amit a bírónak meg kell hozni, az összes többit előkészítik és utókezelik ezek az emberek. Jól járnának ők is, jól járnának az ügyfelek is, és jól járna az igazságszolgáltatás egésze is.

Úgyhogy, még egyszer mondom, nem tudom megérteni sem lassan azt, hogy miért ragaszkodnak ehhez a trendhez, hogy bírósági titkároknak újabb hatáskört juttatnak, ahelyett, hogy egyébként más alternatív megoldásokban gondolkodnának.

Legvégül, tisztelt képviselőtársaim, még egy elvi felvetés. Mi kétharmados támogatást csak olyan törvénymódosításokhoz tudunk adni, amelyek érdemben módosítják a közjogi berendezkedést, megerősítik a jogállamot, és helyreállítják a fékek és ellensúlyok rendszerét. Mi ezt nem ítéljük ilyennek. Ezt technikai módosításnak ítéljük, amihez most az ellenzék támogatását kérik.

Látják, nem a levegőbe beszélünk, hiszen abban az esetben, ha tényleg olyan a javaslatuk, ami a jogállamiság megerősítését célozza és szolgálja, akkor épp a mai nap bizonyítja, hogy azt támogatjuk. Támogattuk a kamupártok elleni fellépésről szóló kampányfinanszírozási törvényüket. Ebben például egy példás együttműködés alakult ki, hiszen módosító javaslatunkat befogadták, és együtt szavaztuk meg, azt hiszem, száznyolcvanvalahány képviselő támogatta ezt a javaslatot. Tehát ha ilyet hoznak, az rendben van. Ha olyanhoz kérik a támogatást, ami nem erről szól, ahhoz mi nem fogjuk megadni.

Azt is sokszor jeleztük, hogy közjogi tárgyú törvényeknél lehet persze beszélgetni, és számos olyan felvetésünk volt, ebből talán a legfontosabb, és ebben a Jobbik frakciójával közös állásponton vagyunk, hogy ha tudunk arról tárgyalni, hogy az OBH-elnök pályázatok eredménytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogköréhez hozzányúlunk, nem feltétlenül egy az egyben eltöröljük, de hozzányúlunk és újraszabályozzuk, akkor lehet tárgyalni az igazságszolgáltatást érintő más sarkalatos törvények módosításáról is, olyanokról, amiket egyébként a kormány már előterjesztett, csak megfelelő támogatottság hiányában az Országgyűlés nem fogadta el. Ezt én elmondtam többször, elmondtam az OBH elnök asszonyának is, bizottsági ülésen is, hivatalosan, vele való konzultáció, természetesen hivatalos konzultáció kapcsán úgyszintén, államtitkár úrnak is, miniszter úrnak is.

Ebben semmi előrelépés nincs. Éppen ezért én azon csodálkozom, hogy akkor miért hoznak ide ilyen javaslatokat elénk, amikor tudják, hogy ezeknek a támogatásának ez a feltétele. Többször elmondtuk, sokszor elmondtuk, most is elmondjuk, most sem fogjuk támogatni.

(16.40)

Mindazonáltal nyitottak vagyunk a továbbiakban is, államtitkár úr, arra, hogy ha hajlandóak ebben a témakörben változtatásra, akkor természetesen újranyithatjuk ennek a csomagnak is a támogatását, a kétharmados résznek is a vitáját és támogatását. Ezt az ajánlatot a mai napig fenntartjuk, úgyhogy, ha gondolják, akkor éljenek vele.

Éppen ezen elvi megfontolások alapján, amelyeket elmondtam, mi ezt a javaslatot támogatni nem fogjuk tudni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/18316. számú törvényjavaslat célja, hogy a 2018. július 1-jén hatályba lépő új Be. szabályai összhangban legyenek a jogrendszer többi szabályaival. Az új Be. a régihez képest jelentős mértékben átalakította a büntetőeljárás intézmény- és fogalomrendszerét. A büntetőeljárások hatékony működése érdekében elengedhetetlen e változások átvezetése a büntetőeljárással összefüggő ágazati, szervezeti, illetve strukturális törvényekben, valamint a büntetőeljárással egyéb módon kapcsolatban álló egyéb törvényekben. A törvényjavaslat erre tekintettel 173 törvény módosítását tartalmazza.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fontosnak tartom kiemelni, hogy ezen törvénymódosítások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a 2017 júniusában elfogadott új büntetőeljárási kódex 2018. július 1-jétől megfelelően alkalmazható legyen, és szervesen illeszkedhessen a jogrendszerbe.

Érdemes felidézni azt az új Be.-t az Országgyűlés kapcsán, hogyan is szavaztuk meg: 154 igen szavazattal, 34 tartózkodás mellett és 10 nem szavazattal fogadta el a tisztelt Ház. Tehát egyértelmű, hogy az új Be. tekintetében széles körű konszenzus volt közöttünk. Nagyon fontosnak tartanám, ha ezen törvényjavaslat vonatkozásában is egy ilyen konszenzus létrejönne, bár az előttem felszólalók tekintetében jelen pillanatban még úgy tűnik, hogy ennek a feltételei nem adottak. De én továbbra is bízom benne, hogy a részletes vita végére ez meg fog változni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új Be. által átalakított, illetve bevezetett fogalmak közül ki kell emelni a bírósági határozatokra alkalmazott új rendszert, ítélet, ügydöntő végzés, nem ügydöntő végzés és az egyes határozati formákhoz kapcsolódó, a jogerő és a véglegessé válás kérdését. Jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy egységes és pontos legyen a szabályozás. Mindemellett az ágazati törvények áttekintése során észlelhető volt más büntetőeljárási fogalmak, jogintézmények eltérő, nem koherens szabályozása, amelyek kiküszöbölésére, egységesítésére ez a törvényjavaslat szintén kísérletet tesz. Erre csak engedjek meg néhány példát: a bűncselekmény gyanúja, gyanúsítotti kihallgatás vagy a magánvádas és pótmagánvádas eljárás kifejezések eltérő tartalmú, értelmű használata, amelyet ez a törvényjavaslat következetesen szeretne definiálni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az új Be.-vel összefüggő technikai jellegű módosítások mellett szükségessé vált az új Be.-hez szorosan kapcsolódó büntető tárgyú jogszabályok tartalmi felülvizsgálata is. A szóban forgó törvények röviden a következők: a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény. Ennek a módosításából ki kell emelni, hogy az új Be. a terhelti együttműködéssel kapcsolatos rendszerhez igazodóan módosításokat tartalmaz. A büntetések és intézkedések, az egyes kényszerintézkedések és szabálysértési eljárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény, ez a Bv.-törvény. Itt a módosítások közül kiemelendő azoknak a hatályos Be.-ben elhelyezett különleges eljárásoknak a szabályozása, amelyeket a törvényjavaslat az új Be. rendszerével összhangban a Bv.-törvényben helyez már el. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény, a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény, a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény, valamint a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény. Ezek vonatkozásában szintén elkerülhetetlenné vált a jogszabályok tartalmi átalakítása, módosítása, szintén az új Be.-hez történő igazítás fényében.

Az új Be. fogalom- és intézményrendszerének átalakítása lehetőséget teremtett a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szabályrendezésének felülvizsgálatára is. Kiemelést érdemel még az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Az új Be. átalakítását az ügyiratok megismerésével kapcsolatos rendszerének a jelentős módosulása és az elektronikus iratok továbbításával kapcsolatban ma már rendelkezésre álló új technikai lehetőségek indokolják.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat hatálybalépése előtt módosítja az új Be. egyes szabályait. Hangsúlyozni kell, hogy az új Be. módosításai kivétel nélkül technikai, kodifikációs, illetve koherencia-szempontú módosítások, azok nem változtatnak az új kódex lényeges tartalmi kérdésein. A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Újra egy olyan jogszabály van előttünk, amely rengeteg más jogszabályt érint. Hogy miért is van erre szükség, ezt már az előttem lévők elmondták, hiszen az új büntetőeljárási törvény hatálybalépésével kapcsolatosan rengeteg új jogszabályt kell módosítani ahhoz, hogy megfelelően illeszkedjen ez az új Be. a magyar jogrendszerbe. Hogy ez milyen nehéz munka, az teljesen egyértelmű, hiszen a sok száz módosítás ezt egyértelműen jelzi.

Amikor korábban, akár a Pp.-vel kapcsolatban volt ilyen hatályba léptető rendelkezések vitája, már akkor is elmondtam, hogy egy ilyen új törvényjavaslat esetében ‑ a puding próbája az evés ‑ a gyakorlat fogja eldönteni, hogy mi maradt ki ebből, mi az, ami nem jól sikerült, mi az, amin majd módosítani kell.

(16.50)

Ahogy látjuk, hogy folyamatosan jönnek be a módosítások, illetve ma is volt olyan törvény, például a közbeszerzésről szóló jogszabály, amely két külön módosítást is megért, legalábbis a vitája a mai napon, ami kicsit furcsa, hogy két külön salátatörvényben érintjük a közbeszerzésről szóló törvényt, és külön-külön kerülnek be, lehet, hogy nincsenek is megfelelően koherensen végiggondolva ezek a módosítások. Ugyanígy majd ennek a további módosításai is, úgy vélelmezem, hogy majd folyamatosan fognak hozzánk érkezni.

Mint ahogy már itt is vannak azok a problémák, és ebben a törvényjavaslatban is szerepelnek, hiszen az új büntetőeljárási kódex elfogadásra került a parlamentben, és már ahhoz is hozzányúl ez a törvényjavaslat, már abban is vannak módosítások. Ilyenkor nyilván felvetődik az a kérdés, hogy amikor idekerül egy teljesen új kódex, hiszen én azt gondolom, hogy egy ilyen kódexnek úgy kell idekerülnie, hogy az már többszörös szűrőn átment, többszörösen a szakma elitjével végig van egyeztetve paragrafusonként, akkor nem lenne szabad, hogy már egy fél évvel, negyedévvel az elfogadása után, még a jogszabály hatálybalépése előtt már belenyúlunk abba a jogszabályba, már módosítjuk. Nyilván azt mondja, aki a jogalkotásban részt vesz, még akkor is, ha ellenzéki oldalon van, hogy ha az jobbító szándékú, ha az már észrevesz valamilyen hibát, ha az már valamilyen koherenciazavart küszöböl ki, akkor szükség van ezekre a módosításokra. Mi azt szeretnénk elérni, hogy ide, az Országgyűlés elé már olyan jogszabályok kerüljenek, amelyekhez lehetőleg a legkevésbé nyúlunk hozzá.

De ezt láttuk a gránitszilárdságúnak mondott Alaptörvénnyel kapcsolatban is, amely első tervezetének a szövegében még az szerepelt, hogy ezt módosítani sem lehet, mert annyira tökéletes, annyira a magyar nemzet minden részének az érdekeit képviseli, mondta ezt a Fidesz-KDNP-s akkori kétharmad, tehát olyan gránitszilárdságú ez az Alaptörvény, hogy ehhez nemhogy még a jelenlegi, akkor ’10-14. éves parlamenti ciklus nem nyúlhat hozzá, hanem ha még egy következő parlamenti ciklusban ugyanúgy kétharmaddal akarják a megváltoztatását, csak akkor lehet hozzányúlni, mert ez annyira szuper és annyira jól sikerült, és lám, már abban a ciklusban is, ha jól emlékszem, ötször módosítottuk az Alaptörvényt, illetve módosította az akkor kétharmados többséggel még bíró Fidesz-KDNP. Tehát ha még egy ilyen jogszabályt is, aminek ekkora jelentőséget tulajdonítottak, s nyilván hatalmas jelentősége is van egy új Alaptörvénynek, ha még azt is így kellett módosítani, akkor nyilván a büntetőeljárásnál is, illetve más jogszabálynál, mint például az Ákr.-nél is ezek a hibák előfordulhatnak. Csak az az eléggé feltűnő, hogy ha még egy hatályba sem lépett jogszabályt fogunk módosítani.

S hogy miért is van szükség erre a módosításra? Azért, mert az új büntető eljárásjogi törvény nyilván új terminológiát vezetett be, új átvezetendő szabályokat tartalmaz, és ezeket az új terminológiákat, új fogalmakat, fogalmi meghatározásokat rengeteg más jogszabályban, amelyik a régi terminológiát használta, mind módosítani kell, azokat mind meg kellett találni, azokat mind be kellett módosítani, és ezt mind be kellett hozni ebbe a jogszabályba. Tehát a terminológiai változások, az újítások mind idekerülnek, illetve idekerültek az érdemi változások is.

A másik csoportba tartoznak azok, amelyeknél majd 2018. július 1-jén kerül sor az új Be. hatálybalépésére, és egyes rendelkezések nem lépnek hatályba ‑ erről már beszéltem ‑, illetve megváltozott tartalommal fognak hatályba lépni. Tehát ezek azok a szabályok, amelyekről már kiderült, hogy soha nem fognak hatályba lépni, és ezért már előzetesen módosításokra volt szükség.

Kétharmados kérdésekben is jelentős területen érinti ez a javaslat a sarkalatos törvényeket. Ezekkel kapcsolatban általában azt tapasztaltuk, hogy ugyan tényleg fontos törvényeket érint, hiszen kétharmados törvényekről beszélünk, mint például a rendőrségi törvény, a nemzetbiztonsági törvény, az Állami Szám­vevőszékről szóló törvény, a honvédségi törvény, az alkotmánybírósági törvény, a bírósági szervezeti törvény, a bírák jogállásáról szóló törvény, az ügyészségi törvény, az országgyűlési törvény, tehát nagyon fontos törvényeket érint, azonban ezek általában csak valamiféle fogalomváltozást vagy terminológiai megjelölés változását érintik.

Ezzel kapcsolatosan volt ötpárti egyeztetés is, és az ötpárti egyeztetés során, illetve annak következtében a Jobbik szakértői kérdéseket intéztek a kormány szakértőihez. Ebben volt három kérdésünk, amelyekre már választ is kaptunk, csak én éppen most kaptam meg ezeket a válaszokat, úgyhogy ezeket még nem állt módomban elolvasni, illetve értelmezni. Ennek függvényében válik kérdésessé, hogy elfogadható, támogatható‑e ennek a törvénynek a kétharmados része vagy sem. Bár az is meggondolandó, és Bárándy képviselőtársam már említette, hogy az ellenzéknek nagyjából egységesen voltak kritikai észrevételei az eddigi jogszabályokkal kapcsolatosan, így például az OBH elnökének a kinevezési jogkört megsemmisítő vagy a kinevezéseket megsemmisítő jogkörének a bírálata, ami felmerült már az ellenzék körében. Ezt Staudt Gábor képviselőtársam is jó néhányszor szóvá tette mind a parlamentben, mind pedig az ötpárti egyeztetések során, és adott esetben nyilván ezeket is figyelembe kellene venni, és itt is szükség lenne a módosításra. Ezeket adott esetben akár figyelembe lehetne venni. Tehát abban az esetben tudnánk gondolkozni azon, hogy szavazzunk‑e a kétharmadról avagy sem, illetve arról, hogy megkapjuk‑e azokra a kérdésekre a megfelelő választ, illetve azok megnyugtatóak-e.

Fölmerült, Bárándy képviselőtársam említette a bírósági titkárok problémáját, hogy ez az új javaslat még jobban kiszélesíti az eljáró bírósági titkárok jogkörét, illetve azt, hogy milyen ügyekben lehet őket döntéshozóként felhasználni. Elmondta azt, hogy neki lenne egy olyan javaslata, hogy több bírót kellene kinevezni ezek közül a bírósági titkárok közül, és akkor sokkal könnyebben, sokkal jogállamibb módon tudnánk megoldani ezt a problémát. Én azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen egy pozitív javaslat volt, hiszen azt látjuk, hogy sok esetben azért kell a bírósági titkárokat bevonni az ítélkezésbe, mert a bírák már nem győzik ellátni azokat az ügyeket. S ebben az esetben ha több titkár kerülne kinevezésre bíróként, akkor ezek az ügyek könnyebben és egyszerűbben megoldhatók lennének.

S valóban, amióta az igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény megjelent, azóta már a legmagasabb titkári fizetés körülbelül el is éri a kezdő bírói fizetést, tehát ez semmifajta olyan bérnövekedéssel nem járna, amit az ágazat ne bírna elviselni, sőt az is elképzelhető, hogy effektíve nem is járna bérnövekedéssel, viszont komoly problémát lehetne ezzel megoldani, illetve komoly alkotmányos aggályokat lehetne ezzel elhárítani. S én is azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen megfontolandó.

Tehát az látszik, hogy itt egy komoly munkát tett le a szakma az asztalra, komolyan végigelemezte az új Be. hatálybalépésével kapcsolatos jogszabály-módosításokat, és a Jobbik-frakció majd az általunk feltett kérdések alapján, illetve az arra adott válaszok alapján még megtárgyalja és eldönti, hogy támogatjuk‑e ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselők nem vesznek részt a vitában, kettőperces felszólalásra senki nem jelentkezett.

Most felszólalásra következik a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószóló. Megadom a szót Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló úrnak. Parancsoljon, öné a szó.

(17.00)

VARGA SZIMEON nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Уважаеми господин Пред­седател, Уважаеми Народно Събрание! Позво­лете ми да ви поздравя от името на Малцинст­вената комисия в Унгария и от моето име. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és magam nevében tisztelettel köszöntsem önöket. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy bizottságunk a T/18316. számú, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 2017. november 13-án megtárgyalta, és 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a következő véleményt alakította ki.

Az előttünk fekvő törvények módosítását célzó javaslatok közül két törvény érinti a nemzetiségi nyelvhasználatot. Az egyik a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény. A módosítását célzó javaslatban a közvetítői eljárás során felmerült költségekre vonatkozó szabályozás során nem sérülnek a magyarországi nemzetiségekhez tartozók jogai, hiszen az előttünk fekvő javaslat szerint az állam előlegezi azt a költséget, amely annak kapcsán merül fel, hogy a sértett, a gyanúsított vagy a törvényes képviselő az eljárás során a nemzetiségi anyanyelvét használhatta.

Szabályozásra került továbbá az is, hogy az állam viseli azt a költséget, amely annak kapcsán merül fel, hogy a gyanúsított az eljárás során a nemzetiségi anyanyelvét használta. A másik törvényjavaslat, amely a nemzetiségi anyanyelvhasználatot érinti, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény.

A nemzetiségi nyelv használata és a tájékoztatáshoz való jog az előttünk fekvő módosítást megelőzően is biztosítva volt, hiszen a végrehajtás során az elítélt és egyéb jogcímen fogva tartott mind szóban, mind írásban használhatja a nemzetiségi nyelvét, továbbá a fogva tartással kapcsolatos ügyekben kifejezett kérésére a határozatokat nemzetiségi nyelvére le is kell fordítani. A tájékoztatáshoz való jog sem sérül, hiszen a végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogva tartott részére a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogva tartást foganatosító szerv házirendjéről is tájékoztatást kell adniuk nemzetiségi nyelven.

A módosításban szereplő szövegcsere, amely a „nem magyar anyanyelvet, nemzetiségi anyanyelvet vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározott egyéb anyanyelvet” szövegrészt tartalmazza, egyértelművé és átláthatóbbá teszi a törvényt, és illeszkedik az új büntetőeljárásról szóló törvény fogalomhasználatához.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében a felsorolt, a javaslatban szereplő módosításokat a Magyarországi nemzetiségek bizottsága üdvözli és elfogadásra javasolja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, szószóló úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Öné a szó.

DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Vezérszónoki felszólalásában Bárándy képviselőtársam említette, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója tartózkodott az új büntetőeljárási törvény zárószavazásánál, méghozzá azért, mert az ötpárti egyeztetések során az alábbi kifogásokat és javaslatokat fogalmaztuk meg az új Be.-vel összefüggésben.

Úgy véljük, meg kell teremteni az eljáró ügyész szakmai önállóságát. Nem vitatjuk ugyan annak létjogosultságát, hogy az ügyészségnek egy nagyon szigorú hierarchia szerint kell működnie, azonban a garanciáknak, a szervezet jellegéhez igazodó fékeknek és ellensúlyoknak szerintünk az ügyészség esetében is érvényesülnie kell vagy kellene.

Ezért az új büntetőeljárásnak szerintünk olyan eljárásjogi garanciákat kellene tartalmaznia, hogy csakúgy, mint az ítéletért felelős bíró személyénél, az ügyért végső soron felelősséget vállaló ügyész személye is kétséget kizáró módon megállapítható legyen. E felelősséggel értelemszerűen együtt kell járnia a szakmai önállóságnak is. Ennek alapja a vádemelésről és a vádelejtésről szóló döntés, aminek kizárólag az eljáró ügyész, mondjuk úgy, hogy legjobb szakmai meggyőződésén alapuló döntésnek kellene lennie.

Az új Be.-ben szerintünk meg kellene teremteni ennek a felelős vádhatósági tevékenységnek a kereteit, és azt kategorikusan ki kellene zárni, hogy az eljáró ügyészt a felettes ügyész akár vádemelésre, akár vádelejtésre utasíthassa. Úgy véljük, hogy az előzetes letartóztatás beszámítása szabályait differenciálni kell aszerint, hogy a vádlottat fegyházban, börtönben vagy fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélik.

Szerintünk örvendetes, hogy a büntetőeljárás bírósági szakasza kontradiktórius jellegét erősíti, mind a vád, mind a védelem részéről nagyobb felkészültséget követel meg, és nagyobb felelősséget is hárít rájuk. Ahhoz, hogy ez a módosítás ne járjon együtt szerényebb anyagi helyzetű, védőt megbízni nem képes terheltek jogainak sérelmével, indokoltnak tartjuk a védőkirendelés lehetőségét bővíteni és megteremteni a kirendelt védők munkájának szakmai kontrollját.

Illetőleg a javaslattal kapcsolatban még azt szeretném rögzíteni, hogy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés elindítása során figyelembe veheti azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről hivatalos tudomása van. Ezt most idéztem pontosan. E rendelkezésekben foglaltakkal szemben a feljelentés elindításakor a köztudomású, illetve a hivatalosan ismert tényeket figyelembe venni nem pusztán lehetősége, hanem kötelessége az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak.

Azonban, ahogy említettem, ezen az ötpárti egyeztetésen az új Be.-hez benyújtott módosító indítványainkat a kormány nem támogatta, ezért tehát mi akkor tartózkodtunk, és ahogyan Bárándy képviselőtársam említette már a vezérszónoki felszólalásában, most sem fogjuk tudni támogatásunkat adni ehhez az előttünk fekvő törvényjavaslathoz. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Dr. Bárándy Gergely tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván‑e még élni valaki a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, aki valószínűleg zárszóként válaszolni kíván az elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakhoz szeretnék annyit hozzáfűzni, hogy a büntetőeljárási törvény elfogadását nagyon hosszú egyeztetési folyamat előzte meg, be lettek vonva mind a hivatásrendek, mind a tudományos élet képviselői ennek megalkotásába. Rendszerszinten alakította át a korábbi rendszert, gyakorlatilag ezért vált szükségessé, hogy az ágazati törvényeket és a többi törvényt is ehhez a terminológiához hozzáigazítsuk.

Én értem Bárándy képviselő úr felvetését, de ezt már a büntetőeljárás korábbi vitája során is tisztáztuk, hogy ha önöknek egyéb problémáik vannak a jogrendszerrel, ennek a törvénynek a vitája vagy az ehhez kapcsolódó törvények vitája során ezt nem kívánjuk az asztalra tenni. (Dr. Bárándy Gergely: Akkor nem szavazzuk meg.)

A másik: nagyon bízom abban, hogy azért összességében az az értékelés született, hogy ezek a módosítások szakmaiak, technikai jellegűek, tehát ezzel nem politikai szempontok vállalhatók föl. Nyilván megértem, hogy a leplezett eszközök használata, illetve a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos területen lehetnek önöknek kifogásaik, de összességében azt akkor is mondtuk, hogy ezek a módosítások nem eredményeztek visszalépést a korábbi helyzethez képest, hanem éppenséggel a büntetőeljáráson belül tisztábbá, átláthatóbbá, bírói, ügyészi ellenőrzés alá kerülővé tettük ezeket a folyamatokat, ami inkább előrelépésként értelmezhető.

Úgyhogy összességében továbbra is csak azt tudom kérni képviselőtársaimtól, hogy támogassák a javaslatot. És köszönöm szépen a nemzetiségi bizottság munkáját és észrevételeit. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   129-146   147-162   163-176      Ülésnap adatai