Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/17563. számon a parlamenti informatikai hálózaton mindenki számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amelynek tárgyalását a mai napon kezdi meg a tisztelt Ház, a 2017. június 13. napján elfogadott, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépésének zökkenőmentes megvalósulását szolgálja, továbbá a jogrendszer egységességének megőrzését célozza. A törvényjavaslat emellett olyan igazságügyi tárgyú törvényeken végez a jogalkalmazás szempontjából hatékonyságnövelő módosításokat, mint a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról vagy a hagyatéki eljárásról szóló törvények.

Engedjék meg, hogy elsőként azokat a módosításokat és ezek indokait ismertessem röviden önökkel, amelyeket az ügyvédi tevékenységről szóló új törvény hatálybalépése tesz szükségessé. A törvény az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében az ahhoz közvetlenül kapcsolódó ügyvédi tevékenységekre, valamint az ezek ellátására jogosult személyekre vonatkozó egységes és teljes körű szabályozást valósít meg. Legfontosabb újítása, hogy változtat a jogi képviseletre és az okirati ellenjegyzésre jogosultak körén. Hatálybalépését követően kizárólag az ügyvédi kamarai taggá váló kamarai jogtanácsosok, illetve irányításuk mellett az ügyvédi kamarai nyilvántartásba felvett jogi előadók végezhetnek ügyvédi tevékenységnek minősülő feladatot. Egyidejűleg hatályát veszíti a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, és annak végrehajtási rendelete.

A törvény alapján megvalósuló ügyvédi kamarai integráció biztosítja az immár kamarai jogtanácsosi tevékenység garanciális feltételeit, így az azonos tevékenységet ellátó személyekre azonos követelményrendszer fog vonatkozni. Az integráció eredményeként a kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsosok vonatkozásában is érvényesülni fognak azok a garanciális szabályok, amelyek feltételei az általuk is ellátott tevékenységnek. Idetartoznak a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakma gyakorlására vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosított képzések, továbbképzések. Ezek együttesen garantálják a megfelelő szakmai színvonal biztosítását. E tör­vényi háttér jelenti az alapját annak, hogy a jelen törvényjavaslatban a kamarai jogtanácsosok számára - a törvényben meghatározott keretek között - a jogi képviselet tekintetében az ügyvédekkel azonos eljárási jogok és szélesebb körű okirati ellenjegyzési jog biztosítható. Ennek érdekében számos eljárási és egyéb ágazati törvény módosítása vált szükségessé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A módosítások egy része technikai jellegű. A hatályos jogszabályoknak megfelelő „jogtanácsos” kifejezést az új terminológia szerinti kamarai jogtanácsosi státusz váltja fel. Ilyen módosítás érinti többek között a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit. Szintén elengedhetetlen a hatályos ügyvédi törvényre történő hivatkozások módosítása. A módosítások másik része a fentiek szerinti tartalmi felülvizsgálat eredménye, amely indokolt esetben a hatályosnál szélesebb körben, általánosan biztosítja a kamarai jogtanácsosok eljárási lehetőségét.

A kamarai jogtanácsosok feladatkörének bővülése indokolja, hogy tevékenységükre ki kell terjeszteni a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg­előzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatályát, ezzel párhuzamosan pedig e tevékenységük vonatkozásában az ügyvédi kamarák felügyeleti jogkörét is. A módosítás ezenfelül az ügyvédi tevékenységről szóló törvénnyel összhangban egyértelművé teszi, hogy a felügyeleti eljárásrendről, felügyeleti kockázatértékelésről és felügyeleti útmutatóról a Ma­gyar Ügyvédi Kamara készít egységes szabályzatot.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény egyes rendelkezéseinek a módosítását az ügyvédi tevékenység gyakorlásának az új törvényi szabályozásához való igazítása indokolja. A szabadalmi ügyvivői tevékenységbe vetett közbizalom erősítése érdekében indokolt a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarába történő felvételt kizáró okok esetkörét bővíteni, az ügyvédi tevékenységet kizáró okokhoz hasonlóan.

A szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény módosításával az ügyvédi tevékenység gyakorlásának új összeférhetetlenségi szabályai itt is megjelennek. Indokolt volt a szabadalmi ügyvivői titoktartásra vonatkozó rendelkezéseket is felülvizsgálni és kiegészíteni, illetve az ügyvédi tevékenység szabályainak megfelelően elválasztani az ügyvivői titoktartás és az ügyvivői titok megismerésének, a titkot tartalmazó iratokba való betekintésnek a szabályait. Az új szabályok az ügyvédi tevékenységről szóló törvény vonatkozó szabályainak indokolt mértékben történő leképezésével, az ügyvivői titoktartási és a titkokat tartalmazó iratok megismerésére vonatkozó anyagi és eljárási rendelkezések pontosításával szándékunk szerint hozzájárulnak majd a kiszámíthatósághoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szerinti felülvizsgálat szerteágazó jellegét jól mutatja, hogy a kamarai jogtanácsok integrációja nyomán az egyes jogi hivatásrendek pályázati követelményeire vonatkozó, a szakterületen szerzett gyakorlat elismerését megállapító rendelkezések módosítása is szükséges. E körben többek között a közjegyzői, bírói és ügyészségi álláspályázatok esetében elismerhető gyakorlatra vonatkozó szabályok technikai módosítása vált szükségessé.

 (14.20)

Mivel a jogtanácsos mint jogszabályi kategória 2018. január 1-jével megszűnik, indokolt e rendelkezésekben a kamarai jogtanácsosi gyakorlat megkövetelése. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépését követően a kamarába be nem lépő, jogi munkát végző alkalmazottak nem végezhetnek olyan releváns gyakorlatot garantáló tevékenységeket, mint az ellenjegyzés, vagy közhatalmi eljárásokban a jogi képviselet ellátása. Természetesen e szabályok mellett átmeneti rendelkezésekkel szükséges biztosítani, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően törvényszéki nyilvántartásba vett jogtanácsosként teljesített joggyakorlat a jövőben is elismerhető legyen a pályázati eljárásokban. Mivel a pályázati követelmények megállapítása a bírák és az ügyészek esetében az Alaptörvény értelmében sarkalatos törvényhozási tárgykört érint, e módosítások elfogadásához a tisztelt Országgyűlés minősített többségének támogatása szükséges. Kérem majd képviselőtársaimat, hogy a bemutatott érvekre tekintettel támogassák ezen a területen a módosítást.

Tisztelt Országgyűlés! Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény koncepcionálisan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkáltató belső munkaszervezésére, így a vezető jogtanácsosokra vonatkozó törvényi szintű szabályozás nem indokolt. A kamarai integrációval összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a tipikusan munkaviszonyban tevékenykedő kamarai jogtanácsosok és jogi előadók munkáltatója a kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget átvállalhatja. Ilyen az adminisztratív eljárási költség vagy az ügyvédi kamarai tagdíj is. Ezzel kapcsolatban szükséges a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható tételként nevesítésre kerüljön a munkáltató által átvállalt összeg. Indokolt e szabályt az szja-törvényben az ügyvédi tevékenységet más kamarai formában, például ügyvédjelöltként vagy alkalmazott ügyvédként munkaviszony alapján gyakorlókra is kiterjeszteni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény részletesebben szól az ügyvédi titoktartási kötelezettség szabályairól. E körben általánosan garantálja az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti kommunikációban az úgynevezett védekezés céljából készült iratok védelmét, valamint meghatározza a hatóságok ügyvédi titkot tartalmazó iratokkal kapcsolatos jogosítványait. Ez a változás szükségessé tette például a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítását annak érdekében, hogy az az ügyvédi tevékenységről szóló törvény mellett csak az eljáráshoz kapcsolódó kiegészítő szabályokat tartalmazza.

Végezetül engedjék meg, hogy kitérjek az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével szorosan össze nem függő, a törvényjavaslattal érintett egyéb módosítások bemutatására. A közjegyzők feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében a törvényjavaslat számos ponton módosítja a közjegyzőkről szóló törvény, valamint a hagyatéki eljárásról szóló törvény rendelkezéseit. A közjegyzők kötelező felelősségbiztosítási összege 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik. Ennek megkötésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara lesz köteles. A tör­vényjavaslat a jogi szakmák közötti átjárhatóság érdekében bővíti a közjegyzőhelyettesi gyakorlatként figyelembe vehető jogi tevékenységek körét.

A digitalizáció térhódítására tekintettel az egységes ügykezelő alkalmazás bevezetése által korszerűsítésre kerül a közjegyzői nyilvántartások rendszere, valamint változnak az elektronikus közjegyzői okiratok aláírásának, illetve az elektronikus aláírás tanúsításának szabályai is.

A hagyatéki eljárást illetően a törvényjavaslat megteremti az összhangot a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó anyagi jogi szabályokkal, rendezi a végrendeleti végrehajtó szerepét és feladatkörét a hagyatéki eljárásban, valamint megteremti a hagyaték teljes körű feltárása érdekében a pénzforgalmi és egyéb szolgáltatókkal való elektronikus kapcsolattartás lehetőségét.

A törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat, és egyértelművé teszi a szabályozást. Az egyik legjelentősebb módosítás, amely minden végrehajtási eljárást érint, a végrehajtható okirat végrehajtó általi személyes kézbesítése helyett a végrehajtható okirat postai kézbesítését teszi főszabállyá. A törvény a továbbiakban is biztosítja természetesen a választási lehetőséget, így a végrehajtást kérő a végrehajtási kérelemben a végrehajtó általi személyes átadást is kérheti. A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kar hivatali szervének nem csupán a végrehajtói iroda alapítását kell engedélyeznie, hanem azt is, hogy az alapító okirat módosulhat.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja az új polgári perrendtartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit is, tekintettel arra, hogy annak elfogadását követően került sor az új ügyvédi törvény, az általános meghatalmazások bírósági nyilvántartásáról szóló törvény, valamint többek között az új választottbíráskodásról szóló törvény elfogadására is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a május 30-i ülésnapján elfogadta az új választott­bí­ró­sági törvényt, ami alapján 2018. január 1. napjától megújult szervezeti rendben fog működni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság. Az elnökség tagjait delegáló szervezetek eddigi tárgyalásainak eredményét értékelve arra kellett következtetni, hogy a választott bíróság működőképességének biztosítása érdekében a törvényben kell szabályozni a tiszteletdíj viselésének kérdését. A törvénymódosítás ezért kimondja, hogy a választott bíróság elnökségének tagjait tiszteletdíj illeti meg, valamint hogy annak mértéke és viselése kérdésében az elnökségi tagokat delegáló szervezeteknek kell megállapodni.

Tisztelt Országgyűlés! Magának az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek a hatálybalépést megelőző módosítását teszi szükségessé többek között az azt megelőzően elfogadott, de egy időben, 2018. január 1-jén hatályba lépő egyes törvényekkel való összhang megteremtése.

A megváltozó eljárási környezetre, így az új Pp.-re, a közigazgatási perrendtartásról, illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésére tekintettel szükséges egy arra vonatkozó átmeneti szabály beiktatása, amely alapján a 2018. január 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok alapján folytatott, a 2018. január 1-jét követően folyamatban lévő eljárásokban az e törvényekben nem szabályozott és nem ismert kamarai jogtanácsosok és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók jogosultak eljárni. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt szükséges ezenfelül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény korábban bemutatott módosításaihoz igazítani.

Kérem a tisztelt Országgyűléstől az Igazságügyi Minisztérium által a szaktárcák bevonásával kidolgozott és széles körben egyeztetett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Répássy Róbert képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma a közjegyzők nagy napja van, ugyanis ez a harmadik törvényjavaslat, amely módosítja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt. Ma délelőtt szavazott a Ház ugyanis a közjegyzőkről szóló törvény első módosításáról, az előbb tárgyaltunk Vitányi István előterjesztésében egy közjegyzőitörvény-módosítást, és ez a törvényjavaslat is módosítja a közjegyzőkről szóló törvény módosítását.

Való igaz, hogy a törvényjavaslat fő iránya azonban az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő törvények módosítása. Államtitkár úr részletesen ismertette ezeket a szabályokat, nem tartom szükségesnek, hogy ezeket megismételjük, inkább szeretném kiemelni közülük azt a legfontosabb módosítást, amely miatt elénk került ez a törvényjavaslat. Ez a legfontosabb törvénymódosítás pedig a jogtanácsosok helyzetének megváltozása a jövőben.

A jogtanácsosok évtizedeken keresztül átmenetet képeztek az ügyvéd és a jogi előadó, a jogi ügyekkel foglalkozó alkalmazott között. Ma már a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet egy elavult jogszabálynak tekinthető, még akkor is, ha nyilván sok módosításon keresztülment már, de alapvetően a jogtanácsosi tevékenység keretei mind a mai napig, egészen pontosan 2018. január 1-jéig, az új ügyvédi törvény hatálybalépéséig nem változtak. Tehát a jogtanácsosi tevékenység valamikor a ’80-as években kialakított szabályok szerint zajlott - ahogyan mondtam - egészen az új ügyvédi törvény hatálybalépéséig.

 (14.30)

Az új ügyvédi törvény, amelyet itt a Házban néhány hónappal ezelőtt fogadtunk el, létrehozza a kamarai jogtanácsos intézményét, amely megint csak egy sajátos átmenetet fog képezni az ügyvéd és a jogi előadó között. De mégis közelebb áll már ez a kamarai jogtanácsos az ügyvédhez, hiszen a nevében is benne van, hogy az ügyvédi kamarában bejegyzett, az ügyvédi kamara tagjaként, jogtanácsosként bejegyzett személyről van szó, aki az ügyvéd egyes jogosítványaival rendelkezik, az ügyvédi tevékenység bizonyos részleteit, így elsősorban a polgári eljárásokban való képviseletet, jogi képviseletet, valamint az egyes okiratszerkesztési tevékenységet ellátó jogász, mármint a kamarai jogtanácsos. Ez a jogász azonban továbbra sem lesz teljes joggal, önálló felelősséggel eljáró személy, mint ahogyan azt az ügyvéd teszi. Tehát az ügyvédnek továbbra is sokkal szélesebb mind a szakmai tevékenységi köre, mind pedig a felelőssége sokkal nagyobb a jövőben is.

Tehát a kamarai jogtanácsos bevezetésével és annak január 1-je utáni működésének megkezdésével szükséges számos jogszabályt módosítani. Az előttünk fekvő törvényjavaslat öt ilyen jogszabályt nevez meg, amelyet a kamarai jogtanácsosok működésének megkezdésével szükséges módosítani. Az előbb említett közjegyzői törvényt, a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt, a hagyatéki eljárásról szóló törvényt, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, valamint a pénzmosásról szóló törvényt kell módosítani a kamarai jogtanácsosok tevékenységének megkezdése miatt.

Természetesen a javaslat - ahogyan az államtitkár úr ismertette - más jogszabályokat is érint, és nem csak az ügyvédi törvénnyel összefüggésben. Tehát egyfajta igazságügyi korrektúráról van szó ebben a törvényjavaslatban. Számos szükséges módosítás, amelyek részben összefüggenek az ügyvédi törvény hatálybalépésével, részben pedig összefüggenek más, az elmúlt hónapokban általunk elfogadott igazságügyi tárgyú törvényekkel, ezek tették szükségessé, hogy elénk kerüljön most ez a több törvényt módosító jogszabálytervezet. Ha jól számoltam, akkor összesen nyolc törvény módosítását javasolja az igazságügyi miniszter ebben a jogszabályban.

Tisztelt Ház! Az előbb azért említettem, hogy a közjegyzői tevékenységről szóló törvényt újból tárgyaljuk, mert bízom benne, hogy nem szükséges megismételni az előbb a közjegyzőkről folytatott vitát, bár elvileg formálisan lehetőség lenne erre, én azért javaslom, hogy zárjuk le a közjegyzőkről szóló vitát, és inkább a törvényjavaslatnak elsősorban az ügyvédi tevékenységgel összefüggő részeit tárgyaljuk, hiszen ez a legnagyobb horderejű változás a következő évben.

A 2018-as esztendőben egyébként nemcsak az ügy­védi tevékenység szabályai, hanem számos, az ügyvédek által és egyébként az egész igazságszolgáltatás által napi szinten alkalmazott jogszabály is meg­újul. Gondoljanak csak arra, hogy nemcsak az ügyvédi törvény lép hatályba, de hatályba fog lépni a bün­tetőeljárási törvény, vagy hatályba fog lépni a polgári perrendtartási törvény, és még számos, ehhez kapcsolódó jogszabály is hatályba lép, és a közigazgatási rendtartásról nem is beszélve, amely szintén hatályba lép.

Tehát a 2018-as esztendőben az igazságügy, a szűkebb és a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatás egy nagy feladat előtt áll, az általunk megalkotott törvényeket meg kell kezdeni végrehajtani, meg kell kezdeni alkalmazni ezeket a jogszabályokat. Megjegyzem, hogy az Országgyűlés bölcsen elegendő időt hagyott a felkészülésre, bár nyilván itt figyelembe kell venni, hogy több új jogszabály párhuzamos hatálybalépése nehezebb feladat, mintha csak egy törvényt kellene újratanulnia ezeknek az igazságszolgáltatásban dolgozó személyeknek.

Tisztelt Ház! Tehát kérem, hogy a törvényjavaslatot támogassák, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja is támogatja a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Bárándy Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két dologban egyetértünk Répássy képviselő úrral, persze egy picit, nyilván az árnyalatokat tekintve más megközelítésben. De az egyik, hogy valóban a közjegyzők nagy napja van, mert a harmadik törvény, amivel a Ház foglalkozik ma e témakörben, teszem hozzá, hogy én ezt rosszallóan mondom, ahogy ezt az elmúlt törvény vitájában is kifejtettem. Tehát például Lázár képviselő úr az előző javaslatát nyugodtan behozhatta volna ide, és akkor megspórolunk egy vitát, és még a lóláb se lóg ki annyira.

A másik, amivel egyetértünk, hogy valóban - hogy fogalmazott képviselőtársam? - egy jogi tárgyú törvényeket korrigáló vagy korrekciót végrehajtó, vagy átvezető törvényről van szó. Ezt úgy szoktuk hívni, hogy egy jó kis salátatörvény, amiben van minden. Szó sincs arról, hogy itt az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvényeknek a módosításáról lenne szó, bár kétségkívül oda van téve elegánsan egy félmondattal, hogy „és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról”, azaz „és minden másról”, lehetett volna ezt is írni az előterjesztőnek.

Én nem szeretem az ilyen törvényeket, de érdekes, hogy visszanéztem, most úgy adódott, egy régi felvételt, ha még emlékeznek rá, képviselőtársaim, akik szintén régóta tagjai a parlamentnek, volt egy ilyen műfaj, hogy Parlamenti napló. Ez egy műsor volt az M1-en, és ott éppen Salamon képviselő úr annak idején kárhoztatta rettenetes módon a salátatörvényeket és fejtette ki azt, hogy ez miért nem jó. De hogy egy kicsit a mai naphoz közelebb is érjünk, Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök szintén felemelte szavát ezekkel szemben.

Természetesen azzal kapcsolatban, és itt nyilván más a dolga egy ellenzéknek és más a dolga a kormánypártnak vagy az előterjesztőnek és a kormánypárti képviselőnek, alapvetően nyilván az önök feladata az, hogy méltassák, dicsérjék a törvényt, az én feladatom pedig az, hogy nyilván szót ejtve arról, hogy mi az, amit el tudunk fogadni, de azért mégis a kritikáját fogalmazzam meg az előttünk fekvő javaslatnak.

Éppen ezért én hosszan nem foglalkoznék azzal, amiről Répássy képviselő úr is beszélt, államtitkár úr is beszélt, valóban vannak olyan részei a törvényjavaslatnak, amelyek abszolút indokoltak az ügyvédi törvény módosítása miatt. Tehát itt ezekkel értelemszerűen kifogásunk nincsen. Itt nyilván gondolok akár egyébként valóban a közjegyzői törvényre, a sza­badalmi ügyvivőkről szóló törvényre, az áldozatsegítésről szóló törvényre, a kárenyhítésről szóló tör­vényre és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényre.

Azonban itt hadd ragadjak le rögtön egy gondolat erejéig, és talán ez az egyik legkomolyabb kritika, hiszen most már nem lehet arra hivatkozni, hogy a Be.-t először intakt módon be kell terjeszteni, a Pp.-t először intakt módon be kell terjeszteni. Most már tényleg a kiegészítő törvényjavaslatok vitájának a szakaszánál tartunk. És ha államtitkár úr emlékszik rá, amikor a Be. törvény vitájánál, sőt a Pp.-nél is vitatkoztunk arról, hogy bizony a jogi segítségnyújtásról szóló törvény az komolyabb korrekcióra szorul, nem is korrekcióra, hanem hadd mondjam azt, hogy egy komolyabb tartalmi módosításra, és akkor önök megígérték azt, hogy a két nagy kódex hatálybalépése után erre is sor fog kerülni. Most itt vagyunk, rengeteg minden módosul ebben a törvényben, kivéve azokat a fontos szakaszokat, amelyekről annak idején beszéltünk.

Megállapodtunk abban és megállapítottuk azt, hogy helyes az - itt a Pp.-re utalok elsősorban, de természetesen a Be. is bevehető ebbe a körbe -, hogy ha bővül azoknak az eljárásoknak a köre, ahol a jogalkotó az ügyvéd jelenlétét követeli meg, azaz az ügyvédkényszeres ügyeknek a száma. Ez természetesen a szakmaiságot elősegítheti, fokozhatja, de akkor jó és akkor helyes ez, hogyha mellétesszük a másik alapelvet biztosító feltételrendszert is, azaz hogy valóban a jog előtt mindenki egyenlő legyen, legyen az büntetőeljárás vagy legyen az polgári eljárás. Márpedig a mai szabályok ezt nem biztosítják.

(14.40)

Természetesen ennek a százszázalékos biztosítása illúzió, de törekedni kell arra, hogy ez minél inkább így legyen.

A jogegyenlőséget, akár a jogtudomány területét vesszük, már az ott kialakult álláspontokat, akár a nemzetközi gyakorlatot, sztenderdeket, akár a magyar jogfelfogást, azért erősen meghatározza az, hogy kinek van lehetősége jogi képviselet igénybevételére. Azok, akik jómódú emberek, azoknak van ilyen lehetőségük, hiszen választhatnak a 6 ezer budapesti és 12 ezer egyébként országosan működő ügyvéd és ügyvédi iroda között. De azok, akiknek nem teszi lehetővé az anyagi lehetőségük, azok bizony hátrányba kerülnek, és ha a jogi segítségnyújtásról szóló törvény nem teszi lehetővé a jelenleginél lényegesen szélesebb körben azt, hogy ügyvéd segítségét vegyék igénybe azok, akik rászorulnak, és nem tudják az ügyvédi munkát megfizetni, akkor a jogegyenlőség sérülni fog. És amit a jogszabály-módosításnál az egyik oldalon nyerünk, azaz a magasabb fokú szakmaiságot, azt a másik oldalon meg elveszítjük. Senki nem kerülhet azért hátrányba, mert nincs pénze ügyvédre, nem eshet el a perlés lehetőségétől, mert nincs pénze ügyvédre.

Én azt gondolom, ha az eljárásjogi törvények vitáján túl vagyunk, és most már a kapcsolódó törvények vitájánál tartunk, és itt is módosul nemcsak a Be.-re vonatkozó szabályrendszer, hanem a Pp.-re vonatkozó szabályrendszer is, indokolt lenne az, hogy a kormány végre beterjessze azt, amit ígért. És kérdezem államtitkár urat, hogy miért nem teszi. Tehát a segítségnyújtásról szóló törvény kapcsán miért nincs előttünk most ebben a törvénycsomagban az a javaslat, amelyik kibővíti azoknak a körét, akik ezt igénybe vehetik ezekben az eljárásokban? Annál is inkább kérdezem ezt okkal, mert az ötpárti egyeztetésen erre kaptunk ígéretet, hogy ez így lesz. Kaptunk arra ígéretet, hogy a kormány előtt már ott vannak ezek a tervezetek, már dolgoznak rajta, és egyébként egyetértenek ezzel a felvetéssel. Ha ez így van, akkor szeretném megkérdezni, hogy hol vannak ezek a szabályok. Ezt én egy olyan hiányosságának érzem ennek a törvényjavaslatnak, ami önmagában is elgondolkodtatna, hogy ha minden mással egyetértünk, ami benne van, támogassuk-e, mert enélkül az egész, hogy úgy mondjam, rendkívül igazságtalan, hadd fogalmazzak így.

Az, hogy ennyi törvény még módosul a szükséges mellett, az pedig, azt kell hogy mondjam, az igazságügyi miniszter felelőssége és az igazságügyi kormányzat felelőssége. Ugyanis ezek a törvények nem szükségszerűen kellene hogy módosuljanak az új ügyvédi törvény hatálybalépésével, mert például a Pp.-módosításra itt az ügyvédi törvényt úgymond kiegészítő törvénycsomagban 18 tételben kerül sor - mondjuk, számos szövegcserés módosítással -, aminek az égadta világon semmi köze a törvényekhez. Számtalanszor elmondtuk már, tisztelt képviselőtársaim, azt, hogy elképesztően silány minőségben és trehány módon terjeszti elő az Igazságügyi Minisztérium a javaslatait. Annak a minisztériumnak, amelyiknek nemhogy a saját jogalkotási munkájára, hanem más minisztériumok jogalkotási munkájára is figyelni kellene, hogy az koherens legyen, hogy az szakszerű legyen, ehhez képest az önöktől érkező javaslatok, államtitkár úr, a szakmai minimumot is nélkülözik. Az, hogy a Törvényalkotási bizottságban, még egyszer mondom, az Igazságügyi Minisztériumtól származó előterjesztéseknek több tíz oldalas korrekcióját kelljen végrehajtani a zárószavazás előtt, és ezek mind szövegpontosítási, stiláris módosító javaslatok, illetve koherenciazavart kiküszöbölő javaslatok, ez elképesztő. Hát, mit csinálnak önök a minisztériumban?! És ez a javaslat ugyanerről árulkodik, tisztelt államtitkár úr.

Az, hogy a Pp.-t, még egyszer mondom, 18 tételben kell módosítani ebben a javaslatban, az, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló jogszabályt máris módosítani kell - ez, egyébként csak úgy mondom zárójelben, 2007. évi LIII. törvény, tehát nem olyan régi -, vagy még a hatályba sem lépett, választottbíráskodásról szóló törvényt három tételben kell módosítani, sőt ami a legszebb, magát az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt 9 tételben és rengeteg szövegcserés módosítással kell korrigálni - hát milyen minőségű munka ez, államtitkár úr?! Én azt gondolom, hogy ezek elfogadhatatlanok.

És hadd mondjam még azt: nem tudom, hogy volt-e olyan parlamenti frakció, amellyel egyeztettek, vagy nem volt, na de azért van talán rossz tapasztalatuk arról, hogy a le nem egyeztetett kétharmados törvényeknek mi a sorsa itt az Országgyűlésben most, ugye? Ehhez képest a javaslat több sarkalatos rendelkezést tartalmaz, tartalmaz ilyet a médiatörvényről, a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvényről, aztán a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényről, a legfőbb ügyész, az ügyészek jogállásáról szóló törvényről - gondolják, hogy ezt megszavazzuk?

Államtitkár úr, én azt gondolom, hogy bizony legalább a kétharmados törvényekben némi konzultáció indokolt lenne. Nem feltétlenül mondok én ötpártit, teljesen fölösleges ezt ennyire formalizálni, de némi egyeztetésre talán szükség lenne, és akkor lehetne arról szó, hogy az ember ezt támogatja. Sőt mi több, még akkor is támogatja, hogyha - természetesen nem mint a kofák, piaci alapon értem - kapunk valamit cserébe érte. Nem mi, hanem a magyar állampolgárok, olyan javaslatok támogatását, amit mi fontosnak tartunk. Tehát például, amit én említettem, itt van ez a jogi segítségnyújtásról szóló törvény. Ha például tudunk abban egyeztetni, hogy ez módosuljon, akkor nyilván mi is nyitottabban állunk egy kétharmados törvény támogatása elé; ha nem, akkor nyilván mi sem. Meg természetesen itt van még, amit régóta emlegetünk, hogy az OBH elnökének és a Kúria elnökének a pályázatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogkörén ejtsünk némi változtatást. Erről is már beszéltünk sokszor, megint idehozom, mert megint e témakörben van itt előttünk kétharmados módosító javaslat. Akkor hozzuk be, beszélgessünk arról, hogy mire volna szükség, mellétesszük a javaslatainkat, és adott esetben meg lehet egyezni - de így nem.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, a javaslatnak vannak tehát olyan részei, amelyek a mi meglátásunk szerint is szükségesek és indokoltak. Én a magam részéről leszoktam arról, hogy módosító indítványokat nyújtsak be, ugyanis teljesen mindegy, hogy mit nyújtok be, az el van utasítva, merthogy ellenzéktől származik. Úgyhogy én most elmondtam, amit én gondolok, és akkor be lehet terjeszteni kormánypárti módosítót, amit nem ciki megszavazni. És ebben a témakörben, nyilvánvalóan, ha olyan, akkor mi is támogatni fogjuk, mert még egyszer mondom, van ennek a javaslatcsomagnak olyan része, amit tudunk támogatni. Sőt mi több, tisztelt képviselőtársaim, még azt is mondom, hogy az általam kárhoztatott rendelkezések közül is van olyan, amit támogatni tudunk, ugyanis a kritikám nem arra vonatkozott, hogy az, ami most itt van, az rossz, hanem arra, hogy hogy lehet úgy törvényt alkotni, hogy egyébként ennyi korrekcióra van szükség.

Úgyhogy nyilván a módosító javaslatok és a hozzáállás függvényében tudunk beszélni tovább erről a javaslatról, így, jelenlegi formájában biztosan nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A folytatása van előttünk az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek. Azért a folytatása… (Zúg a hangosítás.) - elnézést, mintha valami itt zavarna az erőben. Azért a folytatása, mert elfogadtuk a jogszabályt, tehát számtalan más jogszabályt is módosítani kell ahhoz, hogy ez minden ponton illeszkedjen a magyar jogrendszerbe.

A neve is az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatályba léptetésével kapcsolatos és egyéb más igazságügyi jogszabályokkal kapcsolatos törvényjavaslat. Azt gondolom, hogyha csak arról beszélnénk… - és szerintem itt egy hibát követett el az előterjesztő a tekintetben, hogy külön kellett volna választani ezt a két részt, hiszen a legfontosabb rész most az, hogy a hatálybalépéssel kapcsolatos jogszabály-módosításokat meg lehessen csinálni.

 (14.50)

Nemrégen volt egy hasonló jogszabály itt bent előttünk, amely éppen 73 jogszabályt módosított, és akkor is elmondtam azzal kapcsolatban a vitában, hogy nagyon komoly igazságügyi előkészítést követel meg egy-egy ilyen módosító javaslat, mégpedig azért, mert gyakorlatilag a teljes magyar jogrendszert át kell fésülni ahhoz, hogy mit is változtassunk rajta. Akkor, amikor az „ügyvédek” megnevezés helyett bejön az „ügyvédek és a kamarai jogtanácsos” kifejezés, akkor nyilván ahol korábban szerepelt az „ügyvéd” szó - mivel a jövőben ugyanazt a tevékenységet a kamarai jogtanácsosok is elláthatják, így valamennyi jogszabályt fogja érinteni, amelyben ez szerepel, és valamennyit át kell írni, ami nyilván nem kis feladat. Azt gondolom, önmagában a mostani javaslatot is így kellett volna beterjeszteni, leválasztani róla a salátajellegét, és ha kifejezetten az eredeti céljáról lenne szó - az eredeti célja az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével, léptetésével kapcsolatos rendelkezések -, akkor az teljesen más tészta lett volna, mint így. Azt gondolom, sokkal fontosabb lett volna, hogy ez így kerüljön be.

Sorozatos probléma, és az ellenzék mindig erről beszélt az elmúlt hét és fél évben, amióta a Jobbik Magyarországért Mozgalom itt van a parlamentben, hogy azokat a salátatörvényeket, amelyekben egy törvényi cím alá besorakoztatva behoz sok más törvényt, és azokat megpróbálja egybefűzni, amelyeknek nincs egysége és nincsen logikai kapcsolata, általában nem támogatjuk, és azt gondolom, főleg nagy könnyelműség a kormány részéről behozni egy ilyet egy kétharmados törvény esetén, egy sarkalatos törvény esetén, hiszen mindig elmondtuk a kritikánkat, mindig elmondtuk a salátatörvényekkel kapcsolatos kritikánkat. Persze az államtitkár úr majd el fogja mondani, hogy ezek mind összefüggenek egymással, mindegyik logikailag kapcsolódik, mind egymásra épül, amiben van is valami, mert mindegyikben van olyan pont, ami egymásra épül, azonban nagyon sok más tekintetben is módosítja a jogszabályt, ami logikailag semmilyen formában nem kapcsolódik. Önmagában véve, ha részletes technikai módosítások lennének, akkor nem lenne problémánk ezzel a jogszabállyal.

Ha már itt tartunk, akkor nézzük, mik ezek! Répássy úr, képviselőtársam elmondta, hogy beszéljünk az ügyvédi törvényről, hiszen itt ez elsősorban azt módosítja, és a közjegyzői törvényről már úgyis sok szó esett a mai napon, hiszen már kétszer is bekerült a Ház elé a mai nap folyamán, és ez a harmadik, hogy bekerül. Azonban nem lehet elmenni szó nélkül emellett, hiszen nagyon nagy részben a közjegyzők működését is módosítja ez a jogszabály, sőt azt kell mondjam, hogy szinte az egyik legnagyobb részben az ő tevékenységüket érinti, ami nincs összefüggésben az ügyvédi tevékenységről szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatos jogszabály-módosítással, hiszen rengeteg olyan dolog történik, aminek tulajdonképpen ahhoz semmi köze.

Ilyen például a felelősségbiztosítás kérdése is, amit már az államtitkár úr jelzett, hogy 50 millióról 100 millióra növekszik a közjegyzők esetében a felelősségbiztosítás összege, amelyre a Magyar Országos Közjegyzői Kamara fog majd szerződést kötni, minden egyes közjegyzőre külön-külön. Eddig 50 millió forint volt, most 100 millió lesz. Azt gondolom, nyilván az hozza be ezt a változást, hogy a gazdasági élet ezt megköveteli, hiszen a közjegyzők olyan összegekben kötnek napi rendszerességgel szerződéseket, ami nyilvánvalóan indokolja azt, hogy a felelősségbiztosítás felső összege e tekintetben nőjön.

Ha már itt tartunk, visszatérve Répássy úr ajánlására, akkor foglalkozzunk egy kicsit az ügyvédi törvénnyel is. Hasonlóan érinti ez a jogszabály az ügyvédek kötelező felelősségbiztosítását is, bár nagyon-nagyon pici mértékben, és gyakorlatilag csak technikai jelleggel érinti, hiszen megmondja, hogy 2018. január 1-jétől 2018. december 31-ig lesz 10 millió forint összegű a felelősségbiztosítási maximális összeg, amely sérelemdíj és felelősségbiztosítási díj, kártérítési díj, tehát erre az összegre kell a biztosításokat megkötni. Ezzel kapcsolatban már az ügyvédi törvény vonatkozásában is kifejtettük az álláspontunkat, ami nagyjából egyezik az ügyvédi kamara álláspontjával.

Örülök annak, ha a módosítónkat nem is fogadja el - annak nem örülök, hogy nem fogadja el a kormányzati többség az ellenzéki módosítókat egyáltalán, és élből elutasítják, de annak örülök, ha egy-egy olyan dolog, ami itt bírálatként elmondunk egy törvénytervezettel kapcsolatban, mégis bekerül majd a következő jogszabályba, vagy a következő módosításban mégis megjelenik. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény egyes pontjai is ilyenek voltak. Mégpedig én itt megbíráltam az ügyvédi tevékenységről szóló törvénynek azt a részét, amely a felelősségbiztosítási plafonnal foglalkozott, illetve a kártérítési összegekkel foglalkozott, hogy milyen összegben kell kártérítés esetén felelősségbiztosítást kötni. Ebben kamarai ajánlás volt, az Országos Ügyvédi Kamarának volt ebben állásfoglalása, amit meg is küldött a minisztériumnak.  

Ami hiányzott ebből a javaslatból, az az volt, hogy az Országos Ügyvédi Kamara nem tart indokoltnak egy olyan díjemelést, illetve egy olyan összegemelést, ami nagymértékben, hirtelen következik be, hanem leírta, hogy több lépcsőben, fokozatosan, lassan kellene egy ilyen változást megvalósítani Magyarországon. Ez be is következett az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben, hiszen fokozatosság jelenik meg, évekre lebontva egy fokozatos emelés. Azt gondolom, az emelést minden esetben a gazdasági élet és az ügyvédi tevékenység megköveteli, még akkor is, ha az ügyvédeknek kellemetlenebb az, hogy nyilván magasabb biztosítási díjat kell fizetni, de akkor is tudomásul kell venni, hogy ez nyilván az ügyvédet is védi, hiszen nem neki kell majd ezeket az összegeket kifizetni.

Ha már itt tartunk, akkor egy része viszont teljes mértékben hiányzik, amit az ügyvédi kamara ajánlott, ez pedig az ügyvédek korlátolt felelőssége, tehát akár egy ügyvédi irodának a működése úgy, mint egy korlátolt felelősségű társaság. Szintén a kamara javasolta, hogy amennyiben viszont növekednek a díjak, növekedik a biztosítási összeg, akkor el kellene azon gondolkodni, hogy legyen arra lehetőség, hogy korlátozott legyen az ügyvédek felelőssége. Itt ötletként akár az is megvalósulhat, hogy egy bizonyos, akár dupla biztosítási díjösszeg esetén korlátlan felelősségbiztosítás lép életbe, és akkor így korlátozott lenne az ügyvédek felelőssége. Tehát e vonatkozásban volt a kamarának ajánlása.

Visszatérve a közjegyzői tevékenységhez. Módosult bizonyos szempontból a közjegyzői gyakorlat ideje eltöltésének a helye, hogy hol is lehet eltölteni ezt a közjegyzői kinevezéshez szükséges gyakorlati időt. Azzal, ami az eddigi jogszabályban benne volt, teljes mértékben egyetértünk, és azt sem tartom ördögtől valónak, ha ezen változtatunk, azonban ezzel a változással én nem egészen tudok egyetérteni minden tekintetben. Abban egyet tudok érteni, hogy valóban az a jogász, aki szakvizsgával rendelkezik, alkotmánybíró lesz, és alkotmánybíróként vagy akár az európai uniós emberi jogi bíróságon dolgozik iksz évet, nyilván van akkora jogi tapasztalata, hogy a közjegyzői tevékenységet el fogja tudni végezni, ezzel nincs is semmiféle problémám.

Ellenben a másik fordulattal, amelyik, ha jól emlékszem - amiről eddig beszéltem, az a c) pont, viszont a b) ponttal nem tudok egyetérteni, illetve nem így tudok egyetérteni. Azt mondja, hogy a közigazgatási gyakorlatot figyelembe kell venni abban az esetben, ha központi szervnél töltötte el ezt az időt, központi közigazgatási szervnél. Azt gondolom, ha kibővítjük a közigazgatásban dolgozó jogászokra is ezt a lehetőséget, hogy három év gyakorlati idő elteltével ők is pályázhassanak közjegyzői helyre, és kinevezhetők legyenek közjegyzői funkciókba, akkor nem szabad ezt beszűkíteni központi kormányzati közigazgatási szerveknél dolgozó köztisztviselőkre vagy kormánytisztviselőkre, hanem akkor már ezt a közigazgatásban dolgozókra kellene egyformán kivetíteni. Tehát nem szabad leszűkíteni arra, mert ebből nyilván az a következtetés jut eszébe egy ellenzéki képviselőnek, hogy persze, már megint a bevált központi kormányzati káderembereinket akarjuk majd beültetni, nekik akarunk lehetőséget biztosítani arra, hogy a közjegyzői székekbe be tudjanak ülni.

 (15.00)

Kizárjuk azokat a közigazgatási szakembereket, akik egyébként ugyanúgy eljártak a bíróságokra, ugyanúgy képviselték közigazgatási ügyekben a hivatalukat, ugyanúgy végeztek ugyanolyan jogi tevékenységet, de nem központi, hanem valamelyik centrális szervnél voltak, vagy helyi szinten vagy középszinten voltak. Ezeket nem lenne szabad álláspontom szerint semmiféleképpen kizárni, ha bővítünk. Tehát vagy ne bővítsünk ebbe az irányba, vagy ha bővítjük, akkor ez vonatkozzon minden közigazgatásban dolgozó jogászra, nyilván azokra, akik jogi tevékenységet végeznek, egyformán vonatkozzon rájuk ez a jogszabály.

Nyilván arra, hogy a számítástechnika fejlődik, figyelemmel kell lenni, és ezért kell változtatni. De megint azt mondom, hogy ezt nem ebben a jogszabályban kellene.

Az, hogy az öröklési jogi és személyi állapot tárgyú ügyleteknél továbbra is papíralapon kell az ügyeket intézni, azt gondolom, indokolt, helyes, hogy benne van a javaslatban.

A közjegyzők titoktartási kötelezettsége nyilván eddig is szabályozva volt. Azonban ez most bizonyos szempontból változik, hiszen a közjegyzői iroda ügyintézőjére is ugyanaz a titoktartási kötelezettség vonatkozik, mint a közjegyzőkre, helyettes közjegyzőkre. Nyilván ez egy indokolt módosítás, amit már régebben is meg kellett volna tenni, hiszen ugyanolyan információknak, titkoknak jut a birtokába, mint a közjegyző, és ugyanúgy társadalmi érdek az, hogy adott esetben ezek a titkok ne kerüljenek nyilvánosságra. Nyilván eddig is a közjegyzői iroda a munkaszerződésben, amikor felvett egy-egy ilyen alkalmazottat, a titoktartásra kitért, de sokkal erősebb az, ha e tekintetben törvényi szabályozás lesz, és törvényi szinten kerül rögzítésre a titoktartás.

(Az elnöki széket dr. Hiller István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ha túllépünk a közjegyzői módosításon, illetve az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosításán is, akkor látjuk, hogy további más ügyek, fontos jogszabályok is megváltoztatásra kerülnek ebben a tervezetben. Így a szabadalmi ügyvivői tevékenységről szóló törvény, vagy a hagyatéki eljárásról szóló törvény, vagy akár a Nemzeti Bankról szóló törvény, vagy a polgári perrendtartás, amelyet nem olyan régen fogadtunk el, illetve amely már azóta is módosult. Nyilván ha csak arról szólna a Pp. módosítása, hogy az ügyvéd helyett az ügyvéd és kamarai jogtanácsos kerül bele, akkor egy szót sem szólnék. Csak valóban, ahogy már az előttem szóló is említette, az Igazságügyi Minisztériumnak ez a jogalkotó tevékenysége hagy némi kívánnivalót maga után. Itt is az látszik, hogy folyamatosan jönnek be olyan módosítások, amelyekről nemrégen fogadtuk el a törvényt. Még hatályba sem léptek, máris kiderül, hogy ebben is, abban is hozzá kell nyúlni, itt is kell változtatnunk rajta, ott is kell változtatnunk rajta. Azt gondolom, hogy ezen a módszeren kellene változtatni. Az lenne jó, ha valóban sziklaszilárdságú, ahogy önök az Alaptörvényt hívták (Dr. Völner Pál: Gránit!), gránitszilárdságú törvények születnének. A sors iróniája, hogy ahhoz is nagyon hamar hozzá kellett nyúlni, az sem állta meg sok tekintetben a helyét, és mint tudjuk, a kormánypártok azok, amelyek nagyon sok esetben elsőként szegik meg a saját Alaptörvényüket, még ahhoz sem ragaszkodnak, amit maguk fogadtak el. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Üdvözlöm önöket. Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Független képviselő nem tartózkodik teremben, kétperces felszólalásra nem jelentkezett senki.

Most további képviselői felszólalások következnek, amennyiben ilyen felszólalásra van jelentkezés. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e reflektálni az elhangzottakra. (Dr. Völner Pál jelzésére:) Völner államtitkár úr, parancsoljon!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Néhány kérdés elhangzott, így megpróbálok rájuk válaszolni.

Bárándy képviselő úr felvetette gyakorlatilag a salátatörvény problémáját, de Gyüre képviselőtársam már válaszolt rá. Valóban sok törvényt érintenek ezek a változások, és ezek teszik szükségessé, hogy egy csomagban kerüljenek ide a tisztelt Ház elé. Annyiban megvédeném az IM apparátusát, hogy egy ilyen komplex és összefüggő munkánál természetesen mindig van egy kis simítanivaló. Tehát önmagában nem a jogalkotás minőségét vagy az alacsony minőségét jelzi az, ha az utolsó pillanatig sikerül még javítani rajta.

Ami a jogi segítségnyújtásra vonatkozó kérdés volt, tudjuk, hogy az új Pp.-ben több olyan módosítás is történt, ami ebbe az irányba mutat, hiszen a járásbíróságon megvan a kitanítási, tájékoztatási kötelezettség, a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfeleknek formanyomtatvány áll a rendelkezésükre, hogy hiánypótlás nélkül tudjanak beadványokkal élni, illetve a költségmentességi jogszabályokat is a közelmúltban kiterjesztettük.

A kétharmados egyeztetések kapcsán magában az expozéban is utaltam rá, hogy van néhány olyan technikai jellegű módosítás, például a gyakorlati idők egyforma számítása, amely szükségessé teszi a módosítást. Ha a képviselő úrnak van igénye, természetesen szívesen látjuk egyeztetésre, vagy akár a többi frakció jogi szakembereit is egy ilyen megbeszélésre.

Gyüre képviselőtársam azt vetette fel, hogy külön kellett volna esetleg beterjeszteni ezeket az anyagokat. Pont a közjegyzők kapcsán hangzott el az az észrevétel, hogy miért külön jöttek be a Ház elé, úgyhogy ebben nem tudunk így igazságot tenni. Ez most egyben került az asztalunkra.

Ami a felelősségbiztosításnál az emelést illeti, pontosan a MOKK javaslata volt ez az összeghatár, és valóban az ügyvédi törvény szerinti ügyvédi felelősségbiztosítás emelését követte.

Ami a közjegyzői gyakorlatot illeti, itt pedig az átjárhatóság például az egységes jogi szakvizsga és a jogi gyakorlat elismerése kapcsán merült fel, így bővül, a bírák jogállásáról szóló törvény módosításait követte.

Még annyit mondanék befejezésként, hogy valóban több törvényt fogadtunk el a közelmúltban. Nyilvánvaló, hogy mindig az utolsó az, ami a legaktuálisabb, és mindig maradhat olyan, amit frissíteni lehet ennek alapján a többieknél. Köszönöm a figyelmet.

Felszólalások:   72-92   93-102   103-118      Ülésnap adatai