Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Dúró Dóra, a Jobbik képviselője, szintén napirend után kíván felszólalni: „Törperős vagy Gombóc Artúr? Tudatos neveléssel javíthatunk a gyerekek egészségi állapotán.” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben.

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kü­lönböző nemzetközi összehasonlításokból és hazai felmérésekből is teljesen világos, hogy a magyarság egészségi állapota nem megfelelő, regionális összehasonlításban is elmarad a minket körülvevő országokétól.

Mindezek oka a helytelen táplálkozás, az egészségtudatosság hiánya, a mozgásszegény életmód, de említhetnénk a túlzott alkoholfogyasztást vagy a dohányzást is. A magyar felnőttek körülbelül 54 százaléka az elhízott kategóriába sorolható, a középkorú férfiak esetében ez az arány 71 százalékos, tehát a középkorú férfiak több mint kétharmada Magyarországon elhízott.

A táplálkozásra vonatkozó adatokból kiderül, hogy a gyerekek naponta feleannyi tejterméket fogyasztanak, mint amennyi szükséges lenne, és a zöldségfogyasztás is elmarad, szinte töredéke annak, ami kívánatos lenne esetükben. Ezzel szemben a só- és cukorfogyasztás a kilencvenes évek középétől kezdve Magyarországon növekszik, és a gyerekek egyharmadánál kétszerese a napi szükségleteknek. Mindezt különböző felmérésekből, illetve a KSH adataiból, statisztikáiból ismerhetjük meg.

A táplálkozás esetében is láthatjuk tehát azt, hogy a tudatosság hiánya sajnos jelen van mind a szülőknél, mind a gyerekeknél, de ez nemcsak a táplálkozásban, hanem a szabadidő eltöltésében is megmutatkozik. A „Magyar Ifjúság Kutatás” eredményeiből azt látjuk ugyanis, hogy a leggyakoribb szabadidős tevékenységek a fiatalok körében a következők, saját bevallásuk szerint: 1. helyen televíziót néznek, 2. helyen interneteznek, 3. csetelnek vagy facebookoznak, 4. zenét hallgatnak, 5. barátaikkal lógnak, 6. olvasnak, és csak 7. helyen említik meg a sportolást mint szabadidős tevékenységet, és mindössze a válaszadók 27 százaléka mondta azt, hogy valamikor is a szabadidejében sportolással tölti az idejét.

Ebből is következik az a mozgásszegény életmód, ami nemcsak a gyerekeknél, nemcsak a fiataloknál van jelen, hanem a felnőtt lakosság körében sajnos sokkal erőteljesebben megnyilvánul. A KSH felméréséből kiderül, hogy a magyar emberek naponta átlagosan 7 percet fordítanak testedzésre - 7 percet naponta -, és a felnőtt lakosság mindössze 34 százaléka mondja azt saját bevallása alapján, hogy bármilyen formában, bármilyen rendszerességgel sporttevékenységet végez. Tehát a lakosság kétharmada egyáltalán nem végez, és aki végez, az is naponta átlagosan 7 percet fordít testedzésre.

Szintén a „Magyar Ifjúság Kutatás”-ból tudhatjuk azt, hogy a rendszeres mozgás az ifjúság körében szintén nem túl elterjedt, sőt 2004-hez képest még visszaesés is tapasztalható körükben, hiszen 2004-ben 41 százalékuk mondta azt, hogy végez valamilyen formában rendszeres mozgást, 2016-ban mindössze 36 százalékuk, és 2012 óta nem változott ez az arány, tehát a 2012-es adathoz képest 2016-ig semmilyen előrelépést nem sikerült elérnünk a magyar ifjúság körében a tekintetben, hogy többet mozogjanak, szabadidejükben többet sportoljanak.

Mindezek ellenére az élsport tekintetében Magyarország kiemelkedő eredményeket produkál évről évre nemcsak az olimpiákon, hanem a különböző olimpiai sportágakban is, és ez így volt az idén is. Számos olimpiai számban szereztünk érmeket világversenyeken, elég csak az öttusára, az atlétikára, az úszásra, a vízilabdára, a kajak-kenura vagy a vívásra gondolnunk, sőt az idén Magyarország házigazdája lehetett az úszó-világbajnokságnak, a cselgáncs-világbajnokságnak és az ifjúsági olimpiának is.

Engedjék meg, hogy a felszólalásomat egy kicsit rendhagyó és személyes résszel zárjam. Van egy nagyon kedves barátom, aki egy élsportoló, és az egyik találkozásunk alkalmával nekem ajándékozta azt a mezét, amiben junior világbajnoki címet szerzett. Ezt óriási megtiszteltetésnek éltem meg, és nagyon köszönöm neki. Megegyeztünk abban, hogy ha az idei év egyik világversenyén sikerül érmet szereznie, akkor ebben a mezben fogok felszólalni egy sportos témában. Most ezt megtettem. Ezúttal is gratulálok neki, itt van rajtam a meze. (Blézerét szétnyitva megmutatja.) Minden sportolónak gratulálok az elért eredményekhez, és további sok sikert kívánok. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. (Zaj a Jobbik soraiban.) A képviselőtársaimat megkérem, hogy szíveskedjenek államtitkár úrra koncentrálni.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A képviselő asszony a beszédében néhány fő problémát sorolt fel ezen a területen: a táplálkozással kapcsolatos intézkedések hogyan valósulnak meg, a mozgásra vonatkozóan a mozgáshiányos életmód, a dohányzás problémáiról beszélt, illetve hogy mi az, ami ezen a területen történt.

Ha csak az elmúlt évekre visszatekintünk - 2010 óta képviselő asszony is tagja ennek a Háznak, tehát tudhatja -, a mindennapos testnevelés bevezetésre került, tehát gyakorlatilag a gyerekek körében megpróbáljuk, hogy a napi 7 perc mozgás mindenképpen emelésre kerüljön, ellentétben a felnőtteknél tapasztalt adatokkal. Ami pedig a fittséget, gyakorlatilag a fizikai állapot felmérését illeti, ebben is állandó program van, ami rögzíti az eredményeket.

Amit én még kiemelnék, szintén az ifjúság körében, a gyerekek körében az egészséges táplálkozást elősegítő beavatkozások, amelyek körében gyakorlatilag az egészséges táplálkozás érdekében népegészségügyi termékadó került bevezetésre, a transzzsírsavak bevitelét korlátozó jogszabály és a közétkeztetés egészségesebbé tételét szolgáló rendelet. Mindig vitatkozunk itt a Házban, hogy mennyien kapnak naponta többszöri étkeztetést az oktatási intézményekben térítésmentesen, mennyit javult a helyzet 2010 óta.

Azt is elmondhatjuk, hogy nemcsak nagyobb mér­tékben jogosultak erre a juttatásra a gyerekek, hanem egészségesebb ételeket is kapnak, hiszen a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások is 2014-ben bevezetésre kerültek az EMMI-rendelet formájában.

A népegészségügyi termékadó 2011 óta működik, amely a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó, magas cukor-, só-, koffein- és metil-xantin-tartalmú élelmiszerek megadóztatását szolgálja, ugyancsak - mint említettem - a transzzsír­sav­tar­ta­lom csökkentése érdekében pedig 2013 őszén került kihirdetésre a vonatkozó EMMI-rendelet.

Az iskolai büfékben sem lehet már válogatás nélkül árusítani termékeket, itt is 2012 óta EMMI-rendelet szabályozza, hogy az iskolai büfé és áruautomata üzemeltetése esetén az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye szükséges annak megítéléséhez, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak. S magában a 2014-20-as egészségügyi ágazati stratégiában nevesítve van az egészséges Magyarországért intézkedéscsomag részeként, hogy milyen intézkedések azok, amelyek ezen az úton elősegítenek bennünket: „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program, szervezett, célzott népegészségügyi szűrések országos kiterjesztése, a keringési betegségek megelőzését szolgáló, komplex program.

Tehát gyakorlatilag elmondható, hogy ezen a területen a kormányzat nagyon aktívan próbál változtatni ezen a megörökölt, kedvezőtlen helyzeten. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

(15.50)

Felszólalások:   206-209   210-213   214-217      Ülésnap adatai