Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ezért a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Vas Imre képviselő úr, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországnak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?” címmel. Vas Imre képviselő úré a szó. Parancsoljon!

DR. VAS IMRE (Fidesz): (Dr. Vas Imre mikrofonja nincs feltéve.) Köszönöm a szót. (Jelzésre:) Ja, bocsánat.

ELNÖK: Megvárjuk, amíg képviselő úr fölteszi - bár ekkora rutinnal már föl kellett volna tenni - a mikrofont. (Dr. Vas Imre fölteszi a mikrofont.) Kérem szépen az időt visszaállítani. (Megtörténik.) Vas Imre képviselő úré a szó.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntése teljes mértékben ellentétes az európai népek érdekeivel és az Európai Unió biztonságával. Meggyőződésem, hogy a magyar kormánynak mindig tiszteletben kell tartania az európai rendelkezéseket, így például a schengeni egyezményt, amely egyértelmű intézkedéseket tartalmaz arról, hogy miként kell megvédeni az EU külső határait. Azt viszont soha nem szabad elfogadnunk, hogy a magyar embereken kívül bárki más döntsön arról, hogy kit engedünk Magyarországra, kivel akarunk együtt élni.

Az elmúlt napok nyilatkozataiból az is jól látszik, hogy a kvótaperben hozott döntés csak az első lépés, Brüsszel ugyanis szintet lép, és felpörgeti a betelepítési programot. Míg korábban önkéntességről, eseti jellegről, pár ezer főről volt szó, addig most már kötelező rendszerről és állandó elosztásról beszélnek, felső létszámküszöb, létszámkorlát nélkül. Pedig a kvótarendszer teljesen észszerűtlen, mert nem oldja meg a problémát, sőt további több millió beván­dorlónak nyújt biankó meghívót. Igazságtalan, mert felülírja a nemzetállamok jogköreit, és veszélyes, mert figyelmen kívül hagyja a mindenki előtt teljesen egyértelmű biztonsági kockázatokat. A politika megerőszakolta az európai jogot és az európai értékeket, úgy, hogy nyolc nappal a döntés határidejének lejárta előtt csak 25 százalékban sikerült teljesíteni a célszámokat a tagállamoknak.

Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ítélet csupán azt mondja ki, hogy a belügyminiszterek tanácsának kötelező kvótáról hozott döntése összhangban áll az európai előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy most egy újabb jogi vita fog kezdődni, amely során a magyar kormánynak harcolnia kell, hogy megvédje az országot.

Mindezek alapján tisztelettel kérdezem állam­titkár urat: milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországnak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében? Fennáll-e a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának? Felmerülhetnek-e újabb szempontok a kötelezettségszegési eljárás során? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációs kérdésére Völner Pál államtitkár urat kérem, hogy válaszoljon. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Bíróság 2017. szeptember 6-án kihirdetett ítélete lezárta azt az eljárást, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló határozat érvényességére vonatkozóan. Ez a határozat eredetileg 120 ezer menedékkérő szétosztását célozta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a 2015 őszén fennálló körülmények között az uniós jognak megfelelő volt e határozat elfogadása mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból.

Az ítéletet a magyar kormány tudomásul veszi, annak ellenére, hogy számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. A bíróság ítéleteinek elfogadása azonban az Európai Uniónak olyan alapvetése, amelyet természetesen mint uniós tagállam Magyarország is tiszteletben tart.

Ha a bíróság elfogadta volna érveinket, és megsemmisíti a kvótahatározatot, akkor most felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, mert a kötelező kvóták ügye akkor és ott megbukott volna. Így azonban a Bizottság újult erővel lép fel egyes tagállamok ellen, még annak ellenére is, hogy a 2015-ben két évre elfogadott kvótahatározat alkalmazása 2017. szeptember 26-án lejár.

A menedékkérők kötelező áthelyezése kapcsán tehát a következő jogi csatára a Bizottsággal kerül sor, kivéve, ha a Bizottság belátja, hogy a kvótahatározatot már nincs értelme sem Magyarországon, sem az ugyancsak eljárás alá vont Csehországon és Lengyelországon számonkérni. Nemcsak azért, mert a határozat alkalmazása pár napon belül lejár, de azért sem, mert a többi tagállam sem teljesítette a határozat alapján a fennálló áthelyezési kötelezettségének döntő részét, azaz a határozat mindenképpen kudarcot jelent az Unió szempontjából. Ezt jól érzékelteti az, hogy az összes előírt áthelyezési kötelezettségnek alig több mint negyede teljesült az elmúlt két évben.

A kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem hajtja végre a kvótahatározatot. Magyarország viszont azt kifogásolja, hogy a Bizottság miért csak három tagállammal szemben lép fel, amikor azt szinte egyetlen tagállam sem teljesíti. A kettős mérce tehát érvényesül. Ugyancsak kifogásoljuk azt, hogy a Bizottság az eljárást lefolytatta, a szokásos határidők lerövidítésével és folyamatos, nyilvánosság előtt történő üzengetéssel.

Az eljárásjogin kívül vannak tartalmi jellegű érveink is. Az Unió alapszerződésében szerepel a nemzeti alkotmányos identitás védelme, ami a magyar kormány álláspontja szerint kizárja, hogy Magyarország olyan kötelezettségeket vállaljon és olyan kötelezettségek terheljék, amelyek az alkotmányos identitás részét képező népesség külső eredetű megváltoztatását eredményezhetik. Itt kiegészítésképpen annyit, hogy nem homogenitásról beszélünk, hanem az identitás sokkal szélesebb körű fogalom.

A Bizottság a kvótahatározattal párhuzamosan még 2016-ban az uniós menekültügyi rendszer reformjára tett javaslatok keretében felvetette egy állandó áthelyezési mechanizmus létrehozását. Ennek lényege: ha egy tagállamba egy előre meghatározott küszöbértéknél nagyobb számú menekült érkezik, akkor egy meghatározott mértékig valamennyi tagállam számára kötelező volna az átvétel e tagállamból. Magyarország ezt a javaslatot természetesen nem támogatja, ahogy nem támogatja számos más tagállam sem, többek között Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Románia.

A tárgyalások e tekintetben lényegében megrekedtek, bár a Bizottság és egyes tagállamok továbbra is szorgalmazzák annak elfogadását. Magyarország a tárgyalások során mind szakértői, mind politikai szinten egyértelművé tette, hogy nem ért egyet egy rosszul értelmezett szolidaritás kierőszakolt megvalósításával, és régóta követett elvi megfontolások miatt a menedékkérők kötelező elosztását szolgáló mechanizmus kialakítását nem tartja járható útnak a migráció területén. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ.

DR. VAS IMRE (Fidesz): Igen, köszönöm szépen, az államtitkár úr válaszát elfogadom, bár, mint ahogy államtitkár úr is mondta, a kormányt nem győzte meg a bíróság érvelése; hát engem sem győzött meg az Európai Bíróság érvelése ebben az ügyben, különösen azért, mert ahogy államtitkár úr is mondta, csak három tagállam ellen indítanak kötelezettségszegési eljárást, mikor a 28 tagállamból 27 egyébként nem teljesítette az átvételi kötelezettségét. Ugyanakkor ott ideiglenesnek mondták ezt az átvételi kötelezettséget, ezek szerint a szabályok szerint hozták meg, és mint tudjuk, ez az ideiglenes kötelezettség nyolc nap múlva lejár. Úgyhogy szerintem helyes a kormánynak az az érvelése, hogy Magyarország alkotmányos identitására hivatkozik. Sok sikert kívánok a kormánynak is ebben a harcban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.00)

Felszólalások:   61-67   67-74   75-81      Ülésnap adatai