Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság az idei év első negyedévében 5,3 százalékkal nőtt, ami az Európai Unió tagországai között a legmagasabb növekedés volt. Ez a növekedés háromszorosával haladja meg az Európai Unió átlagát, de jól látható, hogy az eurózóna, a legfontosabb exportpiacaink, a német gazdaság növekedése az elmúlt negyedévekben egyre lassabb és lassabb lett. Ezt jelzik egyébként előre azok a nemzetközi intézetek is  OECD, EBRD vagy más ilyen intézmény , amelyek az európai és a világgazdaság növekedésére adtak ki forgatókönyveket. Ebből a szempontból tehát fontos, hogy a magyar gazdaság azokat az eredményeit, amiket az elmúlt években elért, meg tudja védeni. Az egyik ilyen fontos eredményünk a munkahelyteremtés. Magyarország 2010 és 2019 között egy jelentős lépést tett a foglalkoztatás növelésében, 3,5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, és 70 százalékra emelkedett a foglalkoztatási ráta. Ez azt jelenti, hogy közel 800 ezer emberrel több dolgozik, mint 2010-ben.

A kormány elkötelezett abban, hogy az adócsökkentéssel és a foglalkoztatás bővítésével együtt a foglalkoztatás terheinek a csökkentését is végrehajtsa. Számos intézkedést tettünk és teszünk a jövőben is ennek a célnak a megvalósítása érdekében. Ezek közül a lépések közül is az egyik legfontosabb a munkáltatókat terhelő adó, a szociális hozzájárulási adó csökkentése, amelyet az önök előtt fekvő törvényjavaslat tartalmaz.

Arra is szeretnék itt kitérni, hogy ez a javaslat nem önmagában értelmezhető, hiszen ez beleilleszkedik abba a gazdaságvédelmi akciótervbe, amelyet a kormány elfogadott. Ez a gazdaságvédelmi akcióterv a növekedés ösztönzésén, az adóterhek csökkentésén túl arra is törekeszik, hogy lehetőség szerint olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amivel a gazdasági növekedés fenntartható. Ennek érdekében fogjuk a majd később tárgyalandó törvényjavaslat keretében a kisvállalati adó csökkentését, az adóelőleg-feltöltés eltörlését, az idegenforgalmat érintő szálláshelyáfának a csökkentését tárgyalni, de ilyen lesz a fejlesztési adókedvezmény is, amely azt tartalmazza, hogy nemcsak az 500 millió forint értékhatár fölötti fejlesztéseknél, hanem a kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat is érintő, 50 és 100 millió forintos értékhatárnál is ez az adókedvezmény majd járni fog.

De ilyen intézkedés lesz a hitelezés fejlesztése a garanciavállalás növelésével. Öntözési programot fogunk indítani, 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forinttal támogatjuk az öntözés fejlesztését. A kutatás-fejlesztésre szánt összeget pedig megnöveljük jelentősen, 32 milliárd forinttal fog ez jövőre növekedni.

(10.20)

S végül, de nem utolsósorban, ha már ezeken a pontokon itt végigmentem, hadd említsem meg azt is, hogy a múlt héten elindult az a rendkívül kedvezményes és impresszív magyar állampapír, amelyiknek az első héten a forgalmazása rekordot döntött: 529 milliárd forintért vásároltak a magyar háztartások, a magyar lakosság ilyen típusú állampapírt. Azt gondolom, az is fontos, hogy a magyar családok is gyarapodjanak (Arató Gergely: A maffiacsaládok!), és az adósságkezelésnek a jövedelméből ők is részesüljenek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adópolitika az elmúlt években is a munkát terhelő adók és a vállalkozások adó- és adminisztrációs terhének csökkentésére, valamint az adórendszer egyszerűsítésére koncentrált. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának 2016 novemberében kötött megállapodása alapján  munkaadókkal, munkavállalókkal jött létre ez a megállapodás  az elmúlt években már hozzákezdtünk a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséhez. Ennek következtében tudott 2017. január 1-jétől 27 százalékról 22 százalékra csökkenni ez az adóteher, majd pedig 2018. január 1-jétől pedig 19,5 százalékra.

A megállapodás szerint az adó mértéke 2019-től kezdődően további alkalmakkal fog csökkenni, összesen négy alkalommal, minden egyes alkalommal 2 százalékponttal, amennyiben a megállapodásban foglalt feltételek teljesülnek. Az első 2 százalékpontos, azaz 19,5 százalékról 17,5 százalékra történő csökkentés vált most időszerűvé. A versenyszférában a reálbérek emelkedése 2018 első negyedévéhez képest elérte a 8,1 százalékot az idei első negyedévben, tehát bőven meghaladja a megállapodásban foglalt 6 százalékos növekedést. Ez egy jó dolog, a kormány ezt örömmel fogadja és támogatja, azt gondoljuk, hogy a gazdasági növekedéssel párhuzamosan a bérek, a keresetek növekedésére is sor kell hogy kerüljön. Mellékesen teszem egyébként hozzá, hogy ez a 2016-ban kötött megállapodás évi 1 és 1,5 százalék közötti plusz gazdasági növekedést tudott indukálni az elmúlt években.

Tisztelt Ház! Emellett az elmúlt években a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények köre is folyamatosan bővült, a kedvezmények érvényesítésének felső korlátja pedig a korábbi 100 ezer forintról a mindenkori minimálbér összegére emelkedett.

Hadd emeljem ki a további intézkedések közül, hogy a vállalkozások adóterheinek csökkentése érdekében bevezettük az egyszerűsített adózási módokat. Ilyen a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata, ezt több mint 300 ezer vállalkozás választotta már, és a nagyobb vállalkozások által igénybe vehető kisvállalati adó, vagy rövidebb nevén a kiva.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a kormány nem kevesebb mint 450 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál az idei és a jövő évben. Ez az összeg 2019-ben, idén már 144 milliárd forint lesz, és 2020-ban pedig 310 milliárd forint.

Fontos kiemelni azt is, hogy a hatéves bérmegállapodás végrehajtását követően a magyar adóék, azaz a munkabér teljes adóterhelése a régiós versenytársak szintje alá fog csökkenni. Ez egy régi kérése volt mind a munkaadók, mind a munkavállalók szervezeteinek. 2010-ig jelentős versenyhátrányt gyűjtöttünk be ebben a tekintetben, 2010-től elkezdtük ezt ledolgozni, és ez a hatéves bérmegállapodás szintén ezt a célt szolgálja.

Ami a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket illeti: az adókulcs csökkentésével összhangban változik a kedvezmények mértéke is, így a szociális hozzájárulási adó alól teljes mentességet nyújtó kedvezmények esetén a munkáltatók 17,5 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe, míg az 50 százalékos kedvezmények esetében pedig az adó mértékének 50 százalékával megállapított kedvezményt lehet érvényesíteni majd a minimálbér összegéig.

Ennek köszönhetően a munkaerőpiaci szempontból hátrányos munkavállalói körök  ilyennek tekinthetők a munkaerőpiacra belépők, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők, a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók  foglalkoztatásához továbbra is kedvezményt tud nyújtani a kormány.

Tisztelt Ház! A javaslat az adórendszer belső összefüggéseire is tekintettel módosítja a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit is. Mint ismeretes, amennyiben a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély maga köteles, és emellett költség elszámolására nem jogosult, úgy jövedelmét a megállapított jövedelem 84 százalékában kell meghatározni. Az adó mértékének csökkentésével összefüggésben ezeknek a magánszemélyeknek a számított jövedelem 85 százalékában kell meghatározniuk az adóalapként figyelembe vett jövedelmüket.

Kedvezően módosulnak továbbá a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok is. Változatlan adófizetési kötelezettség mellett a főállású kisadózó által igénybe vett pénzbeli ellátások  ilyen például a gyed vagy a táppénz  alapja megemelkedik. Ennek köszönhetően az 50 ezer forintos tételes adó megfizetése esetén 94 400 forintról 98 100 forintra, míg a magasabb értékű, 75 ezer forintos tételes adó megfizetésekor 158 400 forintról 164 ezer forintra emelkedik majd az ellátási alap.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagy rövidebb nevén az ekho szabályai is módosulnak, aminek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 19,5 százalékról 17,5 százalékra fog csökkenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális hozzájárulási adó csökkentése tehát számos pozitív változást eredményez a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt, emellett más adónemek esetében is adócsökkentést eredményez. Köszönöm tehát, hogy tegnap támogatták, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitáját kivételes eljárásban megkezdhessük. Erre, ahogy említettem, azért is kellett hogy sort kerítsünk, mert az első negyedév adatai után lehetett beterjeszteni ezt a törvényjavaslatot, márpedig ha szeretnénk, hogy ez július 1-jével hatályba lépjen, akkor csak ebben a formában van mód arra, hogy ennek az elfogadása június végéig megtörténjen.

Kérem tehát ezért képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)