Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a lehetőséget, tisztelt elnök úr. Én azt gondolom, hogy már most érdemes volt részt venni ebben a vitában, és meghallgatni a vita eddigi felszólalásait. Valóban, az nyilvánvaló, hogy az ellenzék örömmel fogja megszavazni ezt a törvényjavaslatot, és éppen ki lehetett volna indulni abból is, hogy örüljünk annak, hogy a kormány belátta, hogy tévedett, odafigyelt a nemzetközi kritikákra, önkritikát gyakorolt, és a távoli jövőbe halasztotta a hatályba léptetését ennek a jogszabálynak  de pontosan tudjuk, hogy nem erről van szó. De a vita már olyan szempontból is értékes volt, államtitkár úr, hogy hallhattunk a kormány nyitottságáról a nemzetközi bírálatok kapcsán, még ha azt meg is jegyezték, hogy alaptalan bírálatokról van szó, illetve hallottunk brüsszeliták érthetetlen támadásáról és sok egyébről.

Egy kicsit Nacsa képviselő úr értetlenkedett is, hogy Gyüre Csaba képviselő úr miért adott egy nagyon részletes szakmai bírálatot az elkülönült közigazgatási bíróságok kapcsán; hát erre pontosan azért volt szükség, mert tudjuk mindannyian, hogy itt nem elhalasztásról van szó, hanem egy politikai taktikai célokat szolgáló visszavonulásról.

Emlékezzenek a saját szavaikra, államtitkár úr, illetve Nacsa képviselő úr; én is azt gondolom, hogy ősz folyamán, körülbelül szeptember magasságában majd önöket fogjuk hallgatni annak kapcsán, hogy mennyire indokolt mégis hatályba léptetni ezt a jogszabályt, úgyhogy akkor majd hasonlítsák össze a mostani felszólalásaikat azzal.

Illetve a nemzetközi bírálatok kapcsán mutatott nyitottságot majd szeretnénk látni a mai utolsó napirendi pontnál is, amikor az MTA kutatóintézet-hálózatának erőszakkal történő elvétele kapcsán megemlítem önöknek azt a nagyon komoly, példátlan nemzetközi tiltakozást és az MTA felé kifejezett szimpátiát, amit ebben az ügyben jogosan megtapasztalhatunk.

Én is sajnálom, hogy nincs itt Trócsányi miniszter úr; valóban egy igen hosszú, egyébként önmagában értékes jogtudomány-történeti mértékkel mérhető expozét adott elő a közigazgatási bíróságok kapcsán. És azt kell mondanom, hogy én Trócsányi miniszter úrnak még az előmeneteléhez kapcsolódóan el is hiszem, hogy ő tényleg hitt abban, hogy szükséges vagy jó dolog lehet bevezetni az elkülönült közigazgatási bíróságokat, és ez valóban nem egy eredendően elvetendő dolog, nem egy ördögtől való dolog, volt ennek előképe, és meg is lehetne csinálni olyan megfelelő garanciákkal, amiket egyébként az LMP mindig elmondott, már 2016-ban is, annak idején, amikor először ezzel próbálkoztak. De pontosan tudjuk, hogy itt nem erről volt szó, a kormány részéről egy hatalomtechnikai eszközként kívánták bevezetni ezt az átalakítást, annak a megfelelő következményeivel, amit Gyüre Csaba képviselő úr igen részletesen elmondott.

De érdemes visszagondolni, ha a kormány nyitottságáról beszél az államtitkár úr, hogy mi történt itt 2016-ban. 2016-ban próbálkoztak először, hogy bevezessék az elkülönült közigazgatási bíróságokat, és akkor éppen a kétharmad birtokában nagyon nyitottak voltak ezekre a bizonyos garanciákra, de akkor mégsem sikeredett ez, az ellenzék ezt elutasította, nem sikerült megoldani, majd 2018-ban már ismételten a teljes erejük birtokában, kétharmaddal olyan szinten söpörtek le vagy hagytak figyelmen kívül minden kritikát, illetve az LMP által is benyújtott módosító javaslatokat kivétel nélkül lesöpörték, hogy ezzel mutatták meg önök a valódi nyitottságukat. Teljesen egyértelművé tették ilyen módon, hogy semmi nem érdekli önöket, kizárólag egy hatalomtechnikai eszközként kívánták ezt az új rendszert bevezetni, hogy az amúgy is meglévő túlhatalmukat tovább erősítsék, gyakorlatilag a rendszerben lévő maradék fékeket is próbálják kiküszöbölni.

Valóban, itt volt egy kis megbicsaklás, ahogy a képviselőtársam is említette, 2019 tavaszán a Velencei Bizottságnak a megjegyzései kapcsán bejött egy gyors módosítás, tehát a Velencei Bizottság is megállapította, hogy amit a kormány elfogadott, ami módosítást elfogadtak önök, az gyakorlatilag csak egy kozmetikázás volt, és igazából érdemben azokat az aggályokat nem küszöbölte ki. Tehát ilyen szempontból sem tettek akkor önök érdemi lépéseket.

Az LMP már 2016-ban, illetve ennek a vitának a több korábbi szakaszában is rengeteg módosító javaslatot nyújtott be, és meg is fogalmazta azokat az elvárásokat vagy azokat a garanciákat, amelyekre szükség lenne.

Mi azt mondjuk, hogy ha önök kellő nyitottságot mutatnak vagy próbálnak végre nem taktikázni, akkor most ne egy ilyen bizonytalan jövőbe történő elhalasztás mellett döntsenek, hanem vonják vissza ezt a javaslatot, ugyanakkor ha annyira fontosnak tartják az elkülönült közigazgatási bíróságok rendszerének kialakítását, akkor ezt tegyék meg egy új javaslat formájában, ahol beépítik ezeket a rendkívül fontos garanciákat. Olyan garanciákkal megerősített rendszert kell kialakítani, amely biztosítja azt, hogy ez az új rendszer nem a kormány hatalomgyakorlását és a túlhatalmának további erősítését kívánja szolgálni. Ehhez nyilvánvalóan szükség van arra, hogy az igazgatási irányítást ne adják az igazságügyi miniszter, egy kormánytag kezébe. Rendkívül fontos az, hogy a miniszter az önök által beterjesztett javaslathoz képest ne rendelkezzen ilyen széles jogosítványokkal annak kapcsán, hogy ki lehet ennek az új bíróságnak a tagja.

Olyan szabályozásokra lenne szükség, amelyek kizárják, hogy túl kevés megfelelő bírói gyakorlattal rendelkező személy jelenjen meg. A képviselő úr is pontosan említette azt, hogy megállapította az igazságügyi miniszter, hogy 300 bíróra lenne szükség, ugyanakkor csak 120 jelenlegi bíró menne át az új bíróságokra, és a maradék 180 főt gyakorlatilag az igazságügyi miniszter nevezné ki. Tehát kétharmados többségben lenne a bíráskodási gyakorlat nélkül megjelenő új bíróknak a száma, ami egészen elképesztő bizonytalanságot jelentene.

Elmaradt szintén az összeférhetetlenség szabályozása. Tehát megtörténhetett volna olyan eset, hogy a közigazgatásban még eljáró szakemberként később egy bíró a saját ügyével szembesül  ez elképesztő ellentmondás lenne. És hasonlóképpen mi javaslatot tettünk konkrétan arra, hogy olyan kizáró tényezőket, olyan összeférhetetlenségi szabályokat állapítsunk meg, ami megint csak egy garancia, hogy nem politikai indíttatásból odatelepített szereplők fognak döntéseket hozni. Tehát mi konkrétan megfogalmaztunk egy javaslatot, hogy korábbi miniszteri biztosok, politikai pártok vezető funkcionáriusai, Országgyűlés által kinevezett funkcionáriusok ne kerülhessenek a testületbe  ezt is önök elutasították.

Az sem volt leszabályozva, hogy ez a közigazgatási bíróság milyen ügyekkel foglalkozhatna egyértelműen, tehát ki kellett volna zárni, hogy ne kerülhessenek át oda bármilyen témában politikailag kényes kérdések  önök ezt a szabályozást is elmulasztották.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szintén nem volt meg a rendszerben a transzparencia, tehát a pályázatok elbírálásának a szükséges transzparenciája, erre is nyújtottunk be javaslatot  önök ezt is lesöpörték.

Nem a legfontosabb problémaként jeleztük, de a regionális leosztást sem tartottuk alkalmasnak, mindenképpen szükségesnek tartottuk volna, hogy a megyeszékhelyeken legalább legyenek ítélkezési pontok.

Tehát összességében mi arra szeretnénk felhívni az önök figyelmét, hogy ez egy politikai látszatintézkedés, nyilván egy taktikai visszavonulás, és mi tartunk attól, hogy önök ezt néhány hónapon belül újra vissza fogják hozni az Országgyűlés elé, és a hatályba léptetést meg fogják tenni.

Mi azt szeretnénk, hogy inkább vonják vissza véglegesen. Ha önök most egyetértenek, akkor vonják vissza ezt az intézkedést, és nyújtsanak be egy valóban megalapozott javaslatot.

Ismét szeretném önöket kérni, államtitkár úr, hogy a mai utolsó napirendi pontnál bizonyítsák be, hogy önöknek számítanak a megalapozott és jogos nemzetközi jelzések és kritikák. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)