Felszólalás adatai

ERDŐS NORBERT (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 1825-ben alapították a békéscsabai István-malmot, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb malmát, a dátum tehát az idén kerek évforduló megünneplésére adna lehetőséget. Vajon hogyan emlékeznek meg a szocialista kormányzat idején erről a megyében? A malomban megszűnik az őrlés, ezek után csak raktározásra fogják használni, így az ott dolgozó 72 munkásból hatvanat elbocsátanak.

Békés megyében megdöbbentő összefüggés figyelhető meg a szocialista kormányzatok működése és a nagyarányú leépülés között. A ’94-98-as ciklusban zárták be a két nagy múltú és a gazdák ezreinek biztos megrendelőt jelentő cukorgyárat, a mezőhegyesit és a sarkadit. A 2002-ben kezdődő időszakból elég csak a Barnevált említenünk, amelynek kálváriája nemcsak az ott dolgozók munkahelyét, hanem a környék baromfitenyésztőinek létbiztonságát veszélyezteti; vagy a Mezőhegyesi Ménesbirtok körül kialakult zavaros helyzetre gondolnunk, ahol a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló vállalkozók halászgatnak.

Békés megye az ország éléskamrájaként nagy mennyiségű gabonát termel, és a következő csapás ezt az ágazatot éri, a mezőgazdasági feldolgozóipar újabb láncszeme esik ki. Mintha egy tudatos taktika lépéseit látnánk, hiszen a sarkadi takarmánykeverőben sem folyik már termelés, csak lerakatként működik.

Mit jelent a dumakormány Békés megyének? Munkanélküliség, otthontalanság, bizonytalanság. Hadd jegyezzem meg, hogy innen vándorolnak el a legtöbben az országban.

Tisztelt Államtitkár Úr! Eldöntött és visszafordíthatatlan tény-e a malom sorsa? Mit kívánnak tenni a hatvan munkahelyét vesztett emberért? Valamint mi lesz az ipartörténeti értékkel is bíró épület sorsa?

Tisztelettel várom válaszát. (Taps az ellenzék soraiban.)