Készült: 2024.04.26.05:17:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

148. ülésnap (2016.05.09.), 342. felszólalás
Felszólaló Tuzson Bence (Fidesz)
Beosztás Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:58


Felszólalások:  Előző  342  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ritkán van olyan pillanata az Országgyűlésnek, amikor olyan kérdésről szavazhat, olyan kérdésről dönthet, ami nem egy-két évre, nem aktuálpolitikai kérdésektől vezérelve, hanem bizony ötven, akár száz évre is meghatározhatja az ország sorsát. Olyan kérdésben kell most dönteni és olyan kérdésben kell népszavazást tartani Magyarországon, amelyik tényleg hosszú távon határozza meg az ország sorsát.

Van egy alapvető szuverenitási kérdés, az az alapvető kérdés, hogy vajon ki dönthet Magyarországon arról, hogy Magyarországon, itt kikkel élhessünk együtt. Dönthet-e erről valaki, valahol Brüsszelben, hogy Magyarországon, itt Magyarországon akár a magyar emberek, a Magyar Országgyűlés akarata ellenére kényszerbetelepítés alapján behozzanak ide embereket, vagy pedig ez a jog, alapvetően ez a jog megillethet-e minket, magyar embereket, megilletheti-e ez a Magyar Országgyűlést? Tehát ezeknek a kérdéseknek alapvetően Magyarországon kell eldőlniük.

Alapvető kérdés az, hogy amikor mi szövetkeztünk arra, hogy az Európai Uniót létrehozzuk, illetve csatlakozunk hozzá, mik azok a kérdések, amelyekről mi lemondtunk, mik azok a szuverenitási elemek, amelyeket mi átadtunk gyakorlásra az Európai Uniónak, és mik azok a kérdések, amelyeket szeretnénk mi, magyarok megtartani. Mi, magyarok nem írtunk alá olyan megállapodást, amelynek a lényege vagy bármilyen tartalmi eleme azt sugallná vagy azt a következtetést lehetne belőle levonni, hogy Magyarország ezt az alapvető kérdést, Magyarország összetételét, azt, hogy Magyarországon kik legyenek, azt átadta volna az Európai Uniónak. Ezért tehát alapvetően jogszerűtlen az Európai Uniónak minden olyan döntése, amely ezt a jogot el kívánja vonni a nemzetállamoktól, amely el kívánja vonni ezt Magyarországtól.

Mi úgy gondoljuk, hogy ez a jog továbbra is minket illet meg, ezért a múltat és a jövőt e tekintetben kettéválasztottuk. A múlt tekintetében, a korábbi döntések tekintetében most már Luxemburgban per van folyamatban, pont azzal a tartalommal, hogy Magyarország és az Európai Unió többi tagállama nem mondott le erről az alapvető jogáról. A jövő kérdése pedig a népszavazás kérdése. Joguk van a magyar embereknek dönteni arról, hogy erről az alapvető önrendelkezési kérdésről, hogy kik élnek Magyarországon, ki dönthet, mi, magyarok dönthetünk benne vagy pedig az Európai Unió; ebben érdemes népszavazást tartani.

A népszavazás kérdése azért is igen jelentős kérdés, mert mint azt megtapasztaltuk már korábban is az Európai Unió gyakorlatában, Európát, az Európai Uniót csak a nemzetek akarata, a népek akarata, a népszavazás tudja bizonyos kérdésekben megállítani, hiszen alapvető kérdésről van szó. Arról a kérdésről van szó, hogy hogyan tekintünk az Európai Unióra. Az Európai Unió vajon a nemzetek Európája, több nemzet által alkotott és a nemzetek akaratát megtestesítő Európai Unió, vagy fordítva működik, ahogy ezt egyes brüsszeli bürokraták gondolják, hogy az ő döntésük, az ő akaratuk az európai, amit a nemzeteknek el kell fogadniuk. Mi úgy gondoljuk, hogy az európai nemzetek egységes akarata, egységes döntése határozhatja meg az európai politikát, nem pedig fordítva.

(21.30)

Nem lehet elfogadni azt az álláspontot, amely kizárja azt, hogy Európában, az európai nemzetek területén népszavazást lehessen tartani alapvető kérdésekben, mert mégiscsak arról van szó, hogy mi magunk is a felhatalmazásunkat az emberektől, a magyar emberektől, a magyar választópolgároktól kaptuk, így az a kötelezettségünk is fennáll, hogy a magyar állampolgárok, a magyar választók véleményét közvetítsük. Így hát elég cinikus és azt gondolom, a legmesszebbmenőkig demokráciaellenes és a demokráciáknak el kell utasítani azt az álláspontot, amely azt tartalmazza, hogy a népszavazás nem jó, nem helyes intézmény. Minden ilyen esetben, amikor sorsfordító kérdésekről van szó, érdemes és helyes a nemzeteknek, az országoknak, az Országgyűlésnek is olyan döntést hozni, amely megnyitja az utat a népszavazás előtt. Igen, hiszen nálunk olyan kérdésről van szó, amelyben lehet népszavazást tartani. Ezt most már a Kúria döntése is egyértelművé tette.

Én arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy ne tegyék azt, hogy e tekintetben a továbbiakban Alkotmánybírósághoz fordulnak, hiszen ez csak a hátráltatására jó, az idő húzására jó, de tartalmi szempontból ez a kérdés olyan kérdés, amelyben lehet Magyarországon népszavazást tartani, és nemcsak lehet, hanem helyes is, sőt szinte kötelességünk is nekünk, a Magyar Országgyűlésnek, a magyar kormánynak ebben a kérdésben megkérdezni az emberek véleményét.

Hosszú távon egy ország, egy Országgyűlés, egy kormány a politikáját csak úgy tudja hatékonyan képviselni és hatékonyan vinni, ha ez egybeesik az emberek akaratával, és amikor ilyen súlyú kérdésről van szó, meg kell kérdezni az emberek véleményét. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a mi kezdeményezésünket, támogassák azt, hogy Magyarországon ebben az alapvető kérdésben a magyar emberek dönthessenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)




Felszólalások:  Előző  342  Következő    Ülésnap adatai