Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/15052. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Elsőként megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, állam­titkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az üzleti kapcsolatokban egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a gazdasági szereplők és a fogyasztók is információval rendelkezzenek arról a társaságról, amellyel kapcsolatba lépnek. Magyarországon az állam már 2008 óta biztosít ingyenes céginformációt, amit bárki az interneten keresztül megismerhet. Az üzleti partnerek az internetes vásárlások, a határon át­nyúló szolgáltatások elterjedésével egyre gyakrabban külföldi partnereket, értékesítő cégeket jelentenek, amelyekre vonatkozó naprakész információknak szintén mind nagyobb jelentőségük lesz. Ezt felismerve az Európai Unió is határozottan elkötelezett az európai céginformációk biztosítása ügyében.

Jelen törvényjavaslat az Európai Parlament és Tanács 2012. június 13-i 2012/17/EU irányelvének átültetését szolgálja, amely a tagállami központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolásáról szól.

Az irányelv célja kettős: egyrészt biztosítja, hogy külön uniós portálon keresztül, amely a már működő e-Justice portál lesz, bárki céginformációhoz jusson egy uniós székhelyű cégről. Az irányelv másrészt azt is biztosítja, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolásával a tagállami nyilvántartó szervek az erre a célra szolgáló elektronikus rendszeren keresztül egymásnak adatokat szolgáltassanak. E rendszer elnevezése a Business Registers Interconnection System, vagyis rövidítve BRIS.

A BRIS rendszer indulásához szükséges informatikai, technikai előkészületek hazai és uniós szinten is már bő fél éve intenzíven folynak, így a törvényjavaslat már ezen egyeztetések, tesztelések tapasztalatait is figyelembe veszi.

(20.50)

Ezek közül kiemelhető, hogy az uniós portálon keresztül a kezdeti időszakban minden tagállamban a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok, az európai részvénytársaságok, továbbá az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepek és kereskedelmi képviseletek adatai lesznek elérhetőek. Ennek megfelelően a törvényjavaslat is e cégformákra nézve tartalmaz rendelkezéseket.

Az irányelv tételesen meghatározza azokat az alap­adatokat, amelyeket a tagállamoknak az e-Jus­tice portálon keresztül bármely érdeklődő számára ingyenesen kell biztosítani. Ezek a cég cégjegyzékszámát, nevét, székhelyét jelentik, amelyek alapján arról lehet meggyőződni, hogy a cég valóban létezik. Ha ezen túlmenően bárkinek további, az irányelvben meghatározott többletadatra vagy akár cégiratra lenne szüksége, ahhoz már költségtérítés ellenében szintén korlátozás nélkül hozzájuthat. A tagállamoknak továbbá lehetőségük van arra, hogy az irányelvben nem nevesített további iratokat, adatokat is elérhetővé tegyenek.

Tisztelt Ház! Mint azt már jeleztem, a BRIS rendszer másik célja, hogy a tagállami cégnyilvántartások közötti adatcserét lehetővé tegye. Ehhez szükséges, hogy a BRIS rendszerbe bekötésre kerülő cégek olyan azonosítót kapjanak, amelyet az Unió minden tagállamában azonosan képeznek. Ezt nevezi az irányelv végrehajtási aktusa EUID-nak. Az EUID‑t a magyar cégekre a cégnyilvántartás informatikai rendszere automatikusan fogja generálni, a cégeknek ezzel kapcsolatosan kötelezettsége nem merül fel. A magyar cégbíróságnak, illetve az egyes tagállami cégnyilvántartást vezető szerveknek a BRIS rendszeren kell egymást értesíteniük, ha a nyilvántartásukban szereplő, EUlD-val rendelkező társaságok, fióktelepek esetében csődeljárás, felszámolási eljárás vagy más kényszermegszüntetési eljárás indul. A többi érintett nyilvántartás pedig szintén e rendszeren keresztül veszi át ezen adatokat.

Fontos kiemelni, hogy az uniós rendszer, az e-Justice portál adatot nem tárol, tehát semmiféle cégadatot vagy cégiratot nem kell ténylegesen uniós adatbázisnak átadni sem a tagállamok közötti kommunikációhoz, sem a céginformáció biztosításához. A kiépülő rendszer ugyanis csupán egy egységes informatikai csatorna, amely lehetővé teszi az egyes cégnyilvántartások elektronikus úton való elérhetőségét, és azt, hogy ezekből a cégnyilvántartásokból elektronikusan adatot lehessen kérni és kinyerni.

A törvényjavaslat a BRIS rendszer kiépülését lehetővé tevő rendelkezések mellett kis részben pontosító jellegű rendelkezéseket is tartalmaz. Így a törvényjavaslat kijavítja a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényben a hivatkozásokat, észszerűsíti továbbá a magyar cégek határon belüli, de megyehatáron átnyúló székhelyáthelyezésének cégbírósági ügyintézését. A módosítással lehetővé válik, hogy az a cégbíróság döntsön a kérelemről, amely a cégről, a cég korábbi ügyeiről minden szükséges információval rendelkezik, vagyis a bejegyzett székhely szerinti cégbíróság. A jövőben e cégbíróság jegyzi be a cégjegyzékbe az új székhelyet, és csak ezt követően teszi át a cég aktáit az új székhely szerinti cégbírósághoz.

A törvényjavaslat megszünteti a számviteli beszámolók be nem nyújtása miatt induló cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást. Ennek oka az, hogy 2009 óta a cégbíróságnak nincs szerepe a számviteli beszámolók letétbe helyezése, közzététele során, így rendszeridegen módon maradt meg a cégtörvényben ezen eljárástípus. A beszámoló benyújtásának elmaradása esetén ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jár el teljes jogkörrel, és jogosult szankcióként akár a cég adószámának törlésére is. A NAV eljárása mellett párhuzamosan felesleges és szükségtelen évente több tízezer ügyet cégbírósági hatáskörben is megindítani.

Tisztelt Ház! A törvénytervezet a fenti pontosító rendelkezések mellett is elsődlegesen jogharmonizációs célokat szolgál. A törvénytervezet jelentősége abban áll, hogy idén nyártól minőségi javulást eredményez egyrészt az európai céginformációk elérhetőségében, másrészt abban, hogy a határon átnyúló gazdasági eseményekről való információ, így például egy hazai cég külföldi tulajdonosának felszámolása gyorsan, elektronikusan elérhetővé, ismertté váljon.

Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti rendelkezésekkel és törekvésekkel egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Galambos Dénes képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár úr azoktól az ismétlésektől megkímélt, amelyeket ugyan el fogok mondani, de csak azért kell elmondanom, mert úgy koherens egy hozzászólás, ha alapfundamentumát, illetve a fundamentumát ennek a módosításnak azért megvilágítjuk, úgyhogy elnézést kérek, ha ismétlésekbe bocsátkozom, de van néhány olyan szakmai pont, amelyet ismételnem kell, hiszen ez a lényege a módosításnak.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja támogatja a T/15052. számú törvényjavaslatot, amelyet elnök úr egy hosszú címben ismertetett, és ezt nem szeretném megismételni. Ez a törvényjavaslat az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításokat tartalmazza. Az Európai Unió 2009-2010 folyamán egy vállalkozásbarát jogi és pénzügyi környezet kialakítását célzó uniós intézkedési csomagot fogadott el a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. Ennek keretében került kialakításra a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer, amely a Bizottság végrehajtási rendelete alapján ‑ ahogy államtitkár úr a mozaikszót mondta ‑ a BRIS, Business Registers Interconnection System nevet viseli.

Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren belül biztosítsák nyilvántartásaik kölcsönös átjárhatóságát. A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerből származó információkhoz való hozzáférést a portál és a tagállamok által saját hatáskörben létrehozott elérési pontok biztosítják. A nyilvántartások összekapcsolási rendszerének központja az Unió által működtetett platform. A platform az e-Justice portálon keresztül biztosítja az egyes tagállami nyilvántartásokban tárolt adatokhoz való hozzáférés lehetőségét. A javaslat tehát rögzíti, hogy a cégek meghatározott adatai az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon hozzáférhetőek legyenek.

Említésre méltó, hogy uniós szinten lehetővé válik a jövőben, hogy az uniós portálon keresztül a cégekkel és más tagállamokban nyitott fióktelepeikkel kapcsolatosan a nemzeti nyilvántartásokban tá­rolt információkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek. Azt gondolom, ezt államtitkár úr jelezte, a ko­rábbi ingyenes céginformáció, illetve ezt szeretném kiegészíteni azokkal a rendszerekkel, amelyeket fizetős formában, de lehetővé tett a rendszer, például Opten és más nyilvántartások kibővített formában rendelkezésre álljanak, hiszen nagyon sok esetben, amikor keressük egyes cégeknek az adatait, akkor abba ütközünk, hogy ezek nem állnak rendelkezésre, és ezt a hiátust küszöböli ki mind az európai rendszer, mind pedig az ehhez kapcsolódó magyar rendszer.

Az üzleti nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó irányelv hatálya a magyar cégnyilvántartásba bejegyzett jogalanyok közül a korlátolt felelősségű társaságra, részvénytársaságra, az európai részvénytársaságra, valamint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepére és a külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére terjed ki. Az adatoknak egy köre ingyenesen lesz lekérdezhető. Ezek: a cég neve és jogi formája, a cég székhelye, valamint a cég cégjegyzékszáma. A többi, az irányelv előírásai szerint elérhetővé teendő cégadat és cégirat költségtérítés ellenében válik megismerhetővé. Ez az irányelv összességében úgy jellemezhető, hogy biztosítani kívánja a tagállami nyilvántartások közös uniós platformon keresztül történő elérését. Ez adja meg azt a közös egységet, amelynek alapjait az egyes tagállamok által adott információk fogják szolgáltatni.

Az Európai Bizottság 2015/884. számú végrehajtási rendelete meghatározza a részletszabályokat, ugyancsak államtitkár úr által jelzett, a nyilvántartások közötti kommunikáció céljából használt egyedi azonosító, európai egyedi azonosító, az EUID mozaikszóval használatos elnevezését, amely arra szolgál, hogy a nyilvántartások közötti információcsere során a tagok kétséget kizáróan azonosíthatóak legyenek, ezt megfelelő szabvány is védi. Nem szeretnék ismétlésbe bocsátkozni, államtitkár úr szólt a székhelyáthelyezés cégbírósági ügyintézésének racionalizálásáról, az ebben a körben eljáró bíróságra vonatkozó szabályok teljesen racionális és életszerű pontosításával. Ezen túlmenően a beszámolóval összefüggő kérdésekre se szeretnék kitérni és a székhelyszolgáltatás szabályozására sem.

Tisztelt Képviselőtársaim! A vonatkozó törvényjavaslatnak az erre vonatkozó jogharmonizációt és az implementációt szolgáló előterjesztése, még egyszer szeretném hangsúlyozni, az adatok körének bővülését, azokat az adatokat teszi elérhetővé, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre.

(21.00)

Gyakorlatban tudjuk, hogy milyen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az uniós tagállamokban levő cégek adatait megismerjük. Ez szolgálja a versenyképességet, szeretném aláhúzni még egyszer ennek a javítását, másrészt pedig azt, hogy fontos jogbiztonsági szempontot is szolgál, hiszen azokat az adatokat, amelyek nem állnak rendelkezésre, nagyon nehéz üzleti alapokra helyezni, tehát megállapodásokat kötni; és a céginformációhoz fűződő alapvető érdek pedig az, hogy pontos, megbízható adatbázisból dolgozzanak nemcsak a jogban jártas emberek, hanem a cégvezetők és a megfelelő, hozzá kötődő területek munkatársai is.

Ezekkel előrebocsátva a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, ahogy jeleztem, támogatja a törvényjavaslat elfogadását, és a vita lefolytatása után kérem támogatásukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szakács László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselő­cso­portja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én sem sorolom föl, amiket államtitkár úr már elmondott, hogy melyek azok az események, illetve jogi aktusok, amelyek megtörténnek, hiszen itt jogharmonizációs eljárásról van szó.

Amit nekünk ki kell emelni, és úgy gondolom, hogy mindig kritikaként ezeket el kell mondani, az egyik az, hogy sosem értjük, hogy miért működik így a kormány, ilyen Pató Pál módjára, hogy ennek a szabálynak a legvégső határideje a jog­har­monizá­ció­ra 2017. június 8-a.

Tényleg itt vagyunk, mindig a véghajrában va­gyunk, ezt valamiért mindig legutoljára hagyják, ez számunkra egyébként csak érthetetlen. Illetve még egy kritikai észrevétel, és ezt javaslom államtitkár úrnak megfontolásra: nem feltétlenül értünk mi azzal egyet, hogy a súlyának megfelelően és amit önök is egyébként kihangsúlyoztak, ön is, illetve a Fi­desz vezérszónoka is, a súlyának megfelelően ezek rész­letszabályait, úgy gondoljuk, törvényi szinten kel­lene itt a parlamentben elfogadni. Lesz ebben egyet­értés, úgy gondolom. Tehát úgy szakmailag egyéb­ként, mint vég­re­hajtását tekintve mindenki üd­vöz­lendőnek tartja, és nagy­jában-egészében ugyan­azokat az érveket tud­nánk elmondani, amelyeket hallottunk. Ami ezzel szem­ben, még egyszer mon­dom, kritika, ez a kicsit pató­pálos hozzáállás, a másik pedig valójában az, hogy nem a helyén kezelik, nem a megfelelő tör­vény­ho­zási szinten kezelik, tehát mi azt szeretnénk ja­va­solni, hogy ebben a te­kin­tetben gondolják meg és az álláspontjukat pedig vál­toztassák meg. Ne rendeleti szinten, törvényben lehessen egyébként ezeket a leg­fontosabb sza­bá­lyokat, részletszabályokat kidol­gozni.

Mi úgy gondoljuk, hogy ha ebben dűlőre tudnak jutni és elfogadják a mi álláspontunkat, akkor min­den további nélkül ez akár a végrehajtás szem­pont­jából, akár politikai szempontból elfogadható, és az ember, még azt mondom, nagyvonalúan afölött is el tud siklani, hogy azért csak megdöbbentő, hogy a négy éve elfogadott Ptk. ‑ még mindig nincs minden megfelelő jogszabállyal megfelelően harmonizált, olyan kapcsolatban, ahol nem kell eldönteni, hogy mikor melyik jogszabályt alkalmazzuk, hanem min­den egyes szabály egy irányba mutat.

Ezek fölött a dolgok fölött akkor persze el lehet siklani és el lehet lépni, hogy úgy mondjam, akkor nagyvonalúan, úgy gondoljuk, hogy a helyén akkor lehet ezeket az ügyeket kezelni, ha megfelelő tör­vény­alkotási szinten, méghozzá nem rendeletben, hanem törvényben határozzák meg ennek a szabá­lyait. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisz­telt Országgyűlés! Megadom a szót Vejkey Imre kép­vi­selő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezér­szó­nokának.

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót.Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióban letelepedett vállalkozások versenyképességének nö­ve­lése, a gazdaság élénkítése, valamint egy vál­lal­ko­zás­barát jogi és pénzügyi környezet kialakítása ér­de­kében 2009-10 folyamán uniós intézkedéscsomag került elfogadásra, melynek célja a tagállamok cégnyilvántartásainak összekapcsolása.

A 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valmant a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról szóló 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv a jogharmonizációs feladatok végrehaj­tá­sá­nak határidejét 2017. június 8-ában határozta meg.

Az irányelv átültetése két szakaszban történik meg. A 2014. július 7-i határidejű jogharmonizációs kötelezettségnek az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő mó­do­sí­tá­sáról szóló 2013. évi CCLII. törvény tett eleget. Az átültetés első szakasza tehát a lehető legteljesebb mértékben határidőre már megvalósult, az átültető jog­szabályok az Európai Bizottság részére is be­je­len­tésre kerültek. Tehát az a felvetés, amit Szakács László MSZP-s képviselőtársunk az imént mondott, nem helytálló.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nyilvántartások össze­kap­cso­lá­sá­ra szolgáló rendszeren belül biztosítsák nyilván­tartásaik kölcsönös átjárhatóságát. A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerből származó információkhoz való hozzáférést a portál és a tag­államok által saját hatáskörben létrehozott elérési pontok biztosítják.

A nyilvántartások összekapcsolási rendszerének a központja az Unió által működtetett platform. A platform az e-Justice honlapon keresztül biztosítja az egyes tagállami nyilvántartásokban tárolt ada­tok­hoz való hozzáférés lehetőségét. Uniós szinten lehe­tővé válik a jövőben, hogy az uniós portálon ke­resz­tül a cégekkel és más tagállamokban nyitott fiók­tele­peikkel kapcsolatban a nemzeti nyilvántartásokban tárolt információkhoz egyéni felhasználók is hozzá­férjenek.

Az irányelvnek nem célja, hogy a vállalatokról érdemi információkat tároló központi nyilvántartási adatbázist hozzon létre, hanem azt kívánja biz­to­sí­tani, hogy a tagállami nyilvántartások egy közös uniós platformon keresztül egymás adatbázisaihoz hozzáférhessenek, egymásnak adatot szolgál­tas­sa­nak. Fontos kiemelni, hogy az irányelv nem kötelezi a tagállamokat belső nyilvántartási rendszereik meg­vál­toztatására. A cégnyilvántartások össze­kap­cso­lá­sát szolgáló uniós intézkedéscsomag megvalósítására a BRIS-projekt keretében kerül sor.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A fentieken túl a tör­vényjavaslat a cégek székhelyáthelyezése cég­bí­ró­sági ügyintézését racionalizálja. A módosítás ugyanis az elektronikus ügyintézés lehetőségeihez igazítja a megyéken átívelő székhelyáthelyezést, és biztosítja, hogy ne legyen függő állapot. A jövőben a bejegyzett, vagyis törlésre kerülő székhely szerinti cégbíróság dönt a székhelymódosítási kérelemről, és jegyzi be az új székhelyet. Ezzel a kérelem elbírálása előtti feles­leges ügyátadás elkerülhetővé válik.

A törvényjavaslat továbbá hatályon kívül helyezi a számviteli beszámolók be nem nyújtása miatt induló cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, mert az rendszeridegen módon maradt meg a Ctv.‑ben, és évente több tízezer felesleges ügyet jelent. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanis minden szük­sé­ges jogkörrel rendelkezik, s jogosult akár a mulasztó cég adószámát is törölni. Az adószámtörlés után már a cégbíróság a cég megszüntetése és a kényszertörlés iránt megfelelően tud intézkedni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Keresztény­de­mok­rata Néppárt parlamenti frakciója a fentiek alap­ján támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támo­gas­sák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisz­telt Országgyűlés! Megadom a szót Gyüre Csaba kép­vi­selő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezér­szó­no­kának. Parancsoljon, képviselő úr!

(21.10)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhányszor bíráltam már azokat a jogszabály-módosításokat, amelyekben az elektronikus ügyintézés bővül Magyarországon. Nyilván nem azért, mert maga a bővülés rossz vagy problémás lenne, hanem az ezzel járó problémák nincsenek megfelelően megoldva nagyon sok szinten. Ez rengeteg problémát okoz Magyarországon mind az ügyvédeknél, mind akár a bíráknál, mind pedig a lakosságnál.

Azt gondolom, hogy nyilván haladni kell a korral, és ahhoz képest, amikor még 15 évvel ezelőtt kizárólag papír alapon történt az ügyintézés a bíróságon, a közigazgatásban, hatalmas előrelépésről beszélhetünk. Már rengeteg mindent lehet elintézni elektronikus módon, és nyilván ezé a jövő. Tehát amikor arról beszélünk, hogy ez bővül, akkor annak elméletileg pozitívnak kell lennie, de figyelembe kell venni azt is, hogy mind a bíróságon, mind az ügyvédeknél, mind a magánszemélyeknél ez rengeteg problémát okoz, és bizony nagyon gyakran gyerekcipőben jár az, hogy ez egységesen rendszeresítve legyen Magyarországon. Ez sokszor pluszmunkaterhet jelent a bíróságokon, pluszmunkaterhet jelent az ügyvédeknek és a magánszemélyeknek is.

Tehát ezek azok a problémák, amelyek nehézzé teszik, azonban azt mondani, hogy nincs szükség az elektronikus eljárás bővítésére, nagyfokú felelőtlenség lenne. Ebben az esetben is azt gondoljuk, hogy igenis szükség van erre. Miért? Az államtitkár úr azzal kezdte a mondanivalóját, hogy milyen jelentős volt, amikor Magyarországon bevezették azt az ingyenes lehetőséget, hogy a cégjegyzékbe bepillantást nyerhettek ügyvédek, magánszemélyek, a cégjegyzék adatait megszerezhették, és ez nagyon fontos. A jogbiztonság, az üzleti biztonság miatt nagyon-nagyon fontos, hogy igenis tudjanak az emberek arról, hogy az a cég, akivel üzletet akarok kötni, vajon létezik-e, valóban ő-e az ügyvezetője, valóban az a személy jogosult-e arra, hogy szerződéseket írjon alá, szerződéseket kössön, hogy a cég ellen nem indult-e csődeljárás, felszámolási eljárás, megszűntnek nem nyilvánította-e a cégbíróság, nincs-e az adószáma felfüggesztve. Tehát számtalan olyan dolog van, amit tudni kell.

Azt nem lehet elvárni, hogy minden ember bemenjen egy cégbíróságra, mert adott esetben nagyon sok megyében előfordul az, hogy a cégbíróság száz kilométerre van az adott településtől, és oda bemenni akár busszal, vonattal, egy napot is igénybe venne, nem beszélve a pluszköltségekről. Tehát nagyon jó, hogy ezt a magyar állam megvalósította, és 2008 óta ezek az adatok elérhetők Magyarországon, minden cégadat elérhető egy közhiteles nyilvántartásban, és ezt bárki megtekintheti. Bizony, amikor az ember beüti a keresőbe, pillanat alatt megvan, egy percen belül mindent tud a cégről, ez egy óriási eredmény. Azt gondolom, hogy az elektronikus eljárásnak ezek a legfontosabb eredményei, amikor gyorsan, egyszerűen, mindenki számára elérhetően kapjuk meg azokat az információkat, amelyekre adott esetben szükségünk van.

Bizony egy olyan európai uniós irányelvről beszélünk most, amely előírja, hogy hasonlóan, ahogy ez már Magyarországon hála istennek csaknem tíz éve teljes mértékben kiépült, ne csak Magyarországra vonatkozzon, ne csak Magyarországon lehessen ebbe betekinteni, hanem az Európai Unió valamennyi tagállamában. Miért is van erre szükség? Azért, mert teljesen egyértelmű, hogy az Európai Unió létrejöttével és Magyarországnak az Európai Unióba történő belépésével sokkal sokoldalúbbakká váltak az üzleti kapcsolataink, nagyon gyakoriak a magyarországi és európai uniós cégek közötti együttműködések, szerződéskötések. Ebből is következik, hogy fontos az, hogy bizony a magyar állampolgárok is tisztában legyenek azzal, ha kötni akarnak egy szerződést valamilyen külföldi céggel, hogy az a cég egyáltalán létezik-e. Vagy egy Franciaországban, Spanyolországban bejegyzett cég nyilván tudni akarja, ha Magyarországon szerződik, hogy valóban létezik-e az a cég, valóban be van-e jegyezve, valóban olyan társasági formában működik-e. Ez az európai uniós irányelv ezt mondja ki, hogy ezt a lehetőséget meg kell adni, hogy ezt megismerjék. Az ebbe a rendszerbe való belépés nagyfokú jogbiztonságot, üzleti biztonságot ad.

Látjuk, 2017. június 8-tól az egész Európai Unión belül ennek a rendszernek ki kell épülnie. Ez azt jelenti, mint ahogy már többen elmondták, hogy a BRIS-rendszer, ez a cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszer lehetővé teszi, hogy egymás között a tagállamok polgárai be tudjanak tekinteni cégadatokba. Ez alapján mindenki fog kapni egy európai uniós azonosítót, az úgynevezett az EUID-t, amely azt fogja bizonyítani, hogy ez a cég az Európai Unióban bejegyzett cég, és ez alapján az EUID alapján mindenki azonnal utána nézni annak a cégnek. Nagyon fontos az, hogy bizonyos információk ingyenesen lesznek megszerezhetőek. Ilyen az, hogy a cég létezik-e, mi a cégneve, mi a cégformája, mi a cég székhelye, illetve ha nem a székhelye a központi ügyintézés helye, akkor a központi ügyintézés helye. Ezek az alapvető információk, amelyek mindenki számára elérhetőek lesznek, és ingyenesen lesznek elérhetők. A további céginformáció, vagy akár még az is, hogy milyen volt a költségvetési beszámolója, a számviteli beszámolója a cégnek, az pedig megtekinthető lesz megfelelő díjazás ellenében.

Nyilván az lenne a célszerű, ha mindenki ingyenesen hozzáférne a cégadatokhoz ugyanúgy, mint Magyarországon. Ez lenne a célszerű Európában, ez nagymértékben megkönnyítené az ilyen információk megismerését, de amennyiben az irányelv ilyen döntéseket tartalmaz, azt tudomásul kell venni. Reméljük, hogy ezek a költségek nem lesznek nagyok. Arra vonatkozóan azért van döntés, hogy ez nem lehet több, mint a ténylegesen felmerült költség.

Tehát azt gondolom, hogy ez a BRIS-rendszer, az EUID bevezetése mindenképpen Magyarországon is a jogbiztonságot, az üzleti biztonságot fogja erősíteni. Az e-Justice portál pedig egy nagyon fontos portál lesz, aminek az a lényege, hogy nem betöltik az adatokat egy központi, mondjuk, egy brüsszeli nyilvántartóba, hanem ez csak átjárhatóvá teszi a tagállamok között a cégbíróságok nyilvántartását.

Nagyon fontos az is, hogy a cégbíróságok is hozzá fognak férni ehhez a nyilvántartáshoz. A cégbíróságok ingyenesen fognak hozzáférni a nyilvántartáshoz, illetve az ott szolgáltatott adatokhoz, különösen akkor, ha Magyarországon van egy külföldi cégnek fióktelephelye, akkor nyilván meg fogja kapni, ha az anyacég ellen felszámolási eljárást vagy csődeljárást indítottak. Ezt egyébként korábban Magyarországon változásbejegyzési kérelmi eljárásban kellett volna ennek a cégnek megindítani, aminek vagy eleget tesz, vagy nem, nyilván még 30 napja van rá. Így viszont azonnal az ottani cégbíróság fogja jelezni ezen a rendszeren keresztül a magyarországi cégbíróságnak, hogy bizony az a csődeljárás, felszámolási eljárás megindult, és naprakészen tud a magyar üzleti partner információkat szerezni ezáltal, illetve a cégbíróság is ilyen információkat fog megtenni.

Van egy olyan része is ennek a törvényjavaslatnak, amely nem erre vonatkozik, behoz egy teljesen más paragrafust, ami nem erre a nyilvántartási rendszerre vonatkozik, hanem valóban a 2006. évi V. törvényt módosítja a székhelyáthelyezésre vonatkozóan. Azt gondolom, hogy valóban a jogbiztonságot növeli ez a törvényi módosítás is, hiszen ha egy cég ellen már például törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban vagy azt megelőző változásbejegyzési kérelem, és időközben a későbbiek során bead egy székhelyváltozás iránti módosítást, akkor az a bíróság bírálja el teljes egészében ezeket az ügyeket, aki korábban bírálta el a cég ügyeit. Így ő bírálja el azt is, hogy a székhelyváltozás jogszerű vagy nem, átvezethető-e vagy sem.

Tehát ezzel is egyet lehet érteni, viszont ezzel van egy probléma, mégpedig az, hogy jogdogmatikailag ez ütközik a törvénynek egy részével, mégpedig azzal, amely kimondja, hogy a székhely szerinti cégbíróság jár el minden ügyben. Márpedig ‑ mivel deklaratív hatályú, nem pedig konstitutív ‑ amikor már bejelenti a székhelyváltozást a cég, akkor automatikusan, az általános szabályok szerint az új székhelye szerint illetékes cégbíróságnak kellene eljárni, viszont ezt a cégbejegyzéssel kapcsolatos alapelvet keresztülírja ez a szakasz. Azt tartanám jónak, ha az alapszakaszt is módosítanánk, és erre vonatkozóan holnapi nap fogok beadni módosítást, amelynek az a lényege, hogy egy kivételt hozzunk be a 2006. évi V. törvény 35. §-ába. Mégpedig a 35. §-ba be kellene tenni azt a szöveget, hogy valóban valamennyi esetben a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jár el, kivéve az e módosítás 6. §-ában megjelölt esetet. Tehát azt gondolom, hogy akkor fogjuk elvarrni ezt a szálat is, és akkor fogjuk megnyugtatóan, jogilag is megfelelően elfogadni ezt a törvényjavaslatot.

(21.20)

Az látszik a javaslatból, hogy mindenféleképpen előremutató, Magyarországon a jogbiztonságot és az üzleti kapcsolatok biztonságát erősíti még ezzel a 6. §-sal is. Mindezek alapján azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat előremutató és támogatható. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még további hozzászólást kérni a napirendi pont keretében. (Nincs jelentkező.) További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom.

Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szakács képviselőtársamnak volt egy olyan kérdése, hogy miért csak most került sor erre a fajta kodifikációra. Tudható, hogy ennek az irányelv-átültetésnek nemcsak jogszabályi, hanem technikai háttere is van, és tavaly ősszel jutottak odáig a tagállamok, hogy megállapodtak abban, hogy milyen információáramlást lehetővé tevő technikai megoldásokat, programokat alkalmaznak. Gyakorlatilag ezt követően lehetett csak kialakítani azokat a jogszabályi kereteket, amelyekkel most jelentkeztünk a Ház előtt.

A másik felvetés az volt, hogy miért nem törvényi szinten jelenik meg a szabályozás minden eleme. Az irányelvnek minden eleme törvényi szinten jelenik meg. Azok a technikai részletek, amelyek jelenleg is rendeleti szinten kerültek szabályozásra ‑ például a cégjegyzékszám kialakítása vagy éppenséggel a költségtérítés mértéke, ami változó, hiszen az a mindenkori költségekhez kell, hogy igazodjon ‑, változnak. S Gyüre Csaba képviselőtársamnak is mondom, hogy a BRIS-rendszeren belül a költségeket természetesen nem haladhatják meg a díjak, amelyek felmerülnek. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   197-208   209-220   221-233      Ülésnap adatai