Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Tudom, hogy az utolsó munkanapján vagyunk a tavaszi ülésszaknak, de megkérem képviselőtársaimat, szíveskedjenek végighallgatni a választ. Nem emlékszem, hogy államtitkár úr közbeszólt volna. (Dr. Rétvári Bence: Nehéz volt, de megálltam. - Gúr Nándor: A kérdésre válaszoljon!). Köszönöm a megértésüket. (Gúr Nándor: Nincsenek is bent! Elmentek meccset nézni! - Sallai R. Benedek: Elmentek, most már alig vannak! - Folyamatos zaj.)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Országgyűlés! Kulcsár Gergely, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnökhöz: „Ön szerint is minden rendben van a vagyonnyilatkozat-tételi rendszerrel kapcsolatban?” címmel.

A kérdésre miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügy-miniszter úr képviseletében Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, képviselő úr!

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos eljárási szabályok megváltoztatására régen megérett az idő. Még 2014-ben nyilatkozta Gulyás Gergely, hogy a jövőben szankcionálhatják az elrontott vagy hibásan leadott képviselői vagyonnyilatkozatokat, akár anyagi felelősségük is lehet ebben az érintetteknek. Ezt követően azonban nem történt semmi. A kormány, illetve a Fidesz nem állt elő olyan javaslattal, amely rendbe tette volna ezt a kérdést, viszont az ezzel kapcsolatos botrányok valósággal sorjáztak. Emlékezhetünk Rogán Antal esetére, aki 2014-ben kétszer is javította vagyonnyilatkozatát, mivel nem emlékezett arra, hogy hány darab ingatlant, mekkora méretűt és mekkora részben birtokol.

Szijjártó Péter vagyongyarapodásáról is hetekig cikkeztek az újságok, mivel az nem állt összhangban a vagyonnyilatkozatában feltüntetettekkel. Legutóbb pedig Tiba István került szorult helyzetbe, ugyanis bizalmasa, korábbi jegyzője, Veres Margit a vádlottak padján találta magát, mivel a hatóságok szerint 5 millió forint kenőpénzt fogadott el egy vállalkozótól. Ezt a pénzt Veres Tibának adta át, aki azzal magyarázkodott a bíróságon, hogy ez csak egy baráti kölcsön. Na most, ez a kölcsön nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában, ezért vagyonnyilatkozati eljárást indítottam ellene, csakhogy Tiba István három és fél év után kijavította a dokumentumot, és ezzel következmények nélkül ért véget a történet, mint ahogy a korábbi eseteknek sem volt következménye.

Nemrégiben országgyűlési határozati javaslatot nyújtottam be, amely alapján szank­cionálni lehetne az ilyen eseteket. A javaslat szerint a leadást követő hat hónapig lehetne javítani a nyilatkozatokat, de ezt is anyagi szankciók terhe mellett, a fél éven túli javítás pedig mandátumvesztést eredményezne. A határozati javaslat tárgysorozatba vételét a parlament Igazságügyi bizottságában a kormánypárti képvi­selők egyszerűen lesöpörték az asztalról.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ön is úgy látja, hogy minden rendben van a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban és nem kell változtatni a rendszeren? Nem gondolja, hogy a felsorolt botrányok tovább rombolják a képviselői hivatás tekintélyét? Egyetért-e azzal, hogy a fideszes képviselők leszavazták a jobbító szándékú javaslatot? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői kérdésre Völner Pál államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az Országgyűlésről szóló törvény szabályozza. Ennek értelmében a megbízatás keletkezését követő 30 napon belül, illetve utána minden évben köteles minden képviselő vagyonnyilatkozatot tenni, és a megbízatás megszűnésekor szintén fennáll ez a kötelezettség. Ugyancsak köteles a képviselő csatolni a vele közös háztartásban élő házastárs, élettárs gyerekeinek a vagyonnyilatkozatát. Ezen adatokat az Országgyűlés a honlapon is publikálja, tehát ezek nyilvánosak. A kötelezettség elmulasztásához szankció is fűződik. A képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesülhet, amíg ezt nem pótolja.

A vagyonnyilatkozatokról szóló nyilvántartást a Mentelmi bizottság ellenőrzi, hogy megfelelnek-e a valóságban az abban foglalt adatok. A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti, a valótlan adatközlés, illetve a vagyonnyilatkozat-tétel szándékos elmulasztása szintén szankcionált. Ebben az esetben a bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ami jóval szigorúbb, mint egy anyagi szankció. Összeférhetetlenség kimondása esetén az Alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik. Alkotmányossági szempontból kiemelendő, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi eljárások alapjog-korlá­to­zás­sal járnak, hiszen személyes adatok kerülnek nyíl­vánosságra, az átláthatóság és a befolyásmentesség biztosítása érdekében azonban az országgyűlési képviselők esetében az alkotmányossági mérce kisebb védettséget nyújt a személyiségi jogok tekintetében.

Csak összehasonlításként jegyzem meg, hogy mind az osztrák, mind a német szabályozás csak a képviselők jövedelmére tesz fel kérdést, így a németek csak a jövedelemről nyilatkoznak, az osztrák szövetségi és tartományi tanácsok képviselői pedig csak rendszeres és nem rendszeres jövedelmükről kötelesek nyilatkozni. Összevetésben tehát megállapítható, hogy a magyar szabályozás sokkal szigorúbb a környező államokénál. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   44-47   48-51   52-55      Ülésnap adatai