Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szél Bernadett képviselő asszony, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mikor számíthatnak a szülők a kormányra a tartásdíj ügyében?” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügy-miniszter úr képében Völner Pál államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon!

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Így most már egy másik minisztériummal beszélgetek az egyszülős családok érdekében, és most valóban a tartásdíjak ügye kerül a magyar parlament elé. Ugyanis rengeteg levelet kapok egyedülálló édesanyáktól, akik arra panaszkodnak, hogy egyszerűen nem jutnak hozzá a tartásdíjakhoz, vagy éppen nem olyan összegben jutnak hozzá, amire a volt férj valós jövedelme alapján a gyermekük, a közös gyermekük jogosult lenne. Komoly problémák vannak tehát egyrészt a tartásdíj valós jövedelem alapján való megállapításával is, illetve a tartásdíj behajthatóságával is.

Előre szeretném bocsátani azt, hogy a tartásdíj összegét a bíróságon általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában határozzák meg. Ez praktikusan 18-20 ezer forinttól 150 ezer forintig terjedő skálát jelent, gyakori azonban, hogy az édesapa minimálbéren van bejelentve, és akkor a legkisebb összeget kell fizetnie, és igazából semmilyen korrekciós mechanizmus nincs a rendszerben, hogy ilyenkor, mondjuk, az édesapa fogyasztását fizetve kipótolják az édesanyának, de leginkább a gyermeknek járó összeget.

Az LMP egy törvényjavaslatot tett le az asztalra ennek érdekében. A Fidesz-KDNP nem bizonyult együttműködőnek. Kíváncsian várom, hogy akkor önöknek mi a megoldás a tartásdíjak ügyében. Szeretnék leszögezni két dolgot. Egyrészt nem megoldás az államilag megelőlegezett tartásdíj, azt eleve fél év után lehet igénybe venni. A legmagasabb összege 14 ezer forint lehet, és az is csak akkor, ha a családban az egy főre eső jövedelem 57 ezer forint alatt van. Azt is látni kell, hogy a családi adókedvezmény jelentős részét elveszíti a család szétszakadása miatt a szülő, mert nincs kivel megosztani azt.

(12.40)

Általában egy szülő nem keres annyit, hogy azt érvényesíteni tudja, hogy például a harmadik gyermek után járó kedvezmény még beleférjen. Véleményem szerint az is megoldás lenne, ha a tartásdíjra jutó adókedvezményt megkaphatná a gondozó szülő.

Egyébként ezt a felvetést az alatt a kérdésem alatt kaptam, miközben itt, a magyar parlamentben az előző körben felszólaltam az egyszülős családok érdekében, tehát figyelik és nézik a családok ezt a vitát. Ezért kiemelten kérem miniszter urat, illetve államtitkár urat arra, hogy akkor válaszoljon nekem egyenesen, áll‑e a Fidesz szándékában bármi is, hogy a tartásdíjak ügyében előrelépjünk, vagy pedig széttárják a kezeiket, és azt mondják, hogy a gyermekeknek ennyivel kell beérniük. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Völner Pál államtitkár úr válaszol. Tessék!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Az Alaptörvény XIV. cikke tartalmazza, hogy a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. Az új polgári törvénykönyv értelmében a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, külön élő szülő pedig elsősorban pénzben nyújtja. Erre elsősorban a szülők megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában természetesen a bíróság dönt, tehát elsősorban bírósági hatáskörökről beszélünk. Mérlegelendő körülmény ilyenkor a kötelezett teljesítőképessége, ideértve nemcsak a jövedelmi viszonyokat, hanem a vagyoni viszonyokat is.

A korábbi szabályozáshoz képest a törvény előírja, hogy határozott összegben kell a tartásdíjat megállapítani, és a jövedelemhez igazodó százalékos mérték ennek a határozott összegnek a megállapítását segíti elő. A szabályozás további újdonsága, hogy az inflációhoz történő automatikus hozzáigazítás lehetőségét is tartalmazza. A bíróság a marasztaló határozatában közvetlenül felhívja a munkáltatót, hogy a megállapított összeget vonja le és a jogosultnak fizesse ki, ha pedig végrehajtóhoz kerül az ügy, a gyerektartásdíj megelőzi a sorrendben az összes többi követelést, ezzel is biztosítva a gyerek szükségleteinek mielőbbi biztosítását.

Figyelemmel kell lenni arra is az ENSZ gyermekjogi egyezménye és a hatályos magyar jogi szabályozás alapján, hogy a külön élő szülővel való kapcsolattartás a gyermek joga, nem csak a külön élő szülőé. A kapcsolattartás megakadályozásában közigazgatási úton történő szankcionálás tehát azért van, hogy a gyermek kapcsolattartáshoz való jogát védjék, a gyermektartásdíj fizetésének elmulasztását, végrehajtása eredménytelenségét, ahogy ön is említette, megelőlegezett gyerektartásdíj előlegezésével kompenzálja az állam. Súlyosan kirívó esetekben, ha sem a polgári jogi jogérvényesítés, sem a bírósági végrehajtás nem vezet eredményre, és az állam általi előlegezés sem jelent megoldást, végső eszközként akár büntetőjogi felelősségre vonás is kezdeményezhető.

Tehát a jogi szabályozás keretei a bíróságnak tág keretet adnak ennek a kérdésnek a rendezéséhez. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

Felszólalások:   59-62   63-66   67-70      Ülésnap adatai