Felszólalás adatai

VÁGÓ GÁBOR (LMP): (atlatszo.hu feliratú pólót visel.) Semjén úr már az EU-támogatások kapcsán is mintegy jolly jokerként válaszolt a kérdéseimre - lássuk!

ELNÖK: Képviselő úr, bocsánatot kérek, itt igen-nemmel kell válaszolni. (Derültség.)

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Elfogadnám!

ELNÖK: Elfogadja. Köszönöm szépen. Öné a szó, parancsoljon!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. A Lehet Más a Politika "Szólalj fel!" rendszerében független állampolgárok és független civil szervezetek szavát hozza be a parlamentbe, a mai napon a méltán népszerű atlatszo.hu tényfeltáró újságíróinak kérdését tenném fel miniszterelnök-helyettes úrnak.

A kormány 2013 tavaszán jelentette be az úgynevezett letelepedési magyar államkötvények forgalmazását. Mivel a kötvény megvásárlásával meghatározott külföldi országok állampolgárai a szokásosnál kedvezőbb feltételekkel kapnak letelepedési engedélyt, a kormányzat szerint ez majd fellendíti a gazdaságot. A történetben azonban számos zavaró momentum van. A kötvények árusítására az Államadósság Kezelő Központ több céggel is szerződött, amelyeket a parlament gazdasági és informatikai bizottsága vizsgált meg.

Az első ilyen cég a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund volt, amelynek tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban az ÁKK nem adott számomra információkat, holott ő az egyik szerződő fél. Mivel a Debt Fund székhelye közismert off-shore paradicsom, rögtön felmerül a kérdés, vajon itt is erről van-e szó. Rogán Antal ekkor tagadta, hogy off-shore vállalkozásról lenne szó, hiszen a Debt Fund vezetői elismert üzletemberek. Azt azonban elfelejtette említeni, hogy az egyikük Béres (sic!) Attila, aki annak idején a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt, pontosan a libás botrány idején. (Dr. Schiffer András: Na hát!) Elég furcsa, hogy miközben a kormányzatnál kiemelt téma a Hajdú-Bét-botrány felelőseinek keresése és számonkérése, pont egy ilyen cégvezetőn keresztül árulják az államkötvényeket. (Dr. Schiffer András: Na hát!) Ez a vállalkozás pedig nem attól lesz off-shore, hogy ismerjük-e a tulajdonosokat vagy sem. Néhány napja azonban a Hungary State Special Debt Fund egyik tulajdonosa, Lian Wang mondta el egy sajtótájékoztatón, hogy a cége igenis off-shore.

Ezek után az emberben újabb kérdések merülnek fel. Ha nem feltételezzük azt, hogy szándékosan hazudnak az érintett cégek off-shore mivoltáról, akkor azt kell gondoljuk, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy kivel szerződnek. Így viszont hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a kötvények jó helyre kerülnek, nem merül-e fel a nemzetbiztonsági kockázat? Miért nincs nyilvános és folyamatosan frissülő adatbázis arról, hogy eddig hányan vettek kötvényt, és milyen országból érkeztek?

Várom válaszát. (Taps az LMP, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra felkérném Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat. Parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Ön pontosan tudja, hogy egy 2007-es törvény... (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik soraiból: Mikrofon!) Bocsánat! (Felcsípteti mikrofonját.) Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kérem a válaszadási időt visszaállítani! (Nyakó István: Nem ragaszkodunk hozzá! - Derültség az MSZP soraiban.) Egy pillanat! (Megtörténik.) Tessék parancsolni!

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Tehát képviselő úr pontosan tudja, hogy egy 2007-es törvény rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága választja ki és hagyja jóvá, hogy mely vállalkozás jogosult ilyen értékpapír kibocsátására, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-vel való szerződéskötésre.

(16.10)

A gazdasági bizottság érkezési sorrendben dönt a kérelmekről, mégpedig meghatározott kritériumok alapján. A gazdasági bizottság honlapján nyilvánosan bárki számára elérhető a 4/2010-2014. számú határozat, amely tartalmazza a bírálati szempontokat. A jogosultságot elnyert gazdasági társaságok tényleges tulajdonosi köre - nyilvánvalóan a gazdasági bizottsághoz benyújtott iratok alapján - szintén egyértelműen megállapítható. Ezek az adatok és iratok nyilvánosak, bárki által megtekinthetőek.

Az off-shore kérdés tekintetében pedig azért azt érdemes tisztázni, hogy off-shore cégnek az tekinthető, amelynek a tulajdonosi háttere nem ismert, amely nem hajlandó felfedni a tulajdonosi hátterét. És kizárólag olyan cégeknek ad a gazdasági bizottság bevándorlási programja lehetőséget, amelyek feltárják a tulajdonosi hátterüket. Ezek a cégek egyébként - az off-shore cégekkel ellentétben - nem pénzt visznek ki az országból, hanem pénzt hoznak be az országba.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyperces viszonválaszra a képviselő urat illeti a szó.

Parancsoljon!

VÁGÓ GÁBOR (LMP): Köszönöm a szót. Gyors leszek. Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Nem attól off-shore valami, hogy nem tudjuk, mi van mögötte. Attól off-shore valami, hogy direkt azért szervezik ki a tevékenységet, hogy alacsonyabb adókulcsa lehessen.

Na már most, a Lehet Más a Politika kezdeményezte azt - a mai napon szavazták le a bizottságban -, hogy ne is lehessen ilyen szervezeteket bejegyezni. Önök, a Fidesz, a Jobbikkal együtt - a Jobbik is beállt az "off-sorba" - szavazták le ezt a sorról. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Szörnyű!)

De nézzük tovább! Önök folyamatosan átkozzák a Hajdú-Bét-botrányt, miközben az az ember, aki Bajnai Gordonnal őrizte együtt a libákat - hogy őrizte vagy nem őrizte, másik kérdés -, azt az embert teszik meg egy olyan cég tulajdonosának, olyan helyzetbe hozzák, amely ezen off-shore bizniszen keresztül kötvényenként 15 millió forintot tud lehúzni, és ez nem a magyar állampolgárok kasszájába megy be, ez ennek az off-shore-osnak a magánzsebébe. (Dr. Budai Gyula: Nyugat-európai, Gábor!) Önök ilyen embereket tesznek be fontos pozícióba!

Továbbra is ugyanaz az off-shore nagykoalíció folytatódik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mint amit megszoktunk. Ön is egy 2007-es törvényre hivatkozott. Ugyanaz folyik, mint 2007-ben az off-shore ügyekben.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválaszra a miniszterelnök-helyettes urat illeti a szó. Parancsoljon.

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter: Képviselő úr mint az atlatszo.hu szóvivője, ebbéli minőségében megkérem, hogy még egyszer próbálja elmagyarázni ezeknek a derék embereknek, hogy az a nemzeti érdek, hogy pénz jöjjön be az országba. Ha egyszer feltárják a valós tulajdonosi hátterüket és pénzt hoznak be az országba, akkor azt gondolom, hogy az a nemzeti érdek, hogy ezt akceptáljuk, és miután pénzt hoznak be, ezért ezt fogadjuk el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   105-114   115-128   129-138      Ülésnap adatai