Felszólalás adatai

Persze, ebben sok igazság is van, azonban azt is látni kell, aki gyakorlatban foglalkozik a gondnokság alá helyezésekkel, mert elméleti szinten tényleg nagyon szép és nagyon jó, hogy akár háromévente, ahogy ez elhangzott az ő szájából, felülvizsgálják a gondnokságokat, azonban látni kell, hogy nagyon sok esetben sajnos a gondnokság alá helyezési eljárásban a gondnokoltak olyan egészségügyi állapotban vannak, amikor már egyáltalán nem várható az, hogy az ő egészségi állapotukban javulás állna be, és ezáltal szükségtelenné válna a cselekvőképesség kizárása, illetve a korlátozása. Ezekben az esetekben bizony nem biztos, hogy szükséges lenne a megnövekedett bírósági terhek miatt, a költségek - igazságügyi orvos szakértői díj és egyebek - miatt nem biztos, hogy szükséges a háromévente vagy ötévente való felülvizsgálat, hiszen lehetőség van arra, hogy bárki bármikor, amennyiben tényleg valamilyen orvosi csoda folytán valakinek az egészségi állapotában mégis valami nagy javulás áll be, akkor ebben az esetben nyilván lehetőség van arra, hogy kezdeményezzék a gondnokság alá helyezési eljárás megszüntetését vagy a korlátozó gondnokság alá helyezését. Tehát erre bármikor lehetőség van. Ezért nem biztos, hogy szükség lenne arra, hogy rövidített időintervallumon belül döntsenek arról, hogy valakinél szükséges-e fenntartani ezt az állapotot vagy nem szükséges, illetve nyilván a végleges állapotnál pedig végképp nem szükséges ez.

Staudt Gábor képviselőtársam részletesen elmondta a vezérszónoki felszólalásában a Jobbik Magyarországért Mozgalom véleményét a törvénytervezetről. Egy-két dolgot emelnék ki én még ebből a törvényből, illetve a polgári törvénykönyv életbe léptető, hatályba léptető rendelkezéseiből.

Nyilván nagyon fontos az, hogy precízen és pontosan határozza meg a jogalkotó azt, hogy melyik része a polgári törvénykönyvnek mikor lép hatályba, illetve azt milyen módon kell alkalmazni a folyamatban lévő jogviszonyokban, a már korábban keletkezett jogviszonyok esetében, vagy jogi tények esetében hogyan kell alkalmazni, hiszen az egész bírósági eljárás és gyakorlat borulhat föl egy-egy rosszul megfogalmazott szabályon. Ezért nagyon fontos, hogy ez pontos és precíz legyen, illetve mindenre kiterjedő legyen. Azt látjuk, hogy a jogszabálytervezet megalkotója mind a keletkezett tények, jogviszonyok, mind pedig kibővítetten a megtett jognyilatkozatok tekintetében is igyekezett ezt felelősséggel megtenni, aminek, mint említettem, nyilván nagyon nagy jelentősége lesz a bírósági jogalkalmazás során.

Amivel a magam részéről nem tudok egyetérteni teljes mértékben, az egyik a 13. §-ban említett, a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének az emelésével kapcsolatos, ami már elhangzott a vezérszónoki felszólalásban mások szájából is, hogy téves vagy nem téves a 3 millió forintra emelés. Nyilván ez már lefutott kérdés, hiszen ebben a tekintetben a parlament már döntést hozott. Itt azt kell megnézni, hogy mi ez a határidő, ameddig a korlátolt felelősségű társaságok alaptőkéjét fel kell emelni. Itt ebben a 13. § (2) bekezdésben megtaláljuk ennek az időpontját is: legkésőbb 2016. március 15-ig.

(12.40)

Azt gondolnánk, hogy ez egy méltányos dátum, hiszen még kettő és fél év van addig, tehát mindenki számolhat azzal, hogy két és fél éven belül ezt az alaptőkét fel kell emelni.

Staudt Gábor képviselőtársam arról is nyilatkozott, hogy jó, nem jó, illetve a tekintetben, hogy nyilván vannak, akik több száz millió forinttal adósok, és a 3 millió ugyanúgy nem fogja kihúzni a csávából a hitelezői igényt benyújtókat, mint akár ha 500 ezer forint lenne a törzstőke, tehát nagy különbség nincs közte. De mégis azt gondoljuk, hogy ne is ezekkel foglalkozzunk, hanem elsősorban azokkal a becsületes vállalkozókkal, és azokkal, akik komolyan gondolják a gazdasági társaságban való részvételüket. Bizony nagyon sok esetben ez egy nagyon-nagyon komoly nehézség, az, hogy felemeljék 3 millió forintra a cég törzstőkéjét, hiszen ennek a pénznek meg kell lennie effektíve valamilyen szinten, és ezt a társaság rendelkezésére kell bocsátani.

Itt lehet gond, mégpedig elsősorban nem a 2016. március 15-i dátummal van problémám, hanem elsősorban e törvénytervezet második fordulatával, a (2) bekezdésben foglaltakkal, amely kimondja, hogy a törzstőke felemelése a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének első módosításával egyidejűleg kell hogy megtörténjen, amennyiben viszont nincs ilyen, akkor legkésőbb 2016. március 15-ig. Itt lehet tehát egy bizonyos egyenlőtlenség a korlátolt felelősségű társaságok között, hiszen van, akinek éppen akkor van egy aktuális oka társasági szerződés módosítására, tehát a polgári törvénykönyv hatálybalépését követően 2014 márciusától, amikor elméletileg még lenne két éve arra, pontosan két éve, hogy a törzstőkéjét módosítsa és felemelje 3 millió forintra, de lehet, hogy már áprilisban valamiért módosítani kell a társasági szerződést, lehetnek nem várt események, egy haláleset, akár a társaság tagjai között az ügyvezetőnél, akár egy adásvételi szerződés tekintetében, amelyben valaki az üzletrészét másra ruházza át. Bármilyen olyan nem várt esemény megtörténhet, amely miatt akár egy-két hónap múlva be kell adni a társasági szerződés módosítását, és anélkül nem adhatja be, hogy 3 millió forintra nem egészíti ki a törzstőkéjét. Álláspontom szerint ez méltánytalan és igazságtalan azokkal szemben, akiknek valamilyen ok miatt hamarabb kell beadniuk a társasági szerződésük módosítását. Mi a magunk részéről jobbnak tartanánk, ha itt a konkrét időpontot határoznánk meg, mégpedig a 2016. március 15-ét, és nem kötnénk ki hozzá azt, hogy a társasági szerződés első módosításával egyidejűleg. Ezzel kapcsolatosan Staudt Gábor képviselőtársammal módosító indítványt is nyújtunk be, és kérjük is a tisztelt parlamentet, hogy támogassák, hiszen azt gondolom, hogy igazságos és méltányos is ez a fajta módosítás.

Ugyanilyen problémám van a 15. §-sal, amely szintén a cégbírósággal foglalkozik, amely a bejelentési kötelezettség késedelme miatt pénzbírsággal sújtja a késlekedő céget. Valóban szükség van szankcióra, azonban az ember tudja, főleg gyakorló ügyvédként tudja, hogy nagyon sok esetben teljesen kívülálló okok miatt kerül sor arra, amiben a céget kevésbé vagy egyáltalán nem terheli felelősség a benyújtási késedelem esetén. Éppen ezért javasolnánk egy olyanfajta módosítást, olyanfajta törvénymódosítást, amely a 15. §-t nagyon röviden csak annyiban módosítaná, hogy a cégbíróság a késlekedő céget nem pénzbírsággal sújtja, hanem csak sújthatja. Tehát ez ne legyen egy törvényből adódó kötelezettsége a cégbíróságnak, csak egy törvényből eredő lehetősége legyen a cégbíróságnak. Nyilván a cégbíróság megfelelően tudja vizsgálni azokat a körülményeket, hogy bármilyen szempontból méltányolható-e a késlekedés vagy nem. Amennyiben nem, akkor nyilván meg fogja bírságolni, amennyiben méltányolható, akkor pedig nem fogja. Tehát egy effajta, erre vonatkozó módosítás elfogadását kérnénk szépen.

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy láttuk a cégbíróságok elmúlt néhány évi tevékenységéből is, hogy adott esetben egy-egy jogszabály-módosítás milyen hatalmas mértékű pluszleterheltséget jelent a cégbíróságnak. Ezek a törvényből eredő kötelező módosítások, amelyeknek megvan a határideje. Sajnos azt is láttuk, hogy általában a cégek kivárják az utolsó napot, az utolsó lehetőséget, tehát addig tologatják, hogy be kelljen ezt adni. Majd ezt hirtelen beadják, és a cégbíróságok munkája gyakorlatilag ellehetetlenedik, amikor tízezerszám érkeznek be a törvény erejénél fogva kötelezően feldolgozandó módosítások. Ebből a szempontból üdvözlendő a jelenlegi törvényjavaslat 12. § (2) bekezdése, amely legalább a gazdasági társaságok esetében különválaszt, cégformától függően teszi kötelezővé a módosítást. Itt pedig a közkereseti társaságok és a betéti társaságok esetében 2015. március 15-ét adja meg legkésőbbi időpontnak, míg a többi cégforma esetén pedig 2016. március 15-ét. Itt legalábbis az jó benne, hogy két részre bontódnak a gazdasági társaságok, és így a módosítások nem dömpingszerűen egy napon, hanem legalább két részletben elosztva kerülnek majd be a cégbírósághoz, és nyilván a cégbíróság munkáját fogja könnyíteni és elősegíteni.

Egyértelmű és látható, hogy ha komolyan vesszük a cégbíróságok munkáját, és hiszünk abban, hogy az, amit a cégbíróság bejegyez, valóban törvényes, tehát azok az adatok, amelyek a jogszabálynak megfelelően megalapított gazdasági társasági és jogszabályoknak megfelelő társasági szerződés alapján kerül bejegyzésre, márpedig nyilván ez a legfontosabb, hogy higgyük, hogy azok az adatok valósak, a gazdasági társaság társasági szerződése a törvényeknek megfelelő, ez alapján megfelelően működik, ezért nyilván nem lehet azt elvárni, hogy a jogszabályok alapján a dömpingszerűen megkapott minden ügyet a cégbíróság feldolgozzon, hogy arra az adott cégbíró, ügyintéző megfelelő időt, megfelelő energiát fordítson. Ebben az esetben teljesen természetes, hogy nagyon gyakran hiba becsúszhat a cégbíróságok munkájába, illetve még egy nagyon fontos kérdés az, hogy egy idő után pedig amennyiben a cégbíróság nem megfelelő határidőn belül lépett, akkor automatikusan bejegyződik a cég. Így fordulhat elő az, hogy olyan cégek kerülnek bejegyzésre, amelyek társasági szerződése a hatályos, törvényes előírásoknak nem megfelelő, illetve azokkal szemben is bejegyzésre kerülhet akár. Ennek az elkerülése végett, hogy ilyen esetek a jövőben is előforduljanak, illetve ne kerüljenek ilyen cégek bejegyzésre, ezért szükséges az, hogy minél jobban kitoljuk azt a határidőt, illetve osszuk fel a határidőt nagyon helyesen, mint a 12. §-ban is van, hogy ne egyszerre és dömpingszerűen kerüljenek be ezek az ügyek, bár én azt gondolom, hogy ezek a módosítások mindenképpen így, hogyha két részletben vannak elosztva, így is nagyon nagy megterhelést fognak jelenteni a cégbíróságoknak.

Körülbelül ez az, amit el akartam mondani ezzel kapcsolatosan. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.)