Felszólalás adatai

Az új Ptk. hatálybalépése miatt felmerülő jogalkotási feladatok egyrészt új jogszabályok megalkotását, illetve a meglévők módosítását teszik szükségessé, másrészt a jogalkotóknak egyértelművé kell tenni, hogy a jogalkalmazók jövő márciusa után melyik jogszabályt alkalmazzák. Ebben a tárgyalási szakaszban négy törvényjavaslat összevont tárgyalása van előttünk. A Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat célja olyan átmeneti szabályok megfogalmazása, amelyek egyértelművé teszik, hogy adott időpontban melyik törvény alkalmazandó. A javaslat tartalmazza többek között a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti szabályokat, az '59-es Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt, a házasságról, családról, gyámságról, a gazdasági társaságokról, a szövetkezetekről szóló törvény hatályon kívül helyezéséről szóló normát, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek alacsonyabb jogszabályi szinten szabályozható jogviszonyok megalkotására adnak lehetőséget.

A javaslat a Ptk. alkalmazhatóságára nézve ad iránymutatást, tehát azt rendezi, hogy a Ptk. rendelkezéseit mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető módosító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan kell alkalmazni. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló T/12095. számú törvényjavaslat kapcsolódik az új Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseihez. A Ptk. itt is csak az általános szabályokat, a szervezeti változások garanciális minimumszabályait tartalmazza, így a jogi személy szervezeti változásához szükséges egyéb részletszabályokat külön törvényben kívánja rendezni a jogalkotó. A javaslat a Ptk.-ban nevesített magánjogi jogi személyek teljes körét felöleli, kivéve az alapítványokra és az egyesületekre vonatkozó szabályokat, hiszen ezeket a civiltörvényben szabályoztuk.

A társasági jogi alapon való piaci szerződések újraéledése magával hozta a társasági formák közötti átjárhatóság, az átalakulás kérdését is. Már az 1902-es társasági anyagi jog is tartalmazott szervezeti átalakulásra vonatkozó szabályt. A Ptk. Országgyűléshez benyújtott javaslatának indoklása szerint, idézem: "A javaslat az általános szabályok között rendezi a jogi személyek átalakulásának, egyesülésének és szétválásának azokat a kérdéseit, amelyek minden jogi személytípusnál azonos módon vetődnek fel." Ez nem jelenti azt, hogy a szabályozás általánosságban megengedné minden jogi személy számára bármilyen irányban a státusváltozást. Arról, hogy egyes jogi személy típusok milyen más jogi személlyé alakulhatnak át, illetve milyen jogi személyekkel vagy milyen jogi személyekké való szétválásuk lehetséges, az adott típusra vonatkozó szabályoknak kell rendelkezniük. Az általános szabályok akkor kerülnek alkalmazásra, ha valamely jogi személy átalakulást, egyesülést vagy szétválást határoz el.

A jövőben az átalakulás kizárólag a jogi személy típusának, formájának megváltoztatását jelenti, vagyis az úgynevezett formaváltást. Az egyesülés, szétválás önállóan megjelenő szervezeti változások. A Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági társaságokról, a szövetkezetekről szóló törvény, ebből következően meg kell alkotni az eljárások lebonyolításához szükséges szabályokat a Ptk. hatálybalépését követő időszakra. A Ptk. hatálybalépésével szükségessé válik a jelenlegi gondnokolti nyilvántartási rendszer felülvizsgálata is, és egy új nyilvántartás megteremtése. E célt szolgálja a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló T/12096. számú törvényjavaslat, amely tartalmazza a gondnokoltak nyilvántartásával összefüggő rendelkezéseket és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó új szabályokat.

A Ptk. új jogintézményként vezeti be az előzetes jognyilatkozat tételét. Mivel az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához, szükséges e két nyilvántartás összehangolt szabályozása. Ahhoz, hogy a gondnoksági reform eredményes legyen, szükséges tehát egy naprakész, működőképes gondnoksági nyilvántartási rendszer kialakítása. A javaslat adatszolgáltatás tekintetében kibővíti a közvetlen hozzáféréssel az adatok megismerésére és kezelésére jogosultak körét, a hatóságok számára biztosított közvetlen hozzáféréssel pedig az adatigénylés gyorsabban és hatékonyabban, postaköltségek megtakarításával valósulhat meg.

Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását és a gondnokoltak nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal elnöke fogja működtetni. A Ptk. által bevezetett rendelkezések következtében a cselekvőképesség részleges korlátozása esetében minden esetben ügyköröket kell majd az eljáró bíróságnak meghatároznia. Az előzetes jognyilatkozatban a Ptk. szerint a nagykorú, cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan. Az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni a nyilvántartásba, de érvényességének nem feltétele az országos nyilvántartásba való bejegyzés. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletben rendelkezik.

(12.30)

A jogalkotói szándék egyértelműen arra ösztönzi az eljáró bíróságot, hogy a lehető legjobban érvényesüljön az előzetes jognyilatkozatot tett személy akarata.

A negyedik törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló T/12097. számú törvényjavaslat. Ahogyan a Ptk. alapvető változásokat eredményez a polgári jog számos területén, így a dologi jogban is. A szomszédjogok tárgykörét a régi Ptk. a magyar történeti hagyományt megtartva részletesen és kazuisztikusan szabályozta. A Ptk. azt a megoldást választotta, hogy a szomszédjogok körében csak a magasabb szintet képviselő előírásokat tartotta meg. A mellőzött rendelkezések azonban az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak konkrét élethelyzeteit szabályozzák, az állampolgárok mindennapjait érintik, ezért megfelelő felülvizsgálat alapján történő korszerűsítéssel indokolt a megtartásuk a jogrendszerben, úgy látjuk, hogy a kérdéseket jogforrási szempontból csak törvényi szinten lehet szabályozni.

Tehát a javaslat a Ptk.-val együtt alkalmazandó, az ingatlantulajdonosok egymás közötti viszonyainak rendezésére speciális szabályokat megállapító törvényt alkot úgy, hogy az eddig kialakult rendszert és hatályos szabályait alapvetően nem változtatja meg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy jól átgondolt, logikus koncepció részeként egy hatalmas munka következő állomása ez a négy törvényjavaslat, amely most itt van előttünk. A Fidesz frakciója nevében én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy támogassuk a törvényjavaslatokat.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)