Felszólalás adatai

Egyrészt itt a polgári törvénykönyv általános vitájának kezdetén elmondtuk azt, hogy az LMP számára az új polgári törvénykönyv egyik fő funkciója az lenne, hogy megvédi a közvagyont a közvagyon fosztogatóitól, bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül szabadon lehetett zabrálni a közösből. Azt gondoljuk, hogy a civil kódexnek Magyarországon is van egy nagy feladata, főleg az elmúlt 25 év tanulságait levonva talán az egyik legnagyobb küldetése, hogy a korrupcióellenes küzdelem egyik fő fegyvere legyen. És itt mondtuk el azt is, hogy ebben a tekintetben, ha már a társasági jogi szabályokat az előterjesztő a polgári törvénykönyv egyik könyveként helyezte el, az egyik fő követelésünk az, és ez volt a polgári törvénykönyv vitájában, hogy Magyarországról száműzzük az off-shore lovagokat. Arra tettünk annak idején előterjesztést, hogy az új polgári törvénykönyv zárja ki annak lehetőségét, hogy Magyarországon be lehessen jegyezni olyan gazdálkodó szervezeteket, amelyeknek nem átlátható a tulajdonosi struktúrájuk.

Ha ezt meg lehetett oldani az államháztartással közvetlen kapcsolatban lévő gazdálkodó szervezetek esetén, ha meg lehet oldani a hitelintézeti, illetve tőkepiacon, akkor ezt meg lehet oldani a gazdaság egészében. Látnunk kell, hogy ezek az off-shore hátterű cégek azok, amelyeken Magyarországról az elmúlt bő két évtizedben az államadósság két és félszeresét szivattyúzták ki különböző adóparadicsomokba. Ez a műfaj, az off-shore cégek műfaja az, amelyik sok esetben a tisztességesen dolgozni, boldogulni kívánó kisvállalkozásokat sodorja nehéz helyzetbe. Úgy látjuk, hogy a polgári törvénykönyv nem tett eleget annak az elvárásnak, hogy hatékonyan zárja be a kiskapukat, hogy hatékony fegyver legyen a korrupcióellenes fellépésnél. És lesöpörte a kétharmados többség az asztalról azt az LMP-s javaslatot, hogy az off-shore lovagokat száműzzük Magyarországról.

A második fő hiányérzetünk a polgári törvénykönyvvel kapcsolatban az volt, hogy miközben az elmúlt 25 év téves gazdaságfejlődéséből levonva a tanulságokat, az új polgári törvénykönyvnek kifejezetten a kisvállalkozásokat, a szövetkezeteket kellene segítenie azért, hogy próbáljunk valamilyen módon segíteni a magyar gazdaság tragikus kettéosztottságán, kettészakítottságán, nem ezt teszi. Egy új polgári törvénykönyvnek az elmúlt 25 év tévutas, a multicégeket és az oligarchákat helyzetbe hozó gazdaságpolitikája után az lett volna a dolga, hogy megfelelő védelmi szabályokat találjon az erőfölényes nagy cégekkel, monopóliumokkal vagy éppen az állammal küszködő hazai kis- és középvállalkozások számára, illetve megfelelő szabályokat rögzítsen az új típusú szövetkezések számára.

Nem ez történt. Jó néhány olyan szabály került be az új polgári törvénykönyvbe, ami kifejezetten a kisvállalkozások kiszorítását idézi elő. Gondolok itt az új törzstőkeszabályra a korlátolt felelősségű társaságok esetében. És elvetettek például olyan javaslatokat, amelyek kifejezetten az erőfölényes helyzettel visszaélőkkel szemben kilátástalan küzdelmet folytató kkv-k számára jelentettek volna segítséget. Egy ilyen LMP-s javaslat volt az, hogy a körbetartozások problémáját lehetne kezelni azzal, ha lenne automatikus fizetési biztosíték a kiszolgáltatott gazdasági pozícióban lévő kis- és középvállalkozások számára.

Azt mondtuk, hogy ha egy nagy kereskedelmi lánc nem fizeti ki a beszállítóit, egy erőfölényben lévő cég, egy multicég nem fizeti ki a kis- és középvállalkozásokat, amelyek neki szállítanak, akkor egy megfelelő határidő után ezek a kkv-k rendelkezzenek inkasszóval. Elvetették ezt a javaslatot, újfent a kétharmados többség a nagy cégek, a multik oldalára állt a kkv-kal szemben. És azt is elmondtuk, hogy az új civil kódexben kifejezetten erősíteni kellett volna a szövetkezéseket. Azt látjuk, hogy a magyar vidék számára, a kistermelők, a családi gazdaságok számára a tagi önkormányzatiságon, részvételen és ellenőrizhetőségen alapuló szövetkezeti típus nyújthatna reményt. Ehhez képest továbbra is a gazdasági társaságok és a klasszikus szövetkezetek hibridjét támogatja a narancsos kormánytöbbség.

Végezetül pedig egy komoly hiányérzetünk volt egy XXI. századi civil kódexszel szemben az is, hogy teljesen süket és vak az új polgári törvénykönyv a jövő generációk érdekeire, azokra a problémákra, amelyek az elmúlt néhány évtizedben szerte a világon fölmerültek, hogy az erőforrások kimerülőben vannak az egész bolygón, és a mai különböző gazdasági cselekedetek, adott esetben károkozások, sok esetben olyan károkozások, amelyek következményei előre nem láthatóak, az utódainkra rónak megfizethetetlen terheket.

Ezért javasoltuk azt, hogy például a veszélyes áruk fuvarozásánál az új Ptk. mozduljon el arról a talajról, hogy a hagyományos zálogjog eszközeivel próbál meg operálni, hiszen könnyen belátható, hogy mondjuk, egy veszélyes árut fuvarozó tartálykocsival történő baleset olyan károkat okoz, amelyek fedezésére a hagyományos zálogjog intézménye nem elégséges. De említhetem azt is, hogy a felelősségbiztosításoknál javasoltuk azt, hogy kerüljön ki az a szabály, hogy mentesíthet a biztosító olyan károk alól, amiért a károkozó jogszabály szerint felelős.

(12.10)

Követeltük azt, hogy egy XXI. századi polgári törvénykönyv kezelje az előre nem látható károk problémáját, kezelje azt a helyzetet, hogy például akkor, amikor különböző multicégek ellenőrizhetetlen hatással járó, különböző génpiszkált szereket raknak bele élelmiszerekbe, akkor a termék előállítója legyen felelős azokért a károkért, amelyeket nem lehet előre látni, és adott esetben utódainkban, utódaink egészségében, a természeti elemekben okoznak károkat. Ezt a szemléletet, ezeket a javaslatokat is elutasították. Ezért voltunk azon az állásponton, hogy nem elfogadható ez az új polgári törvénykönyv. Nem reagál arra a tévútra, amelyet Magyarország az elmúlt 25 évben, benne az elmúlt három évben is befutott, ami folyamatosan a hazai kis- és középvállalkozásokat hozza lehetetlen helyzetbe. Nem reagál arra a problémára, hogy a zavarosban halászók hogyan pumpáltak ki jövedelmet a magyar gazdaságból, és nem reagál arra, hogy a XXI. század polgári törvénykönyvének védenie kell a jövő generációk érdekeit is.

Az imént említett kritikai észrevételeink között szerepelt pontosan a hazai kis- és középvállalkozások érdekében, hogy teljesen szükségtelen hitelezővédelmi szempontból felemelni a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjét. Azt látjuk, hogy hitelezővédelmi szempontból semmit nem segít az, ha valakinek van egy 3 millió forintos törzstőkéje, de valójában több száz milliós ügyleteket köt és több száz milliós adósságot hagy maga után, akkor teljesen mindegy, hogy 500 ezer forint vagy 3 millió forint a törzstőkéje. Viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben az, hogy felemelik a kft.-k kötelező törzstőkéjét, kiszorító hatással bír, a leggyengébb pozíciójú, a legbizonytalanabb gazdasági hátterű kisvállalkozásokat nagyon könnyen leszorítja a pályáról.

Éppen ezért az LMP most is javaslatot tesz arra, hogy egyrészt a 2016. március 15-ei határidőt az Országgyűlés tolja ki 2016. december 31-ig, tehát az üzleti év végéig, másrészt maradjon el az előttünk fekvő törvényjavaslatból az a passzus, amit persze megszoktunk már a korábbi társaságijog-alkotásoknál, hogy már az első társasági szerződés módosításánál kötelező legyen felemelni a törzstőkét. Teljesen irracionális ez a szabály. A bő két-két és fél év átmeneti idő, ha már a kormány ragaszkodik a kkv-kat sújtó ilyen szabályhoz, elvileg elégséges. De ugyanakkor bármikor történhet egy székhelyváltozás akár néhány héten, néhány hónapon belül, emiatt hirtelen megemelni a törzstőkéjét egy nehéz helyzetben levő kisvállalkozásnak aligha ésszerű előírás. Természetesen hasonló megfontolásból javasoljuk azt is, hogy a kötelező törzstőkeemelésre illeték- és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül kerülhessen sor. Tehát ha már a Fidesz felemeli a kötelező törzstőkét, akkor egyrészt erre legyen egy racionális határidő, ez az üzleti év vége, másrészt akkor valóban egy határidő legyen, és ne kényszerítsünk arra kisvállalkozásokat, hogy egy előre nem látható székhelyváltozás miatt hirtelen rántsák fel a törzstőkét, és ezt a törvényi kötelezettségnek való megfelelést ne sújtsa újabb díjakkal az állam, legyen illetékmentes ilyen esetben a törzstőkeemelés.

A másik javaslatunk, amire törvényjavaslatot már 2010-ben benyújtottunk, hogy a gazdasági társaságok szétválására vonatkozó szabályozás, ugyanúgy, mint a korábbi társasági törvényben, továbbra is nagyon durva, nem is mondom, hogy kiskapukat, nagykapukat hagy nyitva. Arról van szó, hogy az LMP azt javasolja, gazdasági társaságok szétválása esetén a jogelőd gazdasági társasággal szemben a szétválás időpontját megelőzően meghozott bírósági, illetve közigazgatási hatósági döntésen alapuló, még le nem járt korlátozás vagy tilalom hatálya a jogutód társaságok mindegyikére terjedjen ki. A jelenleg hatályos és az új Ptk.-val hatályba lépő szabályok alapján ez nem így van. Ez azt jelenti, hogy jelenleg is, ha például valaki okoz egy hatalmas környezeti kárt, ezért nemcsak bírsággal sújtják, hanem adott esetben egy tevékenységtől is eltiltják. Vagy éppen közbeszerzésekből zárják ki, mondjuk, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán. Egy nagyon olcsó trükkel meg lehet kerülni ezt a szabályt. Hoznak egy döntést, hogy szétválik a társaság, az egyik jogutód társaság viszi a terheket, korlátozásokat, tilalmakat, ezt a társaságot kiürítik, és a másik társaság, a szétválásban érintett másik fél pedig vígan működik tovább, és röhögnek az állam, illetve az adófizető polgárok képébe.

Ezt a lehetőséget be kell zárni. Ne legyen arra mód, ha ez a kormány komolyan gondolja azt, hogy a közösségi érdeket előbbre valónak tartja a magánérdeknél, akkor nem elfogadható olyan szabály, amivel a különböző közösségi korlátozásokat vagy éppen a közösségi előírások megszegéséért kiszabott bírságokat így ki lehet kerülni. Ne fordulhasson elő Magyarországon az, hogy ha valaki kárt okoz a természeti örökségben, ha valaki bundázni akar közbeszerzési eljárások során, és ezért hatósági korlátozás, tilalom éri, egy egyszerű, olcsó jogi trükkel ez alól ki tudjon bújni. Ha ez lehetséges, gyakorlatilag menlevelet adunk azoknak, akik a zavarosban kívánnak halászni, és akiknek semmi nem drága, sem a természeti örökségünk, sem pedig a közpénzek.

Természetesen itt én is kénytelen vagyok kitérni arra, amire előttem szóló Staudt képviselőtársam már említést tett, hogy nem biztos, hogy szerencsés az, ha a szétválásra, átalakulásra, egyesülésre vonatkozó szabályok az új Ptk.-tól, tehát így a társasági jogi szabályoktól elválasztva kerültek kodifikálásra. A kiszámíthatóság, a jogbiztonság azt kívánná, hogy a társasági jogi szabályokat, így a társaságiforma-változásra vonatkozó szabályokat, a társasági jogi jogutódlásra vonatkozó szabályokat egy helyen rendezze a jogalkotó.

A gondnokolti nyilvántartásról, illetve a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvényjavaslatról alapvetően kedvező a véleményünk. Azt gondolom, hogy ezek jól előkészített, kimunkált szakmai javaslatok. A szomszédjogi és a tulajdonjog korlátairól szóló szabályoknál meg kell említenem azt is, hogy itt olyan jogintézményekről van szó, amelyek annak idején, a hetvenes-nyolcvanas években, amikor környezetvédelmi szabályozás jószerével még nem létezett Magyarországon, gyakorlatilag az egyetlen jogi lehetőséget adták az emberek számára, hogy az őket sértő, zavaró, veszélyeztető környezetszennyező magatartásokkal szemben felléphessenek.

A gondnokolti nyilvántartásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban viszont el kell mondanom azt, hogy a szabályozással kapcsolatos kritikánk itt is visszavezethető a Ptk. vonatkozó könyvével kapcsolatos kritikánkra. Ha már megtett egy eléggé jelentős fordulatot a parlament a gondnokságra vonatkozó szabályoknál az új Ptk. elfogadásával... Hiszen való igaz, ezt ne hallgassuk el, egy jelentős előrelépés történt, hiszen ma már nem kivételes esetben lehet ügycsoportra vonatkozóan dönteni a bíróságnak, hanem fő szabály szerint a bíróságok csak úgy helyezhetnek valakit gondnokság alá, ha megjelölik, hogy milyen ügycsoportban kívánják a cselekvőképességet korlátozni; ez egy jelentős előrelépés. Viszont ennél többre lett volna szükség, főként a vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján. Ma továbbra is a helyettes döntéshozatal a fő eszköz és a fő intézmény, és a támogatott döntéshozatal ehhez képest alárendelt. Ez nem jól van így, egy igazán, hogy úgy mondjam, humanista jogpolitikai fordulat azt kívánná, hogy Magyarországon a nemzetközi egyezményeknek megfelelően a támogatott döntéshozatalé legyen a fő szerep.

Végezetül szeretnék szót ejteni arról, hogy a gondnokolti nyilvántartással kapcsolatban pontosan az intézmény humanizálása érdekében egy konkrét javaslattal élnénk. Nevezetesen, a javaslat rendelkezik ugyan az átmeneti időkről, tehát hogy a kötelező felülvizsgálatot a törvény hatálybalépése előtt már gondnokság alá helyezett személyek esetében mikor kell elrendelni, ugyanakkor rendkívül méltánytalan határidők következnek ebből a szabályból.

(12.20)

Miről van szó? A felülvizsgálatnál a törvényjavaslat által meghatározott ötéves periódus három évre történő lerövidítésére teszünk javaslatot. Ennek az a célja, hogy különösen a régebbi gondnokság alá helyezéseknél humanizálja az új szabályoknak való megfelelés átfutását, és ne fordulhasson elő, hogy a cselekvőképesség - LMP által határozottan ellenzett - teljes kizáró korlátozásától a kötelező felülvizsgálatig jóval több, mint az új Ptk.-ban meghatározott maximum tíz év telik el.

Arról van tehát szó, hogy miközben az új Ptk., egyébként nagyon helyesen, előír egy kötelező felülvizsgálati időtartamot, szerintünk túl hosszan, és magával a kizáró gondnokság intézményével nem értünk egyet, de előír legalább egy kötelező felülvizsgálati időtartamot, tíz évet - ez nem volt mindig így -, ugyanakkor az átmeneti szabályok mégis előidézhetnek olyan helyzetet, hogy egy, a Ptk. hatálybalépése előtt már gondnokság alá helyezett személy esetében bőven több mint tíz év telik el a kötelező felülvizsgálatig, ha összefésüljük az átmeneti szabályban leírt rendelkezést a megelőző időszak hosszával. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy méltányosan és egyenlően járjon el a jogalkotó, és az átmeneti szabályok tekintetében is biztosítsuk azt, hogy Magyarországon senkinek ne kelljen tíz évnél hosszabb időtartamot várakozni arra, akit kizáró gondnokság alá helyeztek, hogy a kötelező felülvizsgálatot elvégezzék.

Azért tartjuk egyáltalán fontosnak ennek az intézménynek a humanizálását, mert egy társadalom minősége, egy demokrácia minősége nagymértékben lemérhető azon, hogy a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb polgáraival szemben milyen szabályokat alkalmaz, és alighanem a legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb polgárok közé tartoznak azok, akik egyébként teljes hatályú kizáró gondnokság alá kerültek.

Köszönöm szépen.