Felszólalás adatai

Amit összességében és legelőször el kell mondani, hogy a javaslat tartalmilag alapvetően gondos, kidolgozott javaslat - hangsúlyozom, hogy tartalmilag. Ettől függetlenül viszont azt az utat, ami ki volt jelölve ezen javaslatok megalkotóinak, tehát hogy töltsék meg tartalommal, néhol viszont nem tudjuk elfogadni, vagy egy kicsit másképp kellett volna kodifikálni.

Mire is gondolok? Az a dogmatika, amivel az új Ptk. készült - és amiről már egyébként vitatkoztunk itt a tisztelt Házban, hogy melyek azok a területek, amelyeket be kell építeni egy ilyen gigakódexbe, ha szabad így fogalmaznom, melyek azok a területek, amelyeknek adott esetben részletesen is benne kell foglaltatniuk, és melyek azok a területek, amelyek bár megemlítésre kerülnek, de csak általános szabályként kerülnek bele ebbe az új kódexbe.

Úgy gondoljuk, hogy azért néhol arányt tévesztett az Országgyűlés, és az ebben az esetben is előttünk fekvő négy törvénynél fel lehet emelni a kritika hangját, hogy ez feltétlenül külön törvényben kell-e hogy megjelenjen, illetőleg ha már külön törvényként jelennek meg, akkor nem minden esetben gondoljuk azt, hogy ezt egyben, egy csomagban kellene tárgyalni a Ház előtt. Az átmeneti rendelkezések esetében ez még rendben van így, de egyéb joganyagok, mondjuk, a gazdasági társaságok vagy a szomszédjogok esetében bizony-bizony olyan külön jogterületekről van szó, amelyeket talán méltóbb lett volna külön javaslatként behozni; annál is inkább, mert itt az Országgyűlés néha egysoros törvénymódosításokat tárgyal, és gyakorlatilag tartalmilag ennél sokkal kisebb vagy kevesebb joganyag is a tisztelt Ház elé került.

Példaként megemlíthetném azt, hogy a szomszédjogok esetében - amire ki fogok térni - tíz paragrafusról van szó. Erre a néhány oldalra nem lehet azt mondani, hogy egy mamutkódexben ne fért volna el, és úgy gondolom, hogy a jogkövető állampolgároknak a könnyebb jogértelmezését is és a jog fellelését is segítené, ha egy helyen, a polgári törvénykönyvben megtalálnák azokat a viszonyokat, amelyeknek ők jobb esetben meg szeretnének felelni. Például a szomszédjogok pont egy ilyen terület, ahol nap mint nap emberek millió szembesülnek azzal, hogy esetleg szeretnék tudni, hogy milyen jogaik vannak vagy milyen viszonyokban kell a polgári törvénykönyv alapján a szomszédjaikkal együtt élniük.

Abban az esetben, ha ezt még egy külön törvényben kell keresgélniük és a Ptk.-ban ez nem foglaltatik benne, akkor lehet, hogy az ügyvédek dolgát megkönnyítjük olyan szempontból, hogy biztosan több ügyfelük lesz, de nem gondolom, hogy ez lenne a cél, hogy feltétlenül csak az ügyvédekhez tereljük a jogkövető állampolgárokat. Persze az se rossz - mondja itt Schiffer képviselőtársam -, de induljunk ki abból, hogy a legjobb, ha a jogkövető állampolgárok megtalálják azokat a jogszabályokat, amelyek őket érintik. Ezeket így felvezetőként mindenképpen szükségesnek tartottam elmondani.

Néhány konkrét példával szeretnék élni, hogy melyek azok a pontok - először az átmeneti rendelkezések esetében -, amelyeknél még finomítani lehetett volna, vagy esetleg nem értjük, hogy miért így kerültek bele a törvényjavaslatba.

(A jegyzői székben Spaller Endre Földesi Gyulát váltja fel.)

Az átmeneti rendelkezések 25. §-a akként rendelkezik, hogy a Ptk.-nak a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseit a 2014. március 15-én folyamatban lévő házassági bontóperekben nem lehet alkalmazni. Emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy a hatályos szabályozás csak akkor ad lehetőséget egy házasságnak úgynevezett közös kérelem alapján történő felbontására, ha a házas felek egyebek mellett az ingóságaik megosztása kérdésében is megállapodtak.

Gyakorló ügyvédek előtt ismert, hogy ez a kikötés a gyakorlatban olykor kényszermegállapodásokhoz vagy látszatmegállapodásokhoz vezethet, ami olykor csak régi sérelmeket konzervált. Ráadásul a hatályos jog megelégszik azzal is, ha a házas felek egyszerűen közösen blöffölnek - szép magyar szóval élve -, bírósági jegyzőkönyvben egyezően mondják, hogy az ingóságukat már megosztották, ezzel kapcsolatos egyezségük már foganatba is ment. Ha ezt a blöfföt a jegyzőkönyv mint közokirat rögzíti, a bíró lelkiismerete is megnyugszik, mert elhárult egy amúgy is csak formális akadály a közös megegyezésen alapuló bontás előtt.

E szükségtelen nehezítő feltételt az új Ptk. Negyedik könyvének 21. § (3) bekezdése már nem tartja fenn, azaz nem követeli meg, hogy a házas felek az úgynevezett közös kérelem alapján folyó házassági bontóperben az ingóságaik megosztása kérdésében is megállapodjanak. Nem világos, hogy a házas felekre nézve kedvezőbb szabályt a javaslat vajon miért nem engedi alkalmazni a 2014. március 15-én folyamatban lévő házassági bontóperekben.

Ebben a kérdésben módosító indítvánnyal kezdeményezzük, hogy a javaslat 25. §-a a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő perekben tegye lehetővé e kedvező szabály alkalmazását. Úgy gondoljuk, hogy ez talán már - és sajnos elég sok házassági bontóper van folyamatban - elősegítheti a hatékonyabb új Ptk.-szabályok alkalmazását.

(11.50)

De továbbhaladva, a törvényjavaslatot tovább vizsgálva sajnálattal állapítottuk meg, hogy nem tér ki egy ismert problémára, amit egyébként korábban már többször jeleztünk. Hozzáteszem, hogy e tárgykörben Handó Tündéhez, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez is fordultam, illetve Navracsics miniszter úrhoz is fordultam írásbeli kérdéssel a most következendő problémával kapcsolatosan. Tehát nem itt merül fel, már többször szorgalmaztuk ennek a megoldását, ugyanúgy, ahogy a Ptk. elfogadása és vitája kapcsán is. Miről is van szó? A privatizációs folyamat során sok ingatlan került több száz személy osztatlan közös tulajdonába. A határok megnyílta folytán, majd az Unióhoz csatlakozásunk velejárójaként sok száz személy külföldön keresi boldogulását, egy idő elteltével már az életben létükről sincs információ. Könnyű belátni, hogy egy rendkívül nagy társtulajdonosi létszám esetén már soha nem lehet beszerezni mindenki nyilatkozatát akár az ingatlan használati megosztásához, akár az ingatlan közös hasznosításához.

Már vannak olyan törvényeink, amelyek a nagy létszám esetén már nem követelik meg a lehetetlent. Például a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerint, ha az ügyben az érintettek száma az ötven főt meghaladja, a hatóságnak nem kell velük leveleznie, hanem egyszerűen hirdetményi úton tart velük kapcsolatot, így közli határozatát is. Az ingatlan-nyilvántartás szabályai régóta nem követelik meg rendkívül nagy létszámú társtulajdonos esetében az elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozat mindenkitől való becsatolását. De emlékeztethetnék arra is, hogy például a társult halászati jogot szabályozó törvény is lehetővé tette, hogy a tulajdonosok a tulajdoni arányuk alapján számított egyszerű többséggel dönthessenek a horgászterület hasznosításának módjáról.

Ilyen ismert és életszerű törvényi megoldások mellett a hatályos Ptk. és az új Ptk. egyaránt még mindig az összes tulajdonostárs beleegyezéséhez, azaz rendkívül nagy létszám esetén egy nyilvánvalóan lehetetlen feltétel teljesítéséhez köti az ingatlan használhatóságát, és ezzel változatlanul csorbítja a tulajdonosoknak a tulajdonukhoz fűződő elemi jogait. A Ptk. vitájában, ahogy említettem, módosító javaslattal kezdeményeztük a megoldást, de sajnos a kormánytöbbség nem tartotta szükségesnek, hogy erről szavazzon a tisztelt Ház, és belekerüljön az új Ptk.-ba.

Egyébként ezzel kapcsolatban akár államtitkár urat is kérdezhetném, bár miniszter úr válaszának is - válaszadási kötelezettsége alapján - meg kell érkezni, hogy ezt a gyakorlati problémát kívánják-e rendezni, és tulajdonképpen elhárítanak-e olyan akadályt, amely - már ahogy említettem - a tulajdonhoz való jogot sérti azok esetében, akik azért nem tudják hasznosítani, mondjuk, az ingatlanukat, mert egy nagy számú tulajdonközösség esetén - akár az elhalálozások tekintetében - soha nincs egy olyan pillanat, amikor be lehetne szerezni mindenkinek a hozzájáruló nyilatkozatát.

Egyébként elmondható, hogy a javaslat normáinak szövegezése, ahogy említettem, egyrészről alapvetően magas szakmai színvonalú, viszont néhány ponton vannak nyelvhelyességi észrevételeink - ezt igyekszünk majd módosító javaslatokkal korrigálni -, hiszen a magyar nyelv mondatai például akkor helyesek, ha elöl az alany áll, majd ezt követi az állítmány - ezt már az általános iskolában is megtanulhatják a diákok -, viszont előfordulnak olyan helyzetek, ahol sajnos a normaszövegező is elfárad, és felcserélésre kerülnek bizonyos dogmatikai fogalmak, illetve mondatszerkesztési megoldások. Hozzáteszem, hogy minisztériuma válogatja, de ezeket a pontosító javaslatokat néhol el is szokták fogadni, néhol nem, de ettől függetlenül úgy gondolom, hogy még az ellenzéki képviselőknek is mindenképpen felelősségük, hogy ne csak tartalmilag, hanem formailag is megfelelő módon alkossuk meg a jogszabályokat.

Áttérve a gazdasági társaságokra, a felvezetőmben elmondtam, hogy a Gt. talán pont egy olyan jogterület, amit lehetett volna külön is kezelni, annál is inkább, mert azok a szabályok, amelyek most a szétválás, egyesülés, átalakulás kapcsán elénk kerülnek, tulajdonképpen kettéhasítják a gazdasági társaságok jogát, lévén, hogy a polgári törvénykönyvbe túl sok került be ezekből a szabályokból, és ami kimaradt, az viszont nem elég ebben a formában egy átfogó szabályozásra. Tehát elég komikus, úgy gondolom, hogy egy külön jogterületként kell egy szétválás, egyesülés, átalakulás témakörét kezelni; ez így együtt használva a polgári törvénykönyvvel, nem egy egészként, hanem egy eltúlzott gigakódexként és egy kis kimaradt szabályozásként áll előttünk.

Elhangzott a kft.-k törzstőkéjének a 3 millió forintra való felemelése. Ebben az esetben, ha már ez így került bele a Ptk.-ba, akkor az úgy igazságos, ha ez mindenkire kiterjed, és két év alatt mindenkinek ezt meg kell tennie. Itt most már erről felesleges, azt kell mondjam, vitát folytatni, az, hogy erre két év van, az egy méltányos határidőnek tűnik, és talán egységes szabályokat teremt mindenki vonatkozásában.

Mint ahogy az is egy üdvözlendő szabály, bár apróságnak tűnik, hogy egy ülésen lehet dönteni az átalakulásról, és nem kell kötelezően ezt két ülésen megtenni. Ez bizonyos esetekben adminisztratív könnyítést is hozhat, vannak olyan esetek, amikor valóban az idő elhúzása vagy pluszteher lenne a két ülés összehívása, mert minden adat, szándék és okirat rendelkezésre áll.

Ha már ilyen formában csapongani kell, átevezve a szomszédjogok kérdésére, ahogy említettem, ez egy olyan terület, ami az állampolgároknak az alapvető életviszonyait a leginkább majdhogynem meghatározza, és már annak idején a Ptk. vitájában is elmondtuk, hogy kevés az a szabályozás, ami belekerült a Ptk.-ba. Ehhez képest persze öröm, hogy behozzák ezeket a részletszabályokat, de ahogy említettem, ez a tíz szakasz nyugodtan belekerülhetett volna a kódexbe. Itt egyébként, ha ennél tartok - és úgy általában - azokat a háttéranyagokat a Képviselői Információs Szolgálatnak meg kell köszönnünk, amelyeket rendelkezésre bocsátottak. Nagyon átfogó és alapos munka, és az európai kitekintésbe és a bírói joggyakorlatba is betekintést enged.

Itt a szomszédjogok esetében azért azt látni kell, hogy úgy a helyi szabályozás, tehát önkormányzati rendeletek is meghatározók lehetnek, akár állattartás vagy a fák, bokrok esetében és akár azoknak a távolsága a különböző telkektől vagy azoknak a hasznosítása, de gondolhatunk arra is - és itt szintén a bírósági gyakorlatból idéznék -, ami az Országgyűlésben hallva talán bagatell témának tűnhet, de aki ebbe az élethelyzetbe kerül, annak nem, például a bírósági gyakorlat egy zeneművész esetében, ahol a per tárgya az volt, hogy ő mikor és hogyan gyakorolhat a szomszédainak zavarása nélkül; kimondta azt, hogy bár nem szüntethető meg vagy nem lehet elvonni a jogot, hogy valaki zeneművészként gyakoroljon a hangszerén, viszont ezt munkaidőben kell tennie, hétköznapokon. Ezt azért hoztam fel példának, mert lehet hogy ezek bagatell dolgoknak tűnnek, de ha valaki mellett zajonganak, vagy éppen a munkáját végzi egy zeneművész, ez egy olyan élethelyzet, amelyben majdhogynem a szomszédok el tudnak lehetetlenülni, vagy a nyugodalmas pihenésük is problémássá válik.

Ezek a zavaró körülmények természetesen város, falu vagy vidék viszonylatában is változnak, a helyi szokások is meghatározzák őket. És egyébként azt is el lehet mondani, hogy a perekben, a gyakorlatban a bíróságok előtt nagyon sok olyan eset van, amikor nem lehet egészen egyszerűen másra hivatkozni ezeknek az állandó zavaró magatartásoknak a meggátolása miatt, lévén, hogy mondjuk, bűncselekményi kategóriába nem esik, csak a szomszédjogok az egyetlen olyan védőeszköz, amellyel élhetnek azok az emberek, akiket zavarnak.

És fontos azt is elmondani, hogy itt nemcsak feltétlenül a közvetlen szomszédokról beszélünk vagy akár egy közös tulajdon esetén a szűken vett szomszédokról, hanem adott esetben ezek a zavaró zajhatások vagy akár egy építménnyel a napfény elvétele egy nem megfelelő építkezéssel is olyan behatások lehetnek, amivel nemcsak a közvetlen szomszédokat, hanem adott esetben a lakókörnyezetet is lehet zavarni.

(12.00)

Jelen pillanatban csak ez a törvényi tényállás az, amely alapján pert lehet indítani ezeknek a zavaró tényállásoknak vagy zavaró magatartásoknak a megszüntetésére.

Tehát úgy gondolom, az örömteli, hogy ez beterjesztésre kerül, örömteli, hogy jogilag alkalmazhatóvá válik, ahogy említettem, az már kevésbé, hogy ezt sajnos az állampolgárok elsőre nem feltétlenül fogják megtalálni, főleg úgy nem, ha ez külön törvényben szerepel. Ezeket előrebocsátva, illetve kérve elnök urat, hogy esetleg a nap végéig lehessen beterjeszteni módosító javaslatokat, ha erre lehetőség van, szeretném elmondani azt, hogy ezekkel a módosító javaslatokkal szeretnénk jobbá tenni a javaslatot, szeretnénk azt, hogy még kifinomultabb legyen ez a javaslat, és szeretnénk azt, ha a polgári törvénykönyv hatálybalépésekor rendezett társadalmi viszonyokat teremtenének az új szabályok; még úgy is, ha adott esetben ezt nem így, nem ebben a formában kellett volna megtenni, hanem, mondjuk, a kódexhez csatolni. De ettől függetlenül azért az előrelépést is értékeljük, és reméljük, hogy a módosító javaslatokat is támogatni fogják.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)