Felszólalás adatai

Én változatlanul üdvözlöm ezt a jogalkotási megoldást, ami most bekövetkezett. Mi nagyon örültünk a polgári törvénykönyv 2013-as elfogadásának is.

Szeretnék azért egy-két kérdésben vitába szállni Steiner Pál képviselő úrral. Nevezetesen arra szeretnék hivatkozni, és emlékeztetném a tisztelt Házat arra, hogy amikor a polgári törvénykönyv vitája az előre tervezetthez képest bizonyos fokig megcsúszott, a kormánypártok úgy döntöttek, hogy a hatályba léptetés idejét is csúsztatni kell, és minden körülmények között biztosították azt az egyéves felkészülési időszakot, amit úgy ítéltünk meg, hogy szükséges lenne. Ezért is került sor arra, hogy '14. január 1-je helyett márciusban fog hatályba lépni csak az új polgári törvénykönyv.

Szeretnék egy érvet kihúzni Steiner képviselő úr felszólalásából. Arra hivatkozott, hogy az általa felmutatott könyv a bizonyíték arra, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara kénytelen volt az ügyvédek kioktatása és munkájának segítése érdekében ezt a könyvet megjelentetni. Én hála istennek, azzal büszkélkedhetek, hogy 1970 óta vagyok tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának. Minden lényeges kódex megjelenésekor ezt a segédanyagot az ügyvédi kamara biztosította a saját ügyvédjeinek. Tanfolyamokat szervezett, és azon kívül mindig segített az átalakulási időpontban. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy nemcsak az ügyvédi kamara, hanem legjobb tudomásom szerint a hatályba léptetéshez szükséges egyéves időtartamra az igény a bírói oldalról is felmerült, és a bírói hatalom is igényelte azt, hogy a bíróságokat felkészítsék. Tehát az, hogy az ügyvédi kamara kiadott egy ilyen könyvet, ez nem egy speciális eset, ez egy kialakult gyakorlat, ami nagyon helyes, és a jogalkalmazásban részt vevő feleknek a munkáját segíti elő.

Azért furcsa az erre való hivatkozás és az idő rövidségére való hivatkozás, pont Steiner Pál képviselő úr részéről, mert amikor 2009-ben ők megalkották a polgári törvénykönyvet, ami ugyan nem lépett hatályba, részben az Alkotmánybíróság nemleges döntése miatt, aztán a hatályon kívül helyezés okán, pont ott is azt sérelmezték, hogy túl rövid az idő. Az az idő abban az esetben rövid volt, ebben az esetben az én álláspontom szerint minden további nélkül elegendő.

Tisztelt Országgyűlés! Én is, ha megengedik, akkor ahelyett, hogy itt a különböző könyvekről beszélnék, egy speciális területre szeretnék kitérni, és ez pedig a gazdasági társaságokkal, különösen a korlátolt felelősségű társaságokkal kapcsolatos kérdéskör.

Steiner képviselő úr azt mondta, hogy ez gátja lesz a kisvállalkozók tevékenységének. Én azt hiszem, hogy ez a megjegyzés ma teljesen életszerűtlen, mert ahhoz, hogy egy céget komolyan vegyenek, ahhoz, én azt hiszem, hogy a 3 millió forintos törzstőke is kevés. Túl alacsony. Én egy gazdasági társaság egyik társtulajdonosaként a gyakorlatból tudom, hogy a mi törzstőkénk ugyan a jövőben előírt értékhatárt is jóval meghaladja, még így is sokan elhúzzák a szájukat, és egyáltalán nem elismerően nyilatkoznak, és nem tekintik biztonságosnak.

Induljunk ki abból, hogy egy normálisan működő cégnek olyan infrastruktúrára van szüksége, amit apportálva a cégbe, szinte a 3 millió forint kevés ahhoz, hogy a céget működőképes állapotba hozza. De ez csak egy okfejtés. A másik, amire szeretnék hivatkozni, hogy tudomásom szerint Magyarországon, amikor a korlátolt felelősségű társaságok a 80-as évek második felében megjelentek a jogalkotás szerint, akkor a törzstőke 1 millió forint volt akkor, amikor az értékviszonyokhoz képest ma legalább tízes vagy húszas szorzóról beszélhetünk. Ez a rendszerváltáskor is még 1 millió forint volt, és a rendszerváltást követő pár éven belül emelték fel ezt az összeget 3 millió forintra.

Arra is emlékszem, hogy amikor a Gyurcsány-kormány idején a gazdasági társaságokkal kapcsolatos változtatás történt, arra történt hivatkozás, hogy egyes európai felmérések szerint Magyarországon túl költséges a cégalapítás. Ez volt az egyik indok. Éppen az volt a furcsa, hogy a cégalapítással kapcsolatos költségeket, tehát az illetékeket, közzétételi díjakat, ezeket nem csökkentette a kormány, mert ez állami bevétel volt, hanem a költségcsökkentés címén a törzstőkét csökkentette. Ez, akkor is mondtuk, hogy nevetséges, akkor is tiltakoztunk ellene. Úgyhogy én azt hiszem, hogy a kormányzat rendkívül helyesen teszi, hogy ezt az egyensúlyt most helyreállítja.

Sőt, én azt vitatom, hogy a kellő biztosítéknak talán még a 3 millió forint sem elegendő. Erre egy érv az, amire hadd hivatkozzam Vas Imre képviselő úr felszólalásából, aki elmondta, hogy a cégbíróságok által törölt cégek jelentős része az alacsony törzstőkéjű cégek esetében van, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy komolytalanul, megfontolatlanul és teljesen életképtelen módon hoztak létre olyan cégeket, amelyeknek a továbbfejlesztését nem is akarták biztosítani.

Bár nem tartozik a mostani anyagunkhoz szervesen, de kénytelen vagyok kitérni rá, mert szóba került egy olyan kérdés, ami a polgári törvénykönyv vitájában már meglehetősen ki lett élezve, ez pedig az élettársi kapcsolatnak a Ptk.-ban való rendezése. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt nem arról van szó, hogy az élettársi kapcsolattal jelentkező jogi normák nincsenek rendezve. Igenis rendezve vannak. Az pedig, hogy ezt a kapcsolatrendszert hogyan hívjuk, és a családjogi törvényben vagy a polgári törvénykönyvnek egy más részében helyezzük el, megítélésem szerint a gondoskodáson nem változtat semmit.

(11.40)

Az joggal felróható a Szocialista Pártnak, hogy az előtte lévő nyolcéves regnálásuk idején az élettársi kapcsolat rendezésével kapcsolatban semmit nem tettek, kizárólag a bejegyzett élettársi kapcsolatot és az egyneműek élettársi kapcsolatát rendezték. Tehát az élettársi kapcsolatnál a ma hatályos polgári törvénykönyv szerint is kizárólag a közös tulajdonnal és az együttéléssel kapcsolatos gazdasági kérdésekben voltak bizonyos rendezések.

Tehát én változatlanul visszautasítom azt a vádat, amit a Szocialista Párt ezzel kapcsolatban megfogalmazott. Az egyik az, hogy nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megzsarolhassuk a Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget mi, kereszténydemokraták, tehát nem tudtuk harmincnégyen akaratunkat keresztülnyomni egy 230 főt meghaladó frakción. Itt gyakorlatilag az van, hogy a meggyőzés erejével próbáltunk kitérni arra, hogy igenis a kapcsolatot rendezni kell, és a rendezés terén mi mindenben készek voltunk.

Arra szeretnék hivatkozni, hogy módosító indítványok során került be a családjogi törvénybe egy olyan passzuscsomag, amely az élettársi kapcsolat családjogi vonzatairól szólt. Ez pedig arról szól, tisztelettel, amit nem akarnak elhinni, elfogadni, vagy nem tudom, hogyan definiáljam ezt a fajta magatartást; mi azt mondjuk, hogy a szülő és a gyerek között mindenféleképpen családi kapcsolat van, akkor is, ha élettársi kapcsolatban született a gyermek. A gyermek mind a két szülejével családjogi viszonyban van, csak az élettársi kapcsolatban lévő apa és anya nincsenek családjogi viszonyban, hanem ők élettársi jogviszonyban vannak.

Na most, ebből a háromszögből adódóan van az a két terület, amelyet a polgári törvénykönyv a családjogi részben rendez: ez a gyermek elhelyezésével kapcsolatos lakáshasználati kérdés, illetve a gyermekkel kapcsolatos anyagi kötelezettségvállalás.

Tisztelt Országgyűlés! Túlléptem azt az időt, amit eleve ebben el akartam mondani. Tisztelettel azt kérem, hogy a polgári törvénykönyvet szíveskedjenek ezekkel a kiegészítésekkel tudomásul venni, és a most előterjesztett négy darab törvényjavaslatot a Ház szíveskedjen elfogadni. Mi mind a négy törvényjavaslatot támogatjuk.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)