Felszólalás adatai

Az ön napirend előtti hozzászólására az volt jellemző, amikor egy valós problémát aránytalanul felmutatva úgy mutat be, mint a jelen bűne: ez a 30 éves átlagéletkorú autóbusz. A budapesti autóbuszok átlagéletkora 18,5 év, ami nagyon magas. Az európai átlag 6-7 év, nálunk 18,5 év, ezzel szemben ön 30-at említ, fokozva ezzel a dramaturgiai hatást. De ezzel ön nem a dramaturgiai hatást növeli, hanem a saját mondanivalójának a szakmai tartalmát rontja le. Sajnos az egészre ez jellemző.

Kedves Képviselő Úr! Miért gondolja, hogy az akárhány éves és akárki által kinevezett fővárosi forgalomért felelős vezetőnek valamilyen személyi érdeke fűződik ahhoz, hogy rossz munkát végezzen? Egy idős embernek is van becsvágya és szeret jót produkálni, hát még egy fiatalembernek.

(9.50)

Nyilvánvalóan nem azzal látott neki a munkájához, hogy a jelenleg Budapesten élő, illetve a Budapesten naponta tranzitforgalomban részt vevő, a kettőt együttvéve összesen mintegy 3 millió embernek folyamatos bosszúságot okozzon. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az ön által felvetett kérdéseknek nincs reális alapja, nem azt jelenti, hogy egy európai nagyváros közlekedésének - legyen az Párizs, London, Brüsszel, Budapest vagy Moszkva - ne legyenek naponta problémái. Bizony vannak. Küszködik vele minden nagyváros. Küszködik vele természetszerűen Budapest is.

A forgalomirányítás rendszere, az ehhez szükséges jelzőlámparendszer és az útrendszer akkor működik jól, ha ezek a rendszerek készen állnak. Ez Budapest esetében úgy néz ki, ha a budapesti körgyűrű megvan és a központról leterelő forgalomnak megvan a maga természetes része - amelynek egyébként a fejlesztése évtizedek óta folyik -, számos fővárosban bizonyítja, hogy bizonyos fokig tudja ütemessé tenni a forgalmat. Nyilvánvaló, hogy egy teljesen kiépült jelzőlámpás rendszer, ami egyébként érzékeny magára a forgalomsűrűsére is, tehát nemcsak az irányokat szabályozza, hanem osztályozza a forgalmat - például Tokióban ilyen rendszerek működnek -, önmagában tereli a dugók előtti forgalmi részt, megelőzve ezzel az ön által is joggal kifogásolt, esetenként előálló dugókat. Ezek ma Budapesten részben az elkerülő út teljes kiépítettségének hiánya, részben az ilyen jelzőrendszereknek csak részleges megléte miatt még nem lehetséges.

A másik fő kör, ha jól értettem a szavait: ön az autóstársadalom nevében lép fel, amely Magyarországnak egy nagyon jelentős és valóban, a gépjárművek üzemeltetési költségeit tekintve - legyen az üzemanyag, adó, parkolás és a többi - bizony esetenként jelentős anyagi áldozatokat vállaló társadalmi rétege. Ugyanakkor, tisztelt képviselő úr, ez az Országgyűlés, amelynek ön is tagja, másfél évvel ezelőtt elfogadott a közösségi közlekedésről egy törvényt, amely azt mondja - az önök egyetértésével is -, hogy Magyarországon elsőbbsége a közösségi közlekedésnek van. Tehát az igazi verseny nem a kötött pálya és a közúti közlekedés, hanem az igazi társadalmi tartalommal és értékkel bíró verseny az egyéni közlekedés és a közösségi közlekedés között van. Lévén, hogy bármilyen jelentős létszámú az autóstársadalom, de a közösségi közlekedésben részt vevők száma ennél lényegesen nagyobb, a lehetőségei is mások, ezért a törvény ezt részesítette előnyben. Úgyhogy a szabályozás, a fejlesztések - legyen az közút- vagy járműfejlesztés - során a kormány ehhez a törvényhez tartja magát, és nagybon bízom benne, hogy ez az autóstársadalomra is meg fogja hozni az ön által kívánt kedvező hatást is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)