Felszólalás adatai

A 4. javaslat kapcsán arra teszünk javaslatot, hogy a felosztás, ami az országos listát állító szervezetek, pártok és a nemzetiségi listát állító jelölőszervezetek kapcsán került megjelölésre, tehát 470 perc az országos listát állító pártok, illetve 130 perc a nemzetiségi listát állító szervezetek vonatkozásában, ez olyan formában módosuljon, hogy a pártlistát állító szervezetek részére 600 perc, míg a nemzetiségi listák esetében listánként 10 perc megjelölés kerüljön a törvénybe. A bizottsági ülésen magát az elvet a jelen lévő Répássy államtitkár úr is elviekben még támogathatónak nevezte, magával a szabályozási elvvel a kormány is egyet tudna érteni; tudniillik, hogy a nemzetiségi listák esetében a meghatározott szám az lenne, hogy egy lista mennyi hirdetési időt kaphatna. Ennek az az indoka, hogy ha összességében határozunk meg egy időtartamot, nem tudhatjuk előre, hogy hány nemzetiség kíván listát állítani. Nyilván lehet ez egy nagyobb szám, nyilván lehet kevesebb is, de ha mondjuk, kevesebb nemzetiségi listát állító szervezet lesz a jövő évi választásokon, akkor ez aránytalanságot okozhat a pártlisták és a nemzetiségi listát állító szervezetek vonatkozásában.

Az azért mindenképpen egy fontos kritérium, hogy bár örülünk neki, hogy a nemzetiségek fajsúlyosabban beleszólhatnak és hirdetési időt is kapnak, de azért az arányokat meg kellene tartani, hiszen '14-ben a Magyar Országgyűlés összetételében alapvetően a többségi társadalom fog választani. A hirdetési időket is ennek kellene alárendelni. Úgyhogy kérem az államtitkár urat, hogy ha esetleg más módon kívánják ezt szabályozni, azt meg tudják tenni, de valamiféle közös gondolkodás induljon el az ügyben.

A másik esetben, az 5. javaslatnál egy fontos kitételt javasolunk betenni a médiaszolgáltatók felelősségére vonatkozóan. Azt szeretnénk, ha a leadott politikai reklámok tartalmáért nem a médiaszolgáltató lenne felelős, hanem az a politikai szervezet, aki ezt a média felé leadásra továbbította. Ez azért fontos, mert a Jobbiknak rossz tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban. Például egy reklámfilmünket nem volt halandó leadni, vagy csak az utolsó pillanatban volt hajlandó leadni az egyik médiaszolgáltató arra hivatkozva, hogy ez mindenféle jogsértő tartalommal bír, holott később bebizonyosodott a bíróság előtt is, hogy jogsértő tartalom nem áll fenn.

Tehát kettős a célja ennek a beterjesztett módosító javaslatnak. Egyrészről a médiát is valamilyen szempontból megvédi a felelősségtől, és egyértelművé teszi, hogy ki a felelős a politikai reklámokért, másrészről azt a helyzetet tudjuk így kikerülni, hogy a különböző médiaszolgáltatók arra hivatkozással, hogy majd nekik kell elvinni a balhét pestiesen szólva, visszautasítsanak különböző szervezeteket és különböző politikai reklámokat. Ebben a formában viszont a politikai pártok érdekeit is képviseli, lévén, hogy a felelősség az övék, viszont, ahogy elmondtam, a visszautasításban sem lehet részük, hiszen a médiaszolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy ő is felelősségre vonható ezekért a politikai reklámokért.

Nem gondolom, hogy ez egy olyan kitétel, amit ne lehetne támogatni; bár sajnos az alkotmányügyi bizottságban nem támogatta az előterjesztő, és a bizottság egyharmada sem értett egyet ezzel, számomra felfoghatatlan, hogy miért nem. De talán az államtitkár úr itt a plenáris ülésen, jó szokásához híven tud erre válaszolni, és meg is hallgatnánk ezt a választ.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiból.)