Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésnapján elfogadta Magyarország Alaptörvényét. Az Alaptörvény mind preambulumában, a Nemzeti hitvallásban, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja.

Az Alaptörvény XXIX. cikke szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez; a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. Továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Az önök előtt lévő, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által benyújtott, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása és a törvényjavaslat az Alaptörvény XXIX. cikkében említett kötelezettségnek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat. Célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése.

Tisztelt Országgyűlés! Ezúton is szeretném megköszönni a nemzetiségi szószólók rendkívül aktív munkáját, hiszen 2014 óta végzik tevékenységüket, és azóta számos módosító javaslatuk, indítványuk mutatja elköteleződésüket nemzetiségi közösségük és közös hazánk iránt.

A kormány és a nemzetiségek ‑ nyugodtan állíthatom ‑ történelmünkben kimagasló mértékű összefogásának eredménye, hogy ma Magyarországon nagyon jó nemzetiséginek lenni. A legszembetűnőbben tapasztalhatjuk ezt a népesség számainak mutatóiból.

(17.30)

A 2011. évi népszámlálás adataiból látható, hogy az eltelt évek során növekedésnek indult a nemzetiségi identitásukat megvallók száma és lakosságon belüli aránya. Ezen adatok szerint az ország lakosságának 6,4 százaléka, összesen 644 524 személy tartozik, vagyis tartozott 2011-ben valamelyik nemzetiséghez. Miközben Magyarország lakosságának a létszáma 2001-11 között közel 2,7 százalékkal csökkent, a nemzetiséghez tartozók létszáma csaknem 40 százalékkal emelkedett. A megnövekedett létszám és az ebből következő igények támogatására a kormány megnövelte a nemzetiségi célú előirányzatok összegét ‑ közösen tervezve mindezt a nemzetiségi szószólókkal, illetve az országos elnökökkel és elnökségekkel ‑, így idén 8,7 milliárd forintot tesz ki a támogatás. A 2018. évi költségvetés a nemzetiségi célú támogatásokra már közel 10,4 milliárd forintot irányoz elő, mely az idei forrásokhoz képest mintegy 20 százalékos emelkedést jelent, de ha a 2010-es éveket nézzük, 2010-hez viszonyítjuk, az akkori költségvetéshez, ez háromszoros növekedést jelent.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezéseinek köszönhetően folyamatosan bővül az egyes közösségek kulturális autonómiáját megjelenítő intézményi kör ‑ milyen jó lenne, ha ez más országban is megtörténne! ‑, ezen belül nagyarányú a nemzetiségi köznevelési intézmények átvétele. A helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények száma a jelenlegi tanévre 82-re nőtt. Az ilyen nagyfokú aktivitás egyenes következménye a vonatkozó joganyag ‑ ahogy elnök úr is mondta ‑ időszakos áttekintése és változtatása. A szószólók most benyújtott módosító indítványai a nemzetiségi és a köznevelési törvények pontosítására, az időközben felmerült kiigazításokra tesznek javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószólók! A törvényjavaslat a nemzeti köznevelési törvénnyel való harmonizáció jegyében sort kerít a nemzetiségi intézmények fenntartói joga tartalmának kiterjesztésére oly módon, hogy az állami intézményfenntartókhoz hasonlóan vagyonkezelői jogot biztosít a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat részére a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonra, vagyonelemekre is. Az intézmények átadásának és átvételének gyakorlata nyomán ugyanez a jog a köznevelési intézmények mellett megilleti a nemzetiségi kulturális intézményeket is. A nemzetiségi kulturális intézmény fenntartói jogának átvétele esetén az átvevő nemzetiségi önkormányzatot szintén megilleti a feladat ellátását szolgáló ingó- és ingatlanvagyon-kezelői jog.

A második nagy lépés: a települési nemzetiségi önkormányzatok intézményfenntartóvá válásának gyakorisága miatt az országos testületekhez hasonlóan a jövőben olyan köznevelési intézmény fenntartói jogát is átvehetik, ahol már nemcsak minden gyermek, illetve tanuló vesz részt a nemzetiségi nevelésben vagy nevelés-oktatásban, hanem ehhez elegendő annak legalább 75 százaléka is, a kiegészítő nemzetiségi nevelés, oktatás megszervezésének lehetősége pedig meghatározott feltételek mellett kiterjesztésre kerül a területi vagy települési nemzetiségi önkormányzatokra is.

A harmadik nagy lépés: a nemzetiségi törvény deklarálja a nemzetiségi önkormányzati testületek és képviselők megválasztásának szabályait. Jelenleg települési szinten négy képviselőt lehet megválasztani, azonban a gyakorlat több esetben is azt igazolta, hogy a képviselők páros száma akadályozta néha vagy sokszor a testület döntéshozatali mechanizmusát, ennélfogva indokolttá vált a képviselők számának páratlan számra történő módosítása, megemelése.

A negyedik lépés: az Országgyűlésről szóló törvénnyel összhangban a módosítással egységesítésre kerülnének a nemzetiségek országgyűlési jelenlétének lehetséges formái, valamint az előterjesztő fontosnak tartja a nemzetiségi képviselő, a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalmának és együttműködési eljárásainak bevezetését a nemzetiségi törvénybe is.

A következő lépés: a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatai ellátásának erőteljesebb biztosítása érdekében megemelkedik a helyi önkormányzat székhelyén ingyenesen biztosítandó helyiség havi óraszáma a jelenlegi kétszeresére, 16 óráról 32 órára, valamint konkretizálódnak az adatszolgáltatási és a belső ellenőrzési feladatok.

Fontos a következő döntés, javaslat is. A módosítás kitér a tiszteletdíjak megemelkedésére is. A települési és területi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának lehetséges felső határát 100, illetve 50 százalékkal növeli abban az esetben, ha a testület köznevelési intézményt tart fenn. A megítélhető természetbeni juttatás mértékét a javaslat egységesen a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalapra emeli.

A következő fontos javaslat: az országos nemzetiségi önkormányzatok központi meghatározó szerepére tekintettel a feladatellátás biztosítása érdekében s összhangban a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak törvényi rögzítésével mindenképpen előrelépésnek mutatkozik, ha a felsorolt feladatok kötelezően ellátandó feladatokká lépnének elő. Ehhez a körhöz tartozik az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetőinek kinevezéséhez fűződő képesítési előírások meghatározása is, hiszen ők a nemzetiségi kérdésekben az országos szinten jelentőséggel bíró, gördülékeny feladatellátás és ügyvitel első számú szereplői.

Bár nem a most tárgyalt törvényjavaslathoz tartozik, hanem a következőhöz, de mégis jó hallani és jó ismételni akár többször is, hogy a nemzetiségi bérpótlék a törvényben meghatározott 10 százalékról 15 százalékra fog emelkedni.

Tisztelt Szószólók! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Elnök Úr! A Magyarországi nemzetiségek bizottságának indítványa az előzőekben kifejtettek szerint a hatályos szabályozást egyszerűsíti és pontosítja, erősíti és kiterjeszti a nemzetiségi jogok gyakorlásának eszközrendszerét a helyi és országos önkormányzati testületi működés során, valamint a nemzetiségi oktatási önigazgatás, illetve a nemzetiségi önkormányzat érdekérvényesítő képessége területén. A benyújtott törvénymódosító javaslattal éppen ezért a kormány egyetért, annak elfogadását támogatja, és ezt kéri az Országgyűlés minden egyes frakciójától. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm szépen az előterjesztésüket. (Taps a kormánypártok és a szószólók soraiban.)