Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BERKE BARNA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Urak! A vita jelenlegi szakaszában engedjék meg, hogy röviden, tényleg néhány mondatban hozzájáruljak a beszámoló megtárgyalásához. Mindenekelőtt a kormány nevében szeretném megköszönni az informatív beszámolót. A fölvetett javaslatok első olvasatra olyanok, amelyek komoly, érdemi megfontolást érdemelnek, az elnök úr szóbeli előadásában is említett szervezeti és információs tevékenységet pedig természetesen a kormány részéről, illetőleg a versenyjogalkotásért felelős Igazságügyi Minisztérium részéről üdvözlendőnek tartjuk; hasonlóan a kis- és középvállalatok felé végzett információs munkát, tájékoztatási, edukációs munkát is.

Hadd mondjak néhány mondatot, kicsit rendszerbe rakva és nagyon tömören fölidézve azt, amit a gazdasági versenyjogról, illetőleg kifejezetten a magyar Versenyhivatal kompetenciájáról, működési rendjéről itt a beszámoló és a vita kapcsán is szerintünk hasznos felidézni. A gazdasági verseny joga mint jogterület ‑ ebben ugye, szakmai és politikai konszenzus is van, erről többször lehet olvasni ‑ az egyik legfontosabb jogterület a gazdasági társaságokról szóló törvény mellett, amely a piaci szereplők, a gazdasági élet működésének paramétereit, korlátait, szabályait meghatározza.

Versenyjogi tematikaként azt érdemes látni a beszámoló kapcsán is és azon túltekintve is, hogy amit a magyar Gazdasági Versenyhivatal versenyjogként alkalmaz, az az európai országokban versenyjogként tételezett és az Európai Unió jogaként élő versenyjognak egy része. A magyar Versenyhivatal, hasonlóan a többi EU-tagállam nemzeti hatóságához, alkalmazza az úgynevezett fogyasztóvédelmi versenyjogot, az antitrösztjogot, tehát a kartellek elleni fellépést és a domináns piaci pozícióval való visszaélés tilalmának érvényesítését, és alkalmazza az úgynevezett fúziókontroll-engedélyezési eljárási rendet. Ezen túl versenyjogként az Európai Unióban léteznek olyan jogterületek, amelyeket, ha szabad így fogalmazni, központi, EU-s brüsszeli hatóság, az Európai Unió versenyhatósága alkalmaz és kényszerít ki.

E körben fontos látni, hogy az EU-dimenziójú, tehát bizonyos nagyságrendet, a bevételi, forgalmi adatok alapján bizonyos nagyságrendet elérő vállalati összeolvadások engedélyezési eljárása az európai piaci dimenzió miatt Brüsszelbe kerül, nem pedig a tagállami versenyhatóságokhoz. Ugyanígy érdemes látni, hogy nagy jelentőségű kartellügyeket Brüsszel megindíthat, függetlenül a nemzeti versenyhatóságok fellépésétől, adott esetben, ritkán, át is vehet. És fontos látni, hogy EU-joganyagként és a brüsszeli Bizottság versenyhatósági funkciójában működik az úgynevezett államitámogatás-kontroll, tehát, amikor közpénzekből piactorzításra alkalmas módon célzott egyedi vállalati támogatások származnak. Az állami támogatási joganyag tehát nem a nemzeti versenyhatóságok, így itthon sem a Gazdasági Versenyhivatal kompetenciája.

Ezt így rendszerében érdemes látni ‑ mert időnként nem odaillő várakozások vagy néha kritikák fogalmazódnak meg ‑ annak érdekében, hogy a versenyjogi tematikák egyes részei a helyükre kerüljenek abból a szempontból is, hogy ki alkalmazza őket, ki felelős az érvényesítésükért. Ahogy elnök úr is említette a szóbeli beszámolójában, a fúzióengedélyezés és a kartellek elleni fellépés jellegében, alapjaiban két nagyon-nagyon eltérő eljárási rezsim. Az egyik klasszikus igazgatási engedélyezési eljárás, a másik pedig egy úgynevezett büntetőjogias karakterű, bírságolást lehetővé tevő eljárás. Büntetőjogias karakterű, mert gondoljanak bele, egyszerűen arról van szó, hogy van egy tilalmi szabály, a kartelltilalom, a domináns helyzettel való visszaélés tilalma, és azokkal a vállalatokkal szemben, amelyekkel szemben megfogalmazódott gyanú, hogy ezt a tilalmat megsértették, egy állami hatóság fellép, az ő múltbeli cselekvéseiket vizsgálja, és a vizsgálat végén egy represszív, tehát megtorló, szankcionáló intézkedést hoz, bírságot szab ki; igen komoly nagyságrendig menő bírságokat szabhat ki.

A kartelljogban létező és a formális versenyfelügyeleti eljárások tárgyát képező büntetőjogias karakterű eljárások eljárási rendjét folyamatosan alakítja a versenyhatósági gyakorlat és a bírósági gyakorlat is. Emellett érdemes a megfelelő hatékonyság és a szofisztikált szabályozás szempontjából időről időre ezeket áttekinteni annak alapján is, amit az éves beszámolókban hallhattunk. Különösen a tényfeltárási lehetőségekre és a bizonyítási szabályokra, a bizonyítottság jogszerű elérésére vonatkozó szofiszti­káltság merül föl időről időre, azért is, mert a bírósági felülvizsgálat során itthon, az itthoni fórumrendszerben megtörténik az, hogy adott esetben eljárási garanciális kérdések nemzetközi jogi fórumra, az Emberi Jogi Bíróság strasbourgi gyakorlatára utalnak. Illetőleg konkrét ügy itthoni végleges lezárása után történhet meg az, hogy a strasbourgi bírósághoz fordulnak, és akkor már az állam ellen lépnek fel gazdasági szereplők.

Ezért a joggyakorlat számára is és a jogalkotás számára is fontos érdek, hogy ez az eljárási rezsim folyamatosan korszerű és a nemzetközi eljárásjogi garanciákat adó szabályoknak is megfelelő legyen. Az itthoni bírósági felülvizsgálat kapcsán elnök úr is említette a kompetenciák változását. Megfontolandó szempont lehet a hivatal javaslatai mellett saját felvetésben annak átgondolása, hogy az itthoni bírósági instanciák száma megfelelő-e, nem túl sok-e. A Versenyhivatal szervezeti hatékonyságának javítására irányuló munkákat, mind a belső, informális működési rendet szabályozó intézkedéseket természetesen csak üdvözölni lehet.

Az antitrösztjoganyag érvényesítésében viszont szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a versenytörvény komoly lehetőséget ad a hivatal számára piacvizsgálatokra, piacelemzésekre, még a formális eljárást megelőző kérdések feltevésére piaci szereplők, szektorok számára. Ez a piacelemző, piacfigyelő munka kardinális jelentőségű a problémás ügyek detektálása szempontjából.

(9.40)

Ez az irány vagy ez a munkarész termeli ki tulajdonképpen a bemenetét a formális versenyfelügyeleti ügyeknek, amelyek végigvitelével leginkább befolyásolható a piaci szereplők jövőre vonatkozó tudatossága és tevékenysége.

Összességében, tehát még egyszer megköszönve a beszámolót: a javaslatokat érdemben megfontoljuk, és jelen felszólalásom végén a kormány részéről elfogadásra javasoljuk. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)