Felszólalás adatai

TÓTH ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság 2000. október 30-án megtárgyalta a J/2958. számú beszámolót, amely az Országos Atomenergia Bizottság előterjesztésében történt. A jelentést 12 igen szavazattal, egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság.

Az atomenergia felhasználása az egész világon közérdeklődés közepette történik, még abban az országban is, ahol nem működik atomerőmű, mint például a szomszédos Ausztriában. Hazánkban az 1996. évi LXVI. törvény rendezi a nukleáris energiahordozó felhasználásának a törvényes kereteit, és eszerint szükséges az atomenergia biztonságos felhasználásáról beszámolnia az Országos Atomenergia Bizottság elnökének.

A bizottsági vitában elhangzott, hogy tovább kell pontosítani a nukleáris biztonsággal kapcsolatos jogszabályi előírások európai uniós harmonizációs normáit. Elhangzott még a paksi nukleáris hulladékok hosszú távú elhelyezésének a koncepciója, különös tekintettel a kis és közepes aktivitású hulladékok körére. A nagy aktivitású, vagy inkább úgy nevezném, kiégett fűtőelemek tárolása jelenleg megoldott az atomerőmű területén található átmeneti tárolóban, amely 50 év pihentetést jelent. Felvetődött a bizottsági ülésen a Paksi Atomerőmű bezárásának az elvi lehetősége, melynek megválaszolása politikai döntési kompetenciába tartozik, de ez csak kisebbségi véleményként, elvi síkon történt. A beszámoló előterjesztője, dr. Rónaky József nemzetközi példákkal ecsetelte, hogy az erőműbezárások milyen döntések sorozatából és milyen okokból következhetnek be.

Tisztelt Ház! A J/2958. számú beszámoló táblázatai és mellékletei jól példázzák, hogy a kormány felügyelete alatt működő atomenergia-felhasználás biztonsági kérdései egy folyamatos munkát jelentenek mind a hazai hatóságok, mind a nemzetközi megfigyelők részéről. Az előterjesztő beszámolt arról, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2000 májusában nemzetközi missziót küldött Magyarországra az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági, hatósági tevékenységének felülvizsgálatára. A két hétig tartó, tíz különböző tématerületet felölelő vizsgálatról készített jelentés részletesen értékeli a hatóság teljesítményét, meghatározza azokat az elemeket, amelyeket más hatóságok számára is követendőnek, jó gyakorlatnak ítél meg, valamint javaslatokat és ajánlásokat fogalmaz meg a hatósági munka további tökéletesítésére. Úgy gondolom, hogy ez a beszámoló megnyugtató képet ad a nukleáris biztonsági helyzetről, egyúttal a közvéleménynek választ ad arra, hogy Magyarországon a nukleáris energetika világszínvonalú.

Mindezek figyelembevételével a környezetvédelmi bizottság elkészítette a H/3366. számú országgyűlési határozattervezetét, amelyet elfogadásra ajánlok. Szövegezésében lényegre törően rövid, de ugyanakkor tartalmában egy jelentős energetikai tevékenységről fogalmazott vélemények összegzését jelenti.

Bizottságunk már több alkalommal, többféle megközelítésben tárgyalta a nukleáris ágazat biztonsági kérdéseit. Környezetvédelmi szempontból is igen fontos kérdés, ugyanis a radioaktív sugárzás érzékszerveinkkel nem fogható, ugyanakkor jelentős káros hatással is rendelkezhet. Ezért fontos, hogy az 1996. évi LXVI. törvény maradéktalan betartását, betartatását megköveteljük.

Ennek az atomenergiáról szóló törvénynek a végrehajtását számos kormányrendelet és miniszteri rendelet szolgálja. A biztonsággal kapcsolatos hatósági követelményrendszert részletes nukleáris biztonsági szabályzatok tartalmazzák, melyek végrehajtására nukleáris biztonsági irányelvek jelentek meg. Az atomenergia biztonságos alkalmazását felügyelő hatósági rendszer és hatósági feladatok elvégzése az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozik. A hivatal felügyeleti hatáskörébe tartozó nukleáris létesítmények, mint a Paksi Atomerőmű, a Budapesti Kutatóreaktor, az oktatóreaktor és a kiégett kazetták átmeneti tárolója az 1999. évben a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemelt. Ezen létesítmények közül természetesen a legjelentősebb az atomerőmű, mind a hazai elektromosenergia-termelés viszonylatában, mind a radioaktív hulladékok keletkezésének és kezelésének biztonsági kérdései miatt. Tekintettel az erőmű súlyára, az EU-csatlakozásunkkal kapcsolatos tárgyalási fejezetek között külön alfejezet foglalkozik az atomenergia alkalmazásának biztonságával.

(12.30)

Az Európai Unió által készített országjelentés kedvezően értékelte az atomenergia hazai alkalmazásának helyzetét. A jelentésben kiemelt feladatok végrehajtása: a nukleáris biztonság növelése, a radioaktív hulladékok elhelyezésének rendezése, a nukleáris biztonságért felelős hatóság függetlenségének erősítése.

Fontosnak tartottam mindezeket elmondani, ugyanis a közvélemény előtt zajló viták, médiamegnyilvánulások is erről szólnak. Arról, hogy az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalási fejezetek közül az energia fejezet ideiglenesen lezárásra került, benne az előbb említett atomenergetikai alfejezet. Ugyanakkor nagy feladatként előttünk áll a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének problémája.

Ezt a feladatot a legteljesebb nyilvánosság bevonásával, a szakmai tapasztalatok, valamint a kutatási eredmények mentén, a közgazdasági számítások figyelembevételével kell megnyugtató módon, előreláthatólag több száz éves időintervallumra rendeznünk.

Ezt a három indokot külön-külön is elemezném, hogy megértsék kedves képviselőtársaim a probléma bonyolultságát és mindezek megoldásának politikai felelősségét, melyet az Országgyűlésnek vállalnia kell; először is a közvélemény szakszerű, precíz tájékoztatásával, hogy mit is jelent a kis és közepes aktivitású hulladék. Ezek az anyagok nem feltétlenül sugárdózissal rendelkező tárgyak és folyadékok, hanem a nukleáris tevékenység végzésekor használt ruhák, ruhadarabok, védő- és munkaeszközök, valamint lecserélt alkatrészek. Ezek képződnek legnagyobb mennyiségben, valamint a zöldmezőre lebontható erőmű bontási törmelékei is, szakértői becslések szerint mintegy 35-40 ezer köbméternyi anyag.

A másik fő szempont: a radioaktivitás miatt legalább 500 évre kell elhelyezni, emberi hozzáférés kizárásának garanciájával. Itt kell megjegyeznem, hogy ezeket a vitákat megspórolni, kikerülni nem lehet, mert látható, hogy milyen hosszú távú, maradandó megoldást kell találnunk, és nekünk kell találnunk, mert az atomenergia felhasználásának előnyeit élvezve, nem hagyhatjuk utódainkra a kellemetlen feladatot.

A harmadik szempont a gazdaságilag kezelhető, illetve nem elviselhetetlen többletterhet okozó megoldás. Ennek megoldása az atomtörvény által előírt központi nukleáris pénzügyi alap létrehozása és terv szerinti felhasználása, illetve működtetése. Itt szeretném tisztázni azt a félreértést, hogy ez állami dotáció lenne, hanem a keletkezett elektromos áram önköltségi egységárba való beépítése, mely még így is a jelenleg legolcsóbb egységár.

Mindezek figyelembevételével tisztelt képviselőtársaimat kérem, hogy bizottságunk országgyűlési határozati javaslatát, valamint a J/2958. számú jelentést fogadják el.

Köszönöm figyelmüket. (Dr. Csáky András tapsol.)