Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a vasútnak nem minősülő egyéb kötött pályás közlekedésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/4886. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/4886/3. számon, jelentését pedig T/4886/4. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/4886/6. számon, összegző jelentése pedig T/4886/7. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Erre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vasútnak nem minősülő egyéb kötött pályás közlekedésről szóló törvény létrehozásának legfontosabb oka az volt, hogy a hatályos, a vasúti közlekedésről szóló és a jelen vitában többször idézett 2005. évi CLXXXIII. törvény elsődleges célja az európai uniós jogszabályok átültetése volt, és ezáltal a kisebb jelentőségű kötött pályás rendszerekre vonatkozóan nem került kidolgozásra a szabályozás megfelelő részletességgel, hiszen ezek a kötött pályás tevékenységek jelentős különbségeket mutatnak. Ugyanakkor e kötött pályás rendszerek a kedvtelési célú vagy turisztikai tevékenység keretében ‑ mint Ander képviselőtársunk is megemlítette ‑ egyre inkább teret nyernek, úgy is, mint aktív pihenési formák. Hivatkozom itt államtitkár úrra, ilyenek a libegő, a sífelvonó és egyéb formák. Mindezek indokolták, hogy a vasúti közlekedés szabályozásától némiképp elválasztva, önálló törvényben rendezzük az azokra vonatkozó keretszabályokat.

Talán még több polgárunkat érinti a nevezett turisztikai célú vagy inkább pihenési formákat kiszolgáló kötött pályás eszközökön kívül például a trolibusz-közlekedés szabályozása. Ez annyiban minősül mint közúti járművel történő közlekedés kötött pályás közlekedési módnak, amennyiben közismert, hogy az áramellátás biztosítását a felsővezeték mint kötött pálya határozza meg.

Összességében tehát a törvény elfogadásával az eddig számos elemében egyáltalán nem vagy részletesen nem szabályozott egyéb kötött pályás tevékenység nyer keretszabályozás formájában rendszert. A Törvényalkotási bizottság a 4887. számú törvényjavaslattal összevontan tárgyalta ezt a törvényjavaslatot és ezt a módosítást is, és az összegző módosító javaslatot, valamint az összegző jelentést 25 igen szavazattal, 7 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Köszönöm a szót, elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Vécsey képviselő úr. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e felszólalni. (Tasó László: Majd később.) Majd később.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselők közül Völner Pál képviselő úrnak, Fidesz.

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A vasútnak nem minősülő egyéb kötött pályás közlekedésről szóló T/4886. számú törvényjavaslatot tárgyaljuk. A bizottsági jelentésben megállapítottuk, hogy a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát a Ház a jogalkotás szakmai követelményeinek megfelelő javaslatot tárgyal.

Képviselői módosító indítvány nem érkezett a javaslathoz, így a Gazdasági bizottság, illetve pontosításként a Törvényalkotási bizottság nyújtott be egy-egy módosító indítványt, amelyek szövegpontosító, illetve jogtechnikai jellegű javaslatok voltak.

A tisztelt Ház előtt lévő javaslat lényege egyrészt az, amit Vécsey képviselőtársam is említett, hogy azokat a korábban a vasúti törvény hatálya alá tartozó szabadidős tevékenységeket, amelyek túl szigorú szabályozási keretek között kerültek volna alkalmazásra, ezzel az új törvénnyel ki tudtuk venni annak hatálya alól, és így külön törvény szabályozza a kötött pályán működő, de nem vasúti tevékenységek szervezeti, működési, biztonsági és műszaki kereteit.

Továbbá ugyancsak e törvényben került sor a trolibusz kötött pályájának a szabályozására. A felsővezeték miatt az áramellátást biztosító kötött pálya meghatározó jelentőségű, és így törvényi keretek között gyakorlatilag külön is tud foglalkozni vele a jogszabály.

A törvényjavaslat rendezi a kötött pályás rendszerek engedélyezésének és hatósági ellenőrzésének a szervezetrendszerét is, tehát mindenre kiterjedően és a jövőre vonatkozóan is szabályozza ezt a területet. A fentiekre tekintettel kérem, hogy képviselőtársaim támogassák a bizottsági jelentést és az összegző módosító indítványt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Józsa István képviselő úr, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szorosan kapcsolódik a napirend az előző, a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításához. Az uniós jogharmonizáció átvitelének egyik pozitív következménye, hogy külön törvénybe kerülnek azok a vasútnak nem minősülő kötött pályás rendszerek, amelyekről eddig a vasúti törvény rendelkezett, például az elég jelentős és a városi közlekedésben környezetvédelmi szempontból is fontos trolibusz kötött pályájának az engedélyezése vagy turisztikai célból a sífelvonók építése.

Ezek a rendszerek, bár alapvetően kötött pályás rendszerek, így mutatnak bizonyos rokonságot a vasúti hálózattal, mégsem tartoznak szigorúan ide. Mivel az uniós jogszabályozás nagymértékben az úgynevezett nagyvasúti rendszerekre koncentrált, ezért az atipikus kötött pályás hálózatok esetében több szabály alól kellene felmentést adni ezeknél az engedélyeknél, mint amennyi valójában alkalmazható lenne a nagyvasúti szabályozásból rájuk. Ezért a vasúti törvény a módosítást követően nem tartalmazza majd sem a trolibusz kötött pályájának engedélyezését, sem a sífelvonók üzemeltetését, a siklót, a kötélpályát. Ezekre külön törvény vonatkozik a jelen előterjesztés keretében, ami egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy az eddig mindenféle jogi szabályozást nélkülöző kedvtelési, turisztikai célú kötött pályás eszközökre is, mint például a kézihajtány, törvényi szabályozás legyen. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezekre van igény, és ezek meg is jelentek Magyarországon, ezért elsősorban a biztonság érdekében célszerű volt rendezni a velük kapcsolatos jogi szabályozást.

(19.00)

Az egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvény létrehozásának oka, mint említettem, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény átalakítása, módosítása azon elsődleges célnak megfelelően, amit az európai uniós jogszabályok kijelölnek, és hogy ezáltal a kisebb jelentőségű kötöttpályás rendszerekre vonatkozóan egy új szabályozás megfelelő részletességgel létrejöjjön.

Ezek a kötöttpályás tevékenységek jelentős eltéréseket mutatnak, ezért ez az önálló törvényben történő szabályozás kellően indokolt, hogy a vasúti közlekedés egyébként szigorú vagy más hangsúlyokat megfogalmazó szabályozásától elválasztásra kerüljön, és önálló törvény vonatkozzon az egyéb, vasútnak nem minősülő kötöttpályás közlekedési megoldásokra. Várhatóan ettől az önálló szabályozástól ezeknek a területeknek a fejlesztése, engedélyezése újabb lendületet kaphat.

A területtel kapcsolatos igazgatási és hatósági tevékenységet a közlekedésért felelős miniszter, valamint a vasúti közlekedési hatóság látja el. A javaslat kimondja, hogy műszaki engedély szükséges ‑ az alsó kötélvezetésű sífelvonópályák kivételével ‑ az előbb már említett összes kötöttpályás járműnél: a trolibuszpályánál, a sífelvonónál, a siklóknál, a kötélpályáknál, így ezek között a legismertebb a Libegő, illetve a turisztikai hajtánynál is.

A műszaki engedély kiterjed az egyéb kötött pálya építéséhez, létesítéséhez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatba vételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszeren közlekedő járművek üzembe helyezéséhez kiadandó műszaki engedélyre. A műszaki engedélyt a Közlekedési Hatóság adja ki, tehát kellő alaposságú és biztonságot jelentő háttér áll mögötte. Az eddig számos elemében egyáltalán nem vagy csak részlegesen szabályozott egyéb kötöttpályás tevékenység keretszabályozása így törvényi formát nyer, ami véleményünk szerint hasznos és a biztonságot szolgálja.

Ezzel együtt a javaslat elsősorban technikai jellegű szabályokat tartalmaz. A hatályos jogszabályok szerint ez másutt, a nagyvasúti rendszereknél került az eddigiekben engedélyezésre, vagy egyáltalán nem foglalkozott vele biztonsági előírás.

Az MSZP a törvényjavaslatot támogatja, mert az elsősorban szakmapolitikai megfontolásból foglalkozik egyes kötöttpályás közlekedési formák külön jogszabályba foglalásával, melyet a technikai jellegű szabályok véleményünk szerint előremutató módon kezelnek. Köszönöm a figyelmet, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Ander Balázs képviselő úr, Jobbik.

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvényjavaslat kapcsán tényleg nagyon röviden kívánok hozzászólni, hiszen a képviselőtársaim itt előttem mindent elmondtak, és a Jobbik is így, előrebocsátom, nyilván támogatni tudja ezt a törvényjavaslatot, mint ahogy már korábban ez részünkről elhangzott.

A most tárgyalt törvénytervezet külön szabályozásának oka, hogy a kedvtelési, civil, illetve a turisztikai kötöttpályás közlekedés relatíve kis kockázattal rendelkezik, ezért nem indokolt tényleg az a részletes szabályozás, amit a vasúti törvény előír, tehát a nagyvasúti rendszerekre vonatkoztatott előírások teljesen indokolatlanok itt. Ráadásul ez a terület nem is tartozik az EU-jog hatálya alá, valamint a még benne szereplő trolibusz is teljesen kilógott, mondjuk, abból a sorból, ami azt eredményezte, hogy a rendes vasúti törvény hatálya alá tartozzon, hiszen vonatkozik rá a közúti közlekedés minden idevonatkozó jogszabályi előírása, viszont a felsővezeték miatt mégiscsak egy kötöttpályás közlekedési rendszer, nem vasút. Úgyhogy teljesen egyértelmű, hogy új szabályozás, illetve más szabályozás vonatkozik erre is.

Szerettük volna egyébként itt a 16. § (3) bekezdése kapcsán, ha az a módosító javaslat, amelyet a Jobbik előtárt, bekerül a törvénybe, ugyanis úgy vettük észre vagy úgy gondoljuk, hogy bizonyos esetekben az ügyfél jelen szabályozás alapján ki lenne zárva eljárási jogainak gyakorlásából, és ahogy azt már korábban is itt kifejtettük, egy ilyen garanciális szabály kiiktatása véleményünk szerint nem indokolható. Ennek ellenére, még egyszer hangsúlyozom, a Jobbik teljesen természetesen ezt a törvényjavaslatot, mivel annak turizmusélénkítő hatását, annak területfejlesztő hatását is szem előtt tartjuk, nyilván támogatni fogja. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíván-e még valaki hozzászólni. (Dr. Józsa István jelzi hozzászólási szándékát.) Jelentkezőt nem látok… (Dr. Józsa István: Én jelentkeztem, elnök úr.) Igen, akkor megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A vitában elhangzottakra szeretnék reagálni, mert nem tudtam, hogy egyhangú lesz a támogatás. Gratulálok az államtitkár úrnak, hogy olyan előterjesztést hozott a Ház elé, amely minden oldalról támogatást tudott elérni. Szeretném, ha ez biztatás lenne az önök számára, hogy érdemes az uniós joganyagot érdemben tanulmányozni, az azáltal nyújtott nemcsak kötelezettségeket nézni, hanem az abban megfogalmazott lehetőségekkel is élni.

Ez egy ilyen példa, amikor önök jól éltek az uniós jogharmonizáció által felkínált lehetőséggel, úgyhogy tekintse szakmai sikernek is, hogy ezt nem politikai kérdésnek tekintjük, hanem szakmai megoldásnak. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy van-e még hozzászólási szándék. (Senki sem jelentkezik.) Nincsen. A vitát lezárom.

Most megadom a szót az előterjesztők nevében Tasó László államtitkár úrnak.

TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszönöm a támogatásukat. Teljesen világossá vált, hogy érdemes volt a nagyvasúttól megkülönböztetni a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás rendszereket, és érdemes volt megalkotni azt a javaslatot, amelynek támogatásáról valamennyi frakció biztosított bennünket. Tisztelettel kérem is, hogy ezt tegyék majd meg ugyanúgy a szavazás alkalmával is.

Teljesen világos, hogy a szabályozás könnyítése, egyszerűsítése volt a célunk, és az, hogy csökkentsünk minden adminisztrációs terhet, és értelmes rendelkezéseket hozzunk; úgy tűnik, ez mindenki számára világos volt és sikerült. Tisztelettel köszönöm a támogatásukat, és kérem, tegyék majd meg a szavazás során is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   239-248   249-260   261-268      Ülésnap adatai