Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadják‑e az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 32 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet és Sallai Benedek, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Miért nem vehetnek igénybe a közalkalmazottak adósságtörlesztési támogatást cafetéria­ként?” címmel. Az interpellációra, a miniszterelnök úr megbízásából, a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Trócsányi László igazságügyi miniszter úr kérésére Völner Pál államtitkár úr fog majd válaszolni. Sallai Benedek képviselő urat illeti a szó.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Miniszter Úr és mindenki más, aki itt van! Az Európai Unió Bírósága múlt héten a közösségi jogba ütköző cselekedetnek ítélte az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya bevezetését. A Fidesz akarnokságának és dilettáns törvényalkotásának köszönhetően tehát elkaszálták a jelenlegi cafetéria-rendszer két fő elemét.

Ez az esemény még inkább felértékeli azokat a cafetériaelemeket, amelyeket már nem érint a döntés. A cafetéria véleményünk szerint fontos eleme a bérezésnek, mert az állam így tudja kedvezményes vagy adómentes formában támogatni azokat a juttatásokat, amelyeket társadalmi szempontból fontosnak tart, mint az étkezés, a kulturálódás, a pihenés, az egészségügyi és nyugdíj-öngondoskodás.

Különösen az alanyosabb… (Derültség a Fidesz padsoraiból.) alacsonyabb bérekből élőknek fontos ez a juttatás, hiszen ott a munkaadó minden fillért megnéz, és maximálisan kihasználja az adómentesen adható juttatásokat, ezért is sújtja az alacsony bérű, országos verejtékekkel húzó dolgozókat a Fidesz számos intézkedése, amivel a kafetériát szűkítették az utóbbi években.

2014. évben hiteltörlesztési támogatást is adhat a munkáltató adómentes juttatásként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletének 2.7. pontja alapján, a juttatás azonban sokak számára mégsem vehető igénybe. Sok közalkalmazott és köztisztviselő tapasztalhatta, hogy hiába az elvi lehetőség, az éves cafetériakeret megállapításakor mégsem ajánlják fel nekik ezt a lehetőséget. A probléma gyökere az lehet, hogy a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény az szja-törvény 71. §-ára hivatkozik, amikor a cafetériaelemekről beszél, és nem vesz tudomást a mellékletben szereplő elemekről. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Így a köztisztviselők elesnek egy egyébként adómentesen adható és a családoknak nagy segítséget jelentő juttatási formától.

Problémát jelent az is, hogy egyes évek juttatásai nem vonhatóak össze, azaz ha valaki végtörlesztene többévi juttatásból, nem teheti meg, nem spórolhat erre. Ezen is változtatni kellene.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai Bíróság döntése miatt a cafetéria-rendszer egyébként is átalakításra szorul. Kérem, hogy ennek az átalakításnak a során bővítsék a köztisztviselők számára igénybe vehető elemeket a hiteltörlesztési támogatással, és tegyék lehetővé a cafetériakeretek többéves felhasználását erre a célra. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm, elnök úr, a szót. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak.

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ön által elmondott interpelláció előkérdése, hogy az Európai Bíróság döntése miatt a cafetéria-rendszer átalakításra szorul.

Felvetése az, hogy a rendszer átalakítása során a köztisztviselők számára igénybe vehető elemek köre bővüljön a hiteltörlesztési támogatással, valamint legyen lehetőség cafetériakeretek többéves felhalmozására, hiteltörlesztési célból.

Először engedje meg, hogy arra az állításra reagáljak, miszerint elkaszálták a jelenlegi cafetéria-rendszer két fő elemét. A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, emellett tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróságnak a magyar cafetéria-rendszerről szóló döntését. Olyan cafetéria-rendszer kialakítása a célunk, amely megfelel az Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.

Egy sikeres, jól működő programról van ugyanis szó. Az elmúlt években 48 ezer munkaadó és több mint 2 millió felhasználó élt a program adta lehetőségekkel, valamint 58 ezer elfogadóhely jött létre. Ennek révén pedig több mint 600 ezer fő, ezen belül 300 ezer gyermek szociális üdültetését és pihenését tette lehetővé a program a korábbiakkal ellentétben, amikor ez magáncégeket gazdagított.

Az interpellációja második részére rátérve meg kívánom jegyezni, hogy a közszolgálati tisztviselők számára az adósságtörlesztési támogatás igénybevételére most is van törvény adta lehetőség, igaz, nem cafetériajuttatásként. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény tartalmazza a közszolgálati tisztviselőket megillető cafetériajuttatások felsorolását, amelynek értelmében a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott béren kívüli juttatások nyújthatók cafetériajuttatásként. Mivel ebben a felsorolásban nem szerepel, valóban nem ad lehetőséget arra, hogy cafetériajuttatásként, az éves cafetéria­keret terhére lehessen igénybe venni lakáscélú hitelek törlesztéséhez nyújtható adómentes, vissza nem térítendő munkáltatói támogatást.

Ugyanakkor nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény azonban a kormánytisztviselők részére az éves cafetériakereten kívül nyújtható egyes további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokról rendelkezik, és nem tartalmazza ezen juttatások taxatív felsorolását. Ezért a lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtására lehetőség van a hivatali szervezet vezetőinek döntése alapján, a személyi jövedelemadó törvény keretei között, az éves cafetériakereten kívül, az egyes juttatások körében, az adott intézmény rendelkezésére álló anyagi források terhére.

Ez alapján tehát a hatályos jogi környezetben is lehetőség van az ilyen módon hiteltörlesztésre is nyújtható adómentes, vissza nem térítendő munkáltatói támogatás nyújtására a közszolgálati tisztvi­selők részére. Ez a támogatás nincs is az éves cafetéria összegéhez kötve, ennek összege akár ennél több is lehet.

A fentiek a közalkalmazottakra úgy ismerhetők meg, hogy a közalkalmazotti törvény nem rendelkezik a közalkalmazottak béren kívüli juttatásairól, de nem is tiltja meg. A döntés tehát ebben az esetben is az intézményi vezetők kezében van. Amennyiben a költségvetési szervnek van elegendő szabad forrása, az adómentes lakáscélú támogatás juttatásának nincs jogszabályi akadálya. És még egyszer szeretném megismételni, hogy a kormány elkötelezett ezeknek a programoknak a folytatásában, és az a fajta elkaszálás, amit ön említett, kizárólag a külföldieket érintő megszorítások tekintetében él. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Völner államtitkár úr. Kérdezem Sallai képviselő urat, elfogadja‑e az államtitkári választ.

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Elnök Úr! Sajnos nem tudom elfogadni, tekintve, hogy az államtitkár úr által elmondottak csak lehetőségeket teremtenek, és nem jelentenek jogszabályi kötelezettségeket arra, hogy segítsünk a kormánytisztviselőknek, illetve köz­tisztviselőknek azon lehetőséggel élni, amelyek kedvezőbbé és jobbá tennék a jövedelmi viszonyaikat.

Mint ön is tudja, nem pusztán az önök kormánya alatt és az előző Orbán-kormány alatt, hanem az azt megelőző időszak óta nem volt érdemi bérrendezés ebben a szférában, és ennek megfelelően szükséges lenne, hogy az ilyen jellegű juttatásokkal a kormány szolgálatában álló alkalmazottak életminőségén javítani tudjunk.

Ennek megfelelően akkor lehetne elfogadni az ön által elmondottakat, hogyha a jogszabályi kötelezettségek megmaradnának arra, hogy a cafetéria­szolgáltatások kapcsán, akár törlesztési célú, akár más célú hasznosításra, megmaradnának a lehetőségek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, Sallai képviselő úr. Tehát a választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadják‑e az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

(17.00)

Tisztelt Országgyűlés! Kiss László, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Mikor látják végre be, hogy működésképtelen a KLIK?” címmel. Kiss László képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   113-119   119-125   125-131      Ülésnap adatai