Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem, elfogadják‑e önök. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 103 igen, 32 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Kepli Lajos képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterhez: „Rabosítható‑e az internetes demokrácia?” címmel. Kepli Lajos képviselő úré a szó. Parancsoljon!

KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Siófok városa az utóbbi időben több hírrel is a média érdeklődésének középpontjába került, éspedig sajnos nem kiváló strandjai vagy híres turizmusa miatt, hanem a polgármesterváltás óta az előző városvezetés csontvázai hullanak ki a szekrényből. Hangfelvétel került elő, amelyen az exfideszes polgármester, Balázs Árpád győzködi az akkori fideszes országgyűlési képviselőjelöltet arról, hogyan fogja a Közgép egy hulladékválogató-beruházáson keresztül megfinanszírozni az ő kampányát. Vagy beszéljünk a Balaton-Parti Kft. elhíresült korrupciógyanús ügyleteiről, amelyben a jelenlegi polgármester, Lengyel Róbert tett sorozatos feljelentéseket, és amelyben az ügyészség szintén nyomoz.

(12.20)

A város exfideszes polgármesterénél, Balázs Árpádnál azonban nem ezek verték ki a biztosítékot, hanem egy közösségi oldalon megosztott bejegyzés, amely szerint gyanúsan áron alul kelt el egy siófoki belvárosi önkormányzati tulajdonú lakás. A történet innentől meglehetősen érdekes fordulatot vesz. Balázs Árpád ugyanis mindenkit feljelentett, aki a saját közösségi oldalán ezt a neki tetsző bejegyzést megosztotta. Majd, egyébként még megdöbbentőbb módon, az ügyészség ezt az egyébként magánvádas bűncselekményt átveszi, és közvádas eljárásban folytatja tovább azon személyek rabosítását, tehát bűnügyi nyilvántartásba vételét, akik megosztottak egy bejegyzést a saját Facebook-oldalukon. Csak azért, mert egy számukra tetsző bejegyzést megosztottak.

Egy demokráciának hazudott országban szerintem ez elképzelhetetlen. Közvádlóként lépett fel tehát az ügyészség. Bűnözőként kezelik ezeket az embereket. Ez egy felháborító, ámde minden ízében fideszes megoldás. Hogy miért? Ha nem tudod befolyásod alá vonni vagy nem tudod cenzúrázni az internetet, akkor lépjél fel a megfélemlítés eszközével! Félemlítsd meg azokat, akik megosztanak egy bejegyzést, rabosítsd őket, és majd legközelebb nem teszik meg! Miféle megoldás ez, tisztelt államtitkár úr? A bejegyzést a mai napig ennek ellenére ‑ vagy talán pontosan ezért ‑ közel háromezren osztották már meg, tiltakozásul a szólásszabadság korlátozása ellen. (Németh Szilárd István: Ne viccelj már!)

Kérdezem a kormányt: fontos‑e önöknek a szólásszabadság intézménye? Nem elég, hogy korrupciós ügyletektől hemzseg a kormány, önök még azt is szankcionálják, aki ezt az önök fejére olvassa? (Németh Szilárd István: Hát még a Jobbik!) Mennyit kell eltűrni egy közszereplőnek? Ha kétes ügyleteit a fejére olvassák, el kell‑e tűrnie? Mert véleményünk szerint igenis el kell tűrnie. Tervezik‑e cenzúrázni az internetet vagy más módon korlátozni tovább a szólásszabadságot, mégpedig azért, hogy a közösségi oldalakra visszaszorult szólásszabadság ellen végső támadást intézzenek? Azért, hogy az egyébként a kormánypropaganda szánalmas szócsövévé silányult közmédia akadálytalanul végezhesse agymosó tevékenységét. Mert jelen pillanatban ennek vagyunk sajnos szemtanúi Magyarországon. Mit akarnak, államtitkár úr? Az 50‑es éveket szeretnék vissza? Várom érdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elhangzottakra Völner Pál államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessenek részt a társadalmi és politikai vitákban. A politikai véleménynyilvánítás fokozott védelme mind a közügyekben megfogalmazott értékítéletekre, mind pedig a közügyek körébe tartozó tényállításokra vonatkozik.

A demokratikus jogállam intézményeinek és a demokratikus közéletet hivatásszerűen alakító politikusoknak a szabad bírálata, működésük, tevékenységük ellenőrzése és kritikája ‑ legyen ez akár rendkívül éles hangú vagy támadó ‑ a társadalom tagjainak, az állampolgároknak, illetve a sajtónak olyan alapvető joga, amely a demokrácia lényegi eleme.

A közhatalmat gyakorló személyek és közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb körben minősül szükségesnek és arányosnak. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez nem jár az érintettek emberi méltósága, magánélete és jó hírneve védelmének kiüresedésével.

A közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a személyiségvédelem, a közéleti szereplők is igényelhetnek jogi védelmet a hamis tényállításokkal szemben. A büntető törvénykönyv ezért a társadalmi együttélésből fakadó követelményekre tekintettel megvonta a szólásszabadság határait, és rágalmazás miatt rendeli büntetni azt, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Ennek megvalósulási formája sokféle lehet, így a személyes közlésen túl az újságcikkben különféle közösségi oldalakon, illetve az internet egyéb lehetőségeit kihasználva történő elkövetés egyaránt lehetséges.

A rágalmazás megvalósulásánál nem feltétel, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, hí­resztelés tartalmilag valótlan legyen, következésképpen e bűncselekmények valós tény állítása esetén is megvalósulhatnak. Ugyanakkor a közügyekkel összefüggő szólásszabadság, a közérdekű bírálat követelménye, a társadalmi igazság olyan fontos érdek, amelynek érvényre jutását a jognak is biztosítania kell. A büntető törvénykönyv ezért büntethetőséget kizáró okként határozta meg azt, ha a közügyek vitatásával összefüggő, becsület csorbítására objektíve alkalmas tényállítás valónak bizonyul.

A hivatalos személy társadalmi megbecsülésének és emberi méltóságának büntetőjogi védelméhez fokozott társadalmi érdek fűződik. Ez a hatályos sza­bályozásban kifejeződik azáltal, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény a hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása alatt elkövetett becsületsértést és rágalmazást közváddal üldözendő bűncselekménynek minősíti, illetve e két bűncselekmény közváddal történő üldözését írja elő abban az esetben is, ha azt nem a hivatalos személy hivatalos eljárása alatt, de azzal szoros összefüggésben, a hivatalos eljárás miatt követik el.

Jelezni kívánom, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem jogalkalmazó szerv, így hatásköre nem terjed ki arra, hogy a folyamatban levő ügyben döntést hozzon, továbbá arra sem, hogy a felekre vagy bármely közhatalmi szervre nézve kötelező állásfoglalást adjon ki. Az interpelláció büntetőjogi vonatkozásait illetően csak a hatályos szabályozásra vonatkozó általános tájékoztatást áll módunkban nyújtani. A folyamatban levő ügyben a nyomozás felügyeletét az ügyészség látja el; az Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdése alapján a legfőbb ügyészhez kérdést lehet intézni. Köszönöm a figyelmet. Kérem a képviselő úrtól válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a képviselő urat, hogy elfogadja‑e az állam­titkári választ. Parancsoljon!

KEPLI LAJOS (Jobbik): Államtitkár Úr! Szakmai nyelven szólva ez egy hatalmas bullshit volt, amit ön most itt elmondott nekem, és érdemben nem válaszolt a kérdésemre.

Önök az elmúlt 25 évben az MSZP-vel karöltve felépítettek egy olyan rendszert, amely arról szól, hogy mindenkinek féltenie kell munkáját, egzisztenciáját és most már személyes szabadságát is akkor, ha nem tesz hűségesküt a Fidesznek vagy az éppen aktuális, hatalmon lévő kormánynak. Ezt a rendszert a Jobbik fogja felszámolni, kormányra kerülve maradéktalanul. Mindenki az érdemei alapján nyerje el a neki megfelelő pozíciót, ne pedig a kormányzati kötődése alapján!

És most, mivel elég nagy nyilvánosság előtt vagyunk, államtitkár úr, megteszem én is azt, amit közel háromezren megtettek, és megosztom én is az inkriminált bejegyzést saját Facebook-oldalamon. Elindulhat az eljárás, jöhet a rabosítás, jöhet a mentelmi jog felfüggesztése, állok elébe!

Köszönöm szépen. A választ nem fogadom el. (Nagy taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mint hallhattuk, a képviselő úr az államtitkári választ nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja‑e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Sallai R. Benedek és Szél Bernadett képviselők, az LMP képviselői, interpellációt nyújtottak be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Nem elég, hogy keveset keresnek, még késve is jutnak a bérükhöz a közszféra dolgozói?” címmel. Szél Bernadett képvi­selő asszonyé a szó, parancsoljon, képviselő asszony!

Felszólalások:   54-60   60-66   66-72      Ülésnap adatai