Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a mai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló előterjesztés összevont vitája. A Bárándy Gergely, MSZP; Lukács László György, Jobbik; Schmuck Erzsébet, LMP; Völner Pál Fidesz; Vejkey Imre, KDNP, képviselők által benyújtott előterjesztés T/6569. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott házszabálytól eltérés szerint a nyitóbeszéd és a zárszó elhangzására összesen 10 perc, a kormány képviselőjének nyilatkozatára 6 perc, a Törvényalkotási bizottság felszólalására 6 perc, ebből a kisebbségi vélemény ismertetésére 3 perc, a képviselőcsoportok felszólalására összesen 7-7 perc, a független képvi­selők felszólalására 3 perc áll összesen rendelkezésre.

Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Völner Pál képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének… (Dr. Bárándy Gergely: Én lennék az most! Én lennék az előterjesztő képviselője most a nyitóbeszédben!)

Tisztelt Képviselőtársaim! (Tukacs István: Az elnök úrnak nem az van odaírva!) Megadom a szót Völner Pál úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. Felhívom a képviselő úr figyelmét arra, hogy a vitában történő felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére összesen tíz perc időkeret áll rendelkezésére. Így legyen kedves az időkeretét beosztani. (Dr. Völner Pál: Elnök úr…) Tőlem balra pedig megkérem a képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek nem zavarni az ülést. (Derültség az MSZP soraiban. - Dr. Bárándy Gergely: Próbáltam volna előterjeszteni!) Köszönöm a megtisztelő figyelmüket és aggódásukat. Öné a szó, képviselő úr.

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Ügyrendi felszólalást szeretnék tenni. Miután ötpárti előterjesztésről van szó, az előterjesztők úgy állapodtak meg, hogy kettő, egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő él az előterjesztés és a zárszó lehetőségével; öt-öt percben Bárándy Gergely képviselő úrral osztanánk meg ezt a lehetőséget, és az előterjesztést akkor ő ismertetné.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Tegyük tisztába: hogy van ez, elnök úr? - Lehet ilyet csinálni? - Nem lehet; kész.)

Tisztelt Országgyűlés! Bárándy képviselő úrnak adom meg a szót. Minekutána a Törvényalkotási bizottságban született döntés nem került átvezetésre, így fegyelmezett ülésvezető a saját forgatókönyvéhez ragaszkodik. Úgyhogy majd megkérem a Törvényalkotási bizottságot, hogy legközelebb érdemi információt adjanak.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP), a napirendi pont előadója: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Talán azért is lehet ez a kezdeti kavarodás, mert régóta nem volt arra példa, és örülök, hogy most van, és őszintén remélem, hogy még lesz is a jövőben, hogy egy javaslatot ötpárti előterjesztésként tudunk az Országgyűlés előtt tárgyalni, és az előterjesztés minden frakció egyetértését bírja.

Röviden szólnék éppen ezért az expozéban a javaslatról. A javaslat benyújtásának oka az volt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújítását a bíróság megsemmisítette. Ezért a jogerős ítélet óta létrejött egy olyan exlex állapot, amelyben nem tudni azt, hogy ki a jogosult a kamara testületeinek és tisztségviselőinek a hatáskörét gyakorolni. Márpedig, mivel az élet nem áll meg, ezt a helyzetet rendezni kell.

Ugyanígy kérdésként merült fel, hogy vajon mi lesz a jogerős ítélet óta meghozott határozatokkal, azokat hatályában fenntartjuk vagy nem tartjuk fenn - ezt is szükséges jogszabályi úton rendezni, méghozzá a lehető leghamarabb, ezért is járult hozzá minden parlamenti párt ahhoz, hogy házszabálytól eltéréssel tudjuk tárgyalni ezt a javaslatot. Olyan fontos kérdésekről kell dönteni, tisztelt képviselőtársaim, mint az ügyvédek felvétele, a fegyelmi eljárások lefolytatása vagy ügyvédjelöltek felvétele vagy oktatása, és természetesen a kamarának az időközben felmerült pénzügyi kérdéseiről. Itt pedig nem várhatjuk meg azt, hogy több hónap múlva majd feláll egy legitim módon és törvényesen megválasztott új tisztségvi­selői kar a Budapesti Ügyvédi Kamarában.

Két erénye van, azt gondolom, a javaslatnak, amit szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy minden parlamenti párt az autonómia, egy 140 éves múltra visszatekintő kamarai autonómia fenntartásában, megőrzésében volt érdekelt, még az átmeneti időre is. Tehát nem került szóba például kormánybiztos kinevezése vagy más hasonló módszer az ügyvédi kamara vonatkozásában, tehát még az átmeneti időben is megőrzi az autonómiáját az ügyvédi kamara akként, hogy az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége vagy vezetése lesz jogosult arra, hogy kijelölje azokat az ügyvédi testületeket más kamarák keretein belül, illetve azokat az ügyvédeket, ügyvédi tisztségviselőket adott esetben, akik helyettesíteni fogják ebben az átmeneti időben a Budapesti Ügyvédi Kamara testületeit, illetve tisztségviselőit.

A másik nagy erénye, tisztelt képviselőtársaim, ennek a javaslatnak, amellett, hogy mind az öt párt szakmai szempontból egyetértett abban, hogy ez egy helyes megoldás, hogy az egyeztetések során az Országos Ügyvédi Kamara elnöke támogatásáról biztosította ezt a javaslatot, szakmai értelemben kielégítőnek és jónak találta, egyébként pedig a parlamenti pártokat arra kérte és biztatta, hogy ezt nyújtsuk be.

Természetesen mindenkinek megvan és meglehet a véleménye arról, hogy az elmúlt években az ügyvédi kamarai választások során kialakult stílus mennyire felel meg a 140 éves ügyvédi kamarai hagyományoknak; remélem, ebben lesz jobbulás, lesz javulás, lesz változás. Ez a része azonban a kérdésnek nem a törvényalkotóra tartozik; a törvényalkotóra annyi tartozik, hogy ezt az úgynevezett exlex állapotot megpróbálja olyanná tenni, ami alkalmas arra, hogy az igazságszolgáltatás és azon belül kiemelten az ügyvédi kamara működése az állampolgári elvárásoknak megfelelően, az ügyvédi kar és a jogkereső polgárok elvárásainak megfelelően történjen.

(13.20)

Nekem meggyőződésem az, hogy ez a javaslat képes ezt az űrt pótolni, és innen is azt kívánom a Budapesti Ügyvédi Kamarának, illetve majd az ügyvédi kamarai választásokat megszervező, később kijelölt testületnek, hogy minél hamarabb sikeres kamarai választást tudjanak tartani, ahol a teljes törvényes rend helyre tud állni. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a zárszó elmondására a megállapodás szerint az előterjesztők Völner Pál képviselő urat kérték fel. Rendelkezésére áll a képviselő úrnak hat perc a zárszó elmondására.

Megkérdezem Vízkelety Mariann államtitkár asszonyt, a kormány nevében kíván-e felszólalni. (Dr. Vízkelety Mariann jelzésére:) Parancsoljon! Öné a szó.

DR. VÍZKELETY MARIANN igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A benyújtott törvényjavaslat egyszerre kívánja az igazságszolgáltatási érdekeket és a köztestületi autonómia megőrzését is szolgálni. A hatályos ügyvédi törvény alapján az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara működése felett. Ennek keretében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy működésük megfelel-e jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatuknak. A miniszter e jogkörében felhívja a kamarát a jogszabálysértés meg­szüntetésére, ez alapján az érintett kamara - legyen az akár területi, akár a Magyar Ügyvédi Kamara - köteles a jogszabálysértést megszüntetni vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni. Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szünteti meg, a miniszter törvényben meghatározott határidőn belül bírósághoz fordulhat.

A miniszter jogköre azonban korlátozott: nem jogosult a kamarát megillető és nemzetközi ügyvédi szervezetek által kiemelten hangsúlyozott és védett köztestületi autonómiával összhangban a kamarai tisztségviselők helyett vagy azok nevében a kamara működőképességét biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a közgyűlés összehívására sem jogosult sem a területi kamarák, sem pedig a Magyar Ügyvédi Kamara vonatkozásában.

Alapvető fontossággal bír ezért annak eldöntése, hogy van-e olyan szerv, amely elláthatja ezeket a feladatokat; ki jogosult a közgyűlés összehívására; lehet-e tudni, kit kell a miniszternek felhívnia, kivel szemben kell intézkednie.

Előállhat ugyanis olyan jogi helyzet, amikor bizonytalanná válik, van-e egyáltalán érvényesen megválasztott tisztségviselője egy kamarának. Erre a jogi helyzetre a hatályos jog nem ad egyértelmű eligazítást, és egyértelműen alkalmazható jogi analógia sem létezik.

Tisztelt Országgyűlés! Az ügyvédi kamara működőképessége - legyen szó akár területi, akár az országos kamaráról - kiemelt társadalmi és igazságszolgáltatási érdek. Gondoljunk arra, hogy az ügyvédi kamarák elnöksége hatósági eljárási szabályok alapján jár el, amikor az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszüntetéséről, a különféle ügyvédi névjegyzékekbe való felvételről, az összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezéséről vagy éppen az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről dönt.

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése szintén az igazságszolgáltatás működéséhez feltétlenül szükséges feladatot lát el, például etikai szabályzatban határozza meg az alapvető hivatásrendi normákat, dönt a kamarai felvételi eljárás szabályairól vagy a fegyelmi eljárás részletes szabályairól, szabályzatot ad ki a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról. A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése közfeladatot is ellát, hatósági jogkört gyakorol a kamarai ügyvédi, illetve ügyvédi irodai névjegyzékbe vétellel, az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének enge­délyezésével kapcsolatban. Az ügyvédi tevékeny­ség gyakorlásának időtartama alatt első fokon a területi kamara elnöksége, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége hatósági ellenőrzést folytathat le, közhiteles nyilvántartást vezet, amely büntetőügyekben, perekben eljáró ügyvéd jogállását igazolja vagy éppen ügyvédi igazolványt állít ki vagy von vissza.

Az ügyvédi törvény jelen módosítása két olyan helyzetet kíván rendezni, ahol a szabályozás hiánya működésképtelenséghez vezethet, ezáltal alapvetően veszélyezteti az igazságszolgáltatás működését. Az egyik ilyen helyzet, amikor felmerül annak szükségessége, hogy a miniszter törvényességi felügyeleti eszközt alkalmazzon és keresetet nyújt be a bírósághoz. Amennyiben kétséges a döntéshozó szerv vagy tisztségviselő személye, illetve az általa megtett jogcselekmények érvényessége, akkor ahhoz, hogy a kamara közfeladatainak ellátása biztosított legyen, alapvető és jogbiztonságot szolgáló elvárás, hogy valaki más lássa el ezeket a feladatokat.

Ezt a célt tartja szem előtt a javaslat is, és az erről történő döntést a Magyar Ügyvédi Kamara kezébe adja, megtartva a köztestületi autonómia feltétlen érvényesülését. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, hogy más okból válik működésképtelenné a kamara. Ebben az esetben még inkább szükség van arra, hogy az érintett területi kamara közfeladatait valamely más területi kamara lássa el. Jelen törvényjavaslat biztosítja az igazságszolgáltatás hatékonyságát és zökkenőmentességét, az ügyvédi működésbe vetett közbizalom fenntartását. Erre tekintettel az igazságügyi tárca támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 15 perces időkeretben. Megadom a szót Tuzson Bence képviselő úrnak, a bizottság képviselőjének. Parancsoljon!

TUZSON BENCE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot, és valóban, egy olyan törvényjavaslatról van szó, amelyet egyrészt a parlamenti pártok mindegyike támogat, másrészről pedig amely nagyon gyorsan és hatékonyan tud rendezni egy exlex állapotot, egy olyan állapotot, ami még nem fordult elő a kamarák történetében. De ami késik, nem múlik, úgyhogy elő is állt egy sajátos helyzet a Budapesti Ügyvédi Kamara tekintetében, ami felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen esetek előállhatnak, a törvényalkotás, illetve a törvény viszont nem volt erre az esetre felkészülve.

Valóban helyes a javaslatnak az a megközelítése, ami nem veszi ki a kamarai hatáskörből ezeknek a dolgoknak az intézését, tehát ha működésképtelenné válik egy területi kamara, hanem ezen a rendszeren belül tartva, a döntéshozatal számára egy új mechanizmust alakít ki, aminek keretében ezek a problémák hosszú távon is rendezhetőek.

Azt gondoljuk, ez az igazságszolgáltatás területén egy különösen fontos érdek, hiszen itt közfeladatok ellátásáról is szó van, és működésképtelenné válna az igazságszolgáltatásnak egy fontos ága abban az esetben, ha ezeket a prob­lémákat nem rendeznénk. Ezért fontos, hogy a törvényalkotó ebben az esetben gyorsan lépjen fel, és olyan helyzetet teremtsen, ami egyértelművé teszi mindenki számára, hogy hogyan lehet rendezni egy ilyen kétséges helyzetet, illetve ne alakuljon ki a bíróság döntését követően egy exlex állapot akár hónapokra, akár fél évre vagy akár évekre is előrevetítve.

Természetesen nagyon fontos ez a kérdés, ezért a Törvényalkotási bizottság is egy gyors, hatékony tárgyalás keretében döntött arról, hogy támogatja ezt a törvényjavaslatot, és 32 igen szavazattal, egységesen a törvényjavaslat mellé állt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom a figyelmüket, hogy a frakcióknak 7-7 perces időkeret áll rendelkezésre, a független képviselőknek pedig összesen 3 perc.

Először az írásban jelentkezett képviselők következnek. Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Én az előterjesztői felszólalásom során az összes szakmai érvem elmondtam. Természetesen a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatja ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Vejkey Imre képviselő úr, KDNP-képviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr!

(13.30)

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/6569. szám alatt benyújtott törvényjavaslat, amely az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról, illetve kiegészítéséről szól, alapvetően azt a helyzetet kívánja megoldani, hogy mi legyen az eljárási rend akkor, ha az igazságügyért felelős miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresetet indít az ügyvédi törvény 123. § (2) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján.

Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelemmel arra, hogy az ügyvédi kamara mint köztestület feladatellátásához kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek fűződik, ezért a jogerős bírósági döntésig szükségesnek mutatkozik olyan eljárási rend kialakítása, amely biztosítja a közfeladat átmeneti időszak alatti zökkenőmentes ellátását is. Ezért a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből kiindulva a törvényjavaslat kifejezetten a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe adja az erről szóló döntést, vagyis konkrétan egyrészről annak a ténynek a megállapítását, hogy a fenti feltétel bekövetkezett-e, másrészről pedig az ellátandó konkrét feladat szétosztását. Mindezt annak érdekében, hogy biztosítva legyen az átmenetileg működésképtelenné vált területi ügyvédi kamara vagy annak bármely szervének közfeladat-ellátása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Egyedül ez a jogalkotói megoldás nem csorbítja a 140 éves ügyvédi köztestületi autonómiát, a fenti hatáskörnek az ügyvédi kamarán kívüli bármely más szervezethez tör­ténő telepítése éppen az általunk védeni kívánt köztestületi autonómiát csorbítaná. Ezért a KDNP támogatja a T/6569. számú törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Lukács László György képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport.

Öné a szó.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ügyvédségről szóló törvény módosításának ötpárti támogatásánál talán azt lehet nézni, hogy miért is támogatják valamennyien a pártok és valamennyi politikai erő.

Elsősorban azért, mert ezzel kristálytiszta üzenetet szeretnének küldeni a külvilág részére, hogy olyan szakmai kérdésekben, az ügyvédségre vonatkozó valamennyi keretfeltétel - az ügyvédi kamara szokta ezeket szolgáltatni - minden pontjában, a politikát félretéve, ha a működőképesség szavatolása a kérdés, akkor egyet tudnak érteni, és pontosan ezt a szakmai egyetértést fogalmazta itt most meg mindenki a pártok részéről. Amit elsődlegesen kíván a politika ezzel üzenni, hogy ők nem kívánnak semmilyen belső csatározásnak sem eszközei, sem alanyai lenni. Lényegében a támogatás azért is szükséges, ami már többször hangsúlyosan előkerült, hogy a működőképessége a Budapesti Ügyvédi Kamarának ebben az esetben, de hasonló helyzetben más területi kamaráknak is a működőképessége biztosítható, szavatolható legyen.

Ha úgy tetszik, akkor itt egy olyan átmeneti helyzet lesz, amely átmeneti helyzetnek nagyobb a hozzáadott értéke, illetve nagyobb a fontossága, mint hogy egyébként sokszor a kritika által megfogalmazott, de megoldási javaslatokat fel nem mutató utat választaná adott esetben a törvényalkotás. Úgy gondolom tehát, hogy a törvényalkotás részéről valamennyien helyesen járunk el azzal, hogy a szakmai javaslatot támogatjuk.

Szóba került az is, hogy akár a kirendelt védők munkája, de akár a jelölti képzés vagy akár a kamarai tagnyilvántartás is olyan csorbát szenvedne vagy olyan mindennapi technikai nehézségek elé állna, amely egyáltalán nem szolgálja sem a kamara működését, sem egyébként - és erről is beszélni kell és őszintén kell róla beszélni, úgy gondolom - azt sem, ahogy az ügyvédeket és az ügyvédi kamarákat manapság megítélik az emberek. Azt a közbizalmat, amit eddig beléjük vetettek, az ilyen és ehhez ha­sonló, működésképtelenség közeli helyzetek rendkívül hátrányosan érintik az egyébként nagyon fontos önkormányzatiságát a kamarának, és magának az egészbe vetett bizalomnak az aláásására is alkalmas.

Ha tehát egy szót lehetne mondani arra, és ez például a kirendelt védő szerepénél is fontos, garantálni kell a rendet. Egy rendbetételnek kell most, akár egy átmeneti szabály alapján is bekövetkeznie, és a rend garantálása az, amely elsődleges, és vissza kell állítani, amit mondtam, a viszonylag megroppant, illetve leromlott közbizalmat is.

Ennek eszköze lehet ez a javaslat, és úgy gondolom, hogy az említetteken túl - és azt is elővetítettem a hozzászólásomban - mindenképpen szükség van egy átfogó törvényi újragondolásra, amelyet egyébként a minisztériumnak elmondtunk, és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, aki jelen volt, szintén kifejeztünk. Ez pedig az, hogy a Jobbik részéről a javaslat támogatása mellett az egyik feltétel az is, hogy feltétlenül újra kell gondolni, újra kell szabni az ügyvédi kamarákra, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó valamennyi, az ügyvédséget érintő jogszabálynak, az egésznek a terepét. Hiszen nagyon sok olyan diszfunkciót látunk most már a rendszerben, ami 1998-ban, egy bizonyos fejlettségi fokon létrejött jogszabállyal még kezelhető volt és az akkori feltételeknek megfelelő volt, de a jelenlegi, 2015. évi vagy ’16. évi, vagy a jövőbeni viszonyoknak sok változás miatt nem felel meg. Tehát amellett, hogy egyébként a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt a törvényjavaslatot támogatja, mindazok mellett szeretnénk, ha az is napirendre kerülne, hogy az ügyvédségről, az ügyvédekről szóló törvény teljesen átalakításra kerüljön, és a jövőben kezdjen a minisztérium ezzel kapcsolatosan egyeztetést a kamarával, és haladjanak előre szakmai úton. S akkor viszont tényleg kérjük ki valamennyi területi kamarának, az ügyvédségnek bármilyen módon a véleményét, hogy ők maguk is részt vehessenek ebben, s ahogy ez a probléma mutatja, sokkal jobban magukénak érezzék a kamarát, a kamarai tevékenységet és az ügyvédeknek a kamarával való viszonyát. Tehát ez mindenképpen szükséges.

Összességében a kamarák működőképességéhez és a közbizalom helyreállításához a törvényjavaslat szükséges, így annak támogatása mindenképpen indokolt mindenki részéről. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki az adott napirend keretében a felszólalás lehetőségével élni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont általános vitát lezárom.

Megadom a szót Völner Pál képviselő úrnak, aki az előterjesztő képviseletében a zárszót mondja el hatperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy az előttem felszólalók, az előterjesztő és a pártok képviselői, államtitkár asszony is részletesen ismertették a javaslat lényegét, olyan helyzettel találkoztunk ismét, amikor az élet a jogszabályi keretek közé nem fért bele, és ezt a helyzetet kellett kezelni ezzel a módosítással.

Sikerült olyan megoldást találnunk, ahol nem a miniszter és nem a bíróság az, aki ezt az átmeneti helyzetet kezeli. A miniszter nyilván a kamarai autonómia tiszteletben tartása miatt nem kaphat további jogosítványokat. A bíróság pedig olyan operatív, gyors szinten nem tud intézkedni, ami a napi problémákat kezelné. Azzal az intézkedéssel, hogy az Országos Ügyvédi Kamara kezébe került, illetve az általa kijelölt területi kamara kezébe került a döntések joga, sikerült elérni, hogy a kamarai autonómia keretei nem sérültek, ugyanakkor azok a napi problémák, amelyeket egy területi kamara elnökségének kiesése okoz, kezelhetővé váltak, és azon a körön belül, azon a professzionális szinten, ugyanúgy, mint a korábbi időszakban vagy a többi kamaránál, kezelhető a helyzet.

Képviselőtársaim részletesen ismertették, hogy mi okozta az aktualitását ennek a módosításnak. Ugyanakkor ez a módosítás egyéb más okokból elő­álló helyzeteket is kezelni tud. Ha tehát természeti csapás miatt vagy egyéb okból kerül sor olyan működési nehézségekre, amelyek miatt az Országos Ügyvédi Kamara beavatkozása szükséges, ugyanígy alkalmazható ez a javaslat.

Természetesen, amit Lukács képviselőtársam felvetett, hogy a ’98-ban íródott ügyvédi törvény mennyiben felel meg a mai időszak kihívásainak, ez egy külön vitatéma; és valóban, ha nem egy ilyen prompt módon kell egy jogszabályt módosítanunk, amit a mostani helyzet idézett elő, akkor széles körű társadalmi vita után, illetve a szakmai kamarák bevonásával nyilván egy újabb, egységes szerkezetű jogszabály készíthető, ami talán jobban megfelelhet más irányú kihívásoknak is, amelyeket az élet magával hozhat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szeretném megköszönni a parlamenti pártok képviselőinek, hogy ebben az ügyben technikai-szakmai problémát sikerült szakmai szinten tartanunk, és mindenki építő jelleggel tudott hozzátenni ahhoz a javaslathoz, amellyel eredetileg próbáltuk az ügyet kezelni, és sikerült azt elérnünk, hogy a mai napon megszülethet egy olyan módosítás, amely remélhetőleg megnyugtatóan kezeli a helyzetet a végleges kamarai választások lezajlásáig.

Még egyszer köszönöm a támogatást, és kérem a tisztelt Háztól, hogy szavazzák meg a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen Völner Pál előterjesztőnek. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra a mai ülésnapon kerül sor.

Most szünetet rendelek el 14 óra 30 percig. 14 óra 30-kor az azonnali kérdések tárgyalásával folytatjuk munkánkat.

(Szünet: 13.40 - 14.37

Elnök: Lezsák Sándor

Jegyzők: Móring József Attila és
Schmuck Erzsébet)

Felszólalások:   43-56   57-73   74-77      Ülésnap adatai