Felszólalás adatai

Felszólalások:   217-220   221-224   225-228      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Demeter Márta képviselő asszony, az LMP képviselője: „Honvédelem napjára és hősök napjára.” címmel. Parancsoljon!

DEMETER MÁRTA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Május 21-én a magyar honvédelem napját ünnepeltük, míg május utolsó vasárnapján pedig a magyar hősök emlékünnepén hajtottunk fejet. Itt, az Országgyűlés falai között e neves napokat követő első plenáris üléseken minden évben igyekszem megragadni az alkalmat, hogy emlékezzünk a hősökre, köszönetet mondjunk a Magyar Honvédség állományának, és beszéljünk a honvédelem nemzeti ügyéről, valamint a Magyar Honvédség helyzetéről.A magyar történelem hosszú küzdelmek sora. Ez a küzdelem sok esetben a magyar állam puszta fennmaradásáért folyt, míg az 1848-as és az 1956-os forradalmak idején a Magyarország függetlenségéért folytatott harc összekapcsolódott az egyéni szabadságjogokért, demokráciáért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemmel. E küzdelmek történelemkönyvekben megörökített nagy alakjainak, katonáinak és névtelen hőseinek köszönhetjük, hogy az elmúlt ezer év vihara ellenére Magyarország független országként, az európai nemzetek közösségének egyenrangú tagjaként létezik Európában.

Látnunk kell azt, hogy a biztonság nem magától értetődő, hanem mindennap tennünk kell ezért. Azt is világosan kell lássuk, hogy a gyakori kritikák ellenére is a NATO és az Európai Unió jelenti ma a stabilitást, a biztonságot az egyre súlyosabb konfliktusokkal sújtotta világunkban. Az e keretben vállalt feladatokban is a Magyar Honvédség állománya kiválóan helytáll, amelyért köszönettel tartozunk nekik.

A honvédelem napja és a hősök napja alkalmából köszöntjük a Magyar Honvédség állományát, katonáinkat és a honvédségi dolgozókat. A köszönet nem csupán e két nap alkalmából illeti meg őket, hanem minden egyes napon az elhivatott szolgálatukért és áldozatvállalásukért, hiszen sajnos el kell mondjuk, hogy a Magyar Honvédség ma még azért működőképes egyáltalán, mert ilyen elkötelezett szolgálatot látnak el katonáink. A honvédség állománya világviszonylatban is kiemelkedő emberi és szakmai teljesítményt mutat fel, és nem csupán szavakban, de ezt tettekben is meg kell becsülni. Ez a mindenkori kormányzat egyik kiemelt feladata.

Ezért a most újonnan megalakult kormánytól, a honvédség politikai irányítóitól elvárjuk, hogy biztosítsanak mind a katonák, mind a honvédségi dolgozók számára versenyképes illetményeket, a mára közel 8 ezres létszámhiány feltöltésével mérsékelje érdemben a tarthatatlan túlszolgálat mértékét, javítsák a munkakörülményeket, modernizálják a felszerelést, a laktanyák felújítása is fontos lenne. Dolgozzák ki az érintettek bevonásával az új típusú korkedvezményes nyugdíjrendszert, amely további szolgálatra ösztönöz, mégis biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt az állománynak. Növeljék érdemben a honvédség költségvetését, hogy 2022-re ez elérje a GDP 2 százalékát. Nem mindegy, hogy a magasabb költségvetési források hogyan kerülnek felhasználásra, mert minden, a haza védelmére szánt adófizetői forintnak ott van a helye a biztonságban. Éppen ezért a beszerzéseket átláthatóan kell megtenni és a szakbizottságok érdemi és rendszeres tájékoztatása mellett kell megvalósítani. Meg kell állítani az elmúlt évek képességvesztését, a honvédség katonai képességei érdemi fejlesztésre szorulnak, elodázhatatlan a haditechnikai eszközök beszerzése, és ehhez pedig valós, hosszú távú tervet kell kidolgozni.

(18.00)

Elvárjuk azt is, hogy a fegyveres erő demokratikus irányítása és ellenőrzése megvalósuljon mind a Honvédelmi Minisztérium civil irányításának a megőrzésével, mind az Országgyűlés és a szakbizottságok ellenőrzési jogosítványainak a biztosításával. Minden eszközzel fel kell lépni az ellen, ha a Magyar Honvédséget direkt pártpolitikai utasításoknak akarnák alárendelni. Magyarországnak tehát egy modern, rugalmas, XXI. századi kihívásoknak megfelelni képes haderőre van szüksége, hiszen a NATO is annyira erős, amennyire a tagállamai erősek.

A május 21-én tartott honvédelem napja és a május utolsó vasárnapján ünnepelt hősök napja alkalmából is köszöntjük a Magyar Honvédség állományát, köszönjük mindennapos erőfeszítéseiket, további szolgálatukhoz pedig erőt, egészséget kívánunk. (Taps az ellenzéki oldalon.)

ELNÖK: Államtitkár úr következik a kormány nevében. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is köszönöm azt a konstruktív hozzáállását a Magyar Honvédség fejlesztéséhez, amit felszólalásának a végén megjegyzett és elmondott, ami nagymértékben egybeesik a magyar kormány álláspontjával. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc története egyike a magyar történelem legfontosabb eseményeinek. Az ország ebben a másfél évben tette meg a lépéseket a feudális rendszerből a polgári társadalom felé. Minderre egy nagy európai forradalmi folyamat keretében került sor, s a magyar és a nemzetközi események mindvégig kölcsönhatásban voltak egymással. A német és az olasz egységmozgalom, az egységes Lengyelország megteremtésének, a Habsburg Birodalom föderatív átalakításának kísérlete mind-mind befolyásolták a magyarországi eseményeket, és a magyar forradalom és szabadságharc is hatással volt ezek esélyeire.

A modern magyar hadsereg megalakulása 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos miniszterelnök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalog zászlóaljat, amelyet már a hivatalos iratokban is honvédségnek emlegettek. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és a belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11-én Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris erejét, véderejét, az idén 170. születésnapját nagyszabású rendezvénysorozattal ünneplő Magyar Honvédséget. A korszak egyik legliberálisabb jobbágyfelszabadító törvénye Magyarországon született, az ország rövid időn belül európai színvonalú hadsereget teremtett, és 1849. július végén a legtöbb európai országot megelőzve a magyar parlament törvényjellegű határozatot alkotott a nemzetiségek és a zsidó lakosság emancipációjáról.

Az 1848-49-es szabadságharc, a Habsburgok trónfosztása és a szabadságharc történéseit mindannyian ismerjük. A ’48-as honvédsereg szervezését, szervezetét, mind pedig működési elveit tekintve a kor színvonalán állt. Ez volt az az év, a csudák éve, írta Tompa Mihály költő erről az eseménysorról, a forradalom és szabadságharcról.

Különös játéka a sorsnak, hogy csupán néhány nappal a gyászos trianoni diktátumot visszaidéző nemzeti összetartozás napja előtt, május utolsó vasárnapján emlékezünk azokra a katonahőseinkre, akik közül sok százezren adták az életüket azért, hogy soha ne érhesse a magyar nemzetet ekkora gyalázat. A magyar hősök emléknapjának gondolata a nagy háború idejéből származik, 1915-ben báró Ebele Ferenc vezérkari őrnagy a frontról levélben javasolta, hogy az országgyűlés hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községében egy szép kőemléket állít, amelyre az elesett hőseit név szerint bevési, és ez 1916 végén a koronázása előtt álló IV. Károly király és gróf Tisza István beterjesztése alapján elfogadásra került.

Innentől kezdve mindig megemlékezünk a hőseinkről, megemlékezünk azokról a nagyszerű emberekről, akik vérüket, életüket adták a haza védelme érdekében; és ez természetesen vonatkozik a második világháború hősi halottaira, katonaáldozataira is. Az első állami szintű rendezvényre 1990-ben került sor. 2001-ben a hősök napját visszaemeltük az állami ünnepek sorába.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a napon a magyar hadtörténelem valamennyi háborújában harcoló és életét adó katonahőseinkre és az ő hiányukat elszenvedni kényszerülő itt maradt áldozatokra, szülőkre, testvérekre, feleségekre és gyermekekre is emlékezünk. Az utódok kötelező nagyvonalúságával nem teszünk különbséget harcos és egyszerű áldozat között. Számunkra, emlékezők számára valamennyi háborúban elveszített élet hősi áldozat a magyar nemzet oltárán. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Felszólalások:   217-220   221-224   225-228      Ülésnap adatai