Az Országgyűlési Őrség címmel jelent meg Fróna Imrének, az Országgyűlési Őrség ezredesének és Kedves Gyulának, az Országgyűlési Múzeum kurátorának munkája az Országházi séták könyvsorozat tizennegyedik köteteként. A gazdagon illusztrált kiadvány az Országház biztonságát és a zavartalan parlamenti munkát biztosító testület több mint száztíz éves múltját és jelenét tárja az olvasó elé.

1848. március 3-án „roppant számu hallgatóság, fuladásig tömött karzatok” előtt, „remegő várakozás” közepette kezdődött meg a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ülése. 1848. március 1-jén érkezett meg Pozsonyba a február 24-én kirobbant párizsi forradalom híre, amely itt is, Bécsben és Pest-Budán is felgyorsította az események alakulását. Ebben a légkörben mondta el Pest megye követeként Kossuth Lajos a nevezetes felirati javaslatát 1848. március 3-án.

1993. március 2-án Szabad György, az Országgyűlés elnöke Milan Uhdének, a Cseh Köztársaság parlamentje elnökének meghívására országgyűlési delegáció élén kétnapos hivatalos látogatásra Prágába utazott, ahol elsősorban a Visegrádi Csoport országainak együttműködési távlatairól tárgyaltak.

Országgyűlés Hivatala, a Rákóczi Szövetség valamint a Kisgazda Polgári Egyesület megemlékezést tartott a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából 2023. február 25-én, szombaton a Kovács Béla szobornál valamint a Nemzeti Vértanúk emlékművénél.

Megnyílt az Országgyűlési Múzeum közel 30.000 kategorizált képet tartalmazó Fotóarchívuma. A gyűjteményben megtekinthetők a magyar törvényhozáshoz kapcsolódó történeti emlékeket és a különböző országgyűlési eseményeket megörökítő eddig még nem publikált fotók. Az archívum részét képezik a Szent Koronát, valamint az Országház és a Kossuth tér történetét, építészetét, művészeti alkotásait bemutató felvételek is.