Felszólalás adatai

KOCSI LÁSZLÓ, az európai ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. (Jelzésre:) Elnök Asszony! (Derültség.)

ELNÖK: Hát, csodálkoztam... Legalább ön ne tegye, képviselő úr!

KOCSI LÁSZLÓ, az európai ügyek bizottságának előadója: Embert próbáló a mai nap, úgy látszik... Elnézését kérem, elnök asszony. Köszönöm a szót.

Tisztelt Ház! Valóban rendkívüli jelentőségű nemzetközi szerződésről beszélünk, amely feltehetően évtizedekre meghatározza az Unió működésének kereteit, intézmények és a tagállamok szerepét. Az európai ügyek bizottsága a törvényjavaslatot megtárgyalta, és általános vitára való alkalmasságát 17 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta.

Mint önök is tudják, az európai alkotmányt a francia és a holland állampolgárok többsége egy népszavazáson elutasította. Ennek következtében az Unió intézményi, politikai válságba került. A válságból a német elnökség erőfeszítéseinek következtében sikerült megtalálni a kiutat, azt a kompromisszumot, amely megfelelt minden tagállamnak. A portugál elnökség pedig feltette az i-re a pontot a kormányközi konferencia lebonyolításával. A reformszerződést a lisszaboni Szent Jeromos kolostorban írták alá Beethoven Örömódájának dallamaira. (Közbeszólás: Énekeld el!)

Az Európai Unió alkotmányos szerződésének legfontosabb célja volt (Zaj. - Az elnök csenget.), hogy választ adjon azokra az új kihívásokra, amelyekkel a kibővült Uniónak napjainkban szembe kell néznie. Az intézményi változásokkal biztosítható egy 27 tagú közösség mindennapi működése, de ez még nem elegendő ahhoz, hogy az Unió képes legyen megállni a helyét az egyre fokozódó nemzetközi gazdasági versenyben.

A lisszaboni szerződés nem hozza magával automatikusan a közös energiapolitikát, az egységesebb belső piacot, nem ad választ a népesedési, migrációs vagy környezetvédelmi problémákra, és még sorolhatnánk a következő évtizedek kihívásait. Sarkosan szólva, amíg a tagállamok éveken keresztül azon vitatkoztak, hogy kinek hány tanácsi szavazata vagy hány európai parlamenti helye legyen, addig az Egyesült Államok a világ innovációs központja, Kína a világ ipari termelésének központja, India pedig a világ szolgáltató központja lett. Európa pedig megmaradt a világ múzeumának.

Érdemes számot vetni azzal, hogy mit is várhatunk a reformszerződéstől, amely az intézményi reformokkal kívánja biztosítani a 27 tagúra bővült Unió működését. Ennek legfontosabb eleme a minősített többségi szavazás reformja. A megoldás megszületett, de teljes egészében csak 2017-től működhet majd, addig a jelenlegi szabályok érvényesülnek.

Ez azonban csak egyike a számtalan olyan kompromisszumnak, amelyekre pusztán azért volt szükség, hogy a szerződés eladható legyen itthon a választópolgároknak. Így például az Európai Tanács két és fél éves mandátummal rendelkező állandó elnököt kap (Zaj. - Az elnök csenget.), de az első elnök kinevezése kitolódik 2009 novemberére. Ez a dátum Csehországnak kedvez, mert így 2009 első felében zavartalanul gyakorolhatják a soros elnökségből rájuk háruló teendőiket, és vezetőiknek nem kell attól tartaniuk, hogy árnyékba szorulnak egy, a csúcsok levezetéséért felelős állandó elnök mellett.

A külügyminiszter helyett létrejön a külügyi főtisztviselői tisztség; igaz, a tartalom mit sem változott. Ma azonban kétséges, hogy e tisztség biztosítja-e majd, hogy az Unió egy hangon beszéljen, hogy tényleges közös külpolitika jöjjön létre. Sok fog múlni az elnök és a külügyi főképviselő személyén és befolyásán. Feltehetjük azonban a kérdést: milyen egységes álláspontot képviselne ma például Koszovó ügyében a külügyi főképviselő? Láthatjuk, hogy semmilyen új tisztség nem pótolhatja a tagállamok megegyezését.

Ma még nem világos, hogyan változik meg a gyakorlatban az intézményi egyensúly. Az Európai Parlament szerepe tovább fog nőni, 2014-től nem érvényesül az egy ország-egy biztos elve a Bizottságban. Nem tudhatjuk, hogy ellensúlya lesz-e az új típusú Bizottságnak az Európai Tanács elnöke, mekkora lesz a befolyása az elnökséget ellátó állam miniszterelnökének. Ez utóbbi azért is fontos kérdés, mert a spanyol, belga, magyar...

ELNÖK: Képviselő úr!

KOCSI LÁSZLÓ, az európai ügyek bizottságának előadója: ...2010-11-es elnökségi trió lesz az első... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amelynek állandó elnökkel kell együtt dolgoznia.

ELNÖK: Képviselő úr, kettőjüknek volt összesen öt perce. (Derültség.) Rendkívül toleráns voltam.

KOCSI LÁSZLÓ, az európai ügyek bizottságának előadója: Ez esetben, elnök asszony, csak azt tudom hozzátenni, hogy az országgyűlési határozati javaslatot is épp olyan arányban, épp oly egyhangúsággal és határozottsággal támogatta a bizottság.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások ugyanonnan: Éljen!)