Felszólalás adatai

LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Erkel képviselő úr mondandóját gondoltam egy kicsit tovább, és ezért ehhez szeretnék kapcsolódni. Kétségkívül pártállástól függetlenül, felteszem, közös érdek és közös törekvés, hogy a nemzeti kulturális alap döntési mechanizmusát jobbá és értékközpontúbbá tegyük. Ebben tehát egyetértünk. Fontos azonban tisztázni, hogy mi az, ahol már az indulásnál más a véleményünk, ezért kértem szót.

Tartok tőle, hogy rossz logikán indulunk el, ha úgy gondoljuk, hogy valahogyan a döntési mechanizmusban a döntéshozók megválasztásával valamilyen egyensúlyra kell törekednünk a nemzeti érdekeket képviselő művészet és az egyetemes kulturális törekvésekbe illeszkedő művészet között.

(20.40)

Én eddig úgy gondoltam - és továbbra is úgy gondolom, bízom benne, hogy ezzel Erkel képviselő úr is egyetért -, hogy a nemzeti érdek a kultúra gazdagsága, a magyar kultúra, a magyar közönség számára befogadható kultúra gazdagsága. Ha ezen belül teszünk különbséget a nemzeti érdekeket szolgáló kulturális termék - bocsánat a csúnya "termék" szóért, de itt ezt a terminológiát használjuk - és az inkább az egyetemes kultúra áramlataiba illeszkedő termék között, akkor nagyon rossz úton indulunk el, és én óvnám magunkat ettől az úttól. Lehet, hogy félreértettem Erkel képviselő urat, és akkor elnézést kérek, hogy így értettem a szavait, de módom volt már a kulturális bizottságban is egy hasonló okfejtést végighallgatni, és a két hozzászólás nyomán volt az az érzésem, mintha itt volna a támogatásra váró művészeti alkotások között nemzetibb és kevésbé nemzeti, amivel nagyon-nagyon nehéz mit kezdeni.

Úgy gondolom tehát, hogy egyetértek a döntési mechanizmus javításával, egyetértek azzal, hogy ne partikuláris érdekek vezéreljék a döntéshozókat, de a helyes és a nemzeti érdekeket szolgáló döntés mégiscsak úgy áll össze, ha sokféle, az egyetemes kultúrába is illeszkedő és ezzel együtt nemzeti értéket képviselő alkotás kap támogatást.

Azt meg végképp nem szeretném, ha a nemzeti érdek védelme vagy eldöntése annak, mi nemzeti érdek, kizárólag az állami delegáltak feladata lenne. Az élet nem így működik.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)