Felszólalás adatai

DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Kívánok, elnök úr.

ELNÖK: Tessék!

DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm szépen a szót. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Miután a szocialista oldalról több felszólaló képviselőtársunk egy egész drámai képet igyekezett felfesteni arra az esetre nézve, ha a szövetkezeti üzletrészről szóló törvényt a tisztelt Ház elfogadja, engedjék meg, hogy néhány gondolatot rendkívül röviden kifejtsek ezzel kapcsolatban.

Mindenekelőtt szükséges és fontos lerögzíteni és az ország nyilvánossága számára ezúton is hozzáférhetővé tenni azt a valóságos adatot, hogy a szövetkezetek mintegy 350 milliárd forint árbevétellel rendelkeznek évente. Ezt azért tartom fontosnak lerögzíteni, mert a szövetkezeti üzletrészek kifizetése esetében azon alanyi jogú szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok részére fizetendő összeget, akik 2001. július 1-jéig kapják meg a külső üzletrészüket százszázalékos névértéken, azok 12 milliárd forinthoz fognak hozzájutni mindösszesen. Azok a külső üzletrészesek pedig, akik 2002. július 1-jéig kapják meg százszázalékos névértéken a szövetkezeti üzletrészüket, ők pedig mintegy 8 milliárd forinthoz fognak mindösszesen hozzájutni.

Ezek az összegek úgy jönnek ki, hogy a szövetkezeti kívülálló üzletrészesek üzletrészértéke eredetileg 51,9 milliárd forint volt, ebből megszűnés és átalakulás miatt kikerülő kívülálló üzletrészérték 23,9 milliárd forint, üzletrészeladás miatti csökkenés az 1997. és '98. évek adatai alapján, amikor is az állam segítséget adott a külső üzletrészek megvásárlásához, erre 8 milliárd forint ment el. A csökkenések alapján tehát a szövetkezetek kívülálló üzletrésztartozása mindösszesen 20 milliárd forint, igen tisztelt képviselőtársaim!

Na, most nézzük meg, hogy ez a 20 milliárd forint sok-e vagy kevés, vagy egyáltalán milyen összegekhez viszonyítható ez a 20 milliárd forint. (Dr. Kis Zoltán az elnökhöz: Záróvita van, elnézést! Nem mersz szólni?! Leültetted a Bauert udvariatlan módon! Megvontad a szót a Bauertől! Milyen mérce ez?!)

Legyen szabad itt rámutatnom arra, hogy a kibontakozási hitelpályázatok, amelyeket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kibocsátott (Dr. Kis Zoltán az elnökhöz: Félsz a főnöködtől?!), és amelyre 2574 pályázat érkezett be, 29,4 milliárd forint garanciakeret-igényre vonatkozik, szemben a 25 milliárd forintos kerettel, amely rendelkezésre áll. Ez a teljes hiteligényt tekintve 46,7 milliárd forintot jelent, amelyre az állam 80 százalékos hitelgaranciát vállal, és átlagosan 50 százalék kamattámogatást ad. (Dr. Kis Zoltán az elnökhöz: Mi köze van ennek a záróvitához?! Egyenlő mércével mérjen, elnök úr!!) Ha ezek a szövetkezetek az állami segítség igénybevételével egy egészséges üzlettervet tudnak benyújtani, ebben az esetben az elkövetkezendő három évben évente egyharmad-egyharmad-egyharmadot fizet ki az állam vissza nem térítendő támogatásként. Tehát a szövetkezetek valamennyi adósságuktól megszabadulnak, mármint azok a szövetkezetek, amelyek egészséges üzlettervet tudnak benyújtani.

Szeretném jelezni, hogy a 2574 pályázat közül 2 ezer elbírálásra került (Dr. Kis Zoltán az elnökhöz: Tudod, hogy miről beszél a főnököd?! Pszichiátriára!! - Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Záróvita! Záróvita!), kipostázásra került, és a hátralékos anyag 2001. január végéig kerül feldolgozásra.

Tehát igen tisztelt képviselőtársaim, azok az MSZP-s képviselő urak és hölgyek, illetőleg azok az SZDSZ-es képviselő hölgyek és urak, akik ebben a vitában felszólaltak, akár most, akár korábban, valótlan adatokat közöltek, mert elfelejtették megemlíteni, hogy a most 2001. július 1-jéig kifizetésre kerülő 12 milliárd forint a szövetkezetek éves árbevételéhez viszonyítva 3,4 százalékra rúgnak mindösszesen (Közbekiáltások, zaj és taps az MSZP és SZDSZ soraiból.), akik pedig a 2001. július 1-je és 2002. július 1-jéig eső időszakra nézve kapnak 8 milliárd forintot, azok a szövetkezetek árbevételének 2,3 százalékát teszik ki.

(20.10)

Nos, igen tisztelt képviselőtársaim, sem a 2,3 százalék, sem a 3,4 kifizetésétől nemhogy nem lehet tönkremenni, hanem ha önök ezeket az előbbiek szerint említett, az állam által a kibontakozási hitelpályázatokban kifizetésre kerülő összegekhez viszonyítják, akkor lényegesen kevesebb a külső üzletrészeseknek jutó teljes összeg, mint amihez a szövetkezetek most hozzájutnak. (Folyamatos zaj.) De legyen szabad megemlítenem még... Igen tisztelt MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársaim, a logikát nem lehet ordítozással helyettesíteni, ezért jó lenne, ha figyelnének, és megértenék, miről van szó!

Tehát legyen szabad rámutatnom arra, hogy azoknak a külső üzletrészeseknek, akik kilenc éve várnak arra, hogy megszűnjön az az alkotmányellenes helyzet, hogy nekik van is tulajdonuk meg nincs is - mert elviekben van tulajdonuk, de nem gyakorolhatják a tulajdonjoghoz fűződő hármas jogi jogosultságot, ami a polgári törvénykönyv szerint a tulajdonjoghoz kapcsolódik, nem gyakorolhatják sem a birtoklást, sem a használatot, sem a tulajdonlást -, az alkotmányellenes helyzetét meg kell szüntetni. Mert az nem jogállam, ahol egyes tulajdonosok a mások tulajdonát elkótyavetyélhetik, a mások tulajdonával úgy gazdálkodhatnak, hogy a tulajdonba beleszólni nem képes személyek minden év végén megkapják az értesítést, hogy mennyivel csökkent a külső üzletrészük értéke.

Úgy gondolom, még azt is meg kell említenem, hogy a polgári kormány rendkívül bátor volt, amikor ezekhez a kérdésekhez hozzányúlt, hiszen eddig minden kormány azt állította, hogy ezek a kérdések megoldhatatlanok. Ugyanakkor legyen szabad rámutatnom arra, hogy nem lehet egységes birtokpolitikát kialakítani és megvalósítani, az Európai Unióban eredményesen szerepelni, egy olyan versenyhelyzetben helyt állni, amely a jelenleginél sokkal kiélezettebb versenyhelyzetet jelent, ha Magyarországon az Európai Unióban ismeretlen fogalomrendszerek maradnának fenn. Nem is lehet megmagyarázni az Európai Unióban, hogy mi az a külső üzletrész, ez annyira távol áll minden alkotmányos megoldástól.

Tehát úgy gondolom, igen tisztelt képviselőtársaim, elérkezett az ideje annak, hogy ezt a kérdést most már rendezzük. Amint az előbb a számok tükrében kifejtettem, itt most már lényegében egy olyan lecsökkent összértékű vagyonról van szó, amelynél kifejezetten további alkotmányellenes helyzetet eredményezne, ha azok a kívülálló üzletrész-tulajdonosok, akik bíztak az államban, bíztak a törvényekben, várták, hogy a helyzetük rendezésre kerüljön...

Kérem ezért igen tisztelt képviselőtársaimat, szüntessék meg ezt az alkotmányellenes helyzetet, és szavazzák meg a polgári kormánynak a külső üzletrészesek tulajdonjogának, üzletrészének a rendezésére előterjesztett törvényjavaslatát. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)