Felszólalás adatai

DR. KISS GÁBOR, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A T/3713. számon előterjesztett javaslatot bizottságunkban a kormánypártok részéről csendes érdektelenség fogadta. Az előterjesztő képviselője így ellenzéki kérdésekre és ellenvetésekre válaszolt.

Ezekben a kisebbségi állásponton lévők szóvá tették a törvényjavaslat bonyolult szerkezetét, többszörös visszahivatkozásait módosítandó előzményeire, a politikai döntések kitűzött célját, az átvilágítás lebonyolításának céljából létrehozott Történeti Hivatalnak a nemzetbiztonsági szakszolgálatok szaklevéltárává nyilvánítását, az államtitkári irányítását, a hivatalvezető minősítési jogosítványának pontatlan, ezért félreérthető megfogalmazását a törvényszövegben, az úgynevezett fondelvűség megsértését, meghatározott iratféleségek más levéltárakból való összegyűjtését, irategyüttesek megbontását s a többi.

Ahhoz képest, hogy a javaslat indoklása a törvényalkotó szándékát az információs önrendelkezési jog gyakorlásának cizellálásában jelölte meg - differenciálásában, más szóval -, a megfigyelt személy információs joghátrányának kiküszöbölése révén, tehát mindehhez képest a kisebbségi állásponton lévőknek úgy tűnt és úgy tűnik, hogy a módosítás fontosabb, ám elhallgatott célja a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos alkalmazottainak és a hálózati személyeknek fokozott védelme, amit legszembeszökőbben a 6. § 5/b. pontja jelez, amely szerint az irat keletkezésétől számított 150 év letelte után kutathatók és hozhatók nyilvánosságra azok a személyes adatok, amelyek meghatározott szervezetek hivatásos alkalmazottainak, illetve hálózati személyeinek nevét, természetes személyazonosító adatait tartalmazzák. S ez mit sem változtat azon az egyenlőtlen helyzeten, amelynek a megszüntetésére esküdtek fel látszólag, amelyben a megfigyelt személy leledzik amiatt, hogy a titkosszolgálatokkal együttműködő személy olyan ismeretek birtokában van, amelyekkel a megfigyelt nem rendelkezik.

Azáltal, hogy a módosítás azon állambiztonsági iratokon, amelyek az eredeti, a '94-es XXIII. törvény hatálybalépésének időpontjában jogállami feladatok ellátására nem használhatók vagy nem szükségesek, ezen túlmenően a Történeti Hivatal gyűjteményébe emeli az 1995. évi XXVI. törvény hatálya alá tartozó egyéb iratokat, ellenkezőjébe fordítja az 1995. évi törvényhozói szándékot. Azaz ahelyett, hogy az Országos Levéltár illetékességébe adná átmeneti kiemeléssel a BM és a Nemzetbiztonsági Hivatal iratait, az e szolgálatoknál keletkezett iratokat a Történeti Hivatalba utalja, és ezáltal a nemzetbiztonsági szolgálatok szaklevéltárává téve ezt a hivatalt, mintegy fennhatósága alá vonja, feltételezve a szolgálatok demokratikus viszonyok közötti feltétlenül aggálytalan működését.

Ezek miatt a fenntartások miatt nem támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)