Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Az a meggyőződésem, ha a IV. fejezet 8. pontjában szereplő mutatókról szóló tájékoztató már a kezünkben lett volna a vita előtt vagy azt megelőzően néhány nappal, akkor lehet, hogy ez a vita egy kicsit tárgyszerűbb, és talán más dolgokról szólna. Most hipotetikus vitát folytatunk sok esetben, mert azt gondoljuk, hogy egy adott térség beletartozik, mások azt gondolják, hogy nem tartozik bele, és elszállnak a gondolataink egymás mellett.

Ezeket figyelembe véve én mégis szeretnék egy olyan kérdést az asztalra tenni, ami feltehetően újra elindít egy kétperces vitasorozatot. Jelesül: szeretném kiemelni és ajánlani képviselőtársaimnak, fontoljuk meg azt, hogy az országgyűlési határozati javaslat IV. fejezet 7. pontjában lévő korlátot, azt a bizonyos lakónépesség egyharmadáig terjedő kedvezményezett térségi kört mérlegelni kellene, hogy a lakónépesség 50 százalékáig nem lehet-e kiterjeszteni. Teszem ezt az indítványomat még akkor is, ha itt a vitában korábban elhangzott az, hogy nem jó, ha a kevés pénzt sokfelé aprózzuk, mert nem valósul meg ebből semmi vagy torzók lesznek belőle.

Azt gondolom, hogy akkor, amikor a költségvetés bevételei folyamatosan növekednek, mert gazdasági növekedés van, akkor egy csökkenő újraelosztási ráta mellett is növekedhetnek azok a források, amelyek rendelkezésre állnak. Sőt, ha a költségvetés éhségét csökkenteni lehetne, és hagynánk, hogy a források esetleg helyben nagyobb arányban képződjenek, ez egy újabb kitörési lehetőséget jelentene.

De miért feszegetem én ezt az egyharmados arányt? Mert attól tartok, hogy az, amit több képviselőtársam is említett, a Nyugat-Dunántúl vagy Délnyugat-Dunántúl, ahol a települések százas nagyságrendben, alig néhány száz fős lakónépességgel bírnak, nagy valószínűséggel nem fognak belekerülni. Nem tudják megütni azt a mértéket, hogy ebbe a kedvezményezett egyharmadba belekerüljenek.

És mi lesz ennek a következménye? Nem véletlen - tessék megnézni -, hogy az országnak mely területein alakultak nagy számban kistérségek! Mert ezek a kistelepülések már régóta tudják azt, hogy egyedül, sőt, most már azt is, hogy még többen, közösségben is szinte lehetetlen helyzetben vannak esetleg egy infrastrukturális beruházásra - és én itt nem értem, amit Pusztai képviselőtársam elmondott. Szóval itt nem halastavakra gondolok, hanem tényleg a csatornarendszerre, vagy esetleg a gázvezeték-rendszerre, amit ugyan szeretnének megcélozni, de nem sok esélyük van rá.

Azt gondolom, hogy ebben az országgyűlési határozati javaslatban kitűzött célra, a falusi turizmusra, ami számukra az egyik foglalkoztatási lehetőséget jelenti, akkor van esélyük, ha az infrastruktúrában valami kedvezőbb helyzetbe tudnának kerülni. Ehhez pedig elengedhetetlenül központi forrásokra van szükségük.

Befejezésül szeretném kérni azt, számomra van egy nagyon furcsa aggály. Mivel a héten napirendre kerül a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvény, és ennek a 2. §-a arról szól, hogy az állami célelőirányzatok elosztása, a támogatási igények kifizetése, a felhasználás elszámolása és értékelése is a bankhoz kerül, hogy ez hogyan van összhangban ezzel az országgyűlési határozati javaslattal.

Köszönöm szépen a figyelmüket.