Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A számvitelre vonatkozó legfontosabb előírásokat 1992. január 1-jétől törvény szabályozza. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a hatályos törvény átdolgozott, újrakodifikált változata, amely megőrizte a hatályos számviteli törvény pozitívumait, nem változtak a számviteli alapelvek, a szabályozás meghatározó elemei továbbra is változatlanok.

A törvényjavaslat általános vitája során, de a bizottsági üléseken is többször elhangzott, hogy a törvényjavaslatban rögzített szabályozás nagyon részletes, a részletszabályokat nem a törvénynek, hanem a nemzeti számviteli sztenderdeknek, esetleg kormányrendeletnek kell tartalmaznia. A módosító javaslatok mintegy 40 százaléka is ehhez kapcsolódik. A javaslatokat mérlegelve a kormány úgy döntött, hogy nem támogatja azokat a képviselői indítványokat, amelyek már most a számviteli törvényjavaslat részletszabályainak radikális csökkentését javasolják, mivel ma Magyarországon még nincsenek meg a kerettörvénnyel és a kapcsolódó nemzeti sztenderdekkel történő számviteli szabályozás feltételei.

A számviteli törvény korábbi módosításai során nem jelentkezett a sztenderdekkel történő szabályozás igénye. A törvényjavaslat ezen igény kielégítése érdekében már tartalmazza a kerettörvénnyel és a nemzeti számviteli sztenderdekkel történő szabályozás előfeltételeit, kötelezővé teszi a nemzeti számviteli sztenderdek megalkotását, felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletben szabályozza a nemzeti számviteli sztenderdek készítésének, kidolgozásának feltételeit, a sztenderdek elfogadásának, bevezetésének, hatályba léptetésének követelményeit. A nemzeti számviteli sztenderdkészítés külföldi gyakorlata alapján indokolt azonban figyelemmel lenni arra, hogy négy-ötéves sztenderdalkotó munka szükséges ahhoz, hogy kerettörvény váltsa fel a részletes szabályokat tartalmazó mai törvényjavaslatot.

Itt kell megjegyezni, a külföldi országok gyakorlatában a számviteli sztenderdekkel történő szabályozás jellemzően a közép- és nagyvállalkozásokra vonatkozik.

(18.50)

Nem véletlen, hogy a sztenderdekkel történő szabályozásnak személyi feltételei is vannak, hiszen a különböző témában, különböző időpontokban kialakított, majd módosított, illetve értelmezett sztenderdek gyakorlati alkalmazásához magas szinten képzett és jól felkészült számviteli szakemberek szükségesek, és olyan vállalkozások, amelyeknél a jövedelem e szakemberek megfizetésére is fedezetet biztosít. A magyar vállalkozások összetételét, nagyságát figyelembe véve, a számviteli törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozások mintegy 10-12 százaléka tekinthető csak ilyennek, amelyeknél az éves árbevétel meghaladja az 50 millió forintot.

Nem támogatja a kormány azon módosító javaslatokat, amelyek az újrakodifikálás célját, a teljes jogharmonizációt kérdőjelezik meg. Ezen módosító javaslatok olyan előírásokat helyeznének hatályon kívül, amelyeket a teljes jogharmonizáció érdekében vettünk fel a törvényjavaslatba. Úgy vélem, azzal a tisztelt Ház is egyetért, hogy nem lehet támogatni az olyan módosító javaslatokat, amelyek a jogharmonizációs törekvéseinkkel nincsenek összhangban.

A módosító javaslatok jelentős része a könyvvizsgálói jelentéshez, a könyvvizsgálói záradékhoz kapcsolódik. A módosító javaslatot tevők szerint ezeket nem kell a törvényben szabályozni, mert azokat a nemzeti könyvvizsgálói sztenderdek tartalmazzák. Ezeket a módosító javaslatokat azonban nem lehet elfogadni, mert egyrészt a nemzeti könyvvizsgálati sztenderdek nem minősülnek jogszabálynak, azokat csak a könyvvizsgálók ismerik, alapvetően az ő munkájukhoz adnak módszertani ajánlásokat; másrészt azért sem, mert a törvényjavaslat szerint más a rendeltetése a könyvvizsgálói jelentésnek és más a könyvvizsgálói záradéknak. A könyvvizsgálói jelentést a megbízónak kell átadni, a könyvvizsgálói záradékot pedig a kívülálló tájékoztatása érdekében kell közzétenni, a cégbíróságon letétbe helyezni.

A számviteli szabályozás célja: megbízható és valós összképet adni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, elsősorban az üzleti partnereknek, a befektetők, a hitelezők részére. A közzétételre kerülő adatok megbízhatóságát garantálják a könyvvizsgálók a törvényjavaslat szerinti szabályok megtartásával.

A törvényjavaslat szerint a könyvvizsgálónak úgy kell végeznie a munkáját, hogy a könyvvizsgálat befejezésére határozott álláspontja legyen, amelyet írásban a hitelesítő, az elutasító, a korlátozott záradék vagy éppen a záradék megadásának elutasítása tükröz. A befektetők, a hitelezők, az üzleti partnerek érdekeinek védelme indokolja, hogy a kormány ne támogassa azokat a módosító javaslatokat, amelyek közvetlenül vagy közvetetten a könyvvizsgálattal szembeni követelményeket lazítják, a határozott álláspont helyett az információt fogadó kívülálló számára a kevésbé megnyugtató, biztonságot nem jelentő véleményt hangoztatják.

A kormány támogatja azokat a módosító javaslatokat, amelyek pontosítják, kiegészítik a törvényjavaslatot, elősegítik a törvényjavaslaton belüli összhang megteremtését, egyszerűsítik az elszámolási szabályokat. Ezen módosító javaslatok alapvetően technikai jellegűek. Úgy vélem, ezen támogatott javaslatok hozzájárulnak az elfogadásra kerülő törvényjavaslat céljának megvalósulásához.

Tisztelt Ház! Megköszönöm a törvényjavaslat vitája során kifejtett aktív tevékenységüket, és kérem önöket, hogy a kormány által támogatott módosító és kapcsolódó módosító javaslatokat fogadják el; a kormány által nem támogatott indítványokat pedig önök se támogassák.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Megadjuk!)