Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is engedje meg, hogy megköszönjem a kérdését, mert lehetőséget biztosít arra, hogy néhány - azt gondolom - fontos információt elmondjak.

Először is az üzemanyagár-emelkedés okai - azt hiszem - az elmúlt hetekben több alkalommal kerültek már a tisztelt Országgyűlés elé. Itt újra csak azt kell megismételnem, hogy a taxisblokád óta az üzemanyagpiacon szabadáras kereskedelem folyik. Ellentétben az ön állításával, még azt is ide kell tennem, hogy több olajforgalmazó cég azért interveniál a kormánynál, mert szerintük a MOL a világpiacihoz képest alacsony árakkal dolgozik. Szerintünk magas árakkal dolgozik, és a kormány éppen ezért mindent megtett és megtesz annak érdekében, hogy az üzemanyagárak csökkentésére sor kerüljön.

Ennek érdekében a Pénzügyminisztérium vezetése tárgyalt a MOL Rt.-vel, és megfogalmaztuk azt az elvárást, hogy a MOL tompítva kövesse a világpiaci árak változását. Ennek megfelelően csökkent is a MOL ára - a kiskereskedelmi benzin ára. A Gazdasági Minisztériumban egy ármegfigyelési rendszer kezdte el a működését. Reményeink szerint ez minden olajforgalmazót, minden hazai magyar olajforgalmazót arra kényszerít majd, hogy az árai csökkentett mértékben kövessék a világpiaci árakat.

(14.40)

És végül: a kormány felkérte a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy ismételten vizsgálja meg a legnagyobb hazai olajforgalmazó magatartását.

Azt is el kell mondanom, hogy a legtöbb európai országban hasonló módon próbálnak a kormányok reagálni a magas üzemanyagárak emelkedésére, és versenyhatósági vizsgálatra, tárgyalásokra, megállapodásokra próbálnak jutni az olajforgalmazókkal.

A benzináremelés és az infláció összefüggéseit említve, képviselő úr, azt kell elmondanom, hogy az inflációs hatások pontosan nem számszerűsíthetőek, mai tudásunk szerint az a véleményünk, hogy körülbelül másfél vagy egyszázalékos inflációs korrekciót jelenthet a magas világpiaci olajár. Ennél többet azonban nem gondolunk, reményeink szerint a kormány inflációs prognózisa tartható lesz a magas olajár ellenére is.

A harmadik kérdését illetően megjegyzem, hogy a MOL Rt. nem off-shore cég, a MOL a magyar gazdaság egyik vezető társasága, a Budapesti Értéktőzsdén kívül a nemzetközi tőkepiacon is elfogadott társasággá vált, tulajdonosai között sok magyar kisbefektetővel. A nemzeti olajtársaságban a magyar állam az ÁPV Rt.-n keresztül 25 százalék plusz egy szavazat tulajdoni hányaddal rendelkezik.

Végül a képviselő úr azon kérdésére, hogy nem okoz-e etnikai feszültséget a magyar nemzeti jellegben feltűnő multinacionális cégek terjeszkedése a szomszédos országokban, a válaszom határozottan az, hogy nem. Úgy vélem, hogy a szlovák Szlovnaft működőképességét és ezáltal a munkahelyek megtartását jelentő MOL-befektetés nem szíthat etnikai feszültséget a szomszédos országokban a magyar kisebbségekkel szemben. Ellenkezőleg: a gazdasági téren megnyilvánuló közös érdek, azaz a Szlovnaft tevékenységének eredményessége a nemzeti ellentétek csökkenéséhez vezethet.

Az általános szlovák álláspontról elmondható, hogy a MOL tőkebefektetését magánvállalatok közötti egyszerű pénzügyi tranzakciónak tekintik.

Kérem tehát a tisztelt képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)