Felszólalás adatai

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Elöljáróban szelíden szeretném megállapítani, hogy ön lényegesen eltért az írásban benyújtott kérdésektől és szövegtől. (Dr. Szanyi Tibor tapsol. - Csige József: Hát, istenem!) Azt gondolom, hogy ha a jogunkkal élünk, azt megfelelően kell tennünk.

A kormány a kormányprogramban a polgárokat szolgáló állam létrejöttében kiemelt szerepet szán a polgárok biztonsága megteremtésének és szavatolásának, a közbizalom helyreállításának, a belső béke megőrzésének, a polgároknak a jogállamba, a jogállami intézményekbe vetett bizalma megerősítésének. E célok megvalósítása érdekében különösen fontosnak tartja a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés jogi hátterének megteremtését. Úgy gondolom, hogy ez az a cél, amellyel minden becsületes polgár azonosulni tud, és elvárja, hogy a saját lehetőségei között mindenki - mind a kormány, mind az Országgyűlés - tegyen meg mindent e cél maradéktalan érvényesítése érdekében.

Ennek megfelelően terjesztette be a kormány az első intézkedései között a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagot. Ennek keretében a kormány szükségesnek tartotta az idegenrendészetre vonatkozó joganyag felülvizsgálatát és módosítását is. Ez az a bizonyos '93. évi törvény, amelyre a képviselőnő utalt.

A módosítás célja, hogy szigorúbb és pontosabb szabályokat határozzon meg a jogszabály hatálya alá tartozó személyek közül azokra, akik jogsértő cselekményeket követtek vagy követhetnek el. Ilyen például a vízumkérelem elutasítása esetén a döntés közlésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítése, a huzamosabb tartózkodási engedély megadásához a büntetlen előéletet igazoló okirat csatolásának előírása, továbbá például a kötelező tartózkodási hely elhagyásával kapcsolatos szabályok szigorítása.

A kormány úgy ítéli meg, hogy ezek a szabályok szükségesek a kormányprogramban kitűzött, a szervezett bűnözés elleni keményebb és eredményesebb fellépéshez. Az ön által is hivatkozott alkotmánybírósági határozat rendelkező részében az Alkotmánybíróság a minősített többséget igenylő törvényi szabályozás kapcsán kifejtette, hogy ott, ahol az alkotmány valamely alapjogról szól, és a törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatát írja elő, a minősített többség követelménye nem az illető alapjog bármely törvényi szabályozására vonatkozik, hanem csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényre. Ez a törvény az illető alapjog érvényesítésének és védelmének irányát határozza meg.

Valamely alapjogról szóló törvényhez minősített többség előírása tehát nem zárja ki, hogy az alapjog érvényesítéséhez szükséges részletszabályokat egyszerű többségű törvény határozza meg. Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően hangsúlyozta azt is, hogy a parlamentarizmus lényegével ellenkezne az olyan értelmezés, amely kizárná az egyszerű többséggel rendelkező kormánytöbbséget abból, hogy az adott alapjogokra vonatkozóan politikai elképzeléseinek megfelelően rendelkezzék; természetesen ide nem értve a már fentiekben említett kétharmados törvényre tartozó koncepcionális kérdéseket.

(15.40)

Vagyis az egyszerű többségnek, a kormánytöbbségnek joga és lehetősége van arra, hogy a végrehajtást szabályozza, további garanciákat építsen ki, az érvényesülést saját koncepciója szerint igazítsa az adott körülményekhez. Az alapjogok védelme és érvényesülése szenvedne a parlamentáris elveken nyugvó alkotmány alapján megindokolhatatlan korlátozást, ha minden változtatás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) és részgarancia kétharmados többséghez lenne kötve.

A kormány képviselője a hivatkozott alkotmánybírósági megállapításokra tekintettel vizsgálta felül az álláspontját.

Köszönöm a figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)