Felszólalás adatai

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Számítottam Salamon László előbb említett ellenvetésére. Valóban jól emlékszik arra, hogy az egyesülési jogról szóló törvényt 1989 februárjában fogadta el a parlament, azonban az egyesületekkel, illetve a pártokkal kapcsolatos ügyészi jogosítványok az 1989. évi XXXIII. törvény 12. §-ának (6) bekezdése alapján kerültek be a hatályos szövegbe. Ez a (6) bekezdés a következőt mondja ki: "Az egyesülési jogról szóló törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat." A (2) bekezdés: "A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen."

Ez a (2) bekezdés nem is származhat korábbról, hiszen az 1989. évi II. törvény pártokról még nem tett említést, noha ekkor már működtek pártok.

Nagyon röviden reagálnék Balczó Zoltán képviselőtársam megjegyzésére is. Balczó Zoltán jól érzékeli az ügyészség sajátos helyzetét. Korábban az volt a felfogás, hogy az ügyészség részben a végrehajtó hatalomhoz kötődik, mint igazságügyi igazgatási szerv, részben pedig az igazságszolgáltatáshoz. A jelenlegi felfogás inkább abba az irányba mozdul el, hogy az ügyészség teljes mértékben az igazságszolgáltatás szférájába kerül át, már nem igazságügyi hatóság, nem rendelkezik olyan jogokkal, hogy például felügyeletet gyakorol, mint a hagyományos francia rendszerben a bíróságok ügyvitele, eljárásmódja felett, vagy a bírósági tisztviselők irányába gyakorol kormányzati jogosítványokat.

Ami a hatalommegosztás rendszerét illeti, az ő felfogásában a klasszikus hatalommegosztás rendszerében az ügyészség valóban nehezen helyezhető el a mostani állapotában. A hatalommegosztásnak azonban vannak modernebb felfogásai is, ebben akár önálló hatalmi ág is lehet az ügyészség.

Köszönöm a figyelmet.