Készült: 2024.09.21.02:16:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

220. ülésnap (2009.09.14.), 209. felszólalás
Felszólaló Dr. Salamon László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:01


Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2002-es kormányváltás óta az ellenzék - és köztük mi, kereszténydemokraták - számos alkalommal emeltük fel szavunkat az alkotmányosság védelmében, az Országgyűlés döntéseivel, eljárásaival szemben. Amikor a záróvitában ismét az alkotmányjogi szabályok sérelmére helyezzük a hangsúlyt, nem fogunk meglepődni azon, ha szavaink a másik oldalon süket fülekre találnak. Így szokott ez lenni más esetekben is, rutinszerűen ismétlődő módon. (Szászfalvi László: Így van.)

(19.30)

E történetek rendre az Alkotmánybíróság közbelépésével végződnek, amikor is a taláros testület hathatósan fellép az alkotmányosság védelmében. A szomorú ezeknek a rutinszerűen ismétlődő eseményeknek kapcsán az, hogy sokadszorra már devalválódik az alkotmányosságért kiáltó szó, és kopik a választópolgárok alkotmányosságba, a demokrácia működésébe vetett hite. Számot vetve azzal, hogy egyre többen vannak, akik ma már csak legyintenek az alkotmányosság sérelmének felemlítése hallatán, kötelességünknek ez úton is eleget kívánunk tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ami itt most készül, az a Házszabály semmibe vétele, a törvényalkotás alkotmányjogi szabályainak és alkotmányos rendjének tudatos lábbal tiprása.

Miről is van szó? A polgári törvénykönyv részletes vitája ez év március 10-én lezárásra került. A nagy számú módosító javaslatról ezt követően még márciusban szavazott a Ház, ezután a Házszabály értelmében a zárószavazásnak kellett volna következnie, amire ez idáig nem került sor. Valamennyien tudjuk, hogy a módosító javaslatok feletti szavazást követően a zárószavazást megelőzően már csak a koherenciazavar kiküszöbölése érdekében lehetséges a törvényjavaslathoz módosító javaslatot benyújtani.

A koherenciazavar fogalmát a Házszabály 107. §-a pontosan meghatározza. Idézem a szabályt: "A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely, korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamelyik rendelkezésével." Eddig a Házszabály idézett 107. §-ának (1) bekezdése.

A kormány által koherenciazavar kiküszöbölésére hivatkozva benyújtott két javaslatcsomag közül az egyik, amely önmagában is 107 javaslatot tartalmaz, a Ház kölcsönösen elfogadott gyakorlatára figyelemmel még nem sérti az előbb idézett házszabályi rendelkezést. A másik csomag azonban, amely a T/5949/416. szám alatt összesen 234 javaslatot tartalmaz, egyáltalán nem tekinthető koherenciazavart kiküszöbölő javaslatoknak. Ez utóbbi csomag módosító javaslatai ugyanis alapvetően át kívánják alakítani azt a törvényszöveget, amelyet az Országgyűlés tartalmi értelemben a módosító javaslatokról történő szavazás során kialakított. Nemcsak arról van szó, hogy a mostani módosító javaslatok számos ponton változtatnák meg a törvény eddig kialakított szövegét, hanem koncepcionális változásokat visznek át a legkülönfélébb polgári jogi intézményekbe. Átírják a cselekvőképesség, a gondnokság, az alapítvány, különböző személyhez fűződő jogok, a házasság, a szülői felügyelet, az örökbefogadás, a tulajdonjog, a kötelmi jog, az öröklési jog szabályait, újrafogalmazzák a korábbi fogalommeghatározások jelentős részét.

Nem arról van szó tehát, tisztelt képviselőtársaim, hogy a jogrendszer és a törvény konzisztenciája érdekében az esetleges ellentmondó rendelkezéseket kiküszöböljék, hanem gyakorlatilag a kormány egy új polgári törvénykönyvet tett most elénk koherenciazavart kiküszöbölő módosító javaslatok álcája alatt. (Közbeszólás a Fidesz soraiban: Szégyen!) Ez az eljárás nagyon súlyos alkotmányjogi aggályokat vet fel, amelynek következtében az ily módon megalkotandó törvényjavaslat közjogi érvényessége is erősen kétséges lehet.

A törvényalkotás Házszabályban rögzített rendje szerint a benyújtott törvényjavaslatot általános, majd módosító javaslatok esetén részletes vitára kell bocsátani. A kormány azon eljárásával, hogy koncepciójában és szövegében újrafogalmazza a törvényt, és mindezt koherenciazavart kiküszöbölő javaslatok útján, pusztán záróvita mellett próbálja az Országgyűlésen keresztülverni, az Országgyűlést megfosztja a törvény általános és részletes vitájának lehetőségétől, a képviselőket elzárja a módosító és kapcsolódó módosító javaslatok benyújtásának lehetőségétől, korlátozva ezáltal őket képviselői jogaik gyakorlásában. Az egyetlen járható út az lenne, hogy a kormány a törvényjavaslatot korábbi formájában visszavonná, és mostani javaslatát új javaslatként terjesztené az Országgyűlés elé.

Mivel ez az eljárás szöges ellentétben van az alkotmányos törvényalkotás rendjével, és mivel ez önmagában is súlyosan sérti a parlamentáris demokrácia működésének normáit, az előttünk levő új törvényjavaslattal érdemben foglalkozni ebben az eljárási formában nem kívánunk. Annyit mindenesetre megjegyzünk: az, hogy a kormány ebben az évben már a többedik változatot támogatja, és újra és újra százszámra talál hibákat a korábban általa támogatott változatokhoz képest, arról tanúskodik, hogy a tárca szakmai értelemben sem áll feladata magaslatán. Az ember egy olyan, már a kifutópályára kiguruló repülőgépen érzi magát, amely után szerelők futnak, kezükben alkatrészekkel, mondván, hogy ezeket még be kell építeni a biztonságos repülés érdekében.

A törvényjavaslat érdemi állapotát illetően idézem dr. Vékás Lajos akadémikusnak, a polgári jog egyik legavatottabb magyar művelőjének, a törvény kidolgozásán közel tíz évig dolgozó kodifikációs bizottság elnökének tudomásomra hozott véleményét: "Egészében a javaslat jelen állapotban történő elfogadása káros volna, egy új polgári törvénykönyvtől várható kibontakozás helyett komoly jogalkalmazási problémákat idézne elő. Egy ilyen szakmai színvonalat képviselő törvény nem volna képes betölteni azt a szerepet, amely egy új magánjogi kódextől joggal elvárható. A javaslat véleményem szerint jelenlegi alapjában is méltatlan arra, hogy a Magyar Köztársaság, egy európai uniós tagállam hosszabb távra szánt magánjogi törvénykönyve legyen." Eddig Vékás Lajos véleménye.

Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a záróvitában és a koherenciazavar kiküszöbölésének álcázott módosító javaslatokról történő szavazásban nem kíván részt venni. Nem kívánjuk részvételünkkel annak látszatát erősíteni, hogy itt alkotmányos és házszabályszerű eljárás folyik. A törvényjavaslat egészére természetesen nemmel fogunk szavazni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  209  Következő    Ülésnap adatai