Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat nem túl nagy terjedelmű, mégis, mivel a büntető jogszabályok módosítását célozza, ezért nagy jelentőségűnek tulajdonítható.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja maradéktalanul egyetért a törvényjavaslat céljaival. Annak ellenére, hogy a törvényjavaslat nem nagy terjedelmű, mégis olyan új bűncselekményt kíván a magyar büntetőjogba beiktatni, a rendbontás nevű bűncselekményt, amely nagyon fontos és sajnálatos esemény vagy jelenség ellen kíván büntetőjogi megoldást találni. Ez a jelenség kísérőjelenség, a sportrendezvények és általában a nyilvános rendezvények sajnálatos kísérőjelensége. Viszonylag új dolog, hogy nyilvános rendezvények és sportrendezvények keretén belül, azok során vagy azok kísérőjelenségeképpen bizony a társadalomra veszélyes cselekményeket követnek el azokon részt vevő személyek.

Szeretném leszögezni, hogy mindazok, akik a sportrendezvényeken részt vesznek, akik szeretik a sportot, maguk is elítélik azokat a személyeket, akik csak a balhé kedvéért járnak az ilyen rendezvényekre, vagy legalábbis az ilyen rendezvényeket használják fel arra, hogy valamilyen módon megzavarják a sport- vagy a kulturális rendezvény nyugalmát, a sport- vagy a kulturális rendezvényt élvezni kívánók nyugalmát. Ennek a rendbontás nevű bűncselekménynek a beiktatása talán gátat tud vetni annak a magatartásnak, amelyet gyűjtőnéven futballhuliganizmusnak vagy sporthuliganizmusnak szoktunk nevezni. Igaz, hogy a rendbontás nevű bűncselekmény beiktatása nemcsak erre a célra szolgál, hanem arra is, hogy általában a gyülekezési jog körébe tartozó rendezvények rendjét fenntartsák. Ez igen fontos, hiszen az ilyen rendezvények, amelyek nyilvános rendezvények, legyen az sport-, kulturális vagy akár gyülekezési joggal kapcsolatos rendezvény, mindig hordoznak magukban bizonyos veszélyforrást. Nem önmagában a rendezvény, hanem az, hogy nagyszámú emberről, nézőről, résztvevőről lévén szó, az enyhébb megítélésű cselekmények is igen gyorsan nagyon súlyos hatással és súlyos veszélyekkel járhatnak. Nevezetesen arról van szó, hogy ha a rendezvények rendjét fenntartó rendfenntartókkal szemben valaki ellenszegülést tanúsít, mégpedig ahogy a törvényjavaslat fogalmaz, fenyegeti vagy kifejezetten erőszakos jellegű magatartásával akadályozza a rendfenntartók tevékenységét, akkor nagyon könnyen, hogy úgy mondjam, elszabadulhat a pokol.

Sajnos nemcsak a világban látunk ilyen jelenségeket. Magyarországon is tapasztaltuk azt, hogy néhány sportrendezvényhez kapcsolódóan, elsősorban a futballrendezvényekhez kapcsolódóan, olyan bátorságot mutatnak ezek a futballhuligánok, hogy mindenféle törvényes kontrollnak ellenállva fellépnek a rendfenntartókkal szemben. Hangsúlyozom, hogy a rendfenntartóknak mindig törvényes, a rend fenntartása érdekében tett magatartásáról van szó. Tehát azok a jelenségek, amelyeket Magyarországon szerencsére ritkán látunk, de előfordul, hogy a rendfenntartás során bizony aránytalanul nagy sérelmet szenvedhetnek a nézők is, ez Magyarországon szerencsére ritka, de hangsúlyozom, a törvényjavaslat csak akkor engedi a törvény szigorát közbevetni, ha teljesen szabályszerű rendfenntartó tevékenységről van szó.

Szeretném leszögezni, hogy ez a bűncselekménytípus és a törvényjavaslatban megfogalmazott másik bűncselekmény, a rémhírterjesztés új megfogalmazása is, mind a kettő egy-egy alkotmányos jogot érint. A rendbontás a gyülekezési jog alkotmányos jogát, alapelvét érinti, a rémhírterjesztés pedig a véleménynyilvánítási szabadságot. Nagyon nehéz az a jogalkotói feladat, amikor a jogalkotó, a törvényhozó úgy akarja az alkotmányos joggal visszaélőket ettől a cselekménytől visszatartani, hogy azért az az alkotmányos jog ne sérüljön, azt gyakorolhassák azok, akik valóban az alkotmány szellemében élnek vele.

Szeretném leszögezni, hogy ez a törvényjavaslat megfelel ennek a kitételnek, megfelel ennek a szemléletnek, tehát mind a rendbontás, mind a rémhírterjesztés megfogalmazása az ezzel kapcsolatos alkotmányos jogokat védi, sőt csak az azokkal visszaélő, tehát az alkotmányos jogokkal visszaélő személyeknek a kriminalizálását, büntetését rendeli.

A rendbontás esetén egyértelmű, hogy maga a törvény is utal a gyülekezési jogra, hiszen a gyülekezési jog alapján tartott rendezvények rendjéről van szó. Ezért itt a törvény szövege is eléggé precízen körülírja, hogy mely cselekmények azok, amelyek már a gyülekezési joggal való visszaélést valósítják meg, és ezért szükséges a büntető törvénykönyvben büntetni. A rémhírterjesztés tényállásánál inkább csak a szöveg környezetéből, magából a tényállásnak az összefüggéseiből következtetünk arra, hogy itt a véleménynyilvánítási szabadságnak egy olyan korlátjáról van szó, amely egyértelműen a véleménynyilvánítási szabadsággal való visszaélést akarja szankcionálni. Hangsúlyozom, hogy az Alkotmánybíróság jó utat mutatott a törvényhozóknak ahhoz, hogyan lehet ezt a fajta magatartást úgy szankcionálni, hogy közben az alkotmányos alapjog ne sérüljön.

Bizony szükség van erre a másodikra, tehát a rémhírterjesztés bűncselekményének a szabályozására is; szükség van arra, hogy ez újból a büntető törvénykönyv részévé váljon, mert az elmúlt két év azt mutatta, hogy Magyarország sajnos nem szűkölködött a természeti katasztrófákban, a természeti katasztrófák során pedig számos helyzetben állt elő annak a veszélye, hogy a természeti katasztrófákból való menekülést, a helyreállítást, egyszerűen a nyugalom és a békesség fenntartását veszélyeztethette volna, ha valamilyen, a rémhírterjesztés körébe eső magatartás megzavarja ezt a munkát.

Itt nem arról van szó, hogy ebből okult a kormány, amikor benyújtotta ezt a törvényjavaslatot, inkább arról van szó, hogy meg kívánja előzni, hogy a természeti katasztrófák színhelyén és egyáltalán az úgynevezett minősített helyzetekben a lakosság nyugalmát, békéjét bárki úgy meg tudja zavarni, hogy mindezt valótlan hírekkel teszi.

Nagyon röviden szeretnék még a törvényjavaslat harmadik részére utalni, amikor is a törvényjavaslat hivatalos személynek minősíti a közjegyzőhelyettest és az önálló bírósági végrehajtó-helyettest is. Ez is szükségszerű változtatása a törvénynek, hiszen a vonatkozó törvények, a közjegyzői törvény, illetőleg a bírósági végrehajtásról szóló törvény úgy módosult, hogy ilyen személyek márpedig léteznek, és ha ilyen személyek végeznek közjegyzői vagy végrehajtói feladatokat, akkor a hivatalos személyre vonatkozó védelem őket is ugyanúgy meg kell hogy illesse.

(10.20)

Tisztelt Országgyűlés! Tehát szeretném összefoglalni abban a véleményünket, ahogyan kezdtem: a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot és azt elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)